17.11.2014 Views

geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

geoTHERM VWL levegős hőszivattyú tervezési ... - Vaillant

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Tervezési segédlet<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> levegő/víz hőszivattyú kapcsolási példatár<br />

<strong>VWL</strong> 45/1 A 230 V<br />

<strong>VWL</strong> 65/1 A 230 V<br />

<strong>VWL</strong> 75/1 A 230 V<br />

<strong>VWL</strong> 125/1 A 230 V<br />

<strong>VWL</strong> 155/1 A 230V<br />

2011/1. kiadás<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 1 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 2 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 3 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tartalomjegyzék<br />

1. Bevezetés ........................................................................................................................................ 5<br />

1.1 Alkalmazási lehetőségek ........................................................................................................ 5<br />

1.2 Irányelvek.................................................................................................................................. 6<br />

1.3 <strong>Vaillant</strong> szabályozók................................................................................................................7<br />

1.3.1 auroMATIC 560/2..........................................................................................................7<br />

1.3.2 calorMATIC 470 ............................................................................................................7<br />

1.3.3 auroMATIC 620/3........................................................................................................ 8<br />

2. Alkalmazási lehetőségek ...........................................................................................................10<br />

2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 1. példa ........................10<br />

2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 2. példa ......................14<br />

2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 3. példa ......................18<br />

2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 4. példa..................... 22<br />

2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 5. példa................. 27<br />

2.6 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 6. példa................. 33<br />

2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 7. példa .................39<br />

2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 8. példa ................44<br />

2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 9. példa.................50<br />

2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, HMV-készítésre – 10. példa...................................55<br />

2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 11. példa.................60<br />

2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 12. példa ..............69<br />

2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 13. példa ..............78<br />

2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 14. példa..............82<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 4 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


1. Bevezetés<br />

Ez a kézikönyv tervezési segédletként szolgál a <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> levegő/víz hőszivattyú<br />

használati lehetőségeinek teljeskörű bemutatására. Az összes műszaki megoldás középpontjában<br />

a <strong>Vaillant</strong> új hőszivattyúja szerepel, annak hidraulikus bekötésével, illetve fűtéstechnikai alkalmazásával,<br />

megkönnyítve ezzel a tervezők és kivitelezők munkáját.<br />

Minden egyes kapcsolási rajz után egy rövid összefoglalást talál a bemutatott rendszer működéséről.<br />

Az alkalmazási példák jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a tervező – a konkrét megrendelői<br />

igények figyelembe vétele mellett – megtalálja a helyi adottságok függvényében használható<br />

legjobb és legmegfelelőbb műszaki megoldást.<br />

1.1 Alkalmazási lehetőségek<br />

Az alkalmazási példákban alapvetően kétféle műszaki megoldás szerepel:<br />

- Monovalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú az egyetlen fűtési<br />

hőtermelő, amely a következő feladatok ellátására képes:<br />

- Helyiségfűtés<br />

- Aktív hűtés<br />

- Használati melegvíz-készítés<br />

- Bivalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú mellett egy másik hőtermelő<br />

is rendelkezésre áll (pl.: fali gázkészülék vagy kiegészítő elektromos fűtőpatron) az időszakos<br />

csúcsterhelések lefedésére. Ez a kombináció – a hőszivattyú nélkül – a következő<br />

feladatok ellátására képes:<br />

- Helyiségfűtés<br />

- Használati melegvíz-készítés<br />

Azokon a területeken, ahol a téli átlaghőmérséklet nagyon alacsony, szinte minden esetben<br />

szükség van a gázüzemű utánfűtő hőtermelőre. Az alkalmazási példák között szolár rendszerek<br />

is szerepelnek, amelyeket elsősorban használati melegvíz-készítésre javaslunk alkalmazni.<br />

A bemutatott alkalmazási példák természetesen nem tartalmazzák a rendszer teljes kialakításához<br />

szükséges összes szerelvényt, így a felsorolt kapcsolási rajzok nem helyettesítik a felelős<br />

épületgépész tervező munkáját. Ezen kívül kérjük, minden esetben vegye figyelembe az adott<br />

országra érvényes törvényi előírásokat, illetve műszaki szabályozásokat.<br />

A <strong>Vaillant</strong> fenntartja magának a jogot, hogy a bemutatott példákban szereplő alkalmazásokat<br />

bármikor, mindenféle jogkövetkezmény kezmény és előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 5 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


1.2 Irányelvek<br />

Az alábbi irányelvek a teljes dokumentációra érvényes útmutatóként szolgálnak.<br />

A hőszivattyú vezérlője<br />

A hőszivattyú kétféle módon működtethető.<br />

1. A teljes rendszer vezérlését a szobatermosztátként használt beltéri kezelőegység látja<br />

el. Ezt az alkalmazást egykörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk.<br />

Ebben az esetben a kezelőmező két funkció ellátására képes: szobatermosztát, illetve<br />

az összes paraméter, valamint üzemmód kezelőegysége.<br />

2. Szabadon programozható relés kimenetek működtetésére alkalmas központi rendszervezérlő<br />

(nem tartozik bele a hőszivattyú szállítási terjedelmébe). Ezt az alkalmazást<br />

többkörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. A központi rendszervezérlő<br />

és a hőszivattyú között a 12 Voltos csatlakozó biztosít kapcsolatot. Ebben<br />

az esetben a kezelőmező csupán a paraméterezési feladatok ellátására használható.<br />

A működtetés módja a belső menürendszeren belül választható ki.<br />

A hőszivattyú szabályozhatóságával és biztonságos üzemeltetésével tésével kapcsolatos tudnivalók<br />

1. A készülék fűtésre -20ºC és +30ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható.<br />

Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú nem működik.<br />

2. A készülék hűtésre 0ºC és +46ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható.<br />

Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú kompresszora minimális frekvenciával működik.<br />

3. A készülék belső térfogatáram mérővel rendelkezik.<br />

4. Biztonsági eszközök, illetve a hőmérséklet mérésére alkalmas érzékelők gondoskodnak<br />

arról, hogy a kompresszor, valamint a teljes hűtőkör minden üzemállapotban védve legyen<br />

a megengedettnél magasabb nyomással szemben.<br />

5. Annak érdekében, hogy a kompresszor leállása során elkerülhető legyen a hűtőközeg<br />

stagnálása, alacsony külső léghőmérséklet mellett egy belső védelem aktiválódik. Ilyenkor<br />

a kompresszort egy gyengeáramú elektromos kör melegíti.<br />

6. A kompresszor nagynyomású kimeneti ágán elhelyezett hőmérséklet-érzékelő korlátozza<br />

a hőszivattyú üzemét, ha a szenzor 100ºC fok feletti hőmérsékletet érzékel. Ez az érzékelő<br />

117ºC fok felett lekapcsolja a hőszivattyút.<br />

7. A csöves hőcserélőn elhelyezett hőmérséklet-érzékelő, illetve a ventilátor fordulatszám<br />

mérője lehetővé teszi a ventilátor tesztelését.<br />

8. A fűtőkör biztonságos üzeméről tömegáram-mérő gondoskodik. Abban az esetben, ha az<br />

áramlás alacsony ( 500 l/óra).<br />

Az utánfűtő hőtermelő vezérlője<br />

Ebben a tervezési segédletben a bemutatott kapcsolási példák háromféle <strong>Vaillant</strong> szabályozót<br />

tartalmaznak: auroMATIC 560 és 620/3, illetve calorMATIC 470. Az alábbiakban rövid összefoglalást<br />

adunk ezekről a szabályozókról.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 6 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


1.3 <strong>Vaillant</strong> szabályozók<br />

1.3.1 auroMATIC 560/2<br />

Felszereltség<br />

A szolár melegvíz-készítésre alkalmazható VRS 560/2 szabályozó gyári tartozékként 3 db normál<br />

VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt, illetve az utánfűtő hőtermelőhöz kapcsolódó<br />

(C1/C2) összekötő kábelt (24 V) tartalmaz. Az auroMATIC 560/2 lehetővé teszi az előre beállított<br />

időprogram alapján megvalósított használati melegvíz-készítést a VU; VK; VKK típusú<br />

utánfűtő hőtermelőkkel együtt. A készülék ProE csatlakozókkal rendelkezik, képernyőjén digitális<br />

szimbólumokkal képes a különböző üzemállapotok kijelzésére.<br />

Használat<br />

A VRS 560/2 szabályozó az alábbi funkciók vezérlésére képes:<br />

- két kollektormező, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés;<br />

- egy kollektormező, egy vegyestüzelésű kazán, egy második tároló vagy egy úszómedence<br />

fűtés;<br />

- egy kollektormező, egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú, egy második tároló vagy<br />

egy úszómedence fűtés;<br />

A VRS 560/2 szabályozó továbbfejlesztett változata az auroMATIC 620/3 típusú univerzális<br />

szolár rendszerszabályozó, amely a külső hőmérséklet-érzékelő segítségével egy központi fűtési<br />

rendszer működtetésére is képes az időjárás függvényében.<br />

1.3.2 calorMATIC 470<br />

Felszereltség<br />

A calorMATIC 470 típusú, eBUS kommunikációra képes időjáráskövető szabályozó a gyári tartozékként<br />

szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe, valamint<br />

a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét.<br />

Ez a szabályozó – előre beállított időprogram alapján – a fűtést, illetve a használati melegvízkészítést<br />

az egyéni hőmérsékleti igények alapján működteti.<br />

Használat<br />

A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó csak eBUS kommunikációra alkalmas<br />

<strong>Vaillant</strong> készülékekkel együtt alkalmazható, amely a lakótérben felszerelve szobatermosztátként<br />

is üzemeltethető. A VR 40 multifunkcionális csatolókártya (rendelési száma: 0020017744) segítségével<br />

lehetőség van különleges funkciók kezelésére is, mint pl.: egy külső fűtési és/vagy tárolótöltő<br />

szivattyú működtetése. A VRC 470 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók<br />

vezérlésére képes:<br />

- egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása;<br />

- egy indirekt fűtésű használati melegvíz-tároló idő- és hőmérséklet programozása;<br />

- egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása.<br />

Bővítési lehetőségek<br />

A VR 61/2 fűtési keverőmodul segítségével lehetőség van egy magasabb hőmérsékletű direkt,<br />

illetve egy alacsonyabb előremenő fűtővíz hőmérsékletű, motoros keverőszeleppel ellátott kevert<br />

fűtési kör működtetésére. A keverőszelepes kör az alábbi feladatokra alkalmazható:<br />

- fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör);<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 7 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


- állandóérték tartás;<br />

- visszatérő hőfokemelés;<br />

- melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett).<br />

A VR 81/2 fali távvezérlővel az egyik fűtőkör (FK1 vagy FK2) vezéreltethető a kívánt helyiséghőmérséklet<br />

függvényében. A VR 68/2 szolár bővítő modul segítségével használati melegvízkészítésre<br />

alkalmas szolár berendezés integrálható a fűtési rendszerbe.<br />

Megjegyzés<br />

A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez,<br />

valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák<br />

találhatók.<br />

1.3.3 auroMATIC 620/3<br />

Felszereltség<br />

Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális időjáráskövető fűtési és szolár rendszerszabályozó a<br />

gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe,<br />

valamint a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét.<br />

Ezen kívül lehetőséget is biztosít egy szolár berendezés integrálására (használati<br />

melegvíz-készítés és fűtésrásegítés). Gyári tartozékként 4 db normál VR 10, valamint 1 db szolár<br />

VR 11 típusú érzékelőt tartalmaz.<br />

Használat<br />

A VRS 620/3 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes:<br />

- egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása;<br />

- egy keverőszelepes fűtési kör idő- és hőmérséklet programozása;<br />

- egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása;<br />

- egy puffertároló és egy közvetett fűtésű melegvíz-tároló vagy egy szolár kombitároló;<br />

- két kollektormező vagy egy kollektor-, illetve egy vegyestüzelésű kazán működtetése;<br />

- úszómedence fűtésre alkalmazható töltőszivattyú vezérlése (ehhez az üzemeltetőnek<br />

külön kell biztosítania az uszodafűtés vezérlését, valamint annak keringtető szivattyúját);<br />

- közvetlen medencefűtés szolár körről;<br />

- a szolár hozam megjelenítése a képernyőn (ehhez egy VR 10 típusú érzékelőt kell a<br />

szolárkör visszatérő ágára szerelni);<br />

- az allSTOR VPS/2 puffertárolós rendszer integrálása;<br />

Bővítési lehetőségek<br />

A komfortosabb kezelés biztosítására lehetőség van összesen 8 db VR 90/3 távvezérlő csatlakoztatására,<br />

amelynek köszönhetően minden egyes egyedi fűtőkör önállóan szabályozható.<br />

Többkörös fűtés rendszerek esetén a VRS 620/3 típusú szabályozó maximum 6 db VR 60/3 keverőmodullal<br />

bővíthető, amelyek önmagukban képesek egyenként 2 db keverőszelepes kör kezelésére.<br />

Ennek köszönhetően a teljes vezérlés maximum 14 fűtési körre (ebből 13 db kevert kör)<br />

egészíthető ki. Az összes keverőszelepes fűtőkör akár a központi rendszerszabályozón keresztül<br />

is programozható.<br />

Minden egyes keverőszelepes kör – az egyéni igények alapján – az alábbi feladatokra alkalmazható:<br />

- fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör);<br />

- állandóérték tartás;<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 8 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


- visszatérő hőfokemelés;<br />

- melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett).<br />

A vezérlő a következő hőtermelőkhöz alkalmazható:<br />

- egy önálló fűtési hőtermelő a 7/8/9 vagy az eBUS kapocslécen keresztül;<br />

- maximum 6 db, kaszkádba kötött fűtőkészülék, moduláló buszcsatolókkal (VR 30/2 vagy<br />

VR 32);<br />

- idegen gyártmányú vagy régebbi típusú <strong>Vaillant</strong> hőtermelő a VR 31 buszcsatoló kártya<br />

segítségével.<br />

Megjegyzés<br />

gyzés<br />

Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális szolár időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában,<br />

illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további<br />

alkalmazási példák találhatók.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 9 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2. Alkalmazási lehetőségek<br />

2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 1. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtés<br />

rendszerrel, gázüzemű<br />

fali kondenzáció<br />

denzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 10 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />

hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />

elleni védelem).<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A melegvíz-készítést bivalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />

meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />

hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />

be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított<br />

fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />

külső érzékelő (16) jele alapján.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés bivalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH S – (5) történik, ahol<br />

a fali készülék (1) a felső, a hőszivattyú pedig az alsó csőkígyóra kapcsolódik. A használati melegvíz-készítés<br />

előnykapcsolással rendelkezik a fűtéssel szemben, ahol a felfűtés a gyári vagy az<br />

egyéni igények alapján beállított hőntartási, illetve utánfűtési programmal történik. Használati<br />

melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be. A tároló felfűtéséhez<br />

felhasználható fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 11 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati<br />

meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13b) parancsot<br />

kap az utánfűtésre. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre,<br />

optimálisan kell a calorMATIC 470 (13b) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó<br />

tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni.<br />

Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />

(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />

fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />

rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék<br />

nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />

egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen<br />

ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt,<br />

hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele<br />

mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 12 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs fűtési hőtermelő (VU ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />

4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben<br />

5<br />

Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 300 1 0010003497<br />

Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 400 1 0010003498<br />

Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 500 1 0010003564<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

13d Multifunkciós panel (VR 40) 1 0020017744<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42c Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 13 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, , illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 2. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel, gázüzemű<br />

fali kondenzációs kombi hőtermelővel (ecoTEC VUW ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 14 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />

hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />

elleni védelem).<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A melegvíz-készítést monovalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />

meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />

hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />

be fűtési üzemre.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés alapvetően átfolyós rendszerű kombi fali hőtermelővel (1) történik,<br />

azonban a hőszivattyúhoz (1a) egy monovalens kialakítású VIH R használati melegvíz-tároló<br />

is (5) csatlakoztatható. A hőszivattyút tároló utánfűtésre bojler-termosztát működteti. Minden<br />

esetben a tároló belső hőmérséklete határozza azt meg, mikor kell a hőszivattyúnak melegvízkészítésre<br />

bekapcsolnia (teljes felfűtés vagy hőntartás). Azokon a napokon, amikor a külső léghőmérséklet<br />

nem teszi lehetővé a kívánt hőmérsékletű használati melegvíz-készítést, az<br />

utánfűtési feladatot az átfolyós rendszerű kombi készülék (VUW) látja el.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 15 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tudnivalók!<br />

A készülékbe belépő maximális hőmérséklet 60ºC fok lehet. Régebbi típusú kombi készülékeknél,<br />

amelyek vízoldalon még membrános vízkapcsolót tartalmaznak, ügyelni kell arra, hogy a hidegvíz<br />

oldalon nem lehet a belépő vízhőmérséklet túlságosan magas.<br />

Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />

(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />

fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />

rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék<br />

nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />

egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen<br />

ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 16 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />

4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben<br />

5 Használati melegvíz-tároló (uniSTOR VIH R) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

44 Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 17 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 3. rendszerkialakítási példa<br />

p<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési<br />

fűtési/hűtési<br />

rendszerrel, rétegtöltésű univer-<br />

zális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W frissvizes állomással, gázüzemű fali kondenzációs<br />

hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 18 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />

hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />

elleni védelem).<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A használati meleg vizet rétegtöltésű puffertároló (5) szolgáltatja, frissvizes állomással<br />

(17).<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />

ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) rendelkezik. Ebben az esetben a<br />

hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani<br />

a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan<br />

működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is<br />

biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú.<br />

A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása<br />

a lakótérben telepített kezelőegységgel (13b), a különböző paramétereinek programozása pedig a<br />

bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási<br />

terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri<br />

hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kW<br />

egységteljesítmény). A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti<br />

annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati<br />

melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a<br />

fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű<br />

utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre.<br />

Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe<br />

szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16)<br />

jele alapján.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />

frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás önálló üzemben is működőképes,<br />

amely a csapolási igények függvényében aktiválható, fix kifolyó melegvíz-hőmérséklet mellett.<br />

A VPM W frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep,<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 19 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját<br />

elektromos egységgel rendelkezik.<br />

Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />

keringtető szivattyúja a pufferből fűtési vizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />

változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />

oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (50ºC) legyen biztosítható. A használati<br />

melegvíz keringtetésére – külön rendelhető tartozékként – cirkulációs szivattyú alkalmazható.<br />

Abban az esetben, ha a bojler-termosztát (4) a szabályozón beállított hőmérséklethez képest<br />

(13a) eltérést mér, utánfűtési igényt ad a hőszivattyúnak. A háromutas váltószelep (38) melegvízállásba<br />

vált, majd elkezdődik a tároló feltöltése. Ez a folyamat egy kb. 60ºC fokos előremenő fűtési<br />

hőmérsékletet igénylő hőszükségletnek felel meg. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet<br />

alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a<br />

gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13c) parancsot kap a felső zóna utánfűtésére. Annak<br />

érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell<br />

a calorMATIC 470 (13c) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő<br />

(SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A beltéri levegő<br />

is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel<br />

is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári<br />

üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység<br />

(14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 20 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt,<br />

hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele<br />

mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Fűtőköri szivattyú 2 idegen termék<br />

2a Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2b Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />

5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13b Hűtés/fűtés szabályozója 1 idegen termék<br />

13c calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />

13 d Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13c tartozéka<br />

17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264<br />

HTG Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben<br />

CLG Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben<br />

ON/OFF Külső szabályozó/Épületfelügyelet/kétpont szab. term. x 1) 13b/1a tételben<br />

3-4 Kétpont szabályozású csatlakozás/külső szabályozó - 1/1a tételben<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 21 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 4. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú<br />

közvetlen bekötésű felületfűtési<br />

fűtési/hűtési<br />

rendszerrel, auroSTEP<br />

plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel<br />

(ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 22 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt<br />

is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó<br />

szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem).<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />

meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />

hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />

be fűtési üzemre.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />

történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />

• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />

plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />

hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />

• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez<br />

szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható.<br />

• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />

tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 23 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />

magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />

250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />

méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />

hőhordozó folyadékkal.<br />

A működés elve<br />

A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />

üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />

illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />

rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />

szolár légtelenítő egységet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />

csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />

szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />

– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />

Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />

speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />

szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />

hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />

a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />

a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />

(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />

(5).<br />

A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó<br />

belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje<br />

csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő<br />

vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú<br />

mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektorérzékelő<br />

(Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség<br />

elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a) lekapcsolja<br />

a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – viszszafolyik<br />

a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő<br />

„könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />

A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző<br />

hőtermelők (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb<br />

mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó<br />

egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a<br />

tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti<br />

át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó<br />

egység (13a) segítségével történik.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 24 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />

• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />

• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />

minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />

• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />

hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />

• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />

csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />

szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />

• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />

nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />

Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />

intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />

rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék<br />

nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />

egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />

legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />

gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 25 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Karbantartó csapok 1 1-es tételben<br />

5<br />

auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />

auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />

auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13a Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />

13b VR 40 többfunkciós kártya 1 0020017744<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />

„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 1-es tételben<br />

Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42 c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

44 Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />

KOL2-P A szolárkör sönt szivattyúja 1 Tároló típus függvénye<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

C1/C2 Tároló utánfűtés csatlakozó kábele 13a tétel tartozéka<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 26 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 5. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel, auroSTEP<br />

plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel<br />

(ecoTEC VU V<br />

..6), időjáráskövető szabályozóval<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 27 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt<br />

is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó<br />

szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem).<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />

meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />

hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />

be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított<br />

fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />

külső érzékelő (16) jele alapján.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />

történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />

• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />

plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />

hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 28 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez<br />

szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható.<br />

• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />

tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />

• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />

magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />

250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />

méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />

hőhordozó folyadékkal.<br />

A működés elve<br />

A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />

üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />

illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />

rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />

szolár légtelenítő egységet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />

csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />

szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />

– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />

Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />

speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />

szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />

hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />

a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />

a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />

(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />

(5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző<br />

a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési<br />

szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az<br />

összekötő vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a<br />

szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő<br />

(Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség<br />

elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a)<br />

lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével –<br />

visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén<br />

elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />

A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz tárolók utánfűtésére a hőszivattyú (1a)<br />

és/vagy a <strong>Vaillant</strong> különböző utánfűtő hőtermelői (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor<br />

alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani,<br />

akkor az utánfűtő hőtermelő szabályozó egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot<br />

kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a<br />

hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át.<br />

Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egységen<br />

(13a) keresztül történik, melyben az utánfűtési igény a C1/C2 csatornán – egy relé útján<br />

párhuzamosan – jut el a hőszivattyú a gázkészülék felé. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen<br />

a hőszivattyúval történő melegvíz készítésre, kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat<br />

előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 29 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />

• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />

• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />

minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />

• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />

hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />

• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />

csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />

szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />

• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />

nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />

Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />

intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />

teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést.<br />

A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével,<br />

ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt<br />

képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése<br />

mellett.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 30 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

Elektromos kapcsolási terv (22-es tétel, relédoboz)<br />

Tároló utánfűtés Tároló utánfűtés Utánfűtési igény Utánfűtési igény<br />

kérelem a hőszivattyú kérelem a fali a hőszivattyú felé a fali készülék felé<br />

felé<br />

készülék felé<br />

A hőszivattyúval kombinált fűtési és melegvíz készítési rendszereknél a bivalens pont alatt a bojler<br />

termosztát hőigénye esetén lehetőség van arra, hogy a tároló felfűtését csak a gázüzemű<br />

hőtermelő végezze.<br />

A hőszivattyúval történő használati melegvíz-készítés akkor áll le, ha a külső léghőmérséklet nem<br />

elegendő a felfűtéshez (ilyenkor az utánfűtő hőtermelő kapcsol be). Annak érdekében, hogy a<br />

használati melegvíz-készítés hőszivattyúval támogatható legyen, az utánfűtő hőtermelő szabályozójának<br />

(calorMATIC 470) tároló utánfűtési időablakait optimálisan kell beállítani.<br />

Abban az esetben, ha a szóban forgó hidraulikus kialakításnál a tároló utánfűtését a bivalens pont<br />

alatt csak az utánfűtő hőtermelővel kell ellátni, akkor a hőszivattyú Nr. 154-es szerviz menüpontja<br />

alatt a „0” értéket kell elmenteni.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 31 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Karbantartó csapok 1 1-es tételben<br />

5<br />

auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />

auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />

auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Fűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13a Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />

13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />

„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />

22 Relédoboz x 1) idegen termék<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Fűtés/tárolótöltés váltószelepe 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 1-es tételben<br />

Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap X 1) idegen termék<br />

63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />

KOL2-P A szolárkör sönt szivattyúja 1 Tároló típus függvénye<br />

LEG-P Legionella-védelem szivattyúja 1 idegen termék<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

EP Tároló utánfűtés csatlakozó kábele x 1) 13a tétel tartozéka<br />

C1/C2 Tároló utánfűtés csatlakozó kábele x 1) 13a tétel tartozéka<br />

3/4 Hőszivattyú/gázkészülék csatlakozó kábel x 1) 1-es tételben<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 32 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.6 Levegő/víz hőszivattyú tyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 6. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös örös felületfűtési és egy légfűtési/hűtési rendszerrel, ré-r<br />

tegtöltésű univerzális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár<br />

állomással, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályo-<br />

zóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 33 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes<br />

hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt<br />

továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. Ezen kívül a hőszivattyú nyáron –<br />

a fan-coil kör segítségével –, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is képes.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni (felületfűtés és fan-coil rendszer a fűtésre/hűtésre).<br />

4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű,<br />

kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti.<br />

5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás<br />

(17) szolgálja.<br />

6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />

ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (HK-2P), illetve motoros keverőszeleppel<br />

(HK2) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy központi puffertároló<br />

(5) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett<br />

rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség.<br />

Így olyan üzemállapotok során is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel<br />

az összes fűtőköri szivattyú. Mindkét fűtőkört – a külső léghőmérséklet, illetve a kívánt beltéri<br />

léghőmérséklet függvényében – a VRS 620/3 (13) univerzális szolár rendszerszabályozó működteti,<br />

a referencia helyiségekben felszerelt távvezérlők segítségével (13a).<br />

A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13b) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. Abban az esetben, amikor valamelyik<br />

hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a puffertárolón belül akkumulálódik,<br />

amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó<br />

(13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor).<br />

A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható<br />

szét a fűtési és hűtési üzem. Mindkét keverőszelepes fűtőkör számára saját hőmérséklet<br />

érzékelőt (VF2, VFA (1-1 db VR 10 érzékelő)) kell felszerelni, hogy ezek a körök – a külső léghőmérséklet<br />

függvényében – egymástól független vezérelhetők legyenek. Ennek a kapcsolásnak a<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 34 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


kialakításhoz azonban feltétlenül szükség van a VR 60/3 (13c) modulra is, amelyhez opcióként<br />

egy szobatermosztát üzemben is használható VR 90/3 (13a) távvezérlő köthető.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a túlfűtés ellen. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1)<br />

annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék<br />

a saját időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a<br />

szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján.<br />

A szolár rendszer felépítése és működése<br />

SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül<br />

egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások<br />

felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük<br />

szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról<br />

kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű<br />

hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési<br />

kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó<br />

saját vezérléssel rendelkezik.<br />

A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban<br />

arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges<br />

hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először<br />

napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét.<br />

Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok<br />

mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek<br />

előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia<br />

segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem<br />

éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők<br />

azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés<br />

különböző zónáinak előírt hőmérséklete.<br />

A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe<br />

• Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát<br />

(kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben,<br />

ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest.<br />

• A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%-<br />

ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre<br />

alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet<br />

8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van<br />

és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot<br />

biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul<br />

a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />

utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />

részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />

• Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti<br />

szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt<br />

hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni.<br />

Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan<br />

szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az<br />

eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet<br />

még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges<br />

hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beál-<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 35 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


lítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />

részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />

A szolár állomás működése<br />

A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel<br />

rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról<br />

gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt<br />

hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM<br />

S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet<br />

magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban található<br />

szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot<br />

keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra).<br />

A szolár állomás a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét<br />

megpróbálja a legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni. Ennek a hőmérsékletnek<br />

a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3 szabályozón (13) történik.<br />

A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol, hogy megállapíthassa,<br />

megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban. A szolár állomás puffertöltő<br />

szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a szolár rendszer hőhozama.<br />

A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />

kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />

tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. A teljes szolár rendszer légtelenítését<br />

a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel történik.<br />

Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt.<br />

A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl.<br />

padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ºC fok lehet, éppen ezért minden egyes fűtőkört<br />

motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges<br />

számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />

frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető<br />

(motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet<br />

magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik.<br />

Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />

keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />

változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />

oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható.<br />

A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete<br />

40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető<br />

tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy<br />

motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 36 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre.<br />

Jelen esetben a hűtést a fan-coil rendszer (10) biztosítja, ahol a hűtő körbe egy kiegészítő<br />

puffertárolót (7) kell beépíteni, hogy biztosítható legyen a hőszivattyú működéséhez szükséges<br />

minimális fűtővíz mennyiség. A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha a motoros zónaszelep (11) lezár, a túláram<br />

szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket<br />

az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani (3,5 l/kW maximum teljesítmény).<br />

A téli/nyári átváltás automatikus működtetésére egy külső szabályozót (13e – nem<br />

<strong>Vaillant</strong> tartozék) kell biztosítani. Hűtés közben azonban a külső szabályozóhoz (13e) tartozó váltószelepeknek<br />

(38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />

legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />

gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 37 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

10 Fan-coil x 1) idegen termék<br />

11 Kétirányú zónaszelep x 1) idegen termék<br />

13 auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó 1 0020092431<br />

13a VR 90/3 távvezérlő 2 0020040080<br />

13b A <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 beltéri kezelőegysége 1 1a tételben<br />

13c VR 60/3 fűtési keverőmodul 1 306782<br />

13 d A nyári üzem hőmérséklet szabályozója 1 idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13 tartozéka<br />

17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

25 Szolár állomás (VPM S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 25-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő 1 idegen termék<br />

A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

HK2-P Fűtőköri szivattyú (2) x 1) idegen termék<br />

HKa-P Fűtőköri szivattyú (a) x 1) idegen termék<br />

HK2 Fűtőköri motoros keverőszelep (2) x 1) idegen termék<br />

HKa Fűtőköri motoros keverőszelep (a) x 1) idegen termék<br />

SP1 Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

SP2 A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />

TD2 A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />

VF1 Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />

VF2 Kevert kör (2) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />

VFa Kevert kör (a) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />

ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 38 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz<br />

elegvíz-<br />

készítésre<br />

– 7. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú felületfűtési<br />

fűtési/hűtési<br />

rendszerrel, gázüzemű auroCOMPACT kon-<br />

denzációs kompakt készülék szolár melegvíz-készítés<br />

készítéssel, sel, időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 39 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre<br />

alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is<br />

használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt, amely a melegvíz-készítésért is felelős.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

hőtermelő (1) a támogatja.<br />

5. A használati melegvíz-készítésre – akár utólag is – szolár rendszer (63) telepíthető.<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />

ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2), illetve motoros keverőszeleppel (31)<br />

rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />

hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />

áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így<br />

olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az öszszes<br />

fűtőköri szivattyú.<br />

A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13c), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel<br />

(13) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />

hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />

be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13a) beállított<br />

fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />

külső érzékelő (16) jele alapján.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz szolgáltatását kizárólag a gázüzemű, kondenzációs működésű<br />

auroCOMPACT készülék látja el, amely egy beépített, szolár csőkígyóval ellátott, 150 literes űrtartalmú<br />

rétegtöltésű melegvíz-tárolóval rendelkezik. A szolár berendezés egyszerűen integrálható<br />

a rendszerbe, ahol a konfiguráció és a felismerés automatikus. Az auroCOMPACT készülék<br />

elektromos egysége közvetlenül képes működtetni a készülékbe integrált szolárkör keringtető<br />

szivattyúját (25), amely akkor kapcsol be, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője<br />

(24b) közötti hőmérséklet-különbség eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 40 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Rétegtöltésű melegvíz-tároló<br />

tárolóval rendelkező kompakt készülék<br />

Abban az esetben, ha a készülékhez nem csatlakozik szolár rendszer vagy csekély a napsütés<br />

intenzitása, akkor a tároló felső résznek utánfűtését (ennek hőmérsékletét a szenzor (24a) méri)<br />

a gázüzemű, kondenzációs készülék végzi, ahol a rétegtöltési elvnek köszönhetően a melegvízkészítés<br />

során is magas hatásfok érhető el. A csőkígyóval ellátott, hagyományos kialakítású beépített<br />

tárolós készülékekkel szemben a rétegtöltésű melegvíz-tárolót a készülékbe integrált lemezes<br />

hőcserélő (40) fűti fel, amelyben különböző hőmérsékletű rétegek találhatók. A teljes töltési<br />

folyamatot külön rétegtöltő szivattyú (27) működteti. A tároló felfűtése akkor kezdődik, amikor<br />

a készülék előremenő fűtővíz hőmérséklete elérte a szükséges értéket. A használati melegvíz-készítés<br />

elsőbbséget élvez a fűtési rendszerhez képest, a rétegtöltési folyamat pedig lényegesen<br />

gyorsabb utántöltést eredményez. Az égő modulációjának, illetve a rétegtöltő szivattyú<br />

üzemmódjának összehangolt működéséről a készülék elektromos egysége gondoskodik.<br />

A tároló feltöltése szolár rendszerrel<br />

Abban az esetben, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője (24b) közötti hőmérséklet-különbség<br />

eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket, a szolár kollektorban<br />

(63) – a napsütés által – felmelegedett hőhordozó folyadék a készülékbe integrált szolárköri keringtető<br />

szivattyú (25) útján hőt ad át a tároló csőkígyóján a használati víznek. Ebben a folyamatban<br />

tehát az auroCOMPACT készülékben található használati melegvíz-tároló egy előtét puffer<br />

szerepét tölti be. Abban az esetben, amikor a tároló felső hőmérséklet érzékelőjén (24a) a<br />

mért hőmérséklet eléri a 85ºC fokos maximális értéket, lekapcsol a szolárkör szivattyúja. Annak<br />

érdekében, hogy a szolár hőnyereség maximálisan kihasználható legyen, illetve egyik csapolási<br />

helyen se következhessen be leforrázás, egy termosztatikus keverőszelep (39) található a készülékben<br />

gyárilag. A szelepen kézzel beállítható hőmérséklet értéke 35 és 65ºC fok között van.<br />

A szolár rendszer és a használati melegvíz-készítés működtetéséhez az auroCOMPACT készülék<br />

nem igényel külön semmilyen elektromos egységet, mert mind a szolárkör keringtető, mind pedig<br />

a rétegtároló töltőszivattyúját a központi vezérlőpanel kezeli, a tároló mindkét érzékelőjével<br />

(24a és 24b), valamint a többi hőmérséklet érzékelővel együtt (mindegyik gyári tartozék).<br />

A szolárkör visszatérő ágára szerelt hőmérséklet-érzékelő (VR 10) segítségével lehetőség van a<br />

szolár hozam kiértékelésére is, amit a központi vezérlés végez el a kollektor érzékelő és a hozammérő<br />

szenzor hőmérséklet különbsége, valamint a szolárköri szivattyú (25) üzemóráinak<br />

száma alapján.<br />

Az auroCOMPACT készülék úgy van kialakítva, hogy a tároló űrtartalmának (150 l), illetve a beépítési<br />

lehetőségek (tájolás, a tető hajlásszöge) figyelembe vétele mellett maximum 2 db<br />

síkkollektor (VFK 145 vagy 150) telepítésére van lehetőség.<br />

A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />

kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />

tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />

nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />

amit mikrobuborék leválasztóval lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik,<br />

és nem kell üzem közben elzárni.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />

teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri<br />

szabályozó egység (13c) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben<br />

működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső<br />

környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 41 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 42 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

ezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 auroCOMPACT kompakt kondezációs hőtermelő (VSC S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13 Kezelőkonzol 1 idegen termék<br />

13a calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />

13b VR 40 többfunkciós kártya 1 0020017744<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13a tartozéka<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 3 9642<br />

24a Felső tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />

24b Alsó tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />

25 A szolárkör szivattyúja 1 1-es tétel tartozéka<br />

27 Tároló rétegtöltő szivattyú 1 1-es tétel tartozéka<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Gázkészülék váltószelep 1 1-es tétel tartozéka<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 0020040909<br />

Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 0020040772<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

42d Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 0020040772<br />

44 Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

KOL1 Kollektor-hőmérséklet érzékelő (VR 11) 1 1-es tétel tartozéka<br />

ZP Cirkulációs szivattyú 1 idegen termék<br />

Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 43 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 8. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési rendszerrel, rétegtöltésű univerzális fű-f<br />

tési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár állomással, gázüzemű g<br />

fali<br />

kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 44 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />

hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes<br />

hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt<br />

továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. A berendezés nyáron, a belső ciklus<br />

megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű,<br />

kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti.<br />

5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás<br />

(17) szolgálja.<br />

6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />

ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval, illetve motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />

Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját (1a) egy fűtési puffer (5) segítségével<br />

hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />

áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />

üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />

fűtőköri szivattyú.<br />

A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása<br />

a lakótérben telepített kezelőegységgel (13e), a különböző paramétereinek programozása pedig a<br />

bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13b) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási<br />

terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri<br />

hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

Abban az esetben, amikor valamelyik hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a<br />

puffertárolón belül akkumulálódik, amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a<br />

puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó (13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség<br />

van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor).<br />

A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható<br />

szét a fűtési és hűtési üzem. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot<br />

(19) kell a fűtési körbe telepíteni a túlfűtés ellen.<br />

A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1) annak 3-4-es<br />

pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját<br />

időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges<br />

előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 45 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A szolár rendszer felépítése és működése<br />

SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül<br />

egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások<br />

felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük<br />

szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról<br />

kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű<br />

hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési<br />

kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó<br />

saját vezérléssel rendelkezik.<br />

A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban<br />

arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges<br />

hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először<br />

napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét.<br />

Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok<br />

mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek<br />

előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia<br />

segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem<br />

éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők<br />

azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés<br />

különböző zónáinak előírt hőmérséklete.<br />

A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe<br />

• Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát<br />

(kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben,<br />

ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest.<br />

• A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%-<br />

ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre<br />

alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet<br />

8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van<br />

és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot<br />

biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul<br />

a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />

utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />

részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />

• Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti<br />

szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt<br />

hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni.<br />

Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan<br />

szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az<br />

eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet<br />

még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges<br />

hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />

utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />

részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />

A szolár állomás működése<br />

A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel<br />

rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról<br />

gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt<br />

hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM<br />

S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet<br />

magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban talál-<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 46 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


ható szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot<br />

keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra). A szolár állomás<br />

a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét megpróbálja a<br />

legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni.<br />

Ennek a hőmérsékletnek a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3<br />

szabályozón (13) történik. A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol,<br />

hogy megállapíthassa, megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban.<br />

A szolár állomás puffertöltő szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a<br />

szolár rendszer hőhozama. A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak<br />

kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály<br />

(64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen.<br />

A teljes szolár rendszer légtelenítését a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel<br />

történik.<br />

Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt.<br />

A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl.<br />

padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ººC fok lehet, éppen ezért minden egyes<br />

fűtőkört motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges<br />

számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />

frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető<br />

(motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet<br />

magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik.<br />

Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />

keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />

változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />

oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható.<br />

A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete<br />

40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető<br />

tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy<br />

motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />

teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést.<br />

A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével,<br />

ha a készülék nyári üzemre vált. Hűtés közben azonban kapcsoló szabályozóhoz (13a) tartozó<br />

váltószelepeknek (38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből, így a rendszer és a hőszivattyú<br />

közé egy másik fűtési/hűtési puffertárolót (7) szükséges beépíteni (méretezése a 3,5 l /<br />

kW egységteljesítmény elv alapján).<br />

A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />

is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 47 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />

legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />

gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />

pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />

szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 48 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

2b Fűtőköri keringtető szivattyú 2 idegen termék<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13 auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó 1 0020092431<br />

13a A fűtés/hűtés szabályozója 1 idegen termék<br />

13b A <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 beltéri kezelőegysége 1 1a tételben<br />

14 Párátlanító egység 1 idegen termék<br />

16 Külső hőmérséklet-érzékelő x 1) 13 tartozéka<br />

17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />

25 Szolár állomás (VPM S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38a A fűtés/hűtés váltószelepe 4 idegen termék<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 25-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő 1 idegen termék<br />

A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

SP1 Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

SP2 A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />

TD2 A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />

VF1 Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 49 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />

letve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 9. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> V<br />

../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel és elektro-<br />

mos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elektromos<br />

utánfűtő patronnal:<br />

nal:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 50 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />

is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony<br />

szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron<br />

látja el.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a<br />

hőszivattyú (1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati<br />

melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú<br />

hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompreszszort<br />

tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan<br />

működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />

5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a)<br />

oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri<br />

kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a<br />

hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />

biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges<br />

energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú és a rásegítő elektromos fűtőpatron számára.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />

az alábbi komponensekből áll:<br />

• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 51 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />

fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />

beállítására.<br />

• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />

közeg keringtetésére.<br />

• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />

<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />

hasznos űrtartalommal.<br />

A szolár berendezés felépítése és működése<br />

Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />

energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />

szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />

(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />

elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />

szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />

időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC<br />

560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor<br />

hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség<br />

keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése<br />

akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos<br />

melegvíz hőmérsékletet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />

meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel.<br />

Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />

legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />

A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />

napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />

30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />

funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />

esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />

A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />

legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />

hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />

is vezérlő jelet kap.<br />

A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />

kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />

tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />

nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />

amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />

működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 52 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />

A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />

is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />

legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />

gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 53 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />

4a Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />

5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13 VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />

13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 3 9642<br />

25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />

Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />

Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13-as tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />

LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />

ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 54 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, , illetve használati melegvíz-készítés<br />

készítésre<br />

–<br />

10. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú alacsony fűtési hőfoklépcsőre tervezett radiátoros rendszerrel<br />

és elektromos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elekt-<br />

romos utánfűtő patronnal:<br />

p<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 55 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />

is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony<br />

szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron<br />

látja el.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />

5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen bekötésű, túlméretezett radiátoros rendszer.<br />

A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13a) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal.<br />

Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében<br />

– a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />

biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges<br />

energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />

az alábbi komponensekből áll:<br />

• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />

• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />

fűtőpatron működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />

beállítására.<br />

• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />

közeg keringtetésére.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 56 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />

<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />

hasznos űrtartalommal.<br />

A szolár berendezés felépítése és működése<br />

Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />

energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />

szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />

(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />

elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />

szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />

időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC<br />

560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor<br />

hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség<br />

keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése<br />

akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos<br />

melegvíz hőmérsékletet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />

meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel.<br />

Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />

legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />

A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />

napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />

30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />

funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />

esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />

A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />

legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />

hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />

is vezérlő jelet kap.<br />

A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />

kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />

tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />

nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />

amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />

működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 57 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />

legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />

gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 58 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />

4a Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />

5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13 VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />

13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />

25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />

Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />

Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13-as tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />

Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />

LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />

ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 59 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />

letve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 11. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel és elektromos fűtés-<br />

rásegítéssel, napenergiával támogatott auroSTEP plus 250/350 szolár melegvíz készítő beren-<br />

dezéssel:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 60 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />

is.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />

5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési<br />

rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik.<br />

Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />

hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />

áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />

üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />

fűtőköri szivattyú.<br />

A téli/nyári átváltást kézzel kell állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális<br />

termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az<br />

egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi<br />

relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez<br />

kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />

A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek<br />

függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény).<br />

Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />

biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges<br />

energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú számára.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 61 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />

történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />

• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />

plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />

hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />

• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén egyszerűen<br />

beállítható a működéshez szükséges összes paraméter.<br />

• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />

tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />

• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />

magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />

250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />

méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />

hőhordozó folyadékkal.<br />

A működés elve<br />

A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />

üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />

illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />

rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />

szolár légtelenítő egységet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />

csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />

szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />

– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />

Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />

speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />

szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />

hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />

a központi vezérlő-egység (13b) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />

a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />

(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />

(5).<br />

A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó<br />

belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje<br />

csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő<br />

vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú<br />

mindig folyadékot keringtet.<br />

Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén<br />

elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott<br />

értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13b) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P),<br />

a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe.<br />

Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut<br />

az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 62 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző<br />

hőtermelők (1) alkalmazhatók. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban<br />

ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és<br />

350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13b) segítségével történik.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />

• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />

• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />

minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />

• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />

hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />

• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />

csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />

szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />

• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />

nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />

Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />

intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />

A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék<br />

nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint<br />

a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak,<br />

illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését<br />

egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb<br />

megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási<br />

tervet.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 63 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

Elektromos kapcsolási tervek<br />

Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése<br />

A hőszivattyú által kiadott<br />

kontaktus (a hőszivattyú<br />

vezérlése végzi automatikusan)<br />

Elektromos fűtőpatron<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

Az auroSTEP vezérlőpanel záró<br />

kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.<br />

A hőszivattyú üzem indító-jele használati<br />

melegvíz-készítésre<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 64 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei<br />

A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja<br />

A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója<br />

(nyári vagy téli üzem)<br />

3-7 zár = téli üzem<br />

A hőszivattyú indító kontaktusa<br />

(nyári vagy téli üzem)<br />

3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú<br />

A harmadik fűtőkör zónaszelepe<br />

A harmadik fűtőkör szivattyúja<br />

A harmadik fűtőkör termosztátja<br />

A második fűtőkör zónaszelepe<br />

A második fűtőkör szivattyúja<br />

A második fűtőkör termosztátja<br />

Az első fűtőkör zónaszelepe<br />

Az első fűtőkör szivattyúja<br />

Az első fűtőkör termosztátja<br />

Biztonsági határoló termosztát<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 65 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata<br />

A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem <strong>Vaillant</strong> tartozék) történik<br />

a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján:<br />

- 3-7-es pont zárt: téli üzem<br />

- 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre<br />

Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF<br />

szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott<br />

zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott<br />

relével (K0) rendelkezik.<br />

Téli üzem<br />

A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />

a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />

a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />

(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény<br />

pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton<br />

(52) beállított értéket.<br />

Nyári üzem<br />

A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />

a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />

a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />

(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen<br />

addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52)<br />

beállított értéket.<br />

A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata<br />

Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni,<br />

be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza<br />

meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek<br />

paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani.<br />

A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist<br />

ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára.<br />

A használati melegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata<br />

Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet<br />

ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe<br />

lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér,<br />

bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre.<br />

A tároló utánfűtésének időprogrammal ellátott vezérlője (13c) lehetőséget ad a tároló elektromos<br />

utánfűtő patronjának aktiválására is. Az áramfelvétel és a villamos fogyasztás optimalizálása érdekében<br />

azonban az utánfűtés engedélyeztetését időben korlátozni kell.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 66 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Jelmagyarázat<br />

Javasolt vezeték keresztmetszet<br />

szet<br />

1 Hálózati kábel 230 V 3 x 2,5 mm 2<br />

2 Kábel 12 V 0,75 mm 2<br />

3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 0,75 mm 2<br />

4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele 4 x 0,75 mm 2<br />

Megnevezés<br />

Egység<br />

45/1<br />

65/1 75/1 125/1 155/1<br />

Hálózati feszültség V/Hz 230 – 50<br />

Megengedett feszültségtartomány<br />

V 198 / 264<br />

Maximális elektromos teljesítmény<br />

kW 2,0 2,3 2,7 5,1 5,1<br />

Maximális áramerősség A 7,2 11 14 23 20<br />

Hálózati biztosíték (B-típ) A 10 15 15 25 25<br />

A termosztátok max. terhelése<br />

A 2<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 67 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1b Elektromos fűtőpatron fűtésrásegítéshez x 1) idegen termék<br />

2 Fűtőköri szivattyú 3 idegen termék<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

5 auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />

auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />

auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Fűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13b Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />

13d Téli/nyári üzem váltókapcsoló x 1) idegen termék<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />

20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />

„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />

22 Központi relédoboz x 1) idegen termék<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

34 Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep 3 idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42 c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) 3 idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 68 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />

letve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 12. rendszerki<br />

kialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel és elektromos fűtés-<br />

rásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elektromos utánfűtő pat-<br />

ronnal:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 69 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />

melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />

hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />

hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />

esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />

is.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló szolgálja.<br />

5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />

Fűtési üzem<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési<br />

rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik.<br />

Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />

hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />

áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />

üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />

fűtőköri szivattyú.<br />

A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát<br />

(52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes<br />

fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi<br />

relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez<br />

kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />

A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszer jellemző paramétereinek<br />

függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény).<br />

Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />

biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges<br />

energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú számára.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 70 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Használati melegvíz-készítés<br />

A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />

az alábbi komponensekből áll:<br />

• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />

• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />

fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />

beállítására.<br />

• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />

közeg keringtetésére.<br />

• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />

<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />

hasznos űrtartalommal.<br />

A szolár berendezés felépítése és működése<br />

Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />

energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />

szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />

(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />

elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />

szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />

időprogramozását és az utánfűtő hőtermelő integrálását az auroMATIC 560/2 végzi.<br />

A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor hőmérsékletérzékelő<br />

(Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérséklet-különbség keletkezik<br />

(a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése akkor fejeződik<br />

be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos melegvíz hőmérsékletet.<br />

Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />

meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti<br />

fel. Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />

legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />

A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />

napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />

30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />

funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />

esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />

A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />

legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />

hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />

is vezérlő jelet kap.<br />

A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />

kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />

tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />

nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />

amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />

működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />

Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />

Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />

A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 71 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


eépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />

a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />

A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék<br />

nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint<br />

a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak,<br />

illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését<br />

egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb<br />

megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási<br />

tervet.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

lvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 72 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Elektromos kapcsolási tervek<br />

Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése<br />

A hőszivattyú által kiadott<br />

kontaktus (a hőszivattyú<br />

vezérlése végzi automatikusan)<br />

Elektromos fűtőpatron<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

Az auroSTEP vezérlőpanel záró<br />

kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.<br />

Az elektromos fűtőpatron<br />

időzítő kontaktusa<br />

A hőszivattyú üzem indító-jele használati<br />

melegvíz-készítésre<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 73 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei<br />

A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja<br />

A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója<br />

(nyári vagy téli üzem)<br />

3-7 zár = téli üzem<br />

A hőszivattyú indító kontaktusa<br />

(nyári vagy téli üzem)<br />

3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú<br />

A harmadik fűtőkör zónaszelepe<br />

A harmadik fűtőkör szivattyúja<br />

A harmadik fűtőkör termosztátja<br />

A második fűtőkör zónaszelepe<br />

A második fűtőkör szivattyúja<br />

A második fűtőkör termosztátja<br />

Az első fűtőkör zónaszelepe<br />

Az első fűtőkör szivattyúja<br />

Az első fűtőkör termosztátja<br />

Biztonsági határoló termosztát<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 74 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata<br />

A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem <strong>Vaillant</strong> tartozék) történik<br />

a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján:<br />

- 3-7-es pont zárt: téli üzem<br />

- 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre<br />

Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF<br />

szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott<br />

zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott<br />

relével (K0) rendelkezik.<br />

Téli üzem<br />

A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />

a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />

a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />

(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény<br />

pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton<br />

(52) beállított értéket.<br />

Nyári üzem<br />

A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />

a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />

a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />

(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen<br />

addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52)<br />

beállított értéket.<br />

A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata<br />

Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni,<br />

be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza<br />

meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek<br />

paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani.<br />

A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist<br />

ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára.<br />

A használati melegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata<br />

Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet<br />

ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe<br />

lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér,<br />

bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 75 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Jelmagyarázat<br />

Javasolt vezeték keresztmetszet<br />

szet<br />

1 Hálózati kábel 230 V 3 x 2,5 mm 2<br />

2 Kábel 12 V 0,75 mm 2<br />

3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 0,75 mm 2<br />

4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele 4 x 0,75 mm 2<br />

Megnevezés<br />

Egység<br />

45/1 65/1 75/1 125/1 155/1<br />

Hálózati feszültség V/Hz 230 – 50<br />

Megengedett feszültségtartomány<br />

V 198 / 264<br />

Maximális elektromos teljesítmény<br />

kW 2,0 2,3 2,7 5,1 5,1<br />

Maximális áramerősség A 7,2 11 14 23 20<br />

Hálózati biztosíték (B-típ) A 10 15 15 25 25<br />

A termosztátok max. terhelése<br />

A 2<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 76 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1b Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />

1c Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />

2 Fűtőköri szivattyú 3 idegen termék<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13b VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú 1 idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />

22 Központi relédoboz x 1) idegen termék<br />

25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />

Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

34 Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep 3 idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />

44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />

Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) 3 idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />

63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />

KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13b tétel tartozéka<br />

KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />

SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tétel tartozéka<br />

SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13b tétel tartozéka<br />

Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />

LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />

ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 77 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />

letve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 13. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />

rendszerrel, gázüzemű,<br />

átfolyós rendszerű utánfűtéssel támogatott használati melegvíz-tároló<br />

tárolóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 78 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval rendelkező új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és<br />

melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen<br />

méretezett fűtési rendszert igényel. A használati melegvíz-készítés támogatására gázüzemű,<br />

átfolyós rendszerű vízmelegítő szolgál.<br />

A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az<br />

utánfűtés támogatását gázüzemű, átfolyós rendszerű vízmelegítő (5) szolgálja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési/hűtési rendszer.<br />

A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />

(13) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a<br />

beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében<br />

– a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />

a hőszivattyú számára.<br />

Használati melegvíz-kész<br />

készítés<br />

A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik,<br />

ahol a hőszivattyú (1a) a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy<br />

külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék).<br />

A tároló felfűtéséhez felhasználható előremenő fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet<br />

függvénye. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb menynyiségű<br />

használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a melegvíz-készítést az átfolyós rendszerű<br />

turboMAG vízmelegítő támogatja.<br />

Tudnivaló!<br />

A vízmelegítőbe belépő maximális melegvíz hőmérséklet 60ºC fok lehet az utánfűtő hőtermelő<br />

belső alkatrészeinek védelmére.<br />

Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />

(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget<br />

fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 79 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtési<br />

üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />

is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban<br />

is lehetőség van a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 80 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1 Gázüzemű, átfolyós rendszerű turboMAG vízmelegítő 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />

5 uniSTOR VIH R használati melegvíz-tároló 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />

19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 81 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />

letve használati melegvíz-<br />

készítésre<br />

– 14. rendszerkialakítási példa<br />

<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú fan-coil rendszerrel, elektromos fűtőpatronnal ellátott használaa-<br />

ti melegvíz-tároló<br />

tárolóval:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 82 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />

családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />

A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />

A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és<br />

melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen<br />

méretezett fűtési rendszert igényel.<br />

A használati melegvíz-készítés támogatására beépített elektromos fűtőpatron szolgál.<br />

A hőszivattyús s rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />

1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />

(1a).<br />

2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />

számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />

alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />

amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />

3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />

kell megtervezni.<br />

4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az<br />

utánfűtés támogatását beépített elektromos fűtőpatron szolgálja.<br />

Fűtési üzemmód<br />

A szóban forgó megoldásnál a fűtés egy közvetlen betáplálású fan-coil rendszer (17). A hőszivattyú<br />

ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />

meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />

határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />

számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />

A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />

biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />

kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />

túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />

szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />

éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />

A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />

hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />

Használati melegvíz-készítés<br />

A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik,<br />

ahol a hőszivattyú a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső<br />

bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A tároló felfűtéséhez felhasználható<br />

fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye.<br />

Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati<br />

meleg vizet kell biztosítani, akkor a tárolóba épített elektromos fűtőpatron (1c) parancsot<br />

kap az utánfűtésre.<br />

Tudnivaló!<br />

Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />

(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />

fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 83 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Aktív hűtési üzem<br />

A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />

ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />

van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtés megvalósítható<br />

a fan-coil egységgel, annak saját szabályozója (13) útján, ha a készülék nyári üzemre<br />

vált. Természetesen a hőszivattyú ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />

A párologtató leolvasztása<br />

A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />

során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />

ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />

jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />

a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />

lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />

hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />

legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />

Hőforrás<br />

A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />

működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />

nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />

A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />

és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />

fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />

szükség van leolvasztásra.<br />

A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />

túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />

Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />

azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />

vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />

amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 84 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Tétel<br />

Megnevezés<br />

evezés<br />

db<br />

Rendelési szám<br />

1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

1c Tárolóba építhető elektromos fűtőpatron 1 idegen termék<br />

2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />

3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />

4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />

5 uniSTOR VIH R 300-500 használati melegvíz-tároló 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />

7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />

13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />

13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />

17 Fan-coil x 1) idegen termék<br />

30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />

31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />

33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />

36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />

37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />

38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />

39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />

42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />

Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />

Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />

42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />

44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />

48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />

50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />

52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />

58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />

KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 85 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


Jegyzeteim:<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 86 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a tervezési segédletben közölt információkban, termékképekben és műszaki<br />

tartalomban bizonyos esetekben eltérés lehetséges.<br />

A gyártók fenntartják maguknak a jogot, hogy előzetes bejelentés nélkül megváltoztassák a segédletben szereplő<br />

termékek bármely részletét és színét. Emellett minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a katalógusban<br />

közöltek megfeleljenek a valóságnak. Ez a kiadvány semmilyen esetben nem minősül ajánlattételnek a cég részéről<br />

senki számára. Azt tanácsoljuk vásárlóinknak, hogy a terméket forgalmazó kereskedő partnereinknél vagy képviseletünknél<br />

minden esetben tájékozódjanak vásárlás előtt.<br />

© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 87 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás


<strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft.<br />

1116 Budapest, Hunyadi János út 1. ■ Telefon: +36-1-464-7800<br />

Fax: © +36-1-464-7801 <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval ■ Kft. www.vaillant.hu ■ info@vaillant.hu<br />

88 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />

Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />

1. kiadás<br />

<strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> TS – 2011/1 Utolsó módosítás dátuma: 2011. október 4.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!