geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

17.11.2014 Views

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni: • A rendszert csak Vaillant hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni. • Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket minimum 4% lejtéssel kell fektetni. • Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz). • Összekötő vezetékként csak a Vaillant „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is. • A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert. Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. © Vaillant Saunier Duval Kft. 30 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos! 1. kiadás

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Elektromos kapcsolási terv (22-es tétel, relédoboz) Tároló utánfűtés Tároló utánfűtés Utánfűtési igény Utánfűtési igény kérelem a hőszivattyú kérelem a fali a hőszivattyú felé a fali készülék felé felé készülék felé A hőszivattyúval kombinált fűtési és melegvíz készítési rendszereknél a bivalens pont alatt a bojler termosztát hőigénye esetén lehetőség van arra, hogy a tároló felfűtését csak a gázüzemű hőtermelő végezze. A hőszivattyúval történő használati melegvíz-készítés akkor áll le, ha a külső léghőmérséklet nem elegendő a felfűtéshez (ilyenkor az utánfűtő hőtermelő kapcsol be). Annak érdekében, hogy a használati melegvíz-készítés hőszivattyúval támogatható legyen, az utánfűtő hőtermelő szabályozójának (calorMATIC 470) tároló utánfűtési időablakait optimálisan kell beállítani. Abban az esetben, ha a szóban forgó hidraulikus kialakításnál a tároló utánfűtését a bivalens pont alatt csak az utánfűtő hőtermelővel kell ellátni, akkor a hőszivattyú Nr. 154-es szerviz menüpontja alatt a „0” értéket kell elmenteni. © Vaillant Saunier Duval Kft. 31 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos! 1. kiadás

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

Elektromos kapcsolási terv (22-es tétel, relédoboz)<br />

Tároló utánfűtés Tároló utánfűtés Utánfűtési igény Utánfűtési igény<br />

kérelem a hőszivattyú kérelem a fali a hőszivattyú felé a fali készülék felé<br />

felé<br />

készülék felé<br />

A hőszivattyúval kombinált fűtési és melegvíz készítési rendszereknél a bivalens pont alatt a bojler<br />

termosztát hőigénye esetén lehetőség van arra, hogy a tároló felfűtését csak a gázüzemű<br />

hőtermelő végezze.<br />

A hőszivattyúval történő használati melegvíz-készítés akkor áll le, ha a külső léghőmérséklet nem<br />

elegendő a felfűtéshez (ilyenkor az utánfűtő hőtermelő kapcsol be). Annak érdekében, hogy a<br />

használati melegvíz-készítés hőszivattyúval támogatható legyen, az utánfűtő hőtermelő szabályozójának<br />

(calorMATIC 470) tároló utánfűtési időablakait optimálisan kell beállítani.<br />

Abban az esetben, ha a szóban forgó hidraulikus kialakításnál a tároló utánfűtését a bivalens pont<br />

alatt csak az utánfűtő hőtermelővel kell ellátni, akkor a hőszivattyú Nr. 154-es szerviz menüpontja<br />

alatt a „0” értéket kell elmenteni.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 31 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!