TOP 100 - Nemzeti AdÃ³

961700

Tisztelt Olvasó! 

Elôször veheti kézbe a megye gazdaságát elemzô, értékelô kiadványt, amely a Borsod- 

Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Észak-Magyarország napilap és az 

APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága gondozásában jelent meg – elsô önálló produktumként 

a lapban majd’ egy évtizede évente közölt TOP 100 oldalakat folytatva. 

A kiadvány a társas vállalkozások adatainak bemutatásán, elemzésén túl betekintést 

ad az egyéni vállalkozói kör teljesítményébe is. A megye gazdasága az elmúlt másfél évtizedben 

sajátos utat járt be. A rendszerváltás utáni évtizedet a gazdasági visszaesés jellemezte. 

A növekedési mutatók rendre az országos átlag alatt maradtak, amit tetéztek a különösen 

rossz foglalkoztatási viszonyok, a nagyarányú munkanélküliség. Az utóbbi években 

megfordult a trend és megindult egy országos átlagot elérô, sôt – több mutatót érintôen – 

azt meghaladó növekedés! A 100 legnagyobb vállalkozás ebben meghatározó szerepet játszott 

és játszik, nem feledkezve meg a partner kisvállalkozások sokaságáról. Igen jelentôs – 

élenjáró technikát, technológiát meghonosító – fejlesztések valósultak meg, illetve vannak 

folyamatban. A fejlôdés mellett korántsem optimális a megye gazdaságának szerkezete. Kívánatos 

a kis- és középvállalkozások szerepének erôsítése, valamint a területi (kistérségi), 

jelentôs fejlettségi különbségek mérséklése. Ezzel a rövid bemutatással ajánljuk összeállításunkat 

a Tisztelt Olvasó figyelmébe. 

Bízunk benne, hogy kiadványunk elôsegíti a megye gazdasági életében való eligazodást, 

az üzleti kapcsolatok (lehetôségek) feltérképezését és a vállalkozói befektetési kedv 

erôsítését. Meggyôzôdésünk, hogy a TOP 100 exkluzív rangsorába bekerülni olyan értéket 

képvisel, amelyre minden érintett társaság büszke lehet. 

Bihall Tamás elnök 

B.-A.-Z. Megyei 

Kereskedelmi 

és Iparkamara 

Kiss László fôszerkesztô 

Észak-Magyaroszág 

Dr. Nagy László igazgató 

APEH B.-A.-Z. Megyei 

Igazgatósága 

TOP 3 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 

TOP 100 – a megyei elit 2005-ben 

A 100 legnagyobb vállalkozás szerepe a megye gazdaságában (az adóbevallás alapján) 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 7247 

km 2 területével és 726 ezer fôs népességével 

(2005. december 31-i állapot) 

az ország második legnagyobb 

megyéje. 

A megye 7,2 százalékos lakossági és 

az alkalmazott munkaerô 4,9 százalékos 

részarányával 2004-ben 

996 260 M Ft GDP-t állított elô, ami 

az országos értéknek 4,9 százaléka. 

Gazdasági teljesítmények 

A jelentôs méretnagyság ellenére a 

megye fajlagos gazdasági mutatói elmaradnak 

az országos átlaghoz képest. 

A KSH adatai szerint az egy lakosra 

vetített GDP 2004-ben 1355 E 

Ft/fô/év (az országos átlag 67,0 százaléka), 

ami a megyék rangsorában 

a 16. helyet jelenti. 

Korábban az ország egyik nehézipari és 

kohászati központjának számító megye 

gazdaságát a – rendszerváltás éveiben 

végbement – válságfolyamat súlyosan 

érintette. A gazdasági visszaesés az országos 

átlagnál nagyobb mértékû volt, 

és lényegesen tovább tartott. 

Az 1989–1992 válságéveket követôen 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 

még évekig jellemzô volt a visszaesés 

1. GRAFIKA 

TOP 4 100 

szintjén maradó alacsony (pangó) 

gazdasági teljesítmény. Ennek következtében 

jelentôs relatív gazdasági 

különbség (hátrány) keletkezett az országos 

átlagokhoz képest. 

(Lásd: 1. grafika)


Kedvezô változás az utóbbi néhány évben 

következett be, amikor egyrészt a 

folyóáras gazdasági teljesítménymutatók 

az éves inflációs rátát meghaladó 

mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek, 

másrészt a növekedés mértéke 

elérte, idônként egyes mutatók 

esetében meghaladta az országos átlagos 

növekedési ütemet. 

Egy árnyaltabb helyzetértékeléshez 

célszerû az eltelt idôszakot két részre 

bontani: egy visszaesést mutató távolabbi 

(1995–2000) és egy növekedési 

felzárkózó pályára álló közelmúltra 

(2000–2005). 

(Lásd: 2–3. grafika) 

Az 1995–2000 közötti idôszakra 

egyértelmûen a megyei gazdasági 

visszaesés és az országos átlaghoz 

mért relatív gazdasági különbségek kialakulása, 

míg a 2000–2005 közötti 

idôszakra a gazdasági teljesítménymutatóknak 

az országos átlagot meghaladó 

növekedése, a gazdasági felzárkózás 

folyamata jellemzô. Az utolsó 

öt év adatainak kedvezô trendje azt 

jelenti, hogy a meglévô különbségek 

már nem nônek tovább, de néhány év 

eredménye még kevés a múltbeli gazdasági 

különbségek megszüntetésére. 

Foglalkoztatási viszonyok 

Az alacsony szintû gazdasági teljesítménymutatók 

mellett (mintegy ennek 

következményeként) kedvezôtlen 

foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. 

Bár a foglalkoztatottak száma (a KSH 

adatai szerint) lassú növekedést mutat, 

a regisztrációs alapú munkanélküliségi 

ráta 2005-ben 11,6 százalék, 

a legmagasabb a megyék között, s lényegesen 

meghaladja a 6,1 százalékos 

országos átlagot. 

4. GRAFIKA 

2. GRAFIKA 

3. GRAFIKA 

A munkanélküliség magas aránya 

mellett kedvezôtlenek az egyéb foglalkoztatási 

mutatók is. A 15–74 éves 

lakosság aktivitási aránya 48,1 százalék 

(az országos átlag 54,7 százalék), 

a foglalkoztatási arány 42,5 százalék 

(az országos átlag 50,7 százalék). 

(Lásd: 4. grafika) 

A kedvezôtlen gazdasági és foglalkoztatási 

mutatók megjelennek a foglalkoztatottak 

kereseti viszonyaiban 

is. A KSH adatai szerint az alkalmazásban 

állók havi bruttó átlagkeresete 

2005-ben Borsod-Abaúj-Zemplén 

megyében 134 136 Ft/fô/hó, ami a 

158 315 Ft/fô/hó országos átlagnak 

a 84,7 százaléka, míg a havi nettó átlagkereset 

értéke 91 301 Ft/fô/hó, 

ami a 103 134 Ft/fô/hó országos 

szintnek 88,5 százaléka. 

M E G J E G Y Z É S 

• Aktivitási arány = (foglalkoztatott 

+ munkanélküli) / 

15–74 éves korú lakosság 

• Foglalkoztatási arány = 

foglalkoztatottak / 15–74 

éves korú lakosság 



5. GRAFIKA 

6. GRAFIKA 

A gazdaság szereplôi 

Az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 

Igazgatóság illetékességi körébe 

tartozó élô (mûködô) adóalanyok száma 

az elmúlt néhány év alatt az alábbiak 

szerint alakult. 

Az elmúlt évekre (2002–2005 közötti 

idôszakra) jellemzô tendencia a társas 

vállalkozások, azon belül pedig 

elsôsorban a jogi személyiségû társaságok 

számának növekedése. (A növekedés 

mértéke az említett idôszakokban 

összességében 12,1 százalék, 

illetve a jogi személyiségû társaságok 

esetében 24,6 százalék.) 


Az egyéni vállalkozások száma viszont 

folyamatosan csökkent, a 2005. év végi 

szám a 2002. évinek már csak 93,3 

százaléka. Az állományon belül a fôállású 

egyéni vállalkozók száma vélhetôen 

a szigorodó gazdasági és adózási 

feltételek miatt 81,2 százalékra 

esett vissza, míg a kedvezôbb adózási 

feltételek miatt a mellékfoglalkozásúak 

száma 12,8 százalékkal emelkedett. 

2003-tól a nyugdíjas vállalkozók 

száma is folyamatosan csökken. 


7. GRAFIKA 

Az szja-bevallást beadó magánszemélyek 

száma az utóbbi években 

emelkedô tendenciájú, azon belül az 

önadózók és a munkáltatóval elszámolók 

aránya 60–40 százalék körüli 

arányban stabilizálódik. Továbbra sem 

népszerû az ADAM, 2005-ben összesen 

564 magánszemély választotta 

ezt az adózási formát. (ADAM-kör: 

Adóhatósági adómegállapítást kérô 

magánszemélyek.) 



Jövedelmezôség 

1. TÁBLÁZAT 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye piacigazdasági 

teljesítményében három 

vállalkozói kör játszik szerepet, akik a 

2005. évi megyei szintû (ár)bevételi 

mutatókból az alábbiak szerint részesedtek. 

(Lásd: 1. táblázat) 

A társas vállalkozások súlya meghatározó, 

így a megye gazdaságának 

bemutatása elsôsorban e vállalkozói 

körre, illetve az általuk beadott 2005. 

évi társasági adóbevallások összesített 

adataira épül. 


A 7,2 százalékos lakossági részaránynyal 

rendelkezô megye 4,0 százalékos 

országos nettó árbevételi részaránya 

az alacsonyabb foglalkoztatási 

arányból és a már említett országos 

2. TÁBLÁZAT 

átlagnál relatíve alacsonyabb gazdasági 

teljesítménybôl adódik. 

Az árbevételen belül a magasabb – az 

országos átlagot meghaladó – export 

részarány néhány ágazat (vegyipar, 

gépipar) erôs exportorientáltságára 

vezethetô vissza. 

A megyei jövedelmezôségi szint elmarad 

az országos átlagértékektôl, 

2005-ben 4,2 százalék, szemben az 

5,3 százalékos országos átlaggal. 

A megyei szinten elôállított hozzáadott 

érték az országos mutatóból az 

árbevételhez hasonló arányban 4,1 

százalékkal részesedik. 

Hatékonysági mutatók 

A saját tôkére vetített hozzáadott érték 

mutató 550 ezer forint, az országos 

átlag 500 ezer forint. Az egy állományi 

létszámra vetített hozzáadott 

érték megyei szinten 4046 E Ft/fô, 

országos szinten 4616 E Ft/fô. Az 

1347 E Ft/fô/év megyei átlagbér 89,6 

százaléka az országos átlagnak. 

Meg kell említenünk, hogy a teljesítmény 

és a hatékonysági mutatók megyei 

és országos összehasonlítását 

jelentôs mértékben torzítja a „vidéki 

telephely és központi székhely” problémája. 

Bár számszerû adatok nem ismertek, 

mégis vélhetôen jelentôsre 

tehetô az a gazdasági teljesítmény, 

amit a vidéki gazdasági egységek (telephely, 

üzem, gyáregység, önállóan 

tevékenykedô társaság, áruházlánc 

egysége stb.) állítanak elô, de a teljesítményként 

a vállalkozások központjainak 

székhelye szerinti megyében 

(fôváros, Pest megye stb.) jelenik 

meg. 



Kiemelkedô teljesítmény a vegyipartól 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági szerkezetének sajátos vonásai 

3. TÁBLÁZAT 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágazati 

szerkezetére is jellemzô néhány 

ágazat kiemelkedô, meghatározó 

szerepe. Kiemelkedô súllyal bír a 

vegyipar, az utóbbi években dinamikusan 

növekvô gépipar és a mintegy 

10 százalék körüli hozzáadott 

értéket realizáló energiaipar, élelmiszeripar 

és az úgynevezett nem anyagi 

ágazat. 

Az export erôsen koncentrálódik két 

ágazatra, a 2005. évi adatok szerint 

az export 81,6 százalékát a vegyipar 

és a gépipari ágazat realizálta. 

(Lásd: 3. táblázat, 8–10. grafika) 



8. GRAFIKA 

Méretnagyság 

A megye gazdaságának méretnagyság 

szerinti szerkezetére jellemzô a 

tôkeszegény kisvállalkozások (és azon 

belül a mikrovállalkozások) magas 

részaránya, ugyanakkor a kevés 

számú, de nagy teljesítményértéket 

realizáló nagyvállalkozás. Hiányzik egy 

erôs középmezôny. 


9. GRAFIKA 

A befektetett tôke nagy többsége 

közép- és nagyvállalkozásoknál 

funkcionál (20,5 százalék, illetve 53,7 

százalék), és az export túlnyomó része 

is ez utóbbi körbôl származik (export 

13,9 százalék, illetve 77,6 százalék). 

Az egyéb teljesítménymutatókban 

(nettó árbevétel, adózás elôtti eredmény) 

viszont már jelentôs a kisvállalkozások 

részaránya (33,0 százalék, 

illetve 34,6 százalék). Ki kell emelni, 

hogy a kisvállalkozói kör jelentôs 

foglalkoztatónak számít. A létszám 

44,7 százalékát(!) ebben a körben 

foglalkoztatják, igaz, relatíve alacsonyabb 

bérköltséggel, illetve átlagbérrel. 

(A 44,7 százalékos létszámarány 

mellett bérköltségük aránya 

31,0 százalék, míg átlagbérük 934 E 

Ft/fô/év, az 1391 E Ft/fô/év közép-, 

illetve az 1884 E Ft/fô/év 

nagyvállalkozói kör átlagbérével 

szemben.) 

A külföldi tôke túlnyomó része (89,2 

százaléka) a közép- és nagyvállalkozó 

körben mûködik (középvállalkozásoknál 

30,4 százalék, nagyvállalkozásoknál 

58,8 százalék), a kisvállalkozások 

körében szerepe minimális 

(10,8 százalék). 


4. TÁBLÁZAT 



10. GRAFIKA 

Kistérségek 

A megye gazdasága 15 statisztikai 

kistérségre oszlik. A kistérségek a gazdasági 

teljesítményük szerint erôsen 

differenciáltak. Három kistérség 

(Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) 

súlya meghatározó, s amelyek 

nemzetgazdasági mércével is fejlett 

gazdasági térségeknek minôsíthetôk, 

míg a további tizenkét kistérség 

kevésbé fejlett gazdasági területnek 

számít. 


11. GRAFIKA 

5. TÁBLÁZAT 



A gazdasági különbség alapja, hogy a 

befektetett saját tôkének 80,5 százaléka 

a három kiemelt – korábbi 

iparosodási centrumokat magában 

foglaló – kistérségben (Miskolc, Tiszaújváros, 

Kazincbarcika) mûködik. Itt él 

a lakosság 50,9 százaléka. A többi 

tizenkét kistérségben (Sátoraljaújhely, 

Ózd, Sárospatak, Mezôkövesd, 

Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, 

Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezôcsát, 

Tokaj), ahol a lakosság 49,1 százaléka 

él, a befektetett saját tôke 

mindössze 19,5 százaléka mûködik. 

A saját tôke térségenkénti egyenlôtlen 

eloszlása a különbözô gazdasági 

mutatókban is megjelenik. Az 

egy lakosra jutó nettó árbevétel 

megyei szinten 2709 E Ft/fô/év, a 

fejlett kistérségekben 4396 E 

Ft/fô/év, a kevésbé fejlett kistérségekben 

961 E Ft/fô/év, míg a fajlagos 

hozzáadott érték megyei szinten 

2005-ben 536 E Ft/fô/év, ugyanez a 

fejlett kistérségekben 827 E Ft/fô/év, 

illetve a kevésbé fejlett kistérségekben 

235 E Ft/fô/év. 


12. GRAFIKA 

6. TÁBLÁZAT 

Foglalkoztatottság 

Legnagyobb foglalkoztatónak számít 

a kereskedelem (16,1 százalék), az 

utóbbi években dinamikusan fejlôdô 

nem anyagi ágak (15,3 százalék) és 

a gépipar (11,9 százalék), illetve az 

elôbbieken túl még meg kell említeni 

az építôipar 9,0 százalékos, a kohászat 

8,4 százalékos és a vegyipar 8,3 

százalékos részesedését. 

7. TÁBLÁZAT 

A bérköltségek, illetve az átlagbérek 

szóródása is jelentôs, legalacsonyabb 

az építôiparban és a kereskedelemben 

(895 E Ft/fô/év, illetve 908 E 

Ft/fô/év), legmagasabb a vegyiparban, 

2522 E Ft/fô/év. Az 1347 E 

Ft/fô/év megyei átlag 89,6 százaléka 

az 1503 E Ft/fô/éves országos 

átlagnak. 


Beruházás 

A legjelentôsebb beruházó, a két legdinamikusabban 

fejlôdô ágazat a 

gépipar és a vegyipar, e mellett még 

jelentôs beruházást végrehajtó ágazat 

az energiaipar, a kereskedelem. 


M E G J E G Y Z É S 

Hozzáadott érték: anyag- és anyagjellegû 

költségek halmozódását nem tartalmazó, 

az adott vállalkozásnál hozzáadott új érték, 

amely tartalmazza a korrigált üzleti eredményt, 

az amortizációt, a bér- és bérjellegû 

költségeket. 

Számítása történhet elemeibôl (korrigált üzleti 

eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû 

költségek) vagy a nettó árbevételbôl 

kiindulva (nettó árbevétel – anyag- és 

anyagjellegû költségek). 



13. GRAFIKA 

Az eddigi adatsorokból kitûnik, hogy 

az ágazatok élômunka- és eszközigényessége 

jelentôsen eltér egymástól. 

A leginkább beruházásigényes 

ágazatok a vegyipar, energiaipar, míg 

a legnagyobb foglalkoztató ágazatok 

a kereskedelem, a gépipar és a nem 

anyagi ágazatok. 


14. GRAFIKA 

Külföldi tôke 

A 2005. december 31-i adatok szerint 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 

jegyzett tôkének 46,2 százaléka 

külföldi eredetû, ugyanez országos 

szinten 39,6 százalék. A megyében 

mûködô külföldi tôke többségére 

jellemzô, hogy nem pótlólagos tôkebefektetésként 

jelent meg, hanem a 

meglévô kedvezô jövedelempozíciójú 

társaságok kerültek a privatizáció 

során megvásárlásra, jellemzôen az 

energiaiparban, élelmiszeriparban, 

vegyiparban, illetve a kohászatban és 

a gépiparban. 

2005-ben megyei szinten a 74 083 

millió forintos adózott eredménybôl 

35 617 millió forint (48,1 százalék) a 

külföldi tôkével rendelkezô vállalkozásoknál 

realizálódott. Az adózott eredménybôl 

28 882 millió forint a kifizetett 

osztalék, amibôl 16 843 millió forintot 

külföldi tulajdonosnak fizettek ki. 



Növekvô (adó)bevételek 

A 2005. évi gazdasági teljesítmények értékelése 

8. TÁBLÁZAT 

Eltérô üzleti éves vállalkozások: ebbe 

a körbe azok a többnyire külföldi 

tulajdonban lévô vállalkozások tartoznak, 

akiknek üzleti éve eltér a 

„normál” 01. 01. – 12. 31. idôszaktól. 

Gazdasági teljesítményük az utóbbi 

években rendkívül dinamikusan 

nôtt, a 2005. évi adatok szerint a 

megyei nettó árbevétel 11,0 százalékát, 

míg a hozzáadott érték 6,3 

százalékát teljesítették. 


Az alábbi táblázatban az eltérô üzleti 

évesek társasági adóbevallásának 

adatait az évzáró hónapjuk szerinti 

évben vettük teljes egészében figyelembe. 



15. GRAFIKA 

17. GRAFIKA 

Összességében megyei szinten 2005- 

ben a bevételi mutatók nagymértékû 

növekedése jellemzô, a nettó árbevétel 

20 százalékkal, míg az export 

44,0 százalékkal nôtt, emellett jelentôs 

a hozzáadott érték 8,6 százalékos 

növekménye is. 

A 2005. évi adózás elôtti eredmény 

mérsékelt, 3,3 százalékos növekedésében 

jelentôs szerepe van a pénzügyi 

eredmény évenként rendkívül 

hullámzó – árfolyamváltozással összefüggô 

– ingadozásának. (2003-ban a 

megyei szintû pénzügyi eredmény 

-7875 millió forint, 2004-ben +6109 

millió forint, míg 2005-ben -9725 millió 

forint[!].) 

Egyéni vállalkozók 

Az egyéni vállalkozói kör 2005. évi 

91 544 M Ft-os megyei szintû bevétele 

közel az elôzô évi szinten teljesült 

(Index: 100,7 százalék). 

Az összbevételeken belül a létszámtrendekhez 

igazodva nôtt a mellékfoglalkozásúak 

bevétele 8,8 százalékkal, 

a nyugdíjas vállalkozók esetében 

a növekedés 1,2 százalék, míg a 

fôfoglalkozásúak bevétele kismértékben 

(0,7 százalékkal) csökkent. 

A bevételek ágazatonkénti (szakmánkénti) 

arányváltozásai is követték 

a létszámarányok változását, a 

hagyományos ipari és kereskedelmi 

szakmáktól a bevételi arányok eltolódnak 

a szállítási, a nem anyagi jellegû 

szakmák, illetve a mezôgazdaság 

irányába. 


Evás kör 

Az egyszerûsített vállalkozói adó (EVA) 

2003. január 1-jei hatálybalépését 

követôen folyamatosan növekvô adónem, 

amely egyrészt az adóalanyok 

számának növekedésében, másrészt az 

EVA hatálya alá tartozó adózók gazdasági 

növekedésében mutatkozik meg. 


Az összes EVA-körbe tartozó adózó 

számának évenkénti növekedési 

üteme egyre kisebb mértékû: 2004- 

ben 40,4 százalékkal, 2005-ben 20,2 

százalékkal, míg 2006-ban már csak 

6,8 százalékkal nôtt. 


16. GRAFIKA 

18. GRAFIKA 



19. GRAFIKA 

Az adóbevételek növekvô tendenciát 

mutatnak, amelyekben növelô 

tényezôként jelenik meg a gazdasági 

teljesítmény mutatóinak változása, 

a jövedelemkiáramlás (kormányzati 

intézkedésekkel is segített) növekedése, 

míg csökkentôleg hatott az adótörvényi 

változások – többségében az 

adóterhelést csökkentô – hatása. 




„Csúcseredmények” a TOP 100-tól 

Élen a vegyipar, az energiaipar, a gépipar és az élelmiszeripar 

A 13 352 darab társasági adóbevallást 

benyújtó vállalkozásból kiemelt 

TOP 100 legnagyobb vállalkozás súlya 

meghatározó a megye gazdaságában. 

E kiemelt körbe a nagyvállalkozások, 

és a nagyobb méretû, tôkeerôsebb 

középvállalkozások tartoznak, 

amelyek 2005-ben a befektetett 

saját tôke 67,3 százalékát, a tárgyi 

eszközök 68,2 százalékát mûködtették, 

míg a létszám 39,8 százalékát 

foglalkoztatták. A TOP 100 a hozzáadott 

érték és a foglalkoztatott állományi 

létszám szerint készült kettôs 

lista alapján került meghatározásra, 

majd az elsô 100 vállalkozás adatait 

a nettó árbevétel szerint rendeztük. 


9. TÁBLÁZAT 

10. TÁBLÁZAT 

A megyei szintû jövedelmezôségi mutatókban 

is magas a TOP 100-as kör 

részaránya, 2005-ben az adózás elôtti 

eredmény 62,2 százalékát, míg a 

hozammutató 64,9 százalékát teljesítették. 

Nincs számottevô eltérés a 

nettó árbevételre vetített jövedelmezôség 

mértékében, ami megyei szinten 

4,2 százalék, míg a TOP 100-as 

körben 4,4 százalék. 




A teljesítmény változása 

A teljesítménymutatók növekedése a 

kiemelt körben – a megye átlagához 

viszonyítva – lényegesen dinamikusabb. 

2005-ben megyei szinten az 

elôzô évhez képest a nettó árbevétel 

20, míg a TOP 100-as körben 32,1 

százalékkal nôtt, ugyanez az export 

esetében 44, illetve 49,4 százalék, 

míg a hozzáadott értéknél 8,6, illetve 

13,6 százalék. 

A jövedelmezôség változása mind a megyei, 

mind a TOP 100-as körben meglehetôsen 

mérsékelt, az adózás elôtti 

eredmény növekménye 3,3 százalék, illetve 

3,0 százalék. Okait a megyei adatok 

elemzésénél bemutattuk. A hozammutató 

(adózott eredmény + amortizáció) 

2005. évi változása a TOP 100-as 

körben 1,1 százalékkal haladja meg a 

megyei növekedési ütem mértékét. 


Termelési tényezôk 

21. GRAFIKA 

20. GRAFIKA 

A foglalkoztatott létszám aránya a teljesítménymutatók 

részarányaihoz képest 

relatíve alacsonyabb (39,8 százalék). 

A trendek eltérôek, megyei 

szinten a társas vállalkozások által 

foglalkoztatott állományi létszám 

2005-ben 1188 fôvel csökkent, míg a 

TOP 100-as körben 1845 fôvel növekedett. 

A kedvezô bérpozíciók miatt 

a TOP 100-as körben az átlagbérek 

magasabbak, a 2005. évi adatok szerint 

1887 E Ft/fô, ami 140 százaléka 

az 1347 E Ft/fô/év megyei átlagnak. 

Ebben a körben realizálódott a 2005. 

évi megyei beruházások 63,0 százaléka. 

A magas beruházási arány nemcsak 

a kedvezôbb pénzügyi pozícióival, 

hanem a termelés magasabb eszközigényességével 

is összefügg. 



A megyében mûködô 130 104 millió 

forintos külföldi tôkébôl a 2005. évi 

adatok szerint 84,6 százalék a TOP 

100-as körben mûködik, ahol a jegyzett 

tôkének 60,7 százaléka külföldi 

eredetû. A külföldi tôke jelenléte a 

pénzügyi befektetésen túl a megyébe 

hozta a korszerû technológiát, a 

magasabb szintû munkaszervezést és 

egy, a gazdasági növekedés magasabb 

ütemének lehetôségét biztosító 

nemzetközi piaci kapcsolatrendszert. 




Ágazati megoszlás 

A TOP 100-as kör az ágazati besorolás 

szerint a vegyipari, a gépipari és 

az energiaipari ágazatban képviseli a 

legnagyobb volument és a legnagyobb 

részarányt. Ezen ágazatokban 

a megyei nettó árbevétel 93,0 százaléka, 

95 százaléka, illetve 83,9 százaléka 

realizálódott ebbôl a körbôl. Kiemelésre 

érdemes még az élelmiszeripar 

és a kohászati ágazat a 73,5 százalék, 

illetve a 65,0 százalék részesedésével. 

Az export értékesítés eloszlása még 

koncentráltabb. A megye 2005. évi 

exportteljesítményébôl a TOP 100-as 

kör összesen 87,4 százalékkal részesedett. 

A nagy exportáló ágazatokban 

(vegyipar, kohászat, gépipar) a részesedésük 

mértéke igen magas, 94,5 

százalék, 85,6 százalék, illetve 99,5 

százalék. 


22. GRAFIKA 

23. GRAFIKA 

A TOP 100-as kör vállalkozásai a 2005. 

évi megyei adózás elôtti eredménynek 

összességében 62,2 százalékát 

teljesítették, ágazatilag kiemelendô a 

vegyipar, továbbá az energiaipar, a 

gépipar, a kohászat és az élelmiszeripar. 





Ez a kör a megyei szintû hozzáadott 

érték 65,6 százalékát teljesítette. Ágazatok 

szerint magas részarányt képviselt 

a vegyipar (94,9 százalék), a 

gépipar (89,5 százalék), az élelmiszeripar 

(87,4 százalék) és az energiaipar 

(85,2 százalék). 


24. GRAFIKA 

Területi eloszlás 

A vállalkozói kör területi (kistérségi) 

eloszlása nagymértékben differenciált. 

Az eloszlás egyenlôtlensége pedig 

meghatározó a kistérségek gazdasági 

teljesítményében. 


A TOP 100-as kör saját tôkéjének 88,4 

százaléka mûködik a fejlett kistérségekben, 

itt realizálja árbevételének 

90,3 százalékát, míg hozzáadott 

értékének 83,1 százalékát. Ugyanakkor 

ugyanezek az arányok a kevésbé 

fejlett kistérségek esetében 11,6 százalék, 

9,7 százalék, illetve 16,9 százalék. 



25. GRAFIKA 



26. GRAFIKA 

A TOP 100-as kör a gazdasági teljesítmény- 

és jövedelmezôségi mutatókban 

megjelenô magas részesedéséhez 

képest alacsonyabb részarányt 

képvisel a megyei adóbevételekben. 

Ennek több oka is van: 

– A megyei szintû 2890 millió forintos 

társasági adókedvezménybôl 2764 

millió forint (95,6 százalék) ebben a 

körben realizálódott, ennek hatására 

a fizetendô társasági adó kötelezettségük 

részaránya a számított 61,1 

százalékos mértékrôl 50,1 százalékra 

csökken. 

– A megyei szintû személyi jövedelemadó 

és társadalombiztosítási kötelezettségek 

nemcsak a piaci-gazdasági 

szféra, hanem a költségvetési 

szervek befizetéseit is tartalmazzák. 

E mellett már korábban említettük, 

hogy a kisvállalkozások és a TOP 100- 

as körbe be nem került középvállalkozások 

jelentôs foglalkoztatónak számítanak, 

így a kiemelt körbe nem tartozó 

adózók szja- és tb-részesedése 

is magas. 

– Az általános forgalmi adó kötelezettség 

a mai formájában eltér a gazdasági 

teljesítményarányoktól. Így a 

TOP 100-as kör magas hozzáadott érték 

aránya sem jelenik meg a nettó 

áfabevételi teljesítményekben. (E körben 

vannak a legnagyobb befizetôk, 

de a magas export részarány miatt itt 

találhatók a legnagyobb visszaigénylôk 

is.) 


IMPRESSZUM 

Az Észak-Magyarország napilap, az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa. 

Kiadja az Inform Média Kft. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. www.informmedia.hu 

Szerkesztô: Uri Mariann 

A kiadvány készítésében közremûködtek: Czakó József, Olajos Katalin, Szaniszló Bálint, Zórád István 

Dizájn: Kukucska Róbert Grafika: Sári Péter Korrektúra: Bonczi Lilla, Staudinger László 

Nyomdai munkálatok: Színeskép Kft., Miskolc. 


A BOKIK elemzése a megye gazdaságáról 

Sok kicsi mellett kevés nagy... 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági tendenciái, gazdaságfejlesztési céljai 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi 

és Iparkamara évente 

elemzi a megye gazdasági folyamatait, 

a változások irányát, erôsségét, 

és javaslatokat fogalmaz meg a gazdaság 

fejlesztését szolgáló intézkedésekre. 

Az APEH megyei igazgatósága 

által elkészített, a 2005. év pénzügyigazdasági 

eredményeit elemzô anyag 

a következô legfontosabb megállapításokat 

tartalmazza: 

– a nehéziparra épülô, hosszas válságfolyamaton 

átesett gazdaságban 

megindult egy szerkezetátalakulási 

folyamat, amely konszolidációs szakaszba 

érkezett; 

– a gazdasági növekedés felgyorsult, 

a felzárkózás elkezdôdött; 

– a vállalkozássûrûség alacsony, a 

nagy- és erôs középvállalkozások 

részaránya a kívánatos mérték alatti; 

– a kis- és középvállalkozások elsôsorban 

a foglalkoztatásban érik el az 

országoshoz hasonló szintet, a hozzáadott 

érték és különösen az export 

vonatkozásában a nagyvállalatok dominanciája 

meghatározó; 

– az ágazatok között a vegyipar és a 

gépipar eredményei kimagaslóak; 

– a megyében van a legmagasabb 

munkanélküliség, a foglalkoztatási 

mutatók itt a legalacsonyabbak; 

– a kistérségek között jelentôs különbségek 

mutatkoznak a gazdasági fejlettség 

tekintetében, Miskolc, Tiszaújváros 

és Kazincbarcika mögött a további 

12 kistérség kisebb-nagyobb 

mértékben elmaradott. 

A húzóágazatok 


Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának 

húzóerejét – eddigi teljesítménye 

és perspektívái alapján – a 

vegyipar, a gépipar, az ugyanezen 

szakismeretekre épülô környezetipar, 

valamint az idegenforgalom és a logisztika 

jelenti. Ezen ágazatok fejlôdése 

maga után vonja az építôipar, 

a kereskedelem és a szolgáltatások 

növekedését. 

A kiemelt ipari ágazatok jelentôs beszállítói, 

illetve feldolgozói kört vonzanak 

maguk köré, hosszú távon is 

biztosítva a technikai fejlôdést és a piacot. 

Nem elhanyagolandó tény az 

sem, hogy a közeli Kelet-Szlovákiában 

jelentôs autóipari cégek települtek le, 

tovább bôvítve a piaci lehetôségeket. 

Megindult az Észak-magyarországi Autóipar 

Klaszter (NOHAC) szervezése, 

amely az e területen tevékenykedô 

nagyvállalatok és KKV-k hálózatos 

együttmûködését segíti. 

A vegyipari gyáróriások termékeinek


feldolgozására számos mûanyagipari 

cég jött létre, amelyek dinamikusan 

fejlôdnek. 

Kereskedelemfejlesztési lehetôségek 

A megye földrajzi fekvése, Szlovákia, 

Ukrajna és Románia elérhetôsége, a 

kiépült és épülô autópályák, autóutak 

és vasúti hálózat már jelenleg is intenzív 

kereskedelmi forgalmat tesznek 

lehetôvé, ezt a Mezôkövesden 

megépülô intermodális logisztikai 

központ tovább erôsíti. 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két 

világörökség (Aggteleki-karszt, Tokaji 

borvidék), két nemzeti park, számos 

termálfürdô, történelmi emlékhelyek, 

mûemlékek találhatók, amelyek mind 

a hazai, mind a nemzetközi turizmus 

értékes elemei, a gazdasági növekedés 

forrásai. 

A térség logisztikai helyzetébôl következôen 

a Kárpát-medencébe irányuló 

kereskedelem egyik központja. A 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi 

és Iparkamara által 1993-ban 

kezdeményezett Kárpáti Kamarák Szövetsége 

ebben az expanzióban segíti 

a megyei vállalkozásokat. 


Szellemi háttér 

27. GRAFIKA 

Prioritást kell kapni a tudás-alapú gazdaságfejlesztésnek, 

az innovációnak, 

a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztésnek. 

A gazdaságfejlesztés alapja a nagyobb 

hozzáadott érték elérése a megye 

teljesítményében. Ehhez kiváló 

szellemi hátteret biztosít a Miskolci 

Egyetem, amely a mûszaki, gazdasági, 

jogi és humán szakemberek képzésén 

túl az alap- és az alkalmazott kutatások 

bázisa. A kutató hátteret erôsíti 

a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány 

Logisztikai és Gyártástechnikai 

Intézet és az ugyanitt mûködô Nanotechnológiai 

Kutató Intézet. A nagyvállalati 

kutatóhelyek, a tudomány és a 

gazdaság szoros kapcsolata termékben, 

munkahelyben realizálódó fejlesztéseket 

alapoz meg, növelve a megye gazdaságának 

eredményességét. A következô 

években új kompetenciaközpontok, 

kutató-fejlesztô helyek, innovációs 

parkok jönnek létre. 

A T É N Y E K 

A helyzetelemzések alapján 

megfogalmazott kitörési pontok 

a 2007–2013 közötti gazdaságfejlesztési 

stratégiában 

jelennek meg a következô 

dokumentumokban: 

• Borsod-Abaúj-Zemplén megye 

gazdaságának helyzete 

az EU-csatlakozás után másfél 

évvel. Esélyek, lehetôségek, 

kockázatok (BOKIK, 

2005. november 29.) 

• Regionális Operatív Program 

(Észak-magyarországi Regionális 

Fejlesztési Tanács, 

2006.) 

• Technopolisz – Miskolc Fejlesztési 

Pólus Program (Miskolc 

Mj. Város, 2006.) 



A gazdasághoz igazított szakképzés 

A versenyképesség nélkülözhetetlen eleme a szakképzett munkaerô biztosítása 

29. GRAFIKA 

A magas színvonalú felsôfokú képzés 

mellett rendkívül jelentôs a szakképzett, 

a gazdaság igényeinek megfelelô 

munkaerô jelenléte. A szakképzési 

rendszer átalakítására jelentôs erôfeszítések 

történnek. Megkezdi mûködését 

az elsô TISZK (Térségi Integrált 

Szakképzô Központ), amely elsôsorban 

a gépipari, továbbá a kereskedelmi 

és vendéglátó-ipari szakmák 

korszerû gyakorlati képzését biztosítja. 

Jelenleg 2600 azoknak a szakmunkástanulóknak 

a száma, akik a gyakorlati 

ismereteket vállalkozásoknál, tanulószerzôdés 

keretében sajátítják el. 


Évente közel százan teszik le a mestervizsgát 

és szereznek mesteroklevelet 

a kamarában. 


Körvonalazódik egy olyan regionális 

szakképzési modell, amely a gazdaság 

igényeihez alkalmazkodva összehangolja 

a beiskolázást, a szakmaszerkezetet, 

valamint az intézményfenntartást. 

Komoly szakmai kezdeményezések 

történtek egy Regionális 

Kompetencia- és/vagy Vizsgaközpont-hálózat 

létrehozására is. Ebben 

a rendszerben a kompetenciaközpont 

egyrészt a hiányzó készségek és tudás 

megszerzésére, másrészt a folyamatos 

továbbképzésre szolgálhat. 

Új befektetések 


A helyi vállalkozások fejlesztése mellett 

a megyében új befektetésekre 

van szükség a foglalkoztatás és a versenyképesség 

javítása érdekében. 

Több mint tíz ipari, vállalkozói park 

várja azokat a cégeket, amelyek a térség 

jó logisztikai adottságait, a rendelkezésre 

álló munkaerôt, a kutatásfejlesztési 

hátteret tevékenységük kiterjesztéséhez 

hasznosítani kívánják. 

28. GRAFIKA

962492

A BOKIK munkájáról 

Kamarai szerepvállalás 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájáról 

30. GRAFIKA 


és Iparkamara 1994-es 

megalakulása óta a megye gazdasági 

és társadalmi életének stratégiai 

szereplôje. A súlyos gazdasági válság 

sújtotta térségben hivatásának tekinti 

a vállalkozások megerôsítését, a 

megye gazdaságának fejlesztését, a 

befektetések segítését, ennek érdekében 

együttmûködik a politikai-társadalmi 

szervezetekkel. 

A kamara önkéntes tagsággal mûködik, 

tagjainak száma 2006 szeptemberében 

mintegy 2700 vállalkozás. 

Munkáját négy tagozatban: Ipari, Kereskedelmi, 

Kézmûipari és Szolgáltatási 

Tagozatban, ezen belül 22 szakmai 

osztályban végzi. 


A kamara tagjai között jogi személyiségû 

társaságok (részvénytársaságok, 

kft.-k) és önálló jogi személyiséggel 

nem rendelkezô társaságok (bt.-k és 

egyéni vállalkozók) egyaránt találhatók. 


A kamara köztestület, munkáját 28 

fôs választott elnökség irányítja, akik 

feladatukat társadalmi munkában 

végzik. A BOKIK elnöke 1994 óta 

Bihall Tamás. A szabályszerû mûködést 

Ellenôrzô Bizottság, a tagok gazdasági 

viselkedését Etikai Bizottság 

ellenôrzi. Az operatív feladatokat 22 

fôs munkaszervezet látja el, amelyet 

a titkár irányít. 


Az ágazati-szakmai tagozódáson túl 

az alábbi szakmai kollégiumokat 

mûködteti: 

– Gazdaságpolitikai Szakkollégium 

– Területfejlesztési Szakkollégium 

– Innovációs Szakkollégium 

– Oktatási és Szakképzési Szakkollégium 

– Nemzetközi kapcsolatok Szakkollégium 

– EU-integrációs Szakkollégium 

31. GRAFIKA

A BOKIK munkájáról 

A vállalatok szakembereinek munkáját 

szakmai klubok segítik: 

– Könyvelôk Klubja 

– HR-klub 

– Külkereskedôk Klubja 

A kamara havonta kiadja és tagjai 

számára postázza megyei gazdasági 

folyóiratát, a Kamarai Hírlevelet. Az 

interaktív honlapról nemcsak információt 

szerezhetnek, de saját üzleti hirdetéseiket 

is feltehetik. 

Segít és szervez 

32. GRAFIKA 

A BOKIK fontos küldetésének tartja az 

észak-magyarországi térség gazdaságának 

fejlesztését. Tevékenyen közremûködik 

a Regionális Operatív Program 

gazdaságfejlesztési elemeinek, 

valamint a Miskolc Fejlesztési Pólus 

program projektjeinek kidolgozásában, 

a vállalkozói fejlesztési ötletek összehangolásában. 

Mindemellett a ROP 

3.4.1. (régióspecifikus szakképzések indítása) 

projekt keretében szervezi az 

OKJ-s, továbbá a szakmai továbbképzéseket. 

Részt vesz a megyei és a regionális 

fejlesztési tanácsok, valamint 

a regionális képzési tanács munkájában. 

Szervezi a vállalkozások együttmûködési 

hálózatait, a klasztereket 

(Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói 

Klaszter, Borsodi Hotel Klaszter). 

A megye 15 kistérségével megkötött 

szerzôdés alapján együttmûködik a 

foglalkoztatási paktumok megvalósításában, 

a térségek gazdasági kínálatának 

feltérképezésében, a szakképzési 

feladatok megoldásában. 

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén 

segíti és szervezi a befektetôi, kereskedelmi 

kapcsolatokat. A határ 

menti gazdasági együttmûködéseket 

a Kárpáti Kamarák Szövetségével és 

kétoldalú programokkal fejleszti. 

A BOKIK közhasznú társasága akkreditált 

felnôttképzô cégként segíti a 

vállalkozások speciális képzési, továbbképzési 

igényeinek kielégítését. 

A vállalkozások tôkeellátottsága 

A megyei vállalkozások – különösen a 

kkv-k – tôkeellátottsága alacsonyabb, 

mint az országos átlag. A kamara és 

a Vállalkozók Országos Szövetsége által 

elindított és kezelt Széchenyi-kártya 

ma már 25 millió forintig nyújt 

könnyen elérhetô, rugalmasan igénybe 

vehetô hitelt a vállalkozásoknak. 

A BOKIK irodája az ország második legnagyobb 

kártya-forgalmát bonyolítja, 

már több mint 5000 megítélt hitel indult 

innen. A megyében a kihelyezett 

hitelállomány 21 milliárd forint. 


Megyei irodák 


és Iparkamara Miskolc belvárosában 

saját tulajdonú irodaházban 

mûködik. A szolgáltatások elérhetôségét 

hét képviseleti iroda révén biztosítja 

a megye nagyobb városaiban. 

B O K I K - I R O D Á K 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 

Kereskedelmi és Iparkamara 

Miskolc, Szentpáli u. 1. 

Tel.: 46/328-642, 46/328-539 

Fax: 46/328-722 

Képviseletek 

• Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. 

Tel./fax: 48/512-100 

• Mezôkövesd, Mátyás k. u. 114. 


• Ózd, Jászi O. u. 3. 


• Sátoraljaújhely, Pataki u. 43. 

Tel./fax: 47/521-001 

• Szerencs, Kossuth tér 1. 

Tel./fax: 47/561-001 

• Tiszaújváros, Munkácsy u. 20. 



A Miskolci Egyetem és a gazdaság kapcsolata 

A gazdaság „szolgálatában”... 

... avagy a Miskolci Egyetem képzési szerkezete, kutatás-fejlesztés 

A Miskolci Egyetem nyolc karral (Állam- 

és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi 

Kar, Comenius 

Tanítóképzô Fôiskolai Kar, Egészségügyi 

Fôiskolai Kar, Gazdaságtudományi 

Kar, Gépészmérnöki és Informatikai 

Kar, Mûszaki Anyagtudományi 

Kar, Mûszaki Földtudományi Kar) és 

egy kari szintû feladatokat ellátó 

önálló intézettel (Bartók Béla Zenemûvészeti 

Intézet) mûködik. 

A karok és az önálló intézet gazdag 

képzési kínálatára jellemzô, hogy az 

új típusú, úgynevezett többciklusú 

képzési szerkezetben az egyetem harminc 

alapképzési szakon, két mesterképzési 

szakon, és egy egységes, osztatlan 

képzésû szakon rendelkezik 

szakindítási engedéllyel. További hat 

mesterszakot létesítettek, a szakindítási 

eljárások folyamatban vannak. 

Emellett a zenemûvészeti képzésben 

– ahol késôbb térnek át a többciklusú 

képzésre – tizenhét hagyományos 

szakon folyik az oktatás. 

A nyolc karon kifutó rendszerben 

ugyancsak mûködnek még a hagyományos 

egyetemi és fôiskolai szakok 

(összesen harminc), esetenként több 

tagozaton. A képzési kínálat kiterjed 

az állam- és jogtudomány, a bölcsészettudomány, 

a gazdaságtudomány, 

a mûszaki tudományok (három kar), 

a zenemûvészet és az egészségtudomány 

területére. 

Képzések, továbbképzések 

Az egyetem a felsôfokú végzettséggel 

rendelkezôk számára szakirányú 

továbbképzési szakok széles kínálatával 

biztosítja a továbbképzés lehetôségét, 

a legkorszerûbb ismeretek elsajátítását. 

A Miskolci Egyetem számos középiskolával 

együttmûködve felsôfokú 

szakképzési szakok indításában közremûködik. 

Ebben a képzési formában 

az Országos Képzési Jegyzékben 

szereplô szakképesítések szerezhetôk. 

A felsôfokú szakképzésben megszerzett 

tudást szakirányú felsôfokú tanulmányok 

esetén, a kreditrendszer keretei 

között elismerik. 

Az egyetem képzési kínálatát bôvítik 

a Felnôttképzési Regionális Központ 

keretei között nyújtott szolgáltatások, 


akkreditált felnôttképzési kurzusok, 

idegen nyelvi képzések, szakmai tanfolyamok, 

továbbképzések, más felsôoktatási 

intézmények által székhelyen 

kívül folytatott oktatás stb. 

Oktatás és kutatás 

A Miskolci Egyetem Észak-Magyarország 

legnagyobb felsôoktatási intézménye. 

Jól képzett szakembereivel, 

mûszerparkjával és laboratóriumaival 

a hazai tudományos kutatás és 

mûszaki fejlesztés jelentôs kutatóbázisa, 

tudományos mûhelye. A kutatási 

eredmények, a hazai és nemzetközi 

tudományos konferenciákon szerzett 

ismeretek, tapasztalatok folyamatosan 

beépülnek az oktatás tantervi 

szerkezetébe. Az egyetemen az oktatás 

és kutatás szerves egységet képez, 

és kapcsolatuk, egymásra hatásuk 

viszi elôre az oktatás és kutatás 

színvonalának folytonos emelését. Az 

egyetemi kutatások az alap-, alkalmazott 

és fejlesztô kutatások láncolatát 

alkotják. Az egyetem kutatási 

fôirányaihoz igazodnak a karok, továbbá 

az integrált oktatási és kuta-

A Miskolci Egyetem és a gazdaság kapcsolata 

tási intézetek és szervezetek kiemelt 

kutatási területei, témái. 

Stratégiai fôirányok 

A Miskolci Egyetemen követett legfontosabb 

kutatási stratégiai fôirányok 

a következôk. 

A természettudományok területén: 

környezetvédelem, környezetgazdálkodás, 

környezeti eljárástechnika; 

geotechnika, geotechnológia, geoinformatika; 

alkalmazott geológia és 

geofizikai kutatások. 

Mûszaki tudományok témakörben: 

mûszaki alaptudományok és az ezeket 

támogató természettudományi 

kutatások; anyagtudományi és anyagtechnológiai 

kutatások; géptervezéssel 

kapcsolatos kutatások; technológiai; 

informatikai; logisztikai kutatások; 

elektrotechnika, automatizálás; 

minôség- és környezetmenedzsment; 

biztonságtechnika; mechanikai eljárástechnika; 

nyersanyag-elôkészítés. 

A társadalomtudományok területén: 

üzleti gazdaságtan, marketing; vállalkozáselmélet 

és gyakorlat; mikro- és 

makrogazdaságtani elméleti és módszertani 

kutatások; vállalati irányítás 

és informatikai rendszerek; társadalomgazdasági 

kutatások; régiótörténeti 

kutatások; Jog a változó gazdaságban; 

Az Európai Közösség jogának 

kutatása; komparatív (jog-összehasonlító) 

kutatások; A biztosítási jogviszonyok 

korszerûsítése; Vállalkozási 

viszonyok jogi vonatkozásai; A közigazgatás 

korszerûsítésének tudományos 

megalapozása; Az alkotmányosság 

és jogállamiság garanciáinak 

megteremtése; Az emberi jogok elmélete 

és gyakorlata; A magyar büntetô, 

igazságszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésének 

perspektívái. 

Bölcsészettudományok témakörben: 

modern könyvtári informatika; a közép-európai 

régió története és kultúrája; 

irodalomtörténeti kutatások poétikai, 

történeti, filozófiai, politológiai, 

szociológiai és mûvelôdéstörténeti 

háttere; tudománytörténeti kutatások. 

A mûvészetek területén: zenetörténeti 

kutatások; zeneszerzôk életmûkutatásai. 

Az egészségtudományok körében: prevenció 

hatékonyságának vizsgálata; a 

fizikai aktivitás hatásának vizsgálata. 

Regionális tudásközpont 

A tanszékeken folyó kutatómunka 

mellett az egyetemen kutatási központok 

mûködnek. 

Az Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet 

a bányászati kémia, alkalmazott szénhidrogén-bányászati 

kémia, fizikai kémia, 

kolloidkémia, talajkémia, rezervoármechanika, 

föld alatti áramlástan, 

unikális mûszerek fejlesztése és 

gyártása, felszíni technológiák mérésés 

irányítástechnikája szakterületeken 

fejti ki tevékenységét. 

A Mechatronikai és Anyagtudományi 

Kooperációs Kutatási Központ anyagtechnológiai 

és anyagtulajdonságok 

vizsgálatát célzó kutatásokat végez. A 

mechatronika vonatkozásában innovatív 

mechatronikai termékek és technológiák 

fejlesztése, innovatív mechatronikai 

rendszerek elemzési, tervezési 

és irányítási módszereinek fejlesztése, 

valamint hálózatszerûen mûködô 

mechatronikai rendszerek szolgáltatási 

folyamatainak kialakítását és mûködtetését 

támogató módszerek fejlesztése 

jelentik a kutatási irányokat. 

Az Innovációmenedzsment Kooperációs 

Kutatási Központ az ország egyetlen 

közgazdaság-tudományi témájú 

kutatóközpontja. Célja, hogy a Miskolci 

Egyetem kutatási erôforrásainak, 

kompetenciáinak hatékony, céltudatos 

felhasználásával segítse a partner 

vállalatokat és a régió kis- és középvállalkozásait 

az innovációs és K+F tevékenységük 

gazdasági, piaci eredményességének 

növelésében. Fô tevékenysége 

az alapozó és állapotfelmérô 

elemzések végzése, innováció-releváns 

adatbázisok kialakítása, 

az innovációs stratégiák kialakítását, 

a vállalati szervezetfejlesztést, az innovációs 

marketinget, a tudás- és 

technológia-transzfert támogató tudományos, 

modellalkotó és adaptív 

kutatások végrehajtása és szakmai, 

tudományos szolgáltatások nyújtása. 

A Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek 

Regionális Egyetemi Tudásközpont 

kutatás-fejlesztési céljai közt a 

nemzetközi színvonalú, alkalmazásorientált 

K+F tevékenység végzése, a 

humánerôforrások, a szellemi kapacitások 

integrálása, a K+F infrastruktúra 

integrálása és koncentrálása, tudományos 

mûhelyek, nemzetközi szintû 

kompetencia-központok kialakítása, a 

K+F eredmények hasznosításának 

elôsegítése, a kis- és középvállalkozások 

K+F tevékenységbe és innovációs 

folyamatba való bevonása szerepel. 


A megyei TOP 100 – a nettó árbevétel alapján 

Sorszám 

Nettó árbevétel 

M Ft 

Export 

M Ft 

Hozzáadott érték 

M Ft 

Adózás elõtti 

eredmény M Ft 

Átlagos állományi 

létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 

Jegyzett tõke 

M Ft 

Ebbõl: Külföldi tõke 

M Ft 

1 TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT. 249 634 117 074 33 197 5 559 1 542 4 542 119 057 24 666 9 739 

2 JABIL CIRCUIT MAGYARORSZÁG KFT. 181 573 108 564 23 522 7 599 3 971 8 573 13 381 6 6 

3 BORSODCHEM NYRT. 139 883 103 013 33 085 13 585 2 998 37 639 122 550 16 670 12 804 

4 ÉMÁSZ NYRT. 79 104 10 15 633 3 303 1 082 6 999 34 808 30 504 24 776 

5 BORSODI SÖRGYÁR ZRT. 38 764 834 18 624 n.a. 450 854 8 134 1 709 1 574 

6 SANMINA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

7 AES-TISZA ERÕMÛ KFT. 31 575 0 11 794 7 324 187 92 18 073 18 068 18 065 

8 ROBERT BOSCH POWER TOOL KFT. 24 424 23 687 3 349 -931 748 1 400 4 112 654 654 

9 UNIÓ COOP ZRT. 20 622 0 2 716 882 1 338 934 3 368 462 0 

10 ÉSZAK-KELET PRO-COOP ZRT. 20 438 0 688 170 290 26 1 131 470 0 

11 ROBERT BOSCH ENERGY KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

12 RADICI FILM HUNGARY KFT. 16 790 14 320 4 608 1 930 207 491 12 948 10 982 10 982 

13 MODINE HUNGARIA KFT. 16 440 15 929 3 963 2 559 299 330 2 838 354 354 

14 CONTINENTAL DOHÁNYIPARI ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

15 D&D DRÓTÁRU ÉS DRÓTKÖTÉL ZRT. 14 387 8 979 2 298 1 026 273 102 3 115 1 400 0 

16 AES BORSODI ENERGETIKAI KFT. 14 367 0 1 456 -1 567 328 150 1 898 4 093 4 093 

17 SAIA-BURGESS ÓZD KFT. 13 283 13 264 3 200 1 645 678 6 5 920 16 16 

18 SHINWA MAGYARORSZÁG PRECÍZIÓS KFT. 11 822 7 172 2 745 337 768 0 4 560 6 578 6 578 

19 COLUMBIAN TISZAI KOROMGYÁRTÓ KFT. 11 772 9 906 3 211 2 271 88 260 4 084 1 000 1 000 

20 REMY AUTOMOTIVE HUNGARY KFT. 10 922 10 712 2 533 150 760 48 6 164 3 728 3 727 

21 PREC-CAST ÖNTÖDEI KFT. 9 293 n.a. n.a. n.a. 900 n.a. n.a. n.a. n.a. 

22 STRONGROCLA KFT. 8 985 604 2 917 289 355 827 2 221 497 497 

23 FK-RASZTER ÉPÍTÕ ZRT. 8 982 0 1 430 757 174 176 2 129 1 014 0 

24 BORSOD VOLÁN ZRT. 8 961 0 5 308 22 1 907 837 3 405 1 635 0 

25 AKZO NOBEL COATINGS ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

26 BC-ONGROPACK KFT. 6 931 5 666 1 070 293 129 19 2 595 935 0 

27 ÓAM ÓZDI ACÉLMÛVEK KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

28 MISKOLCI HÔSZOLGÁLTATÓ KFT. 6 215 0 2 046 17 361 442 2 315 2 200 0 

29 EUROFOAM HUNGARY KFT. 6 075 1 871 1 213 232 226 219 1 319 934 934 

30 COLAS-ÉSZAKKÔ BÁNYÁSZATI KFT. 5 808 10 3 193 1 175 228 341 1 618 903 0 

31 ROSS MOULD NEMZETKÖZI KFT. 5 525 5 287 2 392 199 298 81 1 991 2 693 2 693 

32 SZEMEREY TRANSPORT ZRT. 5 297 3 1 813 n.a. 549 1 785 1 363 500 0 

33 BC-ABLAKPROFIL KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

34 FRAMOCHEM KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

35 FIREPLACE KFT. 4 698 4 448 959 155 166 81 1 366 150 76 

36 MISKOLC VÁROSI KÖZLEKEDÉSI ZRT. 4 562 0 2 246 -125 1 223 248 2 013 1 683 0 

37 ÉSZAKMAGYARORSZÁGI 

REGIONÁLIS VÍZMÛVEK ZRT. 4 045 0 2 747 61 786 789 1 418 750 0 

38 ÉMV KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

39 MÁV-TISZAVAS KFT. 4 030 1 241 1 456 32 384 13 773 662 0 

40 GEO-TIPPTEX KFT. 3 795 2 746 1 088 522 123 64 1 602 100 96 

41 SZERENCSI MEZÔGAZDASÁGI RT. 3 766 3 1 641 252 438 214 3 276 922 0 

42 FUX ZRT. 3 572 1 833 513 101 131 86 1 135 200 0 

43 TISZATEXTIL KFT. 3 422 2 072 791 -449 353 3 529 793 793 

44 CSAVAR- ÉS HÚZOTTÁRU ZRT. 3 344 871 539 31 182 12 2 454 585 0 

45 TOKAJ KERESKEDÕHÁZ ZRT. 3 084 311 1 089 72 200 86 6 860 2 327 0 

46 MEZÕKÖVESDI KER COOP ZRT. 3 079 0 431 3 311 35 309 260 0 

47 ÉSZAKERDÕ ZRT. 3 026 54 1 375 115 609 190 3 510 1 188 0 

48 HELIOPLAST KFT. 2 911 1 110 742 159 106 20 855 501 0 

49 VFV MISKOLC ZRT. 2 605 0 1 519 42 361 607 9 237 8 989 0 

50 ABAÚJ COOP ZRT. 2 513 0 338 79 196 67 422 206 0 


A megyei TOP 100 – a nettó árbevétel alapján 

Sorszám 


M Ft 

Export 

M Ft 


M Ft 




létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 


M Ft 


M Ft 

51 TMK-AUTOMATIKA KFT. 2 446 34 1 519 82 257 9 400 350 0 

52 HÁMOR ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

53 PR-TELECOM ZRT. 2 353 0 805 124 123 363 1 139 366 0 

54 MISKOLCI LIKÕRGYÁR ZRT. 2 268 7 1 487 7 133 0 1 155 179 0 

55 DIÓSGYÕRI PAPÍRGYÁR ZRT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

56 ZEMPLÉN-MEAT KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

57 HUNIKO KFT. 2 088 0 734 155 166 0 527 11 0 

58 MIK ZRT. 2 045 0 1 040 43 325 49 540 229 0 

59 ARRK HUNGARY KFT. 1 998 692 813 34 236 858 482 530 371 

60 STAR-PLUS KFT. 1 989 1 114 517 87 124 27 1 039 200 0 

61 JÁNOSIK ÉS TÁRSAI KFT. 1 970 0 525 252 240 58 415 100 0 

62 GW-BORSODVÍZ KFT. 1 933 0 647 384 339 28 438 10 0 

63 SZENTISTVÁNI MG. SZÖVETKEZET 1 913 1 424 228 207 190 1 562 150 0 

64 KOVÁCS VEGYESIPARI KER. ÉS SZOLG. KFT. 1 912 31 604 123 100 664 1 147 256 0 

65 BC-ONGROELEKTRO KFT. 1 882 0 497 105 110 20 219 77 0 

66 MATYÓ MEZÔGAZDASÁGI SZÖVETKEZET 1 878 0 930 209 222 377 1 593 201 0 

67 SEVER ÉS TÁRSA KFT. 1 862 0 413 38 198 277 392 35 0 

68 TISZASZOLG 2004 KFT. 1 839 0 808 -67 225 139 3 809 3 609 0 

69 PROFIL KFT. 1 801 187 128 -299 158 11 717 52 35 

70 EXIR HUNGARY ZRT. 1 783 1 526 606 138 115 183 499 319 319 

71 BÉM ZRT. 1 621 211 763 184 164 35 267 100 0 

72 AVE MISKOLC KFT. 1 554 0 821 185 171 350 350 166 0 

73 LAKATOS & VARGA TRANSPORT ZRT. 1 547 699 392 -59 113 71 559 100 0 

74 MEGYASZÓ-MAG KFT. 1 472 45 348 75 136 97 1 152 201 0 

75 MISKOLCI VASIPARI ZRT. 1 471 990 378 4 207 97 193 203 0 

76 MIVÍZ KFT. 1 417 0 529 -48 206 37 1 791 600 0 

77 NARIVO KFT. 1 370 0 600 241 197 232 1 224 251 0 

78 ECLIPSE PRINT KFT. 1 314 44 560 73 99 25 207 84 84 

79 ÉPSZER ZRT. 1 237 0 214 7 143 18 182 73 0 

80 BC-ONGROMECHANIKA KFT. 1 181 0 392 24 94 11 240 157 0 

81 KÜBLER KONFEKCIÓIPARI KFT. 1 155 447 673 8 379 15 766 720 720 

82 ACÉLGYÛRÛ KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

83 BC-ONGROBAU KFT. 1 070 0 474 86 93 11 176 60 0 

84 HÔTECHNIKA-ÉSZAK KFT. 1 051 0 366 147 118 18 723 20 0 

85 MISKOLCI PATYOLAT ZRT. 1 033 0 543 39 311 12 439 180 0 

86 HOLLÓHÁZI PORCELÁN 

MANUFAKTÚRA ZRT. 1 017 122 578 -223 363 0 492 889 0 

87 CERTA KFT. 956 371 275 -199 220 27 102 80 80 

88 HALBO MCE KFT. 882 449 423 10 103 1 108 10 0 

89 MÁLYI TÉGLA KFT. 874 4 368 199 114 3 920 18 0 

90 MEZÕKÖVESDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI ZRT. 832 0 384 -4 195 12 181 50 0 

91 DIGÉP HUNGARY KFT. 825 364 278 290 192 400 479 1 200 0 

92 BADA 2006 INGATLANHASZNOSÍTÓ BT. 819 714 373 4 168 11 413 104 104 

93 NORPAN SÜTÕIPARI KFT. 753 0 239 3 173 29 215 151 0 

94 ZEMPLÉNI VÍZMÛ KFT. 679 0 396 4 153 51 1 213 11 0 

95 ABAÚJ BÚTORIPARI RT. 641 486 236 2 199 2 189 54 0 

96 SZERENCSI BONBON KFT. 536 0 265 35 174 10 111 4 0 

97 AIRFLYT KFT. 533 0 345 -31 290 0 151 3 3 

98 POLIMER SZOLGÁLTATÓ KFT. 489 0 272 -21 164 2 62 73 0 

99 ALUFIX-SZEFÉM KFT. 372 87 213 0 147 8 9 15 0 

100 LISA-TRICOT KFT. 262 0 244 -2 182 0 144 5 0 


A megyei TOP 100 – a hozzáadott érték alapján 

Sorszám 


M Ft 

Export 

M Ft 


M Ft 




létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 


M Ft 


M Ft 





5 ÉMÁSZ NYRT. 79 104 10 15 633 3 303 1 082 6 999 34 808 30 504 24 776 








13 COLUMBIAN TISZAI KOROMGYÁRTÓ KFT. 11 772 9 906 3 211 2 271 88 260 4 084 1 000 1 000 







19 UNIÓ COOP ZRT. 20 622 0 2 716 882 1 338 934 3 368 462 0 















34 ÉSZAKERDÕ ZRT. 3 026 54 1 375 115 609 190 3 510 1 188 0 






40 MIK ZRT. 2 045 0 1 040 43 325 49 540 229 0 


42 FIREPLACE KFT. 4 698 4 448 959 155 166 81 1 366 150 76 










A megyei TOP 100 – a hozzáadott érték alapján 

Sorszám 


M Ft 

Export 

M Ft 


M Ft 




létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 


M Ft 


M Ft 


52 PR-TELECOM ZRT. 2 353 0 805 124 123 363 1 139 366 0 




56 HUNIKO KFT. 2 088 0 734 155 166 0 527 11 0 







63 NARIVO KFT. 1 370 0 600 241 197 232 1 224 251 0 

64 HOLLÓHÁZI PORCELÁN MANUFAKTÚRA ZRT. 1 017 122 578 -223 363 0 492 889 0 




68 MIVÍZ KFT. 1 417 0 529 -48 206 37 1 791 600 0 


70 STAR-PLUS KFT. 1 989 1 114 517 87 124 27 1 039 200 0 

71 FUX ZRT. 3 572 1 833 513 101 131 86 1 135 200 0 




75 MEZÕKÖVESDI KER. COOP ZRT. 3 079 0 431 3 311 35 309 260 0 


77 HALBO MCE KFT. 882 449 423 10 103 1 108 10 0 







84 BADA 2006 INGATLANHASZNOSÍTÓ BT. 819 714 373 4 168 11 413 104 104 




88 AIRFLYT KFT. 533 0 345 -31 290 0 151 3 3 

89 ABAÚJ COOP ZRT. 2 513 0 338 79 196 67 422 206 0 


91 CERTA KFT. 956 371 275 -199 220 27 102 80 80 



94 LISA-TRICOT KFT. 262 0 244 -2 182 0 144 5 0 



97 ÉPSZER ZRT. 1 237 0 214 7 143 18 182 73 0 


99 PROFIL KFT. 1 801 187 128 -299 158 11 717 52 35 

100 ÓAM ÓZDI ACÉLMÛVEK KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 


A megyei TOP 100 – a foglalkoztatottak létszáma alapján 

Sorszám 


M Ft 

Export 

M Ft 


M Ft 




létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 


M Ft 


M Ft 





5 UNIÓ COOP ZRT. 20 622 0 2 716 882 1 338 934 3 368 462 0 


7 ÉMÁSZ NYRT. 79 104 10 15 633 3 303 1 082 6 999 34 808 30 504 24 776 








14 ÉSZAKERDÕ ZRT. 3 026 54 1 375 115 609 190 3 510 1 188 0 



17 ÓAM ÓZDI ACÉLMÛVEK KFT. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 







24 HOLLÓHÁZI PORCELÁN MANUFAKTÚRA ZRT. 1 017 122 578 -223 363 0 492 889 0 







31 MIK ZRT. .2 045 0 1 040 43 325 49 540 229 0 


33 MEZÕKÖVESDI KER. COOP ZRT. 3 079 0 431 3 311 35 309 260 0 



36 AIRFLYT KFT. 533 0 345 -31 290 0 151 3 3 












48 CERTA KFT. 956 371 275 -199 220 27 102 80 80 




A megyei TOP 100 – a foglalkoztatottak létszáma alapján 

Sorszám 


M Ft 

Export 

M Ft 


M Ft 




létszám 

Beruházás 

M Ft 

Saját tõke 

M Ft 


M Ft 


M Ft 



53 MIVÍZ KFT. 1 417 0 529 -48 206 37 1 791 600 0 





58 NARIVO KFT. 1 370 0 600 241 197 232 1 224 251 0 

59 ABAÚJ COOP ZRT. 2 513 0 338 79 196 67 422 206 0 





64 LISA-TRICOT KFT. 262 0 244 -2 182 0 144 5 0 





69 BADA 2006 

INGATLANHASZNOSÍTÓ BT. 819 714 373 4 168 11 413 104 104 

70 FIREPLACE KFT. 4 698 4 448 959 155 166 81 1 366 150 76 

71 HUNIKO KFT. 2 088 0 734 155 166 0 527 11 0 



74 PROFIL KFT. 1 801 187 128 -299 158 11 717 52 35 




78 ÉPSZER ZRT. 1 237 0 214 7 143 18 182 73 0 




82 FUX ZRT. 3 572 1 833 513 101 131 86 1 135 200 0 



85 STAR-PLUS KFT. 1 989 1 114 517 87 124 27 1 039 200 0 


87 PR-TELECOM ZRT. 2 353 0 805 124 123 363 1 139 366 0 








95 HALBO MCE KFT. 882 449 423 10 103 1 108 10 0 





100 COLUMBIAN TISZAI KOROMGYÁRTÓ KFT. 11 772 9 906 3 211 2 271 88 260 4 084 1 000 1 000 


TOP 10: A siker titka 

1 

2 

Olvasó Árpád 

Dr. Vitvera László 

VEZÉRIGAZGATÓ 

Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. 

ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ 

Jabil Circuit Magyarország Kft. 

A TVK a kelet-közép-európai régió vezetô szereplôje, 

hazánk meghatározó integrált petrolkémiai vállalata. 

Árbevételünk alapján az ország húsz legnagyobb vállalata 

közé tartozunk. Mûködésünk egyik legfontosabb 

jellemzôje egyfelôl a minôség melletti elkötelezettség, 

másfelôl a környezetvédelem, biztonság és egészség 

területére érvényes, a fenntartható fejlôdés követelményei 

iránt érzett felelôsségünket tükrözô filozófiánk. 

A Mol-csoport tagjaként a TVK stratégiai célja – a Slovnaft 

petrolkémiai üzleti szegmensével integráltan együttmûködve 

– a regionális piacvezetôi szerep betöltése. A 

Mol-csoport Petrolkémiai Divíziójának piaci pozíciója a hazai 

és kelet-közép-európai piacokon egyaránt erôs, de 

jelentôs fejlôdési lehetôségeket látunk a hazánktól keletre 

fekvô piacokon is. 

A nemrégiben befejezett Petrolkémiai Fejlesztési Projekt 

keretében közel 110 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk 

végre Tiszaújvárosban. Így elsôdleges feladatunk a 

megnövelt kapacitások összehangolása és a piaci igények 

vezérelte fokozatos bôvítés. 150 millió euró elköltésével 

új polipropilén-kapacitás épült ki a Slovnaft petrolkémiai 

részlegében, az egység integrációja keretében vizsgáljuk 

a racionálisabb üzemeltetés és modernizálás lehetôségét. 

Ha e vizsgálatok eredménye indokolja, a beruházási jellegû 

döntéseket is meghozzuk. 

A Jabil magyarországi eredményei mögött stabil háttérként 

egy világcég áll filozófiájával, kiforrott termelési 

tevékenységével. Ez megadja az alapokat az itt dolgozó 

mintegy 3 ezer embernek – a mi „csapatunknak” –, hogy 

éljen a lehetôséggel és bizonyítsa a gyár életképességét. 

Az elmúlt hat esztendô eredményei, a folyamatosan 

növekvô árbevétel magáért beszél. Véleményem szerint 

a csapatmunka a siker alapvetô titka. 

A Jabil egy-egy vevô kiszolgálására specializálódott szakemberekbôl 

álló, önálló üzletágak szövetségébôl álló vállalat. 

A vevôelégedettségért a csapatnak együtt kell dolgoznia, 

az egyéni felelôsségek felvállalása mellett. Minden 

új munkatársunk ezzel a csapatszellemmel ismerkedik 

meg és magáévá teszi azt. Minden üzletág a vevôje 

igényeihez igazítja a folyamatait és erôforrásait, mely 

lehetôvé teszi a költségekhatékony minôségi termelést 

és az idôbeni kiszállítást. 

A vállalat pénzügyileg nagyon erôs, így mindenkor megvan 

az anyagi háttere az új termékek bevezetésével kapcsolatos 

indokolt beruházásoknak, fejlesztéseknek. Úgy 

gondolom, hogy a gyár elérte azt a méretet, amely még 

egyensúlyban van a környéken rendelkezésre álló 

munkaerô számával és minôségével. A dolgozói létszám 

két esztendeje stabil. Az a legfontosabb, hogy a rendelkezésre 

álló kapacitást hatékonyan kihasználjuk a jövôben 

is és az elérhetô legjobb szakembereket vegyük fel. 



3 

4 

Kay Gugler 

Dr. Kövesdi Zoltán 


AZ IGAZGATÓSÁG TAGJA 

BorsodChem Nyrt. 

ÉMÁSZ Nyrt. 

Tavalyi felmérés szerint a külvilág a vegyipar közép-európai 

szereplôjeként tekintett a BorsodChemre. Az áprilisban 

kinevezett új vezérigazgató, Kay Gugler stratégiája 

a BorsodChemet magyar, régiós társaságból európaivá 

alakítani. 

A kazincbarcikai vállalat sikertermékeket gyárt: a világ 

legsokoldalúbb mûanyag-alapanyagait, az úgynevezett 

izocianátokat (MDI, TDI) és PVC-port. Az izocianátok például 

hôszigetelô habok, cipôtalpak elôállítására, valamint 

autó- és bútoripari célokra alkalmasak. A PVC-porból pedig 

fôként fóliákat, lemezeket, csöveket, profilokat, kábeleket 

és közszükségleti cikkeket gyártanak. 

A társaság Magyarországon közel 3000 dolgozót foglalkoztat, 

intenzív beruházási programjával számos kivitelezô 

cégnek ad munkát, jelentôsen hozzájárulva ezzel a Borsod 

megyében élôk foglalkoztatásához. Árbevétele évrôl 

évre dinamikusan növekszik, tavaly elérte a 173 milliárd 

forintot, az idén pedig a tervek szerint megközelítheti a 

250 milliárdot. A hosszú távú fejlôdés alapját a nagyszabású 

beruházások jelentik. 

Az új, 500 millió eurós – elsôsorban az izocianátok kapacitásbôvítésére 

irányuló – középtávú stratégia szerint a BorsodChem 

2012-re Európa legnagyobb TDI- és második legnagyobb 

izocianátgyártója lesz. A fejlesztési program eredményeként 

2011-re megduplázódik a cégcsoport árbevétele 

és eléri az 1,7 milliárd eurót. 

Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) a 

19. század végén, Egerben kezdte meg a közcélú áramszolgáltatást, 

és mûködik ma is hazánk meghatározó 

áramszolgáltatójaként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és 

Nógrád megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 

északi és Pest megye keleti részén. Több mint 

700 000 ügyfelünk áramellátásáért közel 1100 munkatársunk 

dolgozik folyamatosan, Észak-Magyarország mintegy 

15 492 km 2 -es földrajzi területén, 718 települést ellátva 

mottója és szándékai szerint „pozitív” energiával. 

A villamosenergia-piac liberalizációjának elôrehaladtával 

és az ország EU-csatlakozásával a fogyasztóorientáltság 

üzleti tevékenységünk középpontjába került. Nemcsak a 

villamosenergia-igény, hanem az ügyfelek elvárásai is 

nônek. Ezért célunknak tekintjük fogyasztóink egyéni igényeinek 

felismerését és azok kedvezô költségû termékekkel 

történô kielégítését. 

Az ÉMÁSZ fô tevékenysége mellett mûködési környezetére 

is nagy figyelmet fordít. Legyen szó a gyermekek 

megsegítésérôl, országos célokról, sportról vagy kultúráról, 

igyekszik a maga eszközeivel minél többet tenni a 

társadalomért, amelyért dolgozik. 



5 

6 

Derek Hopkins 


Borsodi Sörgyár Zrt. 

Sanmina Magyarország Kft. 

A Borsodi Sörgyár Zrt. egy globális söripari vállalat része: 

tulajdonosa a világ legnagyobb söripari cége, az InBev. 

Sikereink egyik titka, hogy minden cselekedetünk középpontjában 

fogyasztóink állnak. Rendkívül fontos számunkra 

az innováció és a kiváló minôség biztosítása. Törekszünk 

arra, hogy megszerezzük és megtartsuk a legjobb 

embereket, folyamatosan képezzük és megbecsüljük 

ôket, díjazzuk sikereiket. 

Az InBev vállalat célja, hogy minden szempontból a legjobb 

legyen az iparágban. Ugyanez a célja a Borsodi Sörgyárnak 

is: megtartani és növelni piacvezetô pozíciónkat 

a magyar sörpiacon. A vállalat mûködése során arra törekszünk, 

hogy munkatársainkra támaszkodva sikeresen 

tudjuk partnereinket, fogyasztóinkat kiszolgálni. 

A Borsodi Sörgyár innovációi meghatározóak a hazai sörpiacon, 

termék- és csomagolásfejlesztésben évek óta trendet 

diktálunk. Az anyavállalat legújabb fejlesztése a csökkentett 

kalóriájú, de változatlan alkoholtartalmú Stella 

Artois Légere, melyet világújdonságként a hazai fogyasztók 

kóstolhattak meg elôször. Idén nyáron a sörgyár viszszavásárolta 

a korábban eladott malátagyárat, hogy a sörgyártáshoz 

szükséges maláta ellátása biztonságos legyen. 

A beruházás a hazai árpatermelôk, illetve a malátagyári 

dolgozók érdekeit is szolgálja. 

A Sanmina Enclosure Systems Hungary Kft. a Sanmina- 

SCI cégcsoport tagja, üzletágában Európa legnagyobb üzeme. 

A Miskolc melletti Alsózsolcai Ipari Parkban 14 ezer 

négyzetméteres gyártócsarnokkal rendelkezik. A vállalat 

fô tevékenységi területe az úgynevezett „enclosure systems” 

gyártás: távközlési és elektronikai kapcsolószekrények, 

tokozatok, részegységek gyártása és összeszerelése. 

Az alsózsolcai gyár 2002 májusától üzemel, a világ nagy 

telekommunikációs cégeinek és ezek beszállítóinak szállít 

termékeket a legkülönbözôbb logisztikai megoldásokkal 

a világ minden tájára. Fôbb tevékenységi területeik: 

lemezlyukasztás és -hajlítás CNC-vezérlésû gépekkel, kézi 

és robothegesztés, valamint mechanikai és elektrotechnikai 

kézi összeszerelés. 

Munkavállalói összlétszáma a kölcsönzött munkaerôvel 

együtt 2006 márciusára elérte a 750 fôt. A foglalkoztatottak 

majd' 80 százaléka foglalkozik közvetlenül a cég 

által elôállított termékekkel, a többiek az anyaggazdálkodás, 

a minôségbiztosítás, a mérnökség, a pénzügy, a 

vevôszolgálat, az IT és a HR területén dolgoznak. A cég 

további új termékeket vezet be, ami a közeljövôben a 

gyártócsarnok ismételt bôvítését teszi szükségessé. 



7 

8 

Andrew Horrocks 

Günter Schulze 


AES Magyarország 


Robert Bosch Power Tool Kft. 

Az AES kimagasló üzleti eredményeit világszerte a vállalati 

értékek következetes érvényesítésének köszönheti. 

Magyarországon is a képzett munkaerô és a helyi közösség 

felé vállalt hosszú távú elkötelezettség jelenti a vállalat 

sikerének alapját. Az AES Magyarország – mely idén 

ünnepli mûködésének tizedik évfordulóját – három 

erômûvet mûködtet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 

Az AES Magyarország az elmúlt tíz évben jelentôsen 

elôsegítette az ország és a megye gazdasági fejlôdését. 

A vállalat közelmúltban végrehajtott, több mint 24 milliárd 

forintos beruházása is számos új munkahelyet teremtett 

a térségben, és hozzájárult a gazdasági fejlôdés elômozdításához. 

A beruházások hatására növekedett az 

erômûvek élettartama, jelentôsen javult az erômûvek 

károsanyag-kibocsátása, és ma már megfelelnek a szigorú 

európai uniós környezetvédelmi normáknak is. A vállalat 

erômûvei a magyarországi kapacitás közel 15 százalékát 

biztosítják. Az AES Magyarország három egysége 

46 milliárd forintos éves forgalmat ért el 2005-ben. 

Az AES Magyarország további beruházásokat tervez a régióban, 

vizsgálja egy második kazincbarcikai erômû építésének 

lehetôségét, és a bioetanol hasznosítását a tiszapalkonyai 

erômûben. A beruházásoknak köszönhetôen az 

AES hosszú távra biztosítja sikeres mûködését Magyarországon. 

Hogy mi a siker titka? Röviden: az innovatív termékek, a 

piacon idôben való megjelenés, megbízható termékek és 

szolgáltatások nyújtása a vevôk felé. A miskolci gyár közösen 

a Robert Bosch GmbH-val, melynek több kéziszerszám-gyártó 

egysége is van világszerte, a fenti értékek 

szerint mûködik. Ami többletet ad a miskolci gyárnak, az 

egyrészt a fekvés – Európa közepén – továbbá az a tény, 

hogy a gyártás és a fejlesztés egy helyen történik. A szakemberek 

többsége a Miskolci Egyetemrôl kerül ki, és nálunk 

tanulja meg a szakmát. 

A Bosch jól felkészült a jövôvel kapcsolatban. A Bosch kéziszerszámága 

jelenleg vezetô pozícióban van a piacon, 

és aktívan dolgozunk rajta, hogy megtartsuk ezen szerepünket. 

Meglévô termékpalettánkat folyamatosan bôvítjük, 

olyan új termékeken dolgozunk, melyekkel lépéselônyben 

lehetünk a konkurencia elôtt. Ehhez egyrészrôl 

a fejlesztési osztály járul hozzá, másrészt a termelés. Az 

összeszerelô sorok is folyamatosan megújulnak, hogy a 

lehetô legjobb technikát alkalmazva tudjuk elôállítani a 

kéziszerszámokat. 

2006-ban körülbelül 5,6 millió kéziszerszámot fogunk 

gyártani, és 2007-ben ez a szám tovább fog nôni. Magasan 

képzett mérnökeink folyamatosan dolgoznak a termékek 

fejlesztésén, melyek piacra kerülésük után vezetô 

pozíciót foglalhatnak el, és megkönnyítik a végsô felhasználók 

munkáját. 



9 

10 

Tóth László 

Kozsnyánszky Gyula 

Unió Coop Zrt. 


CÉGVEZETÔ 

Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. 

Az Unió Coop Zrt. a régió legnagyobb hazai tulajdonú 

kiskereskedelmi lánca, ami a kiskereskedelmi piac egészében 

jelentôs szerepet tölt be. Idôben felismertük, hogy 

a külföldi, tôkeerôs multicégek megjelenése alapvetôen 

átrendezi ezt a szegmenset, ami mellett részesedésünket 

a hálózat építésével tarthatjuk meg. Nyolc éve kezdtük 

meg a dinamikus, tudatos bôvítést, tavaly három, idén 

négy üzlettel bôvültünk, jelenleg 110 üzletet üzemeltetünk 

B.-A.-Z. megyében. 

A hálózatbôvítési program a következô években sem áll 

meg, tervünk, hogy újabb és újabb egységeket nyitunk 

meg a megyében: évente 2-3 üzlet nyitását tervezzük a 

jövôben is, a már mûködô egységeket pedig folyamatosan 

korszerûsítjük, fejlesztjük. Célunk, hogy üzleteinkben 

versenyképes árakkal, jó minôségû termékeket kínáljunk, 

a kiszolgálás pedig – méreteinél és a vidékeken való jelenlétbôl 

adódóan is – családias legyen, amire nagy hangsúlyt 

helyezünk, csakúgy, mint a termékkínálatra. Boltjaink 

polcain számos hazai gyártó terméke található meg, 

de a megyei elôállítókat azonos feltételek mellett elônyben 

részesítjük. 

Az Unio Coop sikere köszönhetô annak is: méreteink ellenére 

nem követjük a „multi-elvû” kollektivitást, hanem 

megôriztük a szinte családias hangulatot, az üzletekben 

dolgozók pedig szolgálatnak érzik a kereskedelmet. 

Az Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. térségünk meghatározó élelmiszer-nagykereskedelmi 

egysége, ami mögött megbízható, 

tôkeerôs tulajdonosi háttér áll. Sikerének titka, hogy 

kölcsönös elônyökön alapuló szállítói kapcsolatokkal rendelkezik, 

tevékenységét ugyanakkor folyamatosan az aktuális 

keresleti igényekhez, a piac változásaihoz alkalmazkodva 

végzi, kielégítô, jó minôségû árualapot biztosítva. 

Feladatunk, hogy beszállítóként ne csupán jó minôségû, 

de versenyképes termékek kerüljenek a kiskereskedelmi 

egységek polcaira, a fogyasztók megelégedésére. A piac 

hasonló szereplôivel országos összefogás keretében dolgozunk, 

franchise-rendszer segítségével, ami biztosítja a 

megfelelô kiskereskedelmi hátteret is. 

Jövônket épp ilyen optimistán látjuk, tesszük ezt azért, 

mert a sikeresség feltételei adottak. Annak ellenére is így 

látjuk, hogy egyre növekszik a tôkeerôs, külföldi tulajdonú 

piaci szereplôk száma. A kihívásokra ugyanakkor eddig 

is és – úgy gondoljuk – a jövôben is megfelelôen tudunk 

reagálni, egyben piaci részesedésünket megtartjuk. 

Ennek érdekében fejlesztéseket is tervezünk, fôként 

az informatika területén korszerûsítjük rendszereinket, 

míg egyéb téren jól kiépült háttérrel dolgozunk, ahol leginkább 

csak szinten tartó fejlesztéseket hajtunk majd 

végre. 


Az elmúlt egy évben sok cég szûnt 

meg, szinte havonta tudósítottunk 

felszámolásról, csôdrôl, leépítésekrôl, 

de.... írtunk számos fejlesztésrôl, beruházásról, 

s mint összevetettük, 

utóbbi látványosan jelentôsebb méreteket 

öltött. Nézzük csak, mi minden 

történt! 

Beruházások a megyében 

Amivel gazdagabbak lettünk 

Szinte pontosan egy évvel ezelôtt történt, 

az elmúlt idôszak jelentôs megyei 

beruházásaként, hogy Közép- és 

Kelet-Európában egyedülálló injekciógyártó 

üzemet avattak a Csanyikban. 

A Sanofi-Aventis csoporthoz tartozó 

Chinoin miskolci gyáregységében 

2002-ben indult a több szakaszból álló, 

összesen 16-17 milliárd forintos 

fejlesztési projekt. Szintén a gyógyászat 

területén megvalósuló fejlesztés 

a TEVA sajóbábonyi üzemének felavatása. 

A közel 7 milliárd forintos beruházás 

féléves próbaüzem után 

kezdte meg tényleges mûködését. 

Az újabb helyszín Sátoraljaújhely, ahol 

az ipari parkban tavaly novemberben 

rakták le az alapkövét a németországi 

autóipari és gépipari beszállítóként 

tevékenykedô Heiche cégcsoport 

új üzemének. Egy másik üzem: 

ez év júliusában új elektromos kéziszerszám-fejlesztési 

központot nyitott 

Miskolcon a Bosch-csoport, 3 millió 

eurós beruházás keretében. De ünnepélyes 

avatóra voltunk hivatalosak 

többek között a BorsodChemhez is, 

ahol az új formaldehid üzemet adták 

át. 

A környezet védelméért 

Környezetvédelmi beruházásból is 

több valósult meg térségünkben. A 

tokaji kistérségben évi százötvenezer 

tonna építési-bontási hulladék feldolgozására 

alkalmas üzemet adtak át 

április közepén. A Sajó–Bódva-völgyi 

hulladékgazdálkodási beruházás programban 

megvalósuló új lerakó alapkövét 

helyezték el 2004 nyarán, s az 

utolsó lépések történtek meg ez év 

áprilisában: felvatták legújabb elemét 

a komplexumnak. 

A jövôben... 


Számos más beruházási elképzelés 

várat magára, ilyen egy bioerômû tervezett 

létesítése a 37-es út mellé, 30 

milliárd forintos tervezett bekerüléssel. 

Egy másik, ami már sokkal több 

tervnél: Miskolcon hozza létre kutatófejlesztô 

bázisát a jármûiparban érdekelt 

ZF (ZF Friedrichshafen AG), a világszínvonalú 

vállalatként jegyzett 

cég. A nemrég létrejött Miskolci Ipari 

Parkba települ be, s mintegy 1,5 

millió turbófeltöltô gyártását tervezi 

a francia Groupe Citele. A beruházásról 

szeptember végén szerzôdött Miskolc 

városa és a cég ügyvezetôje. 

A nanotechnológia pedig már valóság. 

Igaz, a laboratórium kialakítása 

most van folyamatban, hosszútávon 

a kutatóközpont a megye egyik legjelentôsebb 

kitörési pontja lehet. 

Nemrég jelentették be: elsôként a 

280 embernek munkát adó almazselégyárat 

helyez üzembe az Amidonn 

Kft., azután öt éven belül gyógyszeralapanyag-gyár, 

bioerômû, bioetanol 

üzem, logisztikai központ is épül. Az 

üzemek egymás közvetlen közelében 

épülnek meg – a miskolci Cora mellett, 

50 hektáron. 

Ha csupán ezen beruházásokat és az 

általuk generálható pozitív folyamatokat 

vesszük végig is érzékelhetô, 

hogy „megmozdult” a megye, de a 

sort hosszan lehet folytatni. Például a 

már itt lévô, mûködô cégek fejlesztéseivel, 

amik azt üzenik, jó környezetre 

találtak itt, s ez legalább olyan 

jelentôs..., mint ahogy említhetnénk 

a városszépítô, közlekedés-fejlesztési 

programokat, s számos uniós társfinanszírozásnak 

köszönhetô elmozdulást.

Fejlesztési pólus 

A poliszok forradalma 

A Pólus Program a világon mindenhol 

a tudásalapú gazdaság létrehozásának 

motorja, elôsegíti a már mûködô 

vállalkozások fejlôdését, új beruházásokat 

generál, de keretei között kívánatosak 

olyan kutatóközpontok létrehozása, 

amelyek országos, nemzetközi 

jelentôségûek. Mint például a nanotechnológia, 

ami egyesíti magában 

a fenti célokat: várható hatás, hogy 

beruházókat csábít a térségbe, de a 

vállalatok fejlôdésének is kulcsa lehet. 

A Miskolc Fejlesztési Pólus Program 

négy fejlesztési szinten és négy plusz 

egy elsôdleges komponensre építve 

jelöli meg a régió fejlesztését. A versenyképesség 

növelését az innováció, 

a gazdaságfejlesztés, a városfejlesztés 

és a regionális kihatású fejlesztésen 

keresztül tûzte ki, ami mellé relatíve 

versenypozícióban lévô fejlesztési 

területeket jelölt meg. A Technopolis 

néven futó programban új 

utat jelölünk ki, a korábbi erôsségeink 

– a kohászat, fémmegmunkálás és 

gépipar helyett – az úgynevezett négy 

plusz egy húzóágazatra (is) építjük a 

térség fejlôdését. Ez a környezetipar, 

a logisztika, amely területeken elsôsorban 

a kutatás-fejlesztésben tudtunk 

eredményeket felmutatni, a 

vegyipar, ami jelentôs gazdasági erôt 

jelent, csakúgy, mint a szabadidôipar. 

Prioritás továbbá a mechatronika, 

amely területen versenypozíciónkat 

mind a K+F, mind a gazdasági teljesítmény 

együttesen adja. 

Polisz a poliszban 

A Pólus Stratégia keretében már most 

felmutathatók elôrelépések, fejlesztések, 

valamint kezdeményezések. 

Néhány ilyen: Miskolcnak végre van 

hasznosítható ipari parkja, ahova máris 

több befektetô jelezte betelepülési 

szándékát. A környezetipar területéhez 

illeszkedôen nemrégiben megalakult 

a régió elsô klasztere, a hulladékgazdálkodási 

és agrárenergetikai 

klaszter, továbbá szinte kézzel 

fogható a nanotechnológiai kutatóközpont 

felállítása, valamint annak integráló 

szerepe. 

Utóbbinál érdemes egy kicsit elidôzni, 

több okból is. Ma már világos, hogy 

a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet 

kell kapnia a póluson belül a 

nano-kutatólabornak. A Fejlesztési Pólus 

ugyanis mindenütt a világban a 

tudásalapú gazdaság létrehozásának 

motorja, amit közvetlenül szolgálhat 

a nanotechnológia, illetve az erre 

épülô Nanopolis-program. A kutatólabor 

helyi szerepe nem csupán a 

befektetôk vonzásában értelmezhetô. 


A nanoszinten (egy nanométer a milliméter 

egymilliomodrésze) ugyanis 

sajátos fizikai, kémiai vagy biológiai 

törvényszerûségek érvényesülnek, ezt 

kutatja ez a tudományág. A mesterséges 

szerkezetek tulajdonságainak 

és gyártási módjának pozitív megváltozatása 

azt is jelenti, hogy a cégek 

termékfejlesztéseiben jelentôs szerepet 

játszhat a nanotechnológia, például 

az alapanyaggyártás területén: 

könnyebb, nagyobb szakítószilárdságú 

anyagok hozhatók létre. 

Nano a cégeknek 

Prof. dr. Kaptay György, a Bay-Nano 

kutatólabor intézetigazgatója egy 

konkrét termék példáját hozta kérdésünkre. 

– Vegyük például az elektromos kábeleket, 

amiket belül acél, kívül alumínium 

alkot. A nanotechnológia révén 

olyan kompozit állítható elô, ami 

a hagyományos kábeleknél sokkal 

erôsebb, mégis könnyebb, ezáltal háromszorosára 

növelhetô a két oszlop 

között elhelyezhetô kábel hosszúsága. 

Ez azt jelenti, hogy harmadannyi 

oszlop szükséges egy ilyen beruházásnál, 

ami nem elhanyagolható egy 

olyan kivitelezésnél, ahol az oszlopok 

a költségek mintegy felét teszik ki. S 

ez csupán egyetlen és egyszerû példa 

a rengetegbôl arra nézve, hogy 

milyen fejlesztési potenciál rejlik a 

nanotechnológiában – összegezte.

A munkanélküliségrôl éveken át úgy 

beszéltünk, mintha önmagában 

létezô dolog lenne, s csupán az elmúlt 

években jelent meg a 

munkaerôhiány és szakképzés párhuzama 

a témában. Borsod megyében 

kiváltképpen élesben éljük ezt meg, 

ahol amellett, hogy a munkanélküliség 

negatív rekordokat dönt, egy-egy 

cég fejlesztési törekvése bukik meg 

azon: nincs elég felkészült, jól kvalifikált 

szakember. 

Szakképzési anomáliák 

Szakképzés: átszabás alatt 

A '80-as években még rendben mentek 

a dolgok: a gyárakban dolgoztak, 

s a gyárakban oktattak. Nevelték azt 

az utánpótlást, akik az iskolapadban 

megtanulták az elméletet, a megfelelô 

gyakorlatot pedig „élesben”, az 

üzemekben sajátították el. A gazdaság 

kvázi saját maga számára nevelte 

a dolgozókat. 

A '90-es évek elején – a gazdaság 

összeomlásával – eltûnt a vállalati bázis, 

ami megmaradt, az a túlélésért 

küzdve aligha gondolt a tanulók képzésére. 

Szerepüket az iskolák próbálták 

átvenni, de mára világossá vált: 

inkább kevesebb, mint több sikerrel. 

„Okulva” a történtekbôl, az oktatásképzés 

területe elindult a magasabb 

iskolázottság irányába. Ezt nemcsak a 

szülôk szorgalmazták, akik a kétkezi 

munka helyett gyermekük jövôjének 

zálogát a felsôfokú képzésben látták, 

de a politika is, amely finanszírozta, 

ezáltal tágra nyitotta a felsôoktatási 

intézmények kapuit. 

Nem felel meg 

– Háromszor annyian járnak ma egyetemre, 

fôiskolára, mint 1995-ben, ez 

a folyamat pedig a középfokú szakképzéstôl 

szívta el az utánpótlást. Teljesen 

leértékelôdött mára a fizikai 

munka presztízse, a negatív megítélés 

pedig azt eredményezte, hogy 

szakmunkásnak maradékelven álltak, 

amivel együtt járt a hanyatló színvonal 

is – hangsúlyozta Bihall Tamás, a 

megyei kereskedelmi és iparkamara 

elnöke beszámolójában. 

Az iskolák nem tudnak megfelelni a 

gazdaság valós igényeinek, a szakmunkásképzés 

terén elviselhetetlen 

helyzet alakult ki, amiben áttörést 

2001–2002-ben a kamarának sikerült 

elérni. 

– Elindult a minôségi képzés részben 

a mestervizsgáztatással, részben a 

tanulószerzôdés terjedésével, illetve 

további jelentôs eredmény, hogy széles 

körben elfogadottá vált politikai 

körökben is, hogy a jövô szakképzése 

csakis gazdaság-szemléletû lehet, 

s ez egyaránt érinti a felsôoktatási intézményeket 

is. Azt gondolom, 2008- 

tól már érzékelhetô változások lesznek 

a szakképzésben, s bár még rengeteg 

a teendô, 2013-ra egyenesbe 

jöhet ez a terület. Kétségtelen mindeközben 

társadalmi szemléletváltásra 

is szükség van, s arra, hogy anyagilag 

is vonzó legyen a szakmunkás 

pálya. Nem egyszerû folyamat, de ez 

az oktatás reformja – magyarázta. 

Milyennélküliség? 

A jóléti államok munkaerôpiacán is 

együttesen van jelen a munkanélkü- 


Szakképzési anomáliák 

liség és a munkaerôhiány, de össze 

sem hasonlítható azon országok – a 

kereslet és a kínálat szakmai összetételének 

eltérésbôl fakadó – munkanélkülisége, 

a hazánkban és azon belül 

megyénkben jellemzô strukturális 

munkanélküliséggel. 

– Tanulságos a helyzetkép, ha mindehhez 

megvizsgáljuk a munkaügyi 

nyilvántartásból származó információkat 

is – mutat rá dr. Stadinger Csaba, 

a megyei munkaügyi központ 

igazgatóhelyettese. – Szinte közhelyszámba 

megy, hogy az álláskeresôként 

regisztráltak közül 25 ezer fô 

8 általános iskolai végzettséggel, vagy 

még azzal sem rendelkezik, s ha ehhez 

a számhoz adjuk az érettségizett, 

de szakképzettséggel nem rendelkezôk 

számát, akkor máris a regisztráltak 

felénél tartunk, akiket a munkaerôpiac 

nem keres. 

Mint mondja, amit a piac igényel, az 

jól képzett szakmunkás (akár több 

szakmában is), valamilyen kapcsolt 

tudás birtokában. A fizikai alkalmazottakkal 

szemben ma már gyakorta 

támasztott igény az alapfokú informatikai 

ismeret, s külföldi érdekeltségû 

cégek esetében az alapszintû idegennyelv-ismeret. 

Az iskolarendszer ma 

ezt az igényt nem tudja teljes mértékben 

kiszolgálni, miközben a fiatalok 

körében jelentôsen visszaesett a 

szakmunkásképzés iránti igény is. Világos, 

hogy ennek vannak átmenetei 

és árnyalatai, mert hiszen a pályaválasztás 

intézménye sem mûködik 

megfelelôen. A munkaügyi központnál 

mûködô információs szolgálat 

(FIP), ami az egyes szakmákról nyújt 

tájékoztatást, önmagában nem elegendô 

a fiatalok orientálására. 

Idôben elôre kell látni 

– Ezen a helyzeten javít valamelyest 

a Munkaerô-piaci Alapból mûködtetett 

képzési rendszer, ami a munkaerôigényekre 

gyorsabban reagál, mint a 

strukturális okokból rugalmatlan iskolai 

képzés. Az alap évente 3-5 ezer fôt 

bocsát ki a cégek szakemberigényei 

alapján ki-, illetve átképezve. Tény: ahhoz, 

hogy ez megfelelôen mûködjön, 

a vállalatok jövôbeni szakemberigénye 

a kulcskérdés, ezt kell megismerni. Erre 

egy úgynevezett prognózisos rendszert 

üzemeltetünk, ami a cégek megkérdezésén 

keresztül a rövid távon várható 

szakember-igényeiket hivatott 

feltárni. Tehát a cégek rövid és hoszszú 

távon várható igényeinek ismerete 

nélkül nem érheti el célját sem a 

munkaerô-piaci, sem az iskolai szakképzés. 

S ezt idôben elôre kell látni. 

Amit persze látunk a mai fejlesztési elképzelések 

mellett, a Miskolc Fejlesztési 

Pólus program alapján, hogy a 

vegyipar, finomprecíziós fém- és gépipar, 

a XXI. századi környezetipar és turizmus 

területeire lehet és kell képzést 

építeni, de még nem látjuk részleteiben, 

hogy egész pontosan milyen 

szakmákban – összegezte. 

Hozzátette: meg kell említeni még a 

preventív képzési támogatást, ami a 

cégeken belül, tehát a munkaviszonyban 

állók átképzését ösztönzi, azért, 

hogy – például termék- vagy technológia-váltás 

esetén – az addig foglalkoztatott 

ne váljon munkanélkülivé. Ez 

jól mûködik. A képzési portfolióból 

kiemelendô még egy jelentôs projekt, 

amit az NFT keretén belül indított a 

munkaügyi központ, az ország legnagyobb 

ilyen jellegû programjaként. 

– A négymilliárd forintos támogatású 

képzési program keretében 30 ezer 

szociálisan hátrányos helyzetû vagy 

ezzel veszélyeztetett – köztük nagyon 

sok roma – embert szólítottunk meg, 

akik közül 3300 fôt tudtunk bevonni 

a képzésbe, s arra számítunk, hogy 

1400 fô szakmával lép a munkaerôpiacra. 

Az NFT II-ben pedig további képzési 

programok indulnak majd, amik 

terveink szerint a gazdaság valós 

szakemberigényeire adnak választ – 

számolt be az igazgatóhelyettes. 


A kezdeti kibontakozás után ma már 

biztonsággal állítható: lassan meghonosodnak 

Magyarországon a cégek 

társadalmi felelôsségvállalási programjai, 

jóllehet a vállalatok ma még 

jellemzôen a szponzorálást vagy a 

mecénási szerepet választják hírnevük 

erôsítésére. 

Amit a cégek támogatnak 

Mecénási szerepben... 

A teljesség igénye nélkül készült öszszeállítás 

a megyei nagy cégek szponzorálási, 

adományozási hajlandóságát 

térképezi fel, amibôl egyértelmûen 

kiderül: legtöbbet a kultúrára és a 

sportra áldoznak, de valamilyen formában 

szinte mind jelen vannak a 

képzés-oktatás területén is. 

A vegyipari óriás, a BorsodChem támogatási 

politikájának alapelve, hogy 

szponzorálás, adományozás vagy mecenatúra 

útján elsôsorban a Kazincbarcikán 

és környékén élôk tartalmas 

életvitelét biztosítsa, szociális helyzetét 

javítsa, illetve oktatási, kulturális 

és sportéletét színesítse. Szinte minden 

területen hozzájárult már bizonyos 

célok megvalósításához, úgy 

mint óvodák, iskolák, egészségügyi 

intézmények mûködéséhez, környezetvédelmi 

célok megvalósításához, 

közérdekû ügyek segítéséhez, tudományos 

kutatómunkákhoz. A térség 

gazdasági felzárkózását segítve támogat 

településeket, tanulmányi versenyeket. 

A képzés, továbbképzés területén 

is jelen van a vállalat: a vegyipari 

szakemberképzés jelentôs támogatója. 

A TVK a kultúra kiemelt támogatója: 

egy évtizede ápolnak sikeres kapcsolatot 

a Miskolci Nemzeti Színházzal, 

szponzorálják a Miskolci Nemzetközi 

Operafesztivált, valamint a Tiszadobi 

Zongorafesztivált, de hozzájárulnak a 

Herman Ottó Múzeum zökkenômentes 

mûködéséhez is. A sport területén 

is jelen van a TVK: egy évtizede 

támogatja a triatlon népszerûsítését, 

illetve kiemelhetjük a világés 

Európa-bajnok kajakosokat felvonultató 

Tiszaújvárosi Vízi Sportegyesületet, 

Sebestyén Júlia Európa-bajnok 

mûkorcsolyázónôt vagy éppen Végh 

Sándor sokszoros ezüstérmes hôlégballonost 

is. 

Szintén a kultúra és a sport az ÉMÁSZ 

legfôbb támogatási területe. A Miskolci 

Nemzetközi Operafesztivál támogatása 

mellett számos kulturális intézmény 

mûködését segíti, a sportrendezvényeket 

pedig az egészséges életmód 

propagálásának megfontolásából 

karolják fel, úgy mint a Junior Kézilabda 

Világbajnokságot, vagy a Tour de 

Hongrie Kerékpáros Körversenyt. 


A Holcim Hungária több területen fejti 

ki támogatási munkásságát, egyaránt 

jelen van a kultúra és a kulturális 

rendezvények, valamint a sport 

terén, de szervez takarítási napot 

Hejôcsaba-Görömböly területén. Díjat 

alapítottak, amit minden év ôszén írnak 

ki 1 millió forintos díjjal, és 

ugyanilyen összegû civil-szervezeti támogatással. 

Alapítványt hoztak létre, 

ami évi 100 millió forint pályázati 

pénzzel támogat önkormányzati 

bérlakásépítést, ezen legutóbb Miskolc 

önkormányzata nyert 7 millió forintot, 

amibôl mozgáskorlátozottaknak 

építenek bérlakást. 

– Az, hogy a „Jabil-filozófiát” 3 ezer 

ember sajátítja el és ezt a szemléletet 

viszi magával a civil életbe, már 

önmagában fontos eredmény. Természetesen 

van több olyan esemény, 

amelyek a vállalati alapértékekkel 

összhangban támogatunk, ilyen például 

a Tiszaújvárosi Triatlon Nagyhét. 

Anyagilag segítjük egyes csoportok 

céljainak megvalósulását, legyen az 

iskola vagy táborozás gyerekeknek 

mert szeretnénk, ha minél többen 

kaphatnának valamiféle segítséget. 

Az egyéni szponzorálás azonban nem 

illik bele elképzeléseinkbe. Támogatottjaink 

között van a tiszaújvárosi iskolákon 

kívül a Miskolci Egyetem és 

a Kandó Kálmán Szakközépiskola, 

amelyek egyben szellemi utánpót-

Amit a cégek támogatnak 

lás bázisai a Jabilnak. Éppen ezért nekünk 

is érdekünk, hogy segítsük a 

színvonalas és gyakorlati tudnivalókat 

adó szakemberoktatást – hangsúlyozta 

Vitvera László ügyvezetô igazgató. 

A Borsodi Sörgyár tavaly nyert el egy 

szakmai magazin által meghirdetett, 

„Az év lokálpatrióta vállalkozása 

2005” díjat. Úgy vélik, ezt azzal érdemelték 

ki, hogy tudatosan vesznek 

részt a kulturális rendezvények és 

fesztiválok támogatásában, Miskolc és 

Bôcs társadalmi életében. A sörgyár 

minden évben adománnyal segít közcélú 

alapítványt, eszközadományban 

részesültek már a megyei kórház 

különbözô részlegei, emellett segítik 

a Miskolci Speciális Mentôk munkáját. 

Talán említeni sem kell: a magyar labdarúgó-válogatott 

egyik legnagyobb, 

illetve a hazai profi labdarúgó liga 

névadó szponzora. 

Az AES szerteágazó támogatási területei 

közül a képzést emelte ki. A Cisco 

Hálózati Akadémia néven ismert 

képzés támogatását 2004-ben vállalták 

fel, ami révén a megye két iskolájában 

magas szintû informatikai 

képzés bevezetése történhetett meg. 

A két éve indult helyi program keretében 

idén elsô alkalommal vehették 

át diplomájukat azok, akik elvégezték 

a képzést. 

– Az országban elsôként a Miskolci 

Egyetemen indult el a mechatronikai 

képzés, a Robert Bosch nevével fémjelzett 

tanszéken. Ez nemcsak egy 

hiányképzést pótol, hanem a jövôben 

lehetôséget ad arra is, hogy aktívan 

közremûködjünk a jövô munkavállalóinak 

képzésében is. Továbbá szorosan 

együttmûködünk a Bláthy és Andrássy 

szakközépiskolákkal, lehetôséget 

adva a fiatalok üzemünkben történô 

szakmai képzésére. Ezen túlmenôen 

rendszeresen támogatjuk az 

egyetemi rendezvényeket, egyéb helyi 

sporteseményeket – összegezte 

Günter Schulze, a Robert Bosch Power 

Tool Kft. ügyvezetô igzgatója. 


Hirdetés 

Farkas 

Kálmán 


MÁV-TISZAVAS 

Miskolci Jármûjavító Kft. 

A MÁV-TISZAVAS Kft. Miskolc legrégibb, 

ma is ugyanazon a telephelyen 

mûködô ipari üzeme. Története 

1859-ben kezdôdött – ekkor alakult 

meg a Miskolci Vasúti Fômûhely – 

gôzmozdonyok, vasúti kocsik, egyéb 

vasúti jármûvek javítására szakosodva. 

Jogilag is önálló társasággá 

1992. december 30-tól alakult át, 

100 százalékos MÁV tulajdoni hányad 

mellett. 

A MÁV-nál bekövetkezett javítási 

szakosodás következtében a MÁV- 

TISZAVAS Kft. a két- és többtengelyes 

vasúti teherkocsik javítását 

kezdte meg, majd 1997-tôl új vagonok 

– eltolható oldalfalú kocsi, saját 

tervezésû konténerszállító és rönkszállító 

kocsi – gyártásával egészült 

ki, tevékenysége és profilja lett a 

vasúti fôdarabok elôállítása is. Tevékenységét 

az 1995-tôl bevezetett 

minôségügyi rendszer szerint végzi. 

A jelenleg tanúsított EN ISO 

9001:2000 minôségirányítási rendszermodell 

érvényességi területe kiterjed 

a vasúti vontatott jármûvek 

és konténerek, valamint alkatrészeik 

fejlesztésére, gyártására, javítására, 

korszerûsítésére. Tanúsította: 

BUREAU VERITAS Rail GmbH. Rendelkeznek 

a tevékenységükhöz szükséges 

alkalmassági tanúsítványokkal. 

A vasúti jármûvek karbantartási, 

gyártási alkalmasságát igazolta a 

Német Vasúti Szövetségi Hivatal és 

az Osztrák Vasút. 

PROFIL Hegesztett Csô- és 

Zártszelvény Gyártó Kft. 

A PROFIL Kft. alapító okiratait 1990. 

február 27-én írták alá az akkori 

alapítók, az Ózdi Kohászati Üzemek, 

a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat és 

a NIKEX GmbH. képviselôi. 

A cégalapítás alapgondolata volt, 

hogy az Ózdon gyártott alapanyag 

továbbfeldolgozásával munkahelyet 

teremtsenek. A cég mára ismert és 

elismert szereplôje a piacnak. 

Köszönhetô ez annak, hogy a gyártmányválaszték 

és a termelés volumene 

dinamikusan növekedett az 

évek során, majd megváltozott a tulajdonosi 

szerkezet, amitôl fogva 

meghatározó fejlesztések és beruházások 

történtek. A társaság fô tevékenysége 

a hosszvarratosan hegesztett 

bútor- és szerkezeti csövek, 

négyszög- és különleges alakú (lapos- 

és eliptikus ovál, D, alagút) 

zártszelvények, továbbá nyitott (C-, 

L-, U-) profilok gyártása és értékesítése. 

Egyedülálló termékük a díszmû 

kovácsolási célra használatos bordásprofil. 

Gyártmányaik minôségét – 

melyek eljutnak számos külföldi és 

mintegy 500 belföldi felhasználóhoz 

– az MSZ EN ISO 9001 minôségbiztosítási 

rendszer garantálja. Tevékenységük 

kiterjed – kooperációban 

– a lemeztáblásításra, hasított tekercsek 

és egyengetett lemezcsíkok 

elôállítására, csôhajlításra, rövidhoszszas 

darabolásra, csôvégszûkítésre, 

valamit egyéb lemez- és csômegmunkálásra. 

Marcus 

Schmitz 


Saia-Burgess Ózd Kft. 

Az emberek kényelem és biztonság 

iránti igénye napjainkban egyre inkább 

központi helyet foglal el a 

technológiai fejlôdésben. Ennek 

szolgálatában áll a Saia-Burgess 

svájci központú, nemzetközi cégcsoport, 

amely több évtizedes elismerést 

és hírnevet szerzett az általános 

és az autóipar területén. Tevékenységük 

az autógyártás, az ipar 

és az épületautomatizálás piacaira 

összpontosít: kapcsolókat, 

érzékelôket, motorokat, elektromágneseket, 

elektronikus vezérlôket és 

alrendszereket gyártanak Európában, 

Amerikában és Ázsiában. Beszállítóként 

a szakértelmük alapköve: 

a szoftver-, elektronikai és 

elektromechanikai technológia alkalmazásával 

innovatív megoldások 

kifejlesztése. A vállalat ózdi üzemét 

1998-ban hozták létre autóipari termékek 

(klíma- és fényszóróállító 

léptetômotorok) gyártására. A kézi 

és félautomata szerelôsorokon havonta 

közel egymillió ellenôrzött 

minôségû léptetômotort gyártanak 

le, amelyek végfelhasználói a világ 

legnagyobb autógyárai. 

Törekvésük, hogy a megcélzott piaci 

területeken vezetô beszállítók legyenek, 

világszerte elterjedt márkanevük 

révén, ami egyet jelent az 

innovációval, megbízhatósággal és 

tartós értékkel. Mottójuk: „Ötletes 

megoldások a kényelem és biztonság 

szolgálatában”. 

Cím: 3527 Miskolc, 

Kandó Kálmán tér 1. 

Tel.: 46/340-233 

Fax: 46/509-766 

E-mail: info@tiszavas.hu 

Internet: www.tiszavas.hu 

Cím: 3600 Ózd, Nagyvölgyi út 7. 

Tel.: 48/473-845 

Fax: 48/473-945 

E-mail: profil@axelero.hu 

Cím: 3600 Ózd, Bolyki Tamás út 44. 

Tel.: 48/570 300 

Fax: 48/471 815 

Internet: www.saia-burgess.com 


Hirdetés 

Molnár 

Zoltán 


ALUFIX ’SZEFÉM 

Szendrôi Fémipari Kft. 

Az 1954-ben alapított Szendrôi Gépállomás 

Vállalat helyén elôször a 

Mezôgép Vállalatot, 1974-ben az 

Alumíniumárugyár II. sz. Gyáregységét, 

majd 1996-ban az ALUFIX ’SZE- 

FÉM Kft.-t hozták létre. 

Jármûalkatrész-gyártási tevékenységet 

’74-tôl folytatnak. Elôször az Ikarus 

busz és Taurus Gumiipari Vállalatoknak 

közel 40 termékét gyártották 

a ’90-es évekig. Napjaikban is fô profiljuk 

az akkor bevezetett préselt, hegesztett 

acélszerkezet-gyártás, valamint 

a ’80-as években megkezdett 

hegesztett alumíniumszerkezet-gyártás. 

A hazai piac mellett Svédországba, 

Franciaországba, Angliába, Németországba, 

Szlovákiába, Romániába 

szállítanak. Legismertebb termékük 

az úgynevezett elpárologtató torony. 

Minôségi termékeivel autóipari 

beszállítóként is tevékenykednek hazai, 

valamint svájci utcai takarítógépeket 

elôállító nemzetközi nagyvállalatoknál. 

Tevékenységi körükbôl kiemelkedik 

a tûzihorganyozás, ami 

termelési értékük harmadát adja. 

Szintén alumínium, a lakosság körében 

is ismert „Kukta” edény, amit 

préstechnikával állítanak elô termékpalettájuk 

legfiatalabb tagjaként. 

Egyelôre terv, de a cég tevékenységének 

ötödik pólusa lehet egy hôszivattyús 

rendszer alkatrészeinek beszállítói 

munkája, amivel a társaság 

kapcsolódna a megújuló energiaforrások 

kihasználásának területéhez. 

Melles 

András 


DAM 2004. Kft. 

Igor 

Klimenko 


A DAM 2004 Kft. 2004. szeptember 

elején írta alá azt a szerzôdést, ami 

alapján megvásárolta a felszámolás 

alatt álló DAM Steel Rt. hengermûi 

és acélgyártó termelôberendezéseit, 

iparterületét és egyéb ingatlanait. 

Az eltelt idô sok mindent megváltoztatott: 

a termelés újraindítása 

elôtt és azóta is fejlesztések zajlanak, 

komoly munkával sikerült a 

korábbi megrendelôk egy részét 

visszaszerezni. Mindeközben a gyár 

élére új vezetés került. Elsôdleges 

szempont lett a termelés gazdaságossága, 

a megrendelések gyors, 

pontos és a legmagasabb minôségi 

elvárásoknak megfelelô teljesítése. 

A társaság üzleti filozófiája: a vállalat 

termelési és értékesítési tevékenységét 

úgy irányítani, hogy a 

társaság által gyártott acéltermékekbôl 

a hazai és külföldi 

megrendelôk igényeit minden tekintetben, 

magas szinten kielégítsük. 

Távlati cél a készáru-termék kibocsátásának 

folyamatos növelése, 

amivel párhuzamosan törekvés a 

DAM 2004 Kft. rentábilis mûködése. 

A tulajdonos és a gyár vezetése bízik 

abban, hogy – híven a diósgyôri 

hagyományokhoz – a gyár még 

hosszú ideig termel, ezzel munkát 

és megélhetést biztosítva közel ezer 

dolgozójának és családjuknak. 

COLAS-ÉSZAKKÔ 

Bányászati Kft. 

Cseh Zoltán 


A Colas-Északkô Bányászati Kft. 

észak-magyarországi üzemeiben andezit 

és riolittufa kôzet bányászatával, 

feldolgozásával és értékesítésével 

foglalkozik nagyfelhasználók, 

kis- és közepes vállalkozások és 

magánszemélyek részére. A COLAS- 

Hungária egyik leányvállalataként 

mûködô társaság a magyar szabvány 

elôírásai szerint gyárt és forgalmaz 

út-, illetve vasútépítési célokra 

andezit zúzottkövet, folyópartok, 

gátak megerôsítéséhez, építéséhez 

terméskövet, valamint töltésekhez, 

építkezések alapozásához, 

falazáshoz, burkolatok készítéséhez 

alapanyagot. Igény szerint vállalja 

egyedi termékek gyártását. Kerámiagyártáshoz 

zúzott riolittufát, a 

talajjavításhoz annak vízháztartását 

kiegyensúlyozó riolittufa-ôrleményt 

gyárt és értékesít. Mobil törô- és 

osztályozó berendezésével megbízói 

telephelyein építôipari bontási hulladékot 

dolgoz fel és állít elô újrahasznosítható 

építôipari alapanyagot. 

Hatósági engedéllyel rendelkezô 

telephelyein lehetôséget 

biztosít inert építôipari bontási hulladékok 

lerakására. Termelô, feldolgozó 

eszközei korszerûek, bányáikat 

az ISO 9001:2000 minôségbiztosítási 

és ISO 14001:1996 környezetközpontú 

irányítási rendszer tanúsítása 

szerint mûködtetik. Termékeik jogosultak 

a „Környezetbarát termék” 

védjegy használatára. 

Cím: 3752 Szendrô, Szuhogyi út 1. 

Tel.: 48/560-030 

Fax: 48/560-031 

E-mail: info@alufix.t-online.hu 

Internet: www.alufix.t-online.hu 

Cím: 3540 Miskolc, Vasgyári u. 43. 

Tel.: 46/530-905 

Fax: 46/379-324 

E-mail: info@dam2004.hu 

Internet: www.dam2004.hu 

Cím: 3915 Tarcal, Malom u. 10. 

Tel.: 47/380-240, 47/380-239 

Fax: 47/380-236 

E-mail: titkarsag@eszakko.hu 


Hirdetés 

Minden, ami víz és szennyvíz 

Központi telephely: 

GW-Borsodvíz Kft. 

Miskolc, 

Tömösi u. 2. 

Tel.: 46/343-011 

Fax: 46/342-423 

Üzemvezetôségek: 

Nyékládháza, 

Vágóhíd u. 3. 

Tel.: 46/591-333 

Tokaj, 

Csokonai u. 2. 

Tel.: 47/352-322 

Encs, 

Május 1. u. 24. 

Tel.: 46/587-434 

A GW-Borsodvíz Kft. 

neve jól ismert megyénkben, 

mai nevén 

2001-tôl mûködik, de 

jogelôdje(i) 1951-tôl 

végeztek szolgáltatást. 

A társaság Hegyalja, 

Közép- és Dél-Borsod, 

Cserehát, valamint 

Abaúj térségében, 109 

településen végez ivóvíz-szolgáltatást, 

42 

településen szennyvízelvezetést. 

Erôsségük 

a lakossági fogyasztói 

piac ellátása, több 

mint 152 ezer fogyasztójuk 

90 százaléka 

eme körbe tartozik. 

A cég mûködésének 

hátterében korszerû, 

biztonságos technológiai 

berendezések állnak. 

A szolgáltatott 

ivóvíz 83 százalékát 

felszín alatti vízkészletbôl biztosítják fogyasztóiknak, 

aminek Európai Unió elôírása szerinti 

minôségét az 57 darab vízmûtelep többségében 

mûködô technológiai berendezések szavatolják. 

A kitermelt és tisztított ivóvizet 1456 kilométer ivóvízhálózaton 

juttatják el fogyasztóikhoz, míg a szolgáltatási 

területünkön keletkezett szennyvizek elvezetésére 

987 kilométer csatornahálózatot 

mûködtetnek. A szennyvíz megtisztítására 9 telepet 

mûködtetnek, onnan jut a tisztított szennyvíz 

a befogadó vízfolyásba. Ezen telepek mindegyike 

tökéletesen biztosítja a keletkezett szennyvizek teljes 

biológiai tisztítását, beleértve a nitrogén- és 

foszforeltávolítást is. Az ivóvíz és szennyvíz 

minôségét folyamatosan felügyeli akkreditált laboratóriumuk, 

az MSZEN 

ISO/IEC 17025:2001 

alapján. A laboratórium 

szakemberei nem 

csupán irányítják ezen 

berendezések mûködését, 

de szolgáltatást 

nyújtanak a megyében 

mûködô társszolgáltatók 

részére technológiai 

kérdésekben. A cég 

speciális tevékenységei 

közé tartozik a vizek 

és szennyvizek 

megrendelésre történô 

bakteriológiai vizsgálata. 

Végez továbbá környezetvédelmi 

– iszap, 

talaj, veszélyes hulladékokkal 

kapcsolatos – 

méréseket és vizsgálatokat 

is. Termelési tevékenységei 

közül kiemelhetô 

az irányítástechnikai 

és folyamatirányító 

berendezések létesítése, ezek karbantartása, 

szervizelése. Saját rendszereiken túl a térségben 

mûködô üzemeltetô társaságok részére is végzik 

ezt a tevékenységet, az elmúlt években több 

szennyvíztisztító telep és vízmû erôsáramú és irányítástechnikai 

berendezéseinek szerelését hajtották 

végre. Mûszaki tervdokumentációkat készítenek 

saját rekonstrukciós munkáikhoz, valamint külsô 

megrendelôk megbízására. Ezen tevékenységeik 

ISO9001:2000 minôségbiztosítási rendszerét a 

DEKRA–ITS Certification Service GmbH tanúsítja, de 

céljuk az integrált minôség- és környezetirányítási 

rendszer bevezetése. 

A szolgáltatást három, a nyékládházi, a tokaji és 

az encsi üzemvezetôségen keresztül biztosítja.

Hirdetés 

Ha munkaruha, akkor Kübler 

Kübler 

Konfekcióipari Kft. 

3700 Kazincbarcika, 

Bercsényi út 5. 

Tel.: 48/510-111, 

48/510-104 

Fax: 48/510-114, 

48/510-116 

Internet: 

www.kuebler.hu 

A Kübler cégcsoport sikere 

a tulajdonos által meghirdetett 

szlogenben rejlik, 

mely így szól: 

„a minôséget nemcsak 

valljuk, hanem varrjuk”. 

Ennek szellemében dolgozik 

340 ember a Kübler 

cégcsoport magyarországi 

gyárában, a kazincbarcikai 

székhelyû Kübler Kft-nél. 

Fél évszázados múlttal 

rendelkezik cégünk, a 

munka- és védôruházati 

termékek piacán az abszolút 

élvonalban tartják 

számon. Jelentôs eredményeink 

köszönhetôk annak 

a komoly szakembergárdának, 

akik azon dolgoznak, 

hogy termékeink 

folyamatosan megújuljanak, 

megfeleljenek a legmagasabb követelményeknek 

és az egyre szigorodó munkavédelmi feltételeknek. 

A Kübler Kft. a partnerek folyamatos igényfelmérése 

alapján igazodik az újabb elvárásokhoz is, hogy 

a munkaruhát örömmel viseljék azok, akiknek készül. 

Valljuk: a márkanévnek a minôséget és megbízhatóságot 

kell tükrözni, ezért az alapanyag beszerzésétôl 

a készáru elkészültéig szigorúan végigkísérjük 

a termelés folyamatát az ISO 9001:2000 

(TÜV) elôírásaihoz is igazodva. 

A munkaruhát elôállítók mögött hatalmas munkatapasztalat 

áll, ami a ’60-as évekre nyúlik vissza, 

amikor is Kazincbarcikán megalakult a cég elôdje, 

a Borsod Megyei Kézmûipari Vállalat. Késôbb Kübler 

úr szigorú minôségi elvárásaival vette át a cég vezetését, 

ami megreformálta az akkor még állami 

tulajdonban lévô társaságot, 

majd a jó eredményeket 

látva a privatizációs 

törvények szerint vette 

át a gyárat. Az út innen 

csak felfelé vezetett: 

1993-ban a cég megjelent 

a magyar munkaruhapiacon 

is igényes és minôségi 

termékeivel. A kezdeti, 

évi 13 ezer darab magyar 

piacon eladott 

mennyiség mára több 

mint tízszeresére nôtt és 

folyamatosan növekszik. 

Az alkalmazott technológia, 

a korszerû gépek és 

berendezések mind EU-s 

színvonalat képviselnek, 

ami a késztermékben is 

jelentkezik. Az éves szinten 

gyártott több mint 

800 ezer termék kétharmadát 

a nyugat-európai piacon, egyharmadát a 

magyar piacon értékesítjük. A folyamatos fejlesztésnek 

és vevôigény-követésnek köszönhetôen a 

munkaruha azon túl, hogy speciális anyagokból 

(lángmentes, savvédô, GORE-TEX ® , Windstopper ® 

stb.) készül, a divatot is követi. Ma már sokkal inkább 

a sport-szabadidô ruhához hasonlító termékekre 

vágynak a felhasználók, mintsem a hagyományos 

„munkásruhára”. 

A cég – igazodva a vevôelvárásokhoz – komplexebb 

kiszolgálást biztosít: saját, jó minôségû termékeink 

mellett értékesítünk márkás német munkavédelmi 

cipôt, sapkát, pólót és kesztyût. 

Új mottóként kommunikáljuk, hogy „tetôtôl-talpig 

öltöztet a Kübler”. Lelkes csapatunk pedig mindent 

megtesz ennek érdekében. 

Salga Zoltán, ügyvezetô igazgató

Hirdetés 

Minden helyzetben elôre tör 

Csavarés 

Húzottáru Zrt. 

3571 Alsózsolca, 

Gyár u. 3. 

Tel.: 46/406-000 

Fax: 46/406-946 

E-mail: 

chrt@ch-rt.hu 

Internet: 

www.ch-rt.hu 

Salgótarjáni 

Acélárugyár Zrt. 

3100 Salgótarján, 

Borbély L. u. 2. 

Tel.: 32/416-466 

Fax: 32/416-796 

E-mail: 

acel@sac.hu 

Internet: 

www.sac.hu 

Csavar- és 

Alkatrészgyártó Kft. 


Gyár u. 3. 

Tel.: 46/406-000 

Fax: 46/406-946 

E-mail: 

cakft@ch-rt.hu 

Internet: 

www.ca-kft.hu 

MAIP Miskolc-Alsózsolca 

Ipari Park Kft. 


Gyár u. 3. 

Tel.: 46/406-000 

Fax: 46/406-946 

E-mail: 

maipkft@ch-rt.hu 

Internet: 

www.maip-kft.hu 

CH Befektetô és 

Hulladék-hasznosító 

Kft. 


Gyár u. 3. 

Tel.: 46/406-000 

Fax: 46/406-946 

E-mail: 

chbhkft@ch-rt.hu 

SILCO Minôségi 

Acéltermékek Zrt. 

3100 Salgótarján, 

Borbély L. u. 2. 

Tel.: 32/310-248 

Fax: 32/310-072 

E-mail: 

silco@sac.hu 

Internet: 

www.silco-st 

Az 1870-es évekre 

nyúlik vissza a Csavar 

és Húzottáru Rt. története, 

melynek létrejöttét 

a XIX. század végére 

jellemzô intenzíven 

fejlôdô vasútépítés 

tett szükségessé. 

Akkoriban csavarokat 

gyártottak, késôbb az 

1933-as évektôl a húzóüzem 

létrejöttével 

húzó, hántoló-csiszoló 

munkálatokat is végeztek, 

amit egyrészt 

szintén a vasút 

fejlôdése indokolt, de 

honvédelmi igényeknek 

is megfelelt a 

tevékenységbôvítés. A 

drótgyártást 1962-ben 

vette át a December 

4. Drótmûvek, majd 

9-10 év múlva új hántoló-csiszoló 

üzem épült, egyben új termelôberendezéseket 

is munkába állítottak. 

Az átalakulások ezzel nem értek véget, hiszen ’77- 

ben az egységek összevonásával Csavar- és Húzottáru 

Gyáregység néven mûködött tovább a Lenin 

Kohászati Mûveken belül. A ’80-as évek a fejlesztés 

jegyében teltek, a meglévô berendezéseket 

modernebbekre cserélték, új technológiákat vezettek 

be, majd 1988. január 1-jétôl újabb váltás: Csavar- 

és Húzottáru Leányvállalat néven mûködött tovább 

a társaság. A vállalat ezzel nagyobb önállóságot 

és javuló gazdaságosságot nyert; alig egy év 

múlva részvénytársasággá alakult át. A fejlôdés 

itt nem állt meg, ugyanis egy hónap múlva különvált 

a Csavar- és Alkatrészgyártó Kft., amely 

önálló szervezetként mûködött tovább. 


A társaság életének 

jelentôs állomása volt, 

mikor a minôségi környezetváltás 

igénye 

révén 1995-ben Alsózsolcán 

megvásárolta 

új telephelyét. A felújított 

üzemcsarnokban 

két évvel késôbb 

megkezdôdött a gyártás 

az akkor már részben 

megújult gépparkkal. 

Szintén meghatározó 

esemény: 2002-ben a 

Salgótarjáni Acélárugyár 

Rt. részvényeinek 

92,3 százalékát megvásárolta 

a társaság, 

amivel Északkelet-Magyarországon 

egyedülálló 

vállalatcsoport jött 

létre a feldolgozóipar 

területén. Egy évvel 

késôbb a Csavar- és Húzottáru Rt. egyik leányvállalata, 

a CH Befektetô és Hulladékhasznosító Kft. 

keretein belül megkezdôdött a hûtôgépekhez, fagyasztóládákhoz 

használatos huzalpolcok, kosarak 

gyártása. 

Az, hogy a CH Zrt. ebben a nehéz gazdasági helyzetben, 

gyorsan változó világban nemcsak hogy 

fenn tudott maradni, hanem jelentôs fejlôdést ért 

el, az a vezetôk és a dolgozók odaadó munkájának 

köszönhetô. A cég idejekorán felismerte munkatársainak 

fontosságát, megelégedésüket szem 

elôtt tartva munkálkodik, amelynek elismeréseképpen 

az elmúlt évben másodszor nyerte el a Családbarát 

Munkahely címet. A díjak sorát bôvíti a 

Huzalpolc termékcsaládért elnyert Magyar Termék 

Nagydíj, valamint az Észak-magyarországi Régió 

Minôségdíjas Vállalata cím.

Hirdetés 

Unió Coop Zrt. 

3525 Miskolc, 

Kossuth u. 1. 

Tel.: 46/500-374, 

46/500-377 

Fax: 46/500-358, 

46/327-609 

E-mail: 

uniocoop@ 

uniocoop.hu 

A tartós fejlôdés útján 

Az Unió Coop Zrt. kiskereskedelmi 

tevékenysége 

a '60-as 

évekig nyúlik vissza, s 

töretlen fejlôdése – 

még a multik magyar 

piacon való megjelenésének 

idején is – 

példaértékûnek tekinthetô, 

kiváltképpen, 

hogy a hazai Coop-láncolaton 

belül az Unió 

birtokolja a legnagyobb 

piaci részesedést 

saját mûködési 

területén. 

Ki ne emlékezne még 

az Áfészek idejére a 

'60-as évekbôl, amikor 

is a Miskolci Áfész a 

piac meghatározó szereplôjeként 

volt jelent 

a kiskereskedelemben, 

késôbb a bôvüléssel 

Miskolc és Környéke Áfész lett, majd a szövetkezetek 

átalakulása után jött létre a Coop, akkor 

mintegy 60 egységgel. Azonnal megkezdôdtek 

a fejlesztések, a profiltisztítás, és további üzletek 

vásárlásával bôvítették a hálózatot. Az Unio 2000- 

ben alakult részvénytársasággá, miközben jelentôs 

fejlôdésen ment át. Ma 110 egységgel mûködnek 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, úgy, hogy 

az egyes beruházásokat a nyereség visszaforgatásával, 

kizárólag saját forrásból valósították meg. 

A többütemû fejlesztés egyik jelentôs állomása 

volt a kazincbarcikai Áfész üzlethálózat átvétele 

2000 elején, de üzleteket vásároltak az Ózdi Áfésztól 

és magánszemélyektôl is. Négy évvel ezelôtt 

szintén jelentôs bôvítésrôl döntöttek: egy miskolci 

székhelyû, élelmiszerláncot mûködtetô részvénytársaság 

27 áruházát 

vették át, majd ezeket 

fejlesztették a Coopláncba 

integrálva. A 

cég gazdálkodása 

1993 óta pozitív, tíz év 

leforgása alatt pedig 

több mint 2,5 milliárd 

forintot fordítottak 

lánc-fejlesztésre, az 

összeg nagyobb részét 

az elmúlt 5 évben. 

2005-ben három új 

egységet nyitottak, 

idén négy üzlettel 

bôvül a lánc, s hálózatbôvítés 

az elkövetkezô 

évek terveiben is szerepel. 

A hálózat elsôsorban a 

napi bevásárlások színhelye, 

évente mintegy 

24 millióan fordulnak 

meg az Unió Coop Zrt. üzleteiben, akiknek 80 százaléka 

törzsvásárló. A regionális adottságok miatt 

a kosárérték alacsonyabb az országos átlagnál, de 

a társaság, alkalmazkodva ehhez, szolidabb árfekvésû 

kínálatot is biztosít, aminek minôségével elégedettek 

a vásárlók. 

A kereskedelem területén sem elhanyagolható az 

informatikai háttér, aminek fejlesztését 2004-ben 

kezdte meg az Unió Coop Zrt. Elsô lépésben az új 

boltokat vonták be az új informatikai rendszerbe, 

valamint kialakították a központi boltirányítási rendszert. 

A munka dandárját idén végzik: a tervek szerint 

a jövô év közepéig valamennyi maxi- és nagy 

Coop-üzlet vonalkódos rendszerben mûködik majd. 

Ezen fejlesztések miatt a cég eredményei az utóbbi 

években szolidabban alakultak a korábbiaknál. 


Sever Center Ruházati Áruház 

női és férfi konfekció 

divatáru 

sportruházatfarmergyerekruházat 

Világmárkák egy helyen! 

cipő 

fehérnemű osztályok 

Nike, Adidas, Puma, Reebok sportruházati 

termékeket kínálunk óriási választékban. 

Nyitva: Hétfő-péntek: 9.00-20.00, szombat: 8.30-20.00, vasárnap: 9.00-19.00 

Ingyenes parkoló várja az autóval érkezőket. 

Ne feledjék, mindennap új áruval várja minden 

kedves vásárlóját a Sever Center Ruházati Áruház! 

960452 


A Hunguest Hotel Palota kastélyszálloda az ország egyik legszebb 

természeti adottságokkal rendelkezô üdülôhelyén Lillafüreden, 

a Hámori-tó partján, Miskolc központjától mindössze 15 

km-re található. 

Az 1927-30 között neoreneszánsz stílusban épített kastélyt 

függôkert és egy hatalmas park veszi körül. A szálloda teljes 

körû felújítása során minden szoba felújításra került és új szolgáltatásokkal 

is bôvült a szálloda. A 129 szoba mellett az uszoda, 

szauna, infraszauna, gôzfürdô, pezsgôfürdô, taposó- és 

merülômedence, fitness-terem használata korlátlanul áll a kedves 

szállóvendégek rendelkezésére, mely a szobaárban benne 

foglaltatik. 

Masszázs, szolárium, hidromasszázs, illetve a fodrászat és a 

kozmetika gondoskodik a vendégek további kényelmérôl. A 

bárhelyiségben pedig 2 bowlingpálya, 2 biliárdasztal és darts 

várja a vendégeket. 

A szállodában két étterem található. A meghitt hangulatú, festett 

ólomüveg ablakokkal díszített Mátyás Étterem ízletes és 

különleges lakomákkal várja a kedves vendégeket. Hangulatos 

Hunyadi Éttermünkben minden reggel kellemes reneszánsz 

élôzene kíséri a svédasztalos reggelit. Világbajnokságon és nemzetközi 

versenyeken díjnyertes szakácsaink ízletes gasztronómiai 

különlegességeket kínálnak mindkét éttermünkben. 

AHunguest Hotel Palota 6 konferenciateremmel várja kedves 

vendégeit, amelyek 20-250 fô részére alkalmasak találkozók, 

gyûlések, konferenciák megrendezésére. Termeinkhez a technikai 

felszerelések széles skáláját tudjuk biztosítani. 

Gyermekkorú vendégeinkre is gondoltunk, amikor szállodánk 

kertjében létrehoztuk a fából készült játszóvárat, amely kis és 

nagy gyermekek részére is frissítô mozgási lehetôséget biztosít! 

Szeretettel várjuk kedves leendô vendégeinket szállodánkban!

960465

Ôszi akció 

a FUX Zrt. boltjában! 

Most kedvezményes áron vásárolhat: 

– olaj- és krokodilemelôket, 

– egyedi igények szerint elkészített mûanyag 

körköteleket, emelôhevedereket, fülecselt 

sodronyköteleket 

– szôlészeti huzalokat (többféle átmérôvel) 

– erdészeti bekötô köteleket 

Emellett rakományrögzítôk széles választéka várja 

partnereinket! 

FUX Zrt. 

3527 Miskolc, Vásártéri út 8. 

Telefon: 46/501-856 Fax: 46/501-851 

Web: www.fux.hu Nyitva: H-P 7-15 óráig 

Karácsonyi partira, céges évzáróra, 

baráti összejövetelre készül? 

A City Hotel Miskolc*** 

megszervezi rendezvényét! 

Vállaljuk: 

* Partnertalálkozók, 

* Év végi értekezletek, 

* Üzleti megbeszélések, 

* Évbúcsúztatók, 

* Karácsonyi ünnepségek 

lebonyolítását. 

Különtermünkben harminc, ötven fô 

elhelyezését biztosítjuk, kistermünk 10–15 fôs 

tárgyalások lebonyolítására alkalmas. 

Forduljon hozzánk bizalommal! 

City Hotel Miskolc*** 

3529 Miskolc, 

Csabai kapu 6. 

Tel.: 46/555-100, 

Fax: 46/555-105 

hotelmiskolc@chello.hu, 

www.cityhotelmiskolc.hu 

961209 



961725

961202

TOP 100 - Nemzeti AdÃ³

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?