letölthető pdf - Prae

A tömeg egy pillanat alatt eksztázisba kerül:
– Hej!
– Megállj Kurcsány, te gyaur Vahúr, esküt tettél a választóknak, hogy szerzett jogot nem
függesztesz fel! Árpád népe, hej!
Extázisban vonagló tömeg:
– Hej!
– Megállj Kurcsány, te bluetooth-os (: blútuszos) Brutus, esküt tettél a választóknak,
hogy lakástámogatási-rendszert nem, nem és nem, nem törölsz el! Árpád népe, hej!
Egy tetőtől talpig díszmadzsarba öltözött csávó felüvölt:
– Hejl!
De a tömeg hangja elnyomja:
– Hej!
– Megállj Kurcsány… – és így tovább, és így tovább, legalább fél órán keresztül zajlik a
felsorolás, a hej-ezés, és mindenki nagyon lelkes, és mindenki nagyon haragszik, és Orgyán
elégedetten szemléli övéit, és egy nagy projektgondolat tervvázlata szökken szárba lelki
szemei előtt, amelynek magvait (persze) még a nagy kündü-vezér, Torbán ülteté el.
A tervvázlat szépen szárba szökken, virágba borul, Orgyán pedig rögvest be is porozza:
– Madzsarok, férfiak és asszonyok, mi hát most akkor a teendő?
– ???????????????????????????????????????????????????????????????????????
– Megmondjam?
– Meeeg! – bégeti lelkesen a tömeg.
– Madzsarok, férfiak és asszonyok, szerezzünk magunknak audiovizuális eszközöket a
torbáni útmutatások alapján, ahogy már főművében, Az elsodort tévészékházban is jó előre
megírta. A hon után foglaljunk magunknak tévészékházat is, de most ne Verecke, hanem
a Vécsey (híres) utcáján keresztül, és legyen a mi igaz tévéelnökünk a Philips nemzetségből
való igaz madzsar ember, a kiváló csévélő: Philip. Vivát Philipnek!
– Vivát! Vivát! Vivát! – skandálja a feltűnően gyors észjárású tömeg, majd nagy
csinnadrattával a tévészékház elé vonul Orgyán és a velejéig, a génjeiig meghatódott Philip
vezetésével.
Miközben a lelkes és kellőképpen feltüzelt tömeg a tévészékház elé vonul: Kurcsány vezér
valóságos sztratégosszá lényegül át és periklészi pózokat gyakorol: operatív törzshajlításokat
végez, piros és sárga zászlóval formagyakorlatokat mutat be, közben pedig pattogó hangon
utasításokat osztogat:
– Szabadság terünket felheccelt hadinép készül bevenni. Céljuk világos: zsebtévénket
akarják mókamikistül, furfangosfrigyesestül, hakapeszimakistul, hiszékenyurastul,
versmondólányostul, egyszóval: mindenestül. De bármilyen hatalmas is és rettenetes is
az ellen, olcsón nem adjuk. A zsebtévészékház védelmével hű Juhászomat bízom meg, ki
nyáját évek óta védelmezi ravasz, öreg rókáktól, fiatal, becsvágyó farkasoktól megbízhatóan,
odaadóan, lelkesen, munkájában hiba nincsen. Mit neki csapatnyi tejfölösszájú huligán,
őket mint szülinapi tortáról a gyertyát seperc alatt egy levegővel elfújja, lesöpri.
Kurcsány, mint egy balett-táncos, most a jobb térdéig felhúzza a bal lábát, egyenlő szárú
háromszöget formál vele, hosszú ujjait a csípőjére helyezi, és előbb lassú forgásba, majd
egyre gyorsabb pörgésbe kezd, de utasításai továbbra is hű Juhásza irányába záporoznak:
– Juhász vezér, végy magad mellé néhány szakasz G8-as mintájú jó madzsari zsoldost, és
mint jó paraszt a vetőmagot, szórd szét az ellent, hű kapitányomat, Balut mentsd meg, és
mire a Nap felkel, a reggeli műsorban jelentsd, hogy a gaz hordák futnak mind szerteszét,
szerkesztőkisasszonyok lánysága ép, és nem köszönt kukorékolva hajnalt tévészékház tetejére
költözött tűzkakas, mit nagyhangú, lármás csőcselék az éj leple alatt orvul ráragaszt.