geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati
meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13b) parancsot
kap az utánfűtésre. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre,
optimálisan kell a calorMATIC 470 (13b) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó
tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni.
Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet
(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget
fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.
Aktív hűtési üzem
A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő
rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék
nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító
egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen
ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.
A párologtató leolvasztása
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.
Hőforrás
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,
szükség van leolvasztásra.
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt,
hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele
mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.
© Vaillant Saunier Duval Kft. 12 / 88. oldal Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!
1. kiadás