geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző
hőtermelők (1) alkalmazhatók. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban
ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és
350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13b) segítségével történik.
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe
egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.
A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:
• A rendszert csak Vaillant hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.
• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket
minimum 4% lejtéssel kell fektetni.
• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet
hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).
• Összekötő vezetékként csak a Vaillant „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű
csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem
szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.
• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség
nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.
Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi
intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.
Aktív hűtési üzem
A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.
A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék
nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint
a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak,
illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését
egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem Vaillant tartozék). A logikai összefüggések jobb
megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási
tervet.
A párologtató leolvasztása
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.
© Vaillant Saunier Duval Kft. 63 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!
1. kiadás