geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű
családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati
melegvíz-készítésre alkalmazható.
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű
hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes
hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt
továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. A berendezés nyáron, a belső ciklus
megfordításával aktív hűtésre is használható.
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú
(1a).
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre
kell megtervezni.
4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű,
kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti.
5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás
(17) szolgálja.
6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja.
Fűtési üzem
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,
ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval, illetve motoros keverőszeleppel rendelkezik.
Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját (1a) egy fűtési puffer (5) segítségével
hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre
áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan
üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes
fűtőköri szivattyú.
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása
a lakótérben telepített kezelőegységgel (13e), a különböző paramétereinek programozása pedig a
bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13b) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási
terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri
hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.
Abban az esetben, amikor valamelyik hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a
puffertárolón belül akkumulálódik, amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a
puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó (13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség
van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor).
A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható
szét a fűtési és hűtési üzem. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot
(19) kell a fűtési körbe telepíteni a túlfűtés ellen.
A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1) annak 3-4-es
pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját
időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges
előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján.
© Vaillant Saunier Duval Kft. 45 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!
1. kiadás