geoTHERM VWL levegÅs hÅszivattyú tervezési ... - Vaillant
geoTHERM VWL levegÅs hÅszivattyú tervezési ... - Vaillant
geoTHERM VWL levegÅs hÅszivattyú tervezési ... - Vaillant
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tervezési segédlet<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> levegő/víz hőszivattyú kapcsolási példatár<br />
<strong>VWL</strong> 45/1 A 230 V<br />
<strong>VWL</strong> 65/1 A 230 V<br />
<strong>VWL</strong> 75/1 A 230 V<br />
<strong>VWL</strong> 125/1 A 230 V<br />
<strong>VWL</strong> 155/1 A 230V<br />
2011/1. kiadás<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 1 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 2 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 3 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tartalomjegyzék<br />
1. Bevezetés ........................................................................................................................................ 5<br />
1.1 Alkalmazási lehetőségek ........................................................................................................ 5<br />
1.2 Irányelvek.................................................................................................................................. 6<br />
1.3 <strong>Vaillant</strong> szabályozók................................................................................................................7<br />
1.3.1 auroMATIC 560/2..........................................................................................................7<br />
1.3.2 calorMATIC 470 ............................................................................................................7<br />
1.3.3 auroMATIC 620/3........................................................................................................ 8<br />
2. Alkalmazási lehetőségek ...........................................................................................................10<br />
2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 1. példa ........................10<br />
2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 2. példa ......................14<br />
2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 3. példa ......................18<br />
2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 4. példa..................... 22<br />
2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 5. példa................. 27<br />
2.6 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 6. példa................. 33<br />
2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 7. példa .................39<br />
2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 8. példa ................44<br />
2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 9. példa.................50<br />
2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, HMV-készítésre – 10. példa...................................55<br />
2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 11. példa.................60<br />
2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 12. példa ..............69<br />
2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 13. példa ..............78<br />
2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 14. példa..............82<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 4 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
1. Bevezetés<br />
Ez a kézikönyv tervezési segédletként szolgál a <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> levegő/víz hőszivattyú<br />
használati lehetőségeinek teljeskörű bemutatására. Az összes műszaki megoldás középpontjában<br />
a <strong>Vaillant</strong> új hőszivattyúja szerepel, annak hidraulikus bekötésével, illetve fűtéstechnikai alkalmazásával,<br />
megkönnyítve ezzel a tervezők és kivitelezők munkáját.<br />
Minden egyes kapcsolási rajz után egy rövid összefoglalást talál a bemutatott rendszer működéséről.<br />
Az alkalmazási példák jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a tervező – a konkrét megrendelői<br />
igények figyelembe vétele mellett – megtalálja a helyi adottságok függvényében használható<br />
legjobb és legmegfelelőbb műszaki megoldást.<br />
1.1 Alkalmazási lehetőségek<br />
Az alkalmazási példákban alapvetően kétféle műszaki megoldás szerepel:<br />
- Monovalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú az egyetlen fűtési<br />
hőtermelő, amely a következő feladatok ellátására képes:<br />
- Helyiségfűtés<br />
- Aktív hűtés<br />
- Használati melegvíz-készítés<br />
- Bivalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú mellett egy másik hőtermelő<br />
is rendelkezésre áll (pl.: fali gázkészülék vagy kiegészítő elektromos fűtőpatron) az időszakos<br />
csúcsterhelések lefedésére. Ez a kombináció – a hőszivattyú nélkül – a következő<br />
feladatok ellátására képes:<br />
- Helyiségfűtés<br />
- Használati melegvíz-készítés<br />
Azokon a területeken, ahol a téli átlaghőmérséklet nagyon alacsony, szinte minden esetben<br />
szükség van a gázüzemű utánfűtő hőtermelőre. Az alkalmazási példák között szolár rendszerek<br />
is szerepelnek, amelyeket elsősorban használati melegvíz-készítésre javaslunk alkalmazni.<br />
A bemutatott alkalmazási példák természetesen nem tartalmazzák a rendszer teljes kialakításához<br />
szükséges összes szerelvényt, így a felsorolt kapcsolási rajzok nem helyettesítik a felelős<br />
épületgépész tervező munkáját. Ezen kívül kérjük, minden esetben vegye figyelembe az adott<br />
országra érvényes törvényi előírásokat, illetve műszaki szabályozásokat.<br />
A <strong>Vaillant</strong> fenntartja magának a jogot, hogy a bemutatott példákban szereplő alkalmazásokat<br />
bármikor, mindenféle jogkövetkezmény kezmény és előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 5 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
1.2 Irányelvek<br />
Az alábbi irányelvek a teljes dokumentációra érvényes útmutatóként szolgálnak.<br />
A hőszivattyú vezérlője<br />
A hőszivattyú kétféle módon működtethető.<br />
1. A teljes rendszer vezérlését a szobatermosztátként használt beltéri kezelőegység látja<br />
el. Ezt az alkalmazást egykörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk.<br />
Ebben az esetben a kezelőmező két funkció ellátására képes: szobatermosztát, illetve<br />
az összes paraméter, valamint üzemmód kezelőegysége.<br />
2. Szabadon programozható relés kimenetek működtetésére alkalmas központi rendszervezérlő<br />
(nem tartozik bele a hőszivattyú szállítási terjedelmébe). Ezt az alkalmazást<br />
többkörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. A központi rendszervezérlő<br />
és a hőszivattyú között a 12 Voltos csatlakozó biztosít kapcsolatot. Ebben<br />
az esetben a kezelőmező csupán a paraméterezési feladatok ellátására használható.<br />
A működtetés módja a belső menürendszeren belül választható ki.<br />
A hőszivattyú szabályozhatóságával és biztonságos üzemeltetésével tésével kapcsolatos tudnivalók<br />
1. A készülék fűtésre -20ºC és +30ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható.<br />
Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú nem működik.<br />
2. A készülék hűtésre 0ºC és +46ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható.<br />
Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú kompresszora minimális frekvenciával működik.<br />
3. A készülék belső térfogatáram mérővel rendelkezik.<br />
4. Biztonsági eszközök, illetve a hőmérséklet mérésére alkalmas érzékelők gondoskodnak<br />
arról, hogy a kompresszor, valamint a teljes hűtőkör minden üzemállapotban védve legyen<br />
a megengedettnél magasabb nyomással szemben.<br />
5. Annak érdekében, hogy a kompresszor leállása során elkerülhető legyen a hűtőközeg<br />
stagnálása, alacsony külső léghőmérséklet mellett egy belső védelem aktiválódik. Ilyenkor<br />
a kompresszort egy gyengeáramú elektromos kör melegíti.<br />
6. A kompresszor nagynyomású kimeneti ágán elhelyezett hőmérséklet-érzékelő korlátozza<br />
a hőszivattyú üzemét, ha a szenzor 100ºC fok feletti hőmérsékletet érzékel. Ez az érzékelő<br />
117ºC fok felett lekapcsolja a hőszivattyút.<br />
7. A csöves hőcserélőn elhelyezett hőmérséklet-érzékelő, illetve a ventilátor fordulatszám<br />
mérője lehetővé teszi a ventilátor tesztelését.<br />
8. A fűtőkör biztonságos üzeméről tömegáram-mérő gondoskodik. Abban az esetben, ha az<br />
áramlás alacsony ( 500 l/óra).<br />
Az utánfűtő hőtermelő vezérlője<br />
Ebben a tervezési segédletben a bemutatott kapcsolási példák háromféle <strong>Vaillant</strong> szabályozót<br />
tartalmaznak: auroMATIC 560 és 620/3, illetve calorMATIC 470. Az alábbiakban rövid összefoglalást<br />
adunk ezekről a szabályozókról.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 6 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
1.3 <strong>Vaillant</strong> szabályozók<br />
1.3.1 auroMATIC 560/2<br />
Felszereltség<br />
A szolár melegvíz-készítésre alkalmazható VRS 560/2 szabályozó gyári tartozékként 3 db normál<br />
VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt, illetve az utánfűtő hőtermelőhöz kapcsolódó<br />
(C1/C2) összekötő kábelt (24 V) tartalmaz. Az auroMATIC 560/2 lehetővé teszi az előre beállított<br />
időprogram alapján megvalósított használati melegvíz-készítést a VU; VK; VKK típusú<br />
utánfűtő hőtermelőkkel együtt. A készülék ProE csatlakozókkal rendelkezik, képernyőjén digitális<br />
szimbólumokkal képes a különböző üzemállapotok kijelzésére.<br />
Használat<br />
A VRS 560/2 szabályozó az alábbi funkciók vezérlésére képes:<br />
- két kollektormező, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés;<br />
- egy kollektormező, egy vegyestüzelésű kazán, egy második tároló vagy egy úszómedence<br />
fűtés;<br />
- egy kollektormező, egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú, egy második tároló vagy<br />
egy úszómedence fűtés;<br />
A VRS 560/2 szabályozó továbbfejlesztett változata az auroMATIC 620/3 típusú univerzális<br />
szolár rendszerszabályozó, amely a külső hőmérséklet-érzékelő segítségével egy központi fűtési<br />
rendszer működtetésére is képes az időjárás függvényében.<br />
1.3.2 calorMATIC 470<br />
Felszereltség<br />
A calorMATIC 470 típusú, eBUS kommunikációra képes időjáráskövető szabályozó a gyári tartozékként<br />
szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe, valamint<br />
a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét.<br />
Ez a szabályozó – előre beállított időprogram alapján – a fűtést, illetve a használati melegvízkészítést<br />
az egyéni hőmérsékleti igények alapján működteti.<br />
Használat<br />
A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó csak eBUS kommunikációra alkalmas<br />
<strong>Vaillant</strong> készülékekkel együtt alkalmazható, amely a lakótérben felszerelve szobatermosztátként<br />
is üzemeltethető. A VR 40 multifunkcionális csatolókártya (rendelési száma: 0020017744) segítségével<br />
lehetőség van különleges funkciók kezelésére is, mint pl.: egy külső fűtési és/vagy tárolótöltő<br />
szivattyú működtetése. A VRC 470 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók<br />
vezérlésére képes:<br />
- egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása;<br />
- egy indirekt fűtésű használati melegvíz-tároló idő- és hőmérséklet programozása;<br />
- egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása.<br />
Bővítési lehetőségek<br />
A VR 61/2 fűtési keverőmodul segítségével lehetőség van egy magasabb hőmérsékletű direkt,<br />
illetve egy alacsonyabb előremenő fűtővíz hőmérsékletű, motoros keverőszeleppel ellátott kevert<br />
fűtési kör működtetésére. A keverőszelepes kör az alábbi feladatokra alkalmazható:<br />
- fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör);<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 7 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
- állandóérték tartás;<br />
- visszatérő hőfokemelés;<br />
- melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett).<br />
A VR 81/2 fali távvezérlővel az egyik fűtőkör (FK1 vagy FK2) vezéreltethető a kívánt helyiséghőmérséklet<br />
függvényében. A VR 68/2 szolár bővítő modul segítségével használati melegvízkészítésre<br />
alkalmas szolár berendezés integrálható a fűtési rendszerbe.<br />
Megjegyzés<br />
A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez,<br />
valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák<br />
találhatók.<br />
1.3.3 auroMATIC 620/3<br />
Felszereltség<br />
Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális időjáráskövető fűtési és szolár rendszerszabályozó a<br />
gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe,<br />
valamint a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét.<br />
Ezen kívül lehetőséget is biztosít egy szolár berendezés integrálására (használati<br />
melegvíz-készítés és fűtésrásegítés). Gyári tartozékként 4 db normál VR 10, valamint 1 db szolár<br />
VR 11 típusú érzékelőt tartalmaz.<br />
Használat<br />
A VRS 620/3 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes:<br />
- egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása;<br />
- egy keverőszelepes fűtési kör idő- és hőmérséklet programozása;<br />
- egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása;<br />
- egy puffertároló és egy közvetett fűtésű melegvíz-tároló vagy egy szolár kombitároló;<br />
- két kollektormező vagy egy kollektor-, illetve egy vegyestüzelésű kazán működtetése;<br />
- úszómedence fűtésre alkalmazható töltőszivattyú vezérlése (ehhez az üzemeltetőnek<br />
külön kell biztosítania az uszodafűtés vezérlését, valamint annak keringtető szivattyúját);<br />
- közvetlen medencefűtés szolár körről;<br />
- a szolár hozam megjelenítése a képernyőn (ehhez egy VR 10 típusú érzékelőt kell a<br />
szolárkör visszatérő ágára szerelni);<br />
- az allSTOR VPS/2 puffertárolós rendszer integrálása;<br />
Bővítési lehetőségek<br />
A komfortosabb kezelés biztosítására lehetőség van összesen 8 db VR 90/3 távvezérlő csatlakoztatására,<br />
amelynek köszönhetően minden egyes egyedi fűtőkör önállóan szabályozható.<br />
Többkörös fűtés rendszerek esetén a VRS 620/3 típusú szabályozó maximum 6 db VR 60/3 keverőmodullal<br />
bővíthető, amelyek önmagukban képesek egyenként 2 db keverőszelepes kör kezelésére.<br />
Ennek köszönhetően a teljes vezérlés maximum 14 fűtési körre (ebből 13 db kevert kör)<br />
egészíthető ki. Az összes keverőszelepes fűtőkör akár a központi rendszerszabályozón keresztül<br />
is programozható.<br />
Minden egyes keverőszelepes kör – az egyéni igények alapján – az alábbi feladatokra alkalmazható:<br />
- fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör);<br />
- állandóérték tartás;<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 8 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
- visszatérő hőfokemelés;<br />
- melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett).<br />
A vezérlő a következő hőtermelőkhöz alkalmazható:<br />
- egy önálló fűtési hőtermelő a 7/8/9 vagy az eBUS kapocslécen keresztül;<br />
- maximum 6 db, kaszkádba kötött fűtőkészülék, moduláló buszcsatolókkal (VR 30/2 vagy<br />
VR 32);<br />
- idegen gyártmányú vagy régebbi típusú <strong>Vaillant</strong> hőtermelő a VR 31 buszcsatoló kártya<br />
segítségével.<br />
Megjegyzés<br />
gyzés<br />
Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális szolár időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában,<br />
illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további<br />
alkalmazási példák találhatók.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 9 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2. Alkalmazási lehetőségek<br />
2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 1. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtés<br />
rendszerrel, gázüzemű<br />
fali kondenzáció<br />
denzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 10 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />
hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />
elleni védelem).<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A melegvíz-készítést bivalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />
be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított<br />
fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />
külső érzékelő (16) jele alapján.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés bivalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH S – (5) történik, ahol<br />
a fali készülék (1) a felső, a hőszivattyú pedig az alsó csőkígyóra kapcsolódik. A használati melegvíz-készítés<br />
előnykapcsolással rendelkezik a fűtéssel szemben, ahol a felfűtés a gyári vagy az<br />
egyéni igények alapján beállított hőntartási, illetve utánfűtési programmal történik. Használati<br />
melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be. A tároló felfűtéséhez<br />
felhasználható fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 11 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati<br />
meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13b) parancsot<br />
kap az utánfűtésre. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre,<br />
optimálisan kell a calorMATIC 470 (13b) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó<br />
tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni.<br />
Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />
(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />
fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />
rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék<br />
nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />
egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen<br />
ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt,<br />
hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele<br />
mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 12 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs fűtési hőtermelő (VU ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />
4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben<br />
5<br />
Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 300 1 0010003497<br />
Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 400 1 0010003498<br />
Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 500 1 0010003564<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
13d Multifunkciós panel (VR 40) 1 0020017744<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42c Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 13 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, , illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 2. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel, gázüzemű<br />
fali kondenzációs kombi hőtermelővel (ecoTEC VUW ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 14 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />
hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />
elleni védelem).<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A melegvíz-készítést monovalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />
be fűtési üzemre.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés alapvetően átfolyós rendszerű kombi fali hőtermelővel (1) történik,<br />
azonban a hőszivattyúhoz (1a) egy monovalens kialakítású VIH R használati melegvíz-tároló<br />
is (5) csatlakoztatható. A hőszivattyút tároló utánfűtésre bojler-termosztát működteti. Minden<br />
esetben a tároló belső hőmérséklete határozza azt meg, mikor kell a hőszivattyúnak melegvízkészítésre<br />
bekapcsolnia (teljes felfűtés vagy hőntartás). Azokon a napokon, amikor a külső léghőmérséklet<br />
nem teszi lehetővé a kívánt hőmérsékletű használati melegvíz-készítést, az<br />
utánfűtési feladatot az átfolyós rendszerű kombi készülék (VUW) látja el.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 15 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tudnivalók!<br />
A készülékbe belépő maximális hőmérséklet 60ºC fok lehet. Régebbi típusú kombi készülékeknél,<br />
amelyek vízoldalon még membrános vízkapcsolót tartalmaznak, ügyelni kell arra, hogy a hidegvíz<br />
oldalon nem lehet a belépő vízhőmérséklet túlságosan magas.<br />
Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />
(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />
fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />
rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék<br />
nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />
egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen<br />
ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />
pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />
szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 16 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />
4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben<br />
5 Használati melegvíz-tároló (uniSTOR VIH R) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
44 Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 17 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 3. rendszerkialakítási példa<br />
p<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési<br />
fűtési/hűtési<br />
rendszerrel, rétegtöltésű univer-<br />
zális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W frissvizes állomással, gázüzemű fali kondenzációs<br />
hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 18 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a<br />
hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák<br />
elleni védelem).<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A használati meleg vizet rétegtöltésű puffertároló (5) szolgáltatja, frissvizes állomással<br />
(17).<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />
ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) rendelkezik. Ebben az esetben a<br />
hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani<br />
a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan<br />
működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is<br />
biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú.<br />
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása<br />
a lakótérben telepített kezelőegységgel (13b), a különböző paramétereinek programozása pedig a<br />
bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási<br />
terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri<br />
hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kW<br />
egységteljesítmény). A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti<br />
annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati<br />
melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a<br />
fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű<br />
utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre.<br />
Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe<br />
szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16)<br />
jele alapján.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />
frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás önálló üzemben is működőképes,<br />
amely a csapolási igények függvényében aktiválható, fix kifolyó melegvíz-hőmérséklet mellett.<br />
A VPM W frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep,<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 19 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját<br />
elektromos egységgel rendelkezik.<br />
Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />
keringtető szivattyúja a pufferből fűtési vizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />
változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />
oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (50ºC) legyen biztosítható. A használati<br />
melegvíz keringtetésére – külön rendelhető tartozékként – cirkulációs szivattyú alkalmazható.<br />
Abban az esetben, ha a bojler-termosztát (4) a szabályozón beállított hőmérséklethez képest<br />
(13a) eltérést mér, utánfűtési igényt ad a hőszivattyúnak. A háromutas váltószelep (38) melegvízállásba<br />
vált, majd elkezdődik a tároló feltöltése. Ez a folyamat egy kb. 60ºC fokos előremenő fűtési<br />
hőmérsékletet igénylő hőszükségletnek felel meg. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet<br />
alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a<br />
gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13c) parancsot kap a felső zóna utánfűtésére. Annak<br />
érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell<br />
a calorMATIC 470 (13c) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő<br />
(SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A beltéri levegő<br />
is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel<br />
is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári<br />
üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység<br />
(14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 20 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt,<br />
hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele<br />
mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Fűtőköri szivattyú 2 idegen termék<br />
2a Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2b Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />
5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13b Hűtés/fűtés szabályozója 1 idegen termék<br />
13c calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />
13 d Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13c tartozéka<br />
17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264<br />
HTG Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben<br />
CLG Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben<br />
ON/OFF Külső szabályozó/Épületfelügyelet/kétpont szab. term. x 1) 13b/1a tételben<br />
3-4 Kétpont szabályozású csatlakozás/külső szabályozó - 1/1a tételben<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 21 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 4. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú<br />
közvetlen bekötésű felületfűtési<br />
fűtési/hűtési<br />
rendszerrel, auroSTEP<br />
plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel<br />
(ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 22 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt<br />
is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó<br />
szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem).<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />
be fűtési üzemre.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />
történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />
• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />
plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />
hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />
• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez<br />
szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható.<br />
• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />
tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 23 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />
magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />
250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />
méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />
hőhordozó folyadékkal.<br />
A működés elve<br />
A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />
üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />
illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />
rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />
szolár légtelenítő egységet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />
csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />
szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />
– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />
Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />
speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />
szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />
hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />
a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />
a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />
(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />
(5).<br />
A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó<br />
belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje<br />
csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő<br />
vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú<br />
mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektorérzékelő<br />
(Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség<br />
elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a) lekapcsolja<br />
a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – viszszafolyik<br />
a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő<br />
„könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />
A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző<br />
hőtermelők (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb<br />
mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó<br />
egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a<br />
tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti<br />
át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó<br />
egység (13a) segítségével történik.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 24 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />
• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />
• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />
minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />
• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />
hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />
• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />
csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />
szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />
• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />
nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />
Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />
intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő<br />
rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék<br />
nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító<br />
egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />
legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />
gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 25 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Karbantartó csapok 1 1-es tételben<br />
5<br />
auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />
auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />
auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13a Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />
13b VR 40 többfunkciós kártya 1 0020017744<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />
„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 1-es tételben<br />
Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42 c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
44 Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />
KOL2-P A szolárkör sönt szivattyúja 1 Tároló típus függvénye<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
C1/C2 Tároló utánfűtés csatlakozó kábele 13a tétel tartozéka<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 26 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 5. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel, auroSTEP<br />
plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel<br />
(ecoTEC VU V<br />
..6), időjáráskövető szabályozóval<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 27 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt<br />
is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó<br />
szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem).<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />
be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított<br />
fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />
külső érzékelő (16) jele alapján.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />
történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />
• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />
plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />
hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 28 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez<br />
szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható.<br />
• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />
tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />
• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />
magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />
250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />
méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />
hőhordozó folyadékkal.<br />
A működés elve<br />
A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />
üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />
illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />
rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />
szolár légtelenítő egységet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />
csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />
szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />
– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />
Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />
speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />
szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />
hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />
a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />
a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />
(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />
(5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző<br />
a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési<br />
szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az<br />
összekötő vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a<br />
szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő<br />
(Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség<br />
elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a)<br />
lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével –<br />
visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén<br />
elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />
A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz tárolók utánfűtésére a hőszivattyú (1a)<br />
és/vagy a <strong>Vaillant</strong> különböző utánfűtő hőtermelői (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor<br />
alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani,<br />
akkor az utánfűtő hőtermelő szabályozó egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot<br />
kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a<br />
hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át.<br />
Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egységen<br />
(13a) keresztül történik, melyben az utánfűtési igény a C1/C2 csatornán – egy relé útján<br />
párhuzamosan – jut el a hőszivattyú a gázkészülék felé. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen<br />
a hőszivattyúval történő melegvíz készítésre, kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat<br />
előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 29 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />
• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />
• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />
minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />
• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />
hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />
• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />
csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />
szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />
• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />
nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />
Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />
intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />
teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést.<br />
A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével,<br />
ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt<br />
képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése<br />
mellett.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 30 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />
pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />
szükség.<br />
Elektromos kapcsolási terv (22-es tétel, relédoboz)<br />
Tároló utánfűtés Tároló utánfűtés Utánfűtési igény Utánfűtési igény<br />
kérelem a hőszivattyú kérelem a fali a hőszivattyú felé a fali készülék felé<br />
felé<br />
készülék felé<br />
A hőszivattyúval kombinált fűtési és melegvíz készítési rendszereknél a bivalens pont alatt a bojler<br />
termosztát hőigénye esetén lehetőség van arra, hogy a tároló felfűtését csak a gázüzemű<br />
hőtermelő végezze.<br />
A hőszivattyúval történő használati melegvíz-készítés akkor áll le, ha a külső léghőmérséklet nem<br />
elegendő a felfűtéshez (ilyenkor az utánfűtő hőtermelő kapcsol be). Annak érdekében, hogy a<br />
használati melegvíz-készítés hőszivattyúval támogatható legyen, az utánfűtő hőtermelő szabályozójának<br />
(calorMATIC 470) tároló utánfűtési időablakait optimálisan kell beállítani.<br />
Abban az esetben, ha a szóban forgó hidraulikus kialakításnál a tároló utánfűtését a bivalens pont<br />
alatt csak az utánfűtő hőtermelővel kell ellátni, akkor a hőszivattyú Nr. 154-es szerviz menüpontja<br />
alatt a „0” értéket kell elmenteni.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 31 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Karbantartó csapok 1 1-es tételben<br />
5<br />
auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />
auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />
auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Fűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13a Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />
13b calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />
„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />
22 Relédoboz x 1) idegen termék<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Fűtés/tárolótöltés váltószelepe 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 1-es tételben<br />
Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap X 1) idegen termék<br />
63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />
KOL2-P A szolárkör sönt szivattyúja 1 Tároló típus függvénye<br />
LEG-P Legionella-védelem szivattyúja 1 idegen termék<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
EP Tároló utánfűtés csatlakozó kábele x 1) 13a tétel tartozéka<br />
C1/C2 Tároló utánfűtés csatlakozó kábele x 1) 13a tétel tartozéka<br />
3/4 Hőszivattyú/gázkészülék csatlakozó kábel x 1) 1-es tételben<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 32 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.6 Levegő/víz hőszivattyú tyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 6. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös örös felületfűtési és egy légfűtési/hűtési rendszerrel, ré-r<br />
tegtöltésű univerzális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár<br />
állomással, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályo-<br />
zóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 33 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes<br />
hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt<br />
továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. Ezen kívül a hőszivattyú nyáron –<br />
a fan-coil kör segítségével –, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is képes.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni (felületfűtés és fan-coil rendszer a fűtésre/hűtésre).<br />
4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű,<br />
kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti.<br />
5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás<br />
(17) szolgálja.<br />
6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />
ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (HK-2P), illetve motoros keverőszeleppel<br />
(HK2) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy központi puffertároló<br />
(5) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett<br />
rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség.<br />
Így olyan üzemállapotok során is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel<br />
az összes fűtőköri szivattyú. Mindkét fűtőkört – a külső léghőmérséklet, illetve a kívánt beltéri<br />
léghőmérséklet függvényében – a VRS 620/3 (13) univerzális szolár rendszerszabályozó működteti,<br />
a referencia helyiségekben felszerelt távvezérlők segítségével (13a).<br />
A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13b) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. Abban az esetben, amikor valamelyik<br />
hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a puffertárolón belül akkumulálódik,<br />
amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó<br />
(13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor).<br />
A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható<br />
szét a fűtési és hűtési üzem. Mindkét keverőszelepes fűtőkör számára saját hőmérséklet<br />
érzékelőt (VF2, VFA (1-1 db VR 10 érzékelő)) kell felszerelni, hogy ezek a körök – a külső léghőmérséklet<br />
függvényében – egymástól független vezérelhetők legyenek. Ennek a kapcsolásnak a<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 34 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
kialakításhoz azonban feltétlenül szükség van a VR 60/3 (13c) modulra is, amelyhez opcióként<br />
egy szobatermosztát üzemben is használható VR 90/3 (13a) távvezérlő köthető.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a túlfűtés ellen. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1)<br />
annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék<br />
a saját időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a<br />
szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján.<br />
A szolár rendszer felépítése és működése<br />
SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül<br />
egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások<br />
felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük<br />
szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról<br />
kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű<br />
hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési<br />
kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó<br />
saját vezérléssel rendelkezik.<br />
A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban<br />
arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges<br />
hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először<br />
napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét.<br />
Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok<br />
mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek<br />
előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia<br />
segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem<br />
éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők<br />
azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés<br />
különböző zónáinak előírt hőmérséklete.<br />
A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe<br />
• Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát<br />
(kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben,<br />
ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest.<br />
• A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%-<br />
ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre<br />
alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet<br />
8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van<br />
és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot<br />
biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul<br />
a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />
utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />
részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />
• Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti<br />
szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt<br />
hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni.<br />
Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan<br />
szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az<br />
eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet<br />
még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges<br />
hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beál-<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 35 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
lítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />
részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />
A szolár állomás működése<br />
A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel<br />
rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról<br />
gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt<br />
hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM<br />
S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet<br />
magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban található<br />
szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot<br />
keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra).<br />
A szolár állomás a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét<br />
megpróbálja a legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni. Ennek a hőmérsékletnek<br />
a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3 szabályozón (13) történik.<br />
A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol, hogy megállapíthassa,<br />
megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban. A szolár állomás puffertöltő<br />
szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a szolár rendszer hőhozama.<br />
A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />
kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />
tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. A teljes szolár rendszer légtelenítését<br />
a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel történik.<br />
Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt.<br />
A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl.<br />
padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ºC fok lehet, éppen ezért minden egyes fűtőkört<br />
motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges<br />
számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />
frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető<br />
(motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet<br />
magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik.<br />
Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />
keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />
változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />
oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható.<br />
A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete<br />
40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető<br />
tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy<br />
motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 36 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre.<br />
Jelen esetben a hűtést a fan-coil rendszer (10) biztosítja, ahol a hűtő körbe egy kiegészítő<br />
puffertárolót (7) kell beépíteni, hogy biztosítható legyen a hőszivattyú működéséhez szükséges<br />
minimális fűtővíz mennyiség. A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha a motoros zónaszelep (11) lezár, a túláram<br />
szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket<br />
az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani (3,5 l/kW maximum teljesítmény).<br />
A téli/nyári átváltás automatikus működtetésére egy külső szabályozót (13e – nem<br />
<strong>Vaillant</strong> tartozék) kell biztosítani. Hűtés közben azonban a külső szabályozóhoz (13e) tartozó váltószelepeknek<br />
(38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />
legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />
gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />
pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />
szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 37 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
10 Fan-coil x 1) idegen termék<br />
11 Kétirányú zónaszelep x 1) idegen termék<br />
13 auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó 1 0020092431<br />
13a VR 90/3 távvezérlő 2 0020040080<br />
13b A <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 beltéri kezelőegysége 1 1a tételben<br />
13c VR 60/3 fűtési keverőmodul 1 306782<br />
13 d A nyári üzem hőmérséklet szabályozója 1 idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13 tartozéka<br />
17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
25 Szolár állomás (VPM S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 25-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő 1 idegen termék<br />
A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
HK2-P Fűtőköri szivattyú (2) x 1) idegen termék<br />
HKa-P Fűtőköri szivattyú (a) x 1) idegen termék<br />
HK2 Fűtőköri motoros keverőszelep (2) x 1) idegen termék<br />
HKa Fűtőköri motoros keverőszelep (a) x 1) idegen termék<br />
SP1 Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
SP2 A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />
TD2 A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />
VF1 Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />
VF2 Kevert kör (2) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />
VFa Kevert kör (a) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />
ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 38 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz<br />
elegvíz-<br />
készítésre<br />
– 7. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú felületfűtési<br />
fűtési/hűtési<br />
rendszerrel, gázüzemű auroCOMPACT kon-<br />
denzációs kompakt készülék szolár melegvíz-készítés<br />
készítéssel, sel, időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 39 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre<br />
alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is<br />
használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt, amely a melegvíz-készítésért is felelős.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
hőtermelő (1) a támogatja.<br />
5. A használati melegvíz-készítésre – akár utólag is – szolár rendszer (63) telepíthető.<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />
ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2), illetve motoros keverőszeleppel (31)<br />
rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />
hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />
áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így<br />
olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az öszszes<br />
fűtőköri szivattyú.<br />
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13c), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel<br />
(13) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a<br />
hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja<br />
be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13a) beállított<br />
fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a<br />
külső érzékelő (16) jele alapján.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz szolgáltatását kizárólag a gázüzemű, kondenzációs működésű<br />
auroCOMPACT készülék látja el, amely egy beépített, szolár csőkígyóval ellátott, 150 literes űrtartalmú<br />
rétegtöltésű melegvíz-tárolóval rendelkezik. A szolár berendezés egyszerűen integrálható<br />
a rendszerbe, ahol a konfiguráció és a felismerés automatikus. Az auroCOMPACT készülék<br />
elektromos egysége közvetlenül képes működtetni a készülékbe integrált szolárkör keringtető<br />
szivattyúját (25), amely akkor kapcsol be, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője<br />
(24b) közötti hőmérséklet-különbség eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 40 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Rétegtöltésű melegvíz-tároló<br />
tárolóval rendelkező kompakt készülék<br />
Abban az esetben, ha a készülékhez nem csatlakozik szolár rendszer vagy csekély a napsütés<br />
intenzitása, akkor a tároló felső résznek utánfűtését (ennek hőmérsékletét a szenzor (24a) méri)<br />
a gázüzemű, kondenzációs készülék végzi, ahol a rétegtöltési elvnek köszönhetően a melegvízkészítés<br />
során is magas hatásfok érhető el. A csőkígyóval ellátott, hagyományos kialakítású beépített<br />
tárolós készülékekkel szemben a rétegtöltésű melegvíz-tárolót a készülékbe integrált lemezes<br />
hőcserélő (40) fűti fel, amelyben különböző hőmérsékletű rétegek találhatók. A teljes töltési<br />
folyamatot külön rétegtöltő szivattyú (27) működteti. A tároló felfűtése akkor kezdődik, amikor<br />
a készülék előremenő fűtővíz hőmérséklete elérte a szükséges értéket. A használati melegvíz-készítés<br />
elsőbbséget élvez a fűtési rendszerhez képest, a rétegtöltési folyamat pedig lényegesen<br />
gyorsabb utántöltést eredményez. Az égő modulációjának, illetve a rétegtöltő szivattyú<br />
üzemmódjának összehangolt működéséről a készülék elektromos egysége gondoskodik.<br />
A tároló feltöltése szolár rendszerrel<br />
Abban az esetben, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője (24b) közötti hőmérséklet-különbség<br />
eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket, a szolár kollektorban<br />
(63) – a napsütés által – felmelegedett hőhordozó folyadék a készülékbe integrált szolárköri keringtető<br />
szivattyú (25) útján hőt ad át a tároló csőkígyóján a használati víznek. Ebben a folyamatban<br />
tehát az auroCOMPACT készülékben található használati melegvíz-tároló egy előtét puffer<br />
szerepét tölti be. Abban az esetben, amikor a tároló felső hőmérséklet érzékelőjén (24a) a<br />
mért hőmérséklet eléri a 85ºC fokos maximális értéket, lekapcsol a szolárkör szivattyúja. Annak<br />
érdekében, hogy a szolár hőnyereség maximálisan kihasználható legyen, illetve egyik csapolási<br />
helyen se következhessen be leforrázás, egy termosztatikus keverőszelep (39) található a készülékben<br />
gyárilag. A szelepen kézzel beállítható hőmérséklet értéke 35 és 65ºC fok között van.<br />
A szolár rendszer és a használati melegvíz-készítés működtetéséhez az auroCOMPACT készülék<br />
nem igényel külön semmilyen elektromos egységet, mert mind a szolárkör keringtető, mind pedig<br />
a rétegtároló töltőszivattyúját a központi vezérlőpanel kezeli, a tároló mindkét érzékelőjével<br />
(24a és 24b), valamint a többi hőmérséklet érzékelővel együtt (mindegyik gyári tartozék).<br />
A szolárkör visszatérő ágára szerelt hőmérséklet-érzékelő (VR 10) segítségével lehetőség van a<br />
szolár hozam kiértékelésére is, amit a központi vezérlés végez el a kollektor érzékelő és a hozammérő<br />
szenzor hőmérséklet különbsége, valamint a szolárköri szivattyú (25) üzemóráinak<br />
száma alapján.<br />
Az auroCOMPACT készülék úgy van kialakítva, hogy a tároló űrtartalmának (150 l), illetve a beépítési<br />
lehetőségek (tájolás, a tető hajlásszöge) figyelembe vétele mellett maximum 2 db<br />
síkkollektor (VFK 145 vagy 150) telepítésére van lehetőség.<br />
A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />
kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />
tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />
nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />
amit mikrobuborék leválasztóval lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik,<br />
és nem kell üzem közben elzárni.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />
teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri<br />
szabályozó egység (13c) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben<br />
működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső<br />
környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 41 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />
pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />
szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 42 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
ezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 auroCOMPACT kompakt kondezációs hőtermelő (VSC S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13 Kezelőkonzol 1 idegen termék<br />
13a calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131<br />
13b VR 40 többfunkciós kártya 1 0020017744<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13a tartozéka<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 3 9642<br />
24a Felső tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />
24b Alsó tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />
25 A szolárkör szivattyúja 1 1-es tétel tartozéka<br />
27 Tároló rétegtöltő szivattyú 1 1-es tétel tartozéka<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Gázkészülék váltószelep 1 1-es tétel tartozéka<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 0020040909<br />
Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 0020040772<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
42d Fűtési tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 0020040772<br />
44 Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
KOL1 Kollektor-hőmérséklet érzékelő (VR 11) 1 1-es tétel tartozéka<br />
ZP Cirkulációs szivattyú 1 idegen termék<br />
Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 1-es tétel tartozéka<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 43 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 8. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési rendszerrel, rétegtöltésű univerzális fű-f<br />
tési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár állomással, gázüzemű g<br />
fali<br />
kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 44 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű<br />
hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes<br />
hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt<br />
továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. A berendezés nyáron, a belső ciklus<br />
megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű,<br />
kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti.<br />
5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás<br />
(17) szolgálja.<br />
6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer,<br />
ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval, illetve motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />
Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját (1a) egy fűtési puffer (5) segítségével<br />
hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />
áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />
üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />
fűtőköri szivattyú.<br />
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása<br />
a lakótérben telepített kezelőegységgel (13e), a különböző paramétereinek programozása pedig a<br />
bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13b) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási<br />
terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri<br />
hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
Abban az esetben, amikor valamelyik hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a<br />
puffertárolón belül akkumulálódik, amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a<br />
puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó (13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség<br />
van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor).<br />
A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható<br />
szét a fűtési és hűtési üzem. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot<br />
(19) kell a fűtési körbe telepíteni a túlfűtés ellen.<br />
A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1) annak 3-4-es<br />
pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját<br />
időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges<br />
előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 45 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A szolár rendszer felépítése és működése<br />
SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül<br />
egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások<br />
felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük<br />
szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról<br />
kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű<br />
hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési<br />
kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó<br />
saját vezérléssel rendelkezik.<br />
A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban<br />
arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges<br />
hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először<br />
napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét.<br />
Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok<br />
mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek<br />
előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia<br />
segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem<br />
éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők<br />
azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés<br />
különböző zónáinak előírt hőmérséklete.<br />
A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe<br />
• Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát<br />
(kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben,<br />
ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest.<br />
• A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%-<br />
ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre<br />
alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet<br />
8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van<br />
és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot<br />
biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul<br />
a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />
utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />
részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />
• Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti<br />
szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt<br />
hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni.<br />
Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan<br />
szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az<br />
eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet<br />
még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges<br />
hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható<br />
utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom<br />
részt az utánfűtő készülék fűti fel.<br />
A szolár állomás működése<br />
A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel<br />
rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról<br />
gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt<br />
hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM<br />
S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet<br />
magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban talál-<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 46 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
ható szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot<br />
keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra). A szolár állomás<br />
a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét megpróbálja a<br />
legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni.<br />
Ennek a hőmérsékletnek a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3<br />
szabályozón (13) történik. A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol,<br />
hogy megállapíthassa, megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban.<br />
A szolár állomás puffertöltő szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a<br />
szolár rendszer hőhozama. A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak<br />
kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály<br />
(64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen.<br />
A teljes szolár rendszer légtelenítését a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel<br />
történik.<br />
Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt.<br />
A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl.<br />
padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ººC fok lehet, éppen ezért minden egyes<br />
fűtőkört motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges<br />
számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú<br />
frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető<br />
(motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet<br />
magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik.<br />
Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás<br />
keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges<br />
változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder<br />
oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható.<br />
A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete<br />
40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető<br />
tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy<br />
motoros keverőszeleppel rendelkezik.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé<br />
teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést.<br />
A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével,<br />
ha a készülék nyári üzemre vált. Hűtés közben azonban kapcsoló szabályozóhoz (13a) tartozó<br />
váltószelepeknek (38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből, így a rendszer és a hőszivattyú<br />
közé egy másik fűtési/hűtési puffertárolót (7) szükséges beépíteni (méretezése a 3,5 l /<br />
kW egységteljesítmény elv alapján).<br />
A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />
is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 47 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />
legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />
gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens<br />
pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van<br />
szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 48 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
2b Fűtőköri keringtető szivattyú 2 idegen termék<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13 auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó 1 0020092431<br />
13a A fűtés/hűtés szabályozója 1 idegen termék<br />
13b A <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 beltéri kezelőegysége 1 1a tételben<br />
14 Párátlanító egység 1 idegen termék<br />
16 Külső hőmérséklet-érzékelő x 1) 13 tartozéka<br />
17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642<br />
25 Szolár állomás (VPM S) 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38a A fűtés/hűtés váltószelepe 4 idegen termék<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Szolár biztonsági szelep (6 bar) 1 25-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő 1 idegen termék<br />
A szolárkör nyomásmérője 1 25-ös tételben<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
SP1 Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
SP2 A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />
TD2 A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője 1 13-as tétel tartozéka<br />
VF1 Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 49 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />
letve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 9. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> V<br />
../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel és elektro-<br />
mos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elektromos<br />
utánfűtő patronnal:<br />
nal:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 50 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />
is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony<br />
szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron<br />
látja el.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a<br />
hőszivattyú (1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati<br />
melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú<br />
hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompreszszort<br />
tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan<br />
működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />
5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a)<br />
oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri<br />
kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a<br />
hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />
biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges<br />
energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú és a rásegítő elektromos fűtőpatron számára.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />
az alábbi komponensekből áll:<br />
• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 51 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />
fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />
beállítására.<br />
• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />
közeg keringtetésére.<br />
• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />
<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />
hasznos űrtartalommal.<br />
A szolár berendezés felépítése és működése<br />
Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />
energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />
szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />
(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />
elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />
szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />
időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC<br />
560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor<br />
hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség<br />
keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése<br />
akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos<br />
melegvíz hőmérsékletet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />
meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel.<br />
Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />
legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />
A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />
napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />
30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />
funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />
esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />
A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />
legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />
hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />
is vezérlő jelet kap.<br />
A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />
kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />
tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />
nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />
amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />
működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 52 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />
A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />
is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />
legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />
gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 53 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />
4a Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />
5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13 VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />
13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 3 9642<br />
25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />
Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />
Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13-as tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />
LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />
ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 54 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, , illetve használati melegvíz-készítés<br />
készítésre<br />
–<br />
10. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú alacsony fűtési hőfoklépcsőre tervezett radiátoros rendszerrel<br />
és elektromos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elekt-<br />
romos utánfűtő patronnal:<br />
p<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 55 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />
is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony<br />
szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron<br />
látja el.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />
5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen bekötésű, túlméretezett radiátoros rendszer.<br />
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13a) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal.<br />
Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében<br />
– a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />
biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges<br />
energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />
az alábbi komponensekből áll:<br />
• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />
• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />
fűtőpatron működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />
beállítására.<br />
• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />
közeg keringtetésére.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 56 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />
<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />
hasznos űrtartalommal.<br />
A szolár berendezés felépítése és működése<br />
Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />
energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />
szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />
(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />
elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />
szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />
időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC<br />
560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor<br />
hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség<br />
keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése<br />
akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos<br />
melegvíz hőmérsékletet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />
meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel.<br />
Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />
legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />
A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />
napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />
30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />
funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />
esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />
A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />
legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />
hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />
is vezérlő jelet kap.<br />
A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />
kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />
tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />
nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />
amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />
működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 57 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető<br />
legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör<br />
gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 58 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />
4a Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />
5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13 VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />
13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />
25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />
Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />
Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13-as tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13-as tétel tartozéka<br />
Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13-as tétel tartozéka<br />
LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />
ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 59 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />
letve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 11. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel és elektromos fűtés-<br />
rásegítéssel, napenergiával támogatott auroSTEP plus 250/350 szolár melegvíz készítő beren-<br />
dezéssel:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 60 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />
is.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja.<br />
5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési<br />
rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik.<br />
Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />
hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />
áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />
üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />
fűtőköri szivattyú.<br />
A téli/nyári átváltást kézzel kell állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális<br />
termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az<br />
egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi<br />
relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez<br />
kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />
A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek<br />
függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény).<br />
Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />
biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges<br />
energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú számára.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 61 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel<br />
történik, amely a következő alkotóelemekből áll:<br />
• VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP<br />
plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját<br />
hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át.<br />
• Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén egyszerűen<br />
beállítható a működéshez szükséges összes paraméter.<br />
• Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos<br />
tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel.<br />
• Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és<br />
magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig),<br />
250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12<br />
méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár<br />
hőhordozó folyadékkal.<br />
A működés elve<br />
A <strong>Vaillant</strong> gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve<br />
üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől.<br />
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal,<br />
illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti<br />
rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint<br />
szolár légtelenítő egységet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló<br />
csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül<br />
szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék<br />
– a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges).<br />
Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék<br />
speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a<br />
szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett<br />
hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket,<br />
a központi vezérlő-egység (13b) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően<br />
a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba<br />
(63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba<br />
(5).<br />
A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó<br />
belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje<br />
csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő<br />
vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú<br />
mindig folyadékot keringtet.<br />
Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén<br />
elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott<br />
értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13b) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P),<br />
a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe.<br />
Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut<br />
az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 62 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző<br />
hőtermelők (1) alkalmazhatók. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban<br />
ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és<br />
350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13b) segítségével történik.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni:<br />
• A rendszert csak <strong>Vaillant</strong> hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni.<br />
• Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket<br />
minimum 4% lejtéssel kell fektetni.<br />
• Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet<br />
hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz).<br />
• Összekötő vezetékként csak a <strong>Vaillant</strong> „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű<br />
csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem<br />
szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is.<br />
• A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség<br />
nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert.<br />
Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi<br />
intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />
A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék<br />
nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint<br />
a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak,<br />
illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését<br />
egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb<br />
megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási<br />
tervet.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 63 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
Elektromos kapcsolási tervek<br />
Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése<br />
A hőszivattyú által kiadott<br />
kontaktus (a hőszivattyú<br />
vezérlése végzi automatikusan)<br />
Elektromos fűtőpatron<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
Az auroSTEP vezérlőpanel záró<br />
kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.<br />
A hőszivattyú üzem indító-jele használati<br />
melegvíz-készítésre<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 64 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei<br />
A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja<br />
A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója<br />
(nyári vagy téli üzem)<br />
3-7 zár = téli üzem<br />
A hőszivattyú indító kontaktusa<br />
(nyári vagy téli üzem)<br />
3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú<br />
A harmadik fűtőkör zónaszelepe<br />
A harmadik fűtőkör szivattyúja<br />
A harmadik fűtőkör termosztátja<br />
A második fűtőkör zónaszelepe<br />
A második fűtőkör szivattyúja<br />
A második fűtőkör termosztátja<br />
Az első fűtőkör zónaszelepe<br />
Az első fűtőkör szivattyúja<br />
Az első fűtőkör termosztátja<br />
Biztonsági határoló termosztát<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 65 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata<br />
A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem <strong>Vaillant</strong> tartozék) történik<br />
a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján:<br />
- 3-7-es pont zárt: téli üzem<br />
- 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre<br />
Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF<br />
szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott<br />
zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott<br />
relével (K0) rendelkezik.<br />
Téli üzem<br />
A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />
a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />
a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />
(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény<br />
pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton<br />
(52) beállított értéket.<br />
Nyári üzem<br />
A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />
a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />
a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />
(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen<br />
addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52)<br />
beállított értéket.<br />
A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata<br />
Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni,<br />
be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza<br />
meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek<br />
paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani.<br />
A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist<br />
ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára.<br />
A használati melegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata<br />
Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet<br />
ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe<br />
lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér,<br />
bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre.<br />
A tároló utánfűtésének időprogrammal ellátott vezérlője (13c) lehetőséget ad a tároló elektromos<br />
utánfűtő patronjának aktiválására is. Az áramfelvétel és a villamos fogyasztás optimalizálása érdekében<br />
azonban az utánfűtés engedélyeztetését időben korlátozni kell.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 66 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Jelmagyarázat<br />
Javasolt vezeték keresztmetszet<br />
szet<br />
1 Hálózati kábel 230 V 3 x 2,5 mm 2<br />
2 Kábel 12 V 0,75 mm 2<br />
3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 0,75 mm 2<br />
4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele 4 x 0,75 mm 2<br />
Megnevezés<br />
Egység<br />
45/1<br />
65/1 75/1 125/1 155/1<br />
Hálózati feszültség V/Hz 230 – 50<br />
Megengedett feszültségtartomány<br />
V 198 / 264<br />
Maximális elektromos teljesítmény<br />
kW 2,0 2,3 2,7 5,1 5,1<br />
Maximális áramerősség A 7,2 11 14 23 20<br />
Hálózati biztosíték (B-típ) A 10 15 15 25 25<br />
A termosztátok max. terhelése<br />
A 2<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 67 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1b Elektromos fűtőpatron fűtésrásegítéshez x 1) idegen termék<br />
2 Fűtőköri szivattyú 3 idegen termék<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
5 auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) 1 0010010451<br />
auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010444<br />
auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) 1 0010010445<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Fűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13b Szolár VRS 550 szabályozó 1 5-ös tételben<br />
13d Téli/nyári üzem váltókapcsoló x 1) idegen termék<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />
20 „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m 1 302359<br />
„2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m 1 302360<br />
22 Központi relédoboz x 1) idegen termék<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
34 Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep 3 idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Szolár biztonsági szelep 1 5-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42 c Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) 3 idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
63 auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 5-ös tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 5-ös tételben<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 5-ös tételben<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 68 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />
letve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 12. rendszerki<br />
kialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel és elektromos fűtés-<br />
rásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz-készítés elektromos utánfűtő pat-<br />
ronnal:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 69 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati<br />
melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív<br />
hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés<br />
hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek<br />
esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront<br />
is.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló szolgálja.<br />
5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja.<br />
Fűtési üzem<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési<br />
rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik.<br />
Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével<br />
hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre<br />
áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan<br />
üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes<br />
fűtőköri szivattyú.<br />
A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát<br />
(52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes<br />
fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi<br />
relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez<br />
kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet.<br />
A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13a) oldható meg, ami a <strong>geoTHERM</strong> hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszer jellemző paramétereinek<br />
függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény).<br />
Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek<br />
biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges<br />
energiaigényt az elektromos hálózat adja.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú számára.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 70 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Használati melegvíz-készítés<br />
A melegvíz-készítés bivalens kialakítású <strong>Vaillant</strong> szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés<br />
az alábbi komponensekből áll:<br />
• auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.<br />
• auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos<br />
fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter<br />
beállítására.<br />
• Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó<br />
közeg keringtetésére.<br />
• Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél<br />
<strong>Vaillant</strong> használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter<br />
hasznos űrtartalommal.<br />
A szolár berendezés felépítése és működése<br />
Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap<br />
energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés<br />
szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló<br />
(5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági<br />
elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár<br />
szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés<br />
időprogramozását és az utánfűtő hőtermelő integrálását az auroMATIC 560/2 végzi.<br />
A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor hőmérsékletérzékelő<br />
(Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérséklet-különbség keletkezik<br />
(a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése akkor fejeződik<br />
be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos melegvíz hőmérsékletet.<br />
Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón<br />
meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti<br />
fel. Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a<br />
legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)).<br />
A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított<br />
napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább<br />
30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a<br />
funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók<br />
esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását.<br />
A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására<br />
legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz<br />
hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú<br />
is vezérlő jelet kap.<br />
A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen<br />
kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár<br />
tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés<br />
nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni,<br />
amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan<br />
működik, és nem kell üzem közben elzárni.<br />
Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély!<br />
Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet.<br />
A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 71 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
eépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani<br />
a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre.<br />
A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék<br />
nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint<br />
a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak,<br />
illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését<br />
egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A logikai összefüggések jobb<br />
megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási<br />
tervet.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
lvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 72 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Elektromos kapcsolási tervek<br />
Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése<br />
A hőszivattyú által kiadott<br />
kontaktus (a hőszivattyú<br />
vezérlése végzi automatikusan)<br />
Elektromos fűtőpatron<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
Az auroSTEP vezérlőpanel záró<br />
kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.<br />
Az elektromos fűtőpatron<br />
időzítő kontaktusa<br />
A hőszivattyú üzem indító-jele használati<br />
melegvíz-készítésre<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 73 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei<br />
A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja<br />
A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója<br />
(nyári vagy téli üzem)<br />
3-7 zár = téli üzem<br />
A hőszivattyú indító kontaktusa<br />
(nyári vagy téli üzem)<br />
3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú<br />
A harmadik fűtőkör zónaszelepe<br />
A harmadik fűtőkör szivattyúja<br />
A harmadik fűtőkör termosztátja<br />
A második fűtőkör zónaszelepe<br />
A második fűtőkör szivattyúja<br />
A második fűtőkör termosztátja<br />
Az első fűtőkör zónaszelepe<br />
Az első fűtőkör szivattyúja<br />
Az első fűtőkör termosztátja<br />
Biztonsági határoló termosztát<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 74 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata<br />
A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem <strong>Vaillant</strong> tartozék) történik<br />
a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján:<br />
- 3-7-es pont zárt: téli üzem<br />
- 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre<br />
Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF<br />
szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott<br />
zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott<br />
relével (K0) rendelkezik.<br />
Téli üzem<br />
A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />
a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />
a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />
(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény<br />
pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton<br />
(52) beállított értéket.<br />
Nyári üzem<br />
A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha<br />
a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben<br />
a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep<br />
(34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen<br />
addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52)<br />
beállított értéket.<br />
A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata<br />
Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni,<br />
be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza<br />
meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek<br />
paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani.<br />
A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist<br />
ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára.<br />
A használati melegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata<br />
Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet<br />
ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe<br />
lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér,<br />
bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 75 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Jelmagyarázat<br />
Javasolt vezeték keresztmetszet<br />
szet<br />
1 Hálózati kábel 230 V 3 x 2,5 mm 2<br />
2 Kábel 12 V 0,75 mm 2<br />
3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 0,75 mm 2<br />
4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele 4 x 0,75 mm 2<br />
Megnevezés<br />
Egység<br />
45/1 65/1 75/1 125/1 155/1<br />
Hálózati feszültség V/Hz 230 – 50<br />
Megengedett feszültségtartomány<br />
V 198 / 264<br />
Maximális elektromos teljesítmény<br />
kW 2,0 2,3 2,7 5,1 5,1<br />
Maximális áramerősség A 7,2 11 14 23 20<br />
Hálózati biztosíték (B-típ) A 10 15 15 25 25<br />
A termosztátok max. terhelése<br />
A 2<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 76 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1b Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez x 1) idegen termék<br />
1c Kiegészítő elektromos fűtőpatron x 1) idegen termék<br />
2 Fűtőköri szivattyú 3 idegen termék<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
5 geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló 1 0010010170<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
13a <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13b VRS 560/2 szolár szabályozó 1 306764<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú 1 idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />
22 Központi relédoboz x 1) idegen termék<br />
25 Szolár állomás 6 l/perc 1 0020129188<br />
Szolár állomás 22 l/perc 1 0020129189<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
34 Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep 3 idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
Mikrobuborék leválasztó 1 302418<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Szolár biztonsági szelep 1 25-ös tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
42 c Szolár tágulási tartály x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827<br />
44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő a szolár körben 1 25-ös tételben<br />
Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
52 Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) 3 idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
59 Szolár gyorslégtelenítő 1 302019<br />
63 Szolár síkkollektor VFK 145 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 145 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 V x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
Szolár síkkollektor VFK 150 H x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
64 Szolár előtéttartály 5/12/18 liter x 1) <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
65 Felfogató tartály x 1) idegen termék<br />
KOL1 Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 1 13b tétel tartozéka<br />
KOL1-P Szolárkör szivattyúja 1 25-ös tételben<br />
SP1 Tároló felső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tétel tartozéka<br />
SP2 Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő 1 13b tétel tartozéka<br />
Ertrag A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) 1 13b tétel tartozéka<br />
LEG-P Legionella elleni védelem szivattyúja x 1) idegen termék<br />
ZP Cirkulációs szivattyú x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 77 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />
letve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 13. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési<br />
rendszerrel, gázüzemű,<br />
átfolyós rendszerű utánfűtéssel támogatott használati melegvíz-tároló<br />
tárolóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 78 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval rendelkező új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és<br />
melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen<br />
méretezett fűtési rendszert igényel. A használati melegvíz-készítés támogatására gázüzemű,<br />
átfolyós rendszerű vízmelegítő szolgál.<br />
A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az<br />
utánfűtés támogatását gázüzemű, átfolyós rendszerű vízmelegítő (5) szolgálja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési/hűtési rendszer.<br />
A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel<br />
(13) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a<br />
beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében<br />
– a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni<br />
a hőszivattyú számára.<br />
Használati melegvíz-kész<br />
készítés<br />
A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik,<br />
ahol a hőszivattyú (1a) a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy<br />
külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék).<br />
A tároló felfűtéséhez felhasználható előremenő fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet<br />
függvénye. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb menynyiségű<br />
használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a melegvíz-készítést az átfolyós rendszerű<br />
turboMAG vízmelegítő támogatja.<br />
Tudnivaló!<br />
A vízmelegítőbe belépő maximális melegvíz hőmérséklet 60ºC fok lehet az utánfűtő hőtermelő<br />
belső alkatrészeinek védelmére.<br />
Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />
(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget<br />
fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 79 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtési<br />
üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére<br />
is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban<br />
is lehetőség van a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 80 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1 Gázüzemű, átfolyós rendszerű turboMAG vízmelegítő 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />
5 uniSTOR VIH R használati melegvíz-tároló 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
14 Párátlanító egység x 1) idegen termék<br />
19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 1 9642<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 81 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve i<br />
letve használati melegvíz-<br />
készítésre<br />
– 14. rendszerkialakítási példa<br />
<strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> ../1 hőszivattyú fan-coil rendszerrel, elektromos fűtőpatronnal ellátott használaa-<br />
ti melegvíz-tároló<br />
tárolóval:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 82 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű<br />
családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható.<br />
A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható.<br />
A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és<br />
melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen<br />
méretezett fűtési rendszert igényel.<br />
A használati melegvíz-készítés támogatására beépített elektromos fűtőpatron szolgál.<br />
A hőszivattyús s rendszer a következő fő komponensekből áll:<br />
1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú<br />
(1a).<br />
2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés<br />
számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre<br />
alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz,<br />
amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik.<br />
3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre<br />
kell megtervezni.<br />
4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az<br />
utánfűtés támogatását beépített elektromos fűtőpatron szolgálja.<br />
Fűtési üzemmód<br />
A szóban forgó megoldásnál a fűtés egy közvetlen betáplálású fan-coil rendszer (17). A hőszivattyú<br />
ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható<br />
meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység<br />
határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú<br />
számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet.<br />
A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség<br />
biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött<br />
kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett<br />
túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó<br />
szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot,<br />
éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani.<br />
A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében,<br />
hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés.<br />
Használati melegvíz-készítés<br />
A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik,<br />
ahol a hőszivattyú a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső<br />
bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem <strong>Vaillant</strong> tartozék). A tároló felfűtéséhez felhasználható<br />
fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye.<br />
Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati<br />
meleg vizet kell biztosítani, akkor a tárolóba épített elektromos fűtőpatron (1c) parancsot<br />
kap az utánfűtésre.<br />
Tudnivaló!<br />
Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet<br />
(39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget<br />
fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 83 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Aktív hűtési üzem<br />
A <strong>VWL</strong> ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók:<br />
ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással<br />
van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtés megvalósítható<br />
a fan-coil egységgel, annak saját szabályozója (13) útján, ha a készülék nyári üzemre<br />
vált. Természetesen a hőszivattyú ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére.<br />
A párologtató leolvasztása<br />
A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek<br />
során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye:<br />
ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező<br />
jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes<br />
a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a<br />
lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete.<br />
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú<br />
hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik<br />
legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő.<br />
Hőforrás<br />
A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon<br />
működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás<br />
nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható.<br />
A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális<br />
és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi<br />
fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van,<br />
szükség van leolvasztásra.<br />
A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet<br />
túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség.<br />
Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény.<br />
Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni<br />
azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe<br />
vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja:<br />
amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 84 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Tétel<br />
Megnevezés<br />
evezés<br />
db<br />
Rendelési szám<br />
1a <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong>/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
1c Tárolóba építhető elektromos fűtőpatron 1 idegen termék<br />
2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben<br />
3 Flexibilis cső x 1) idegen termék<br />
4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék<br />
5 uniSTOR VIH R 300-500 használati melegvíz-tároló 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék<br />
7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék<br />
13 <strong>geoTHERM</strong> beltéri kezelőegység 1 1a tételben<br />
13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék<br />
17 Fan-coil x 1) idegen termék<br />
30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék<br />
31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék<br />
33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék<br />
36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék<br />
37 Légleválasztó x 1) idegen termék<br />
38 Motoros váltószelep 1 idegen termék<br />
39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” 1 302040<br />
42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben<br />
Fűtési biztonsági szelep 1 idegen termék<br />
Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben<br />
42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 <strong>Vaillant</strong> árlista szerint<br />
44 Membrános szaniter tágulási tartály x 1) idegen termék<br />
48 Nyomásmérő x 1) idegen termék<br />
50 Bypass szelep x 1) idegen termék<br />
52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék<br />
58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék<br />
KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék<br />
1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 85 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
Jegyzeteim:<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 86 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a tervezési segédletben közölt információkban, termékképekben és műszaki<br />
tartalomban bizonyos esetekben eltérés lehetséges.<br />
A gyártók fenntartják maguknak a jogot, hogy előzetes bejelentés nélkül megváltoztassák a segédletben szereplő<br />
termékek bármely részletét és színét. Emellett minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a katalógusban<br />
közöltek megfeleljenek a valóságnak. Ez a kiadvány semmilyen esetben nem minősül ajánlattételnek a cég részéről<br />
senki számára. Azt tanácsoljuk vásárlóinknak, hogy a terméket forgalmazó kereskedő partnereinknél vagy képviseletünknél<br />
minden esetben tájékozódjanak vásárlás előtt.<br />
© <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft. 87 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás
<strong>Vaillant</strong> Saunier Duval Kft.<br />
1116 Budapest, Hunyadi János út 1. ■ Telefon: +36-1-464-7800<br />
Fax: © +36-1-464-7801 <strong>Vaillant</strong> Saunier Duval ■ Kft. www.vaillant.hu ■ info@vaillant.hu<br />
88 / 88. oldal <strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> tervezési segédlet<br />
Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!<br />
1. kiadás<br />
<strong>Vaillant</strong> <strong>geoTHERM</strong> <strong>VWL</strong> TS – 2011/1 Utolsó módosítás dátuma: 2011. október 4.