geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív
hűtésre is használható.
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt
is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó
szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem).
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú
(1a).
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre
kell megtervezni.
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű
hőtermelő (1) a támogatja.
5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja.
Fűtési üzemmód
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja
be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított
fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a
külső érzékelő (16) jele alapján.
Használati melegvíz-készítés
A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel
történik, amely a következő alkotóelemekből áll:
• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP
plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját
hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.
© Vaillant Saunier Duval Kft. 28 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!
1. kiadás