letölthető pdf - Prae

A technológia megítélésének másik végletét Theodore Kaczynski, az Unabomberként
ismert terrorista neve jelzi, aki 1978-tól kezdődően házi készítésű bombákkal 17 éven át
gyilkolt, a technológiai haladás elleni tiltakozásképpen. 1995-ben a Washington Post és
más lapok is megjelentették az Unabomber Manifestot, melynek címe Industrial Society
and its Future, és melyben az ipari forradalmat az emberi faj szerencsétlenségének nevezi
– Kaczinskyt nemsokára elfogták. 28 A név által szélsőséges formájában beidézett kétpólusú
struktúra, melyben ember és gép, antropos és technos egymás ellenében dolgozik, a 20. század
első felében íródott klasszikus disztópiáinak és tudományos-fantasztikus fikciójának sajátja.
A korszak irodalmában a disztópia és a sci-fi elmei látványos kontaminációja megy végbe,
hiszen az utópiairodalom hangsúlyos kérdése ekkortájt, hogy milyen következményekkel
járhat a társadalomra nézve a technika gyorsuló fejlődése. Többek között Ray Bradbury
az 451 Fahrenheitben (1953), Aldous Huxley a Szép új világban (1932), George Orwell
az 1984-ben (1948), Walter M. Miller az I Made You-ban (1954) állítják különböző történetkeretekben,
hogy a természetesség, eredetiség, a tisztán emberi tulajdonságok felsőbbrendűek
minden fölött, ami mesterségesen, és főként a gépek közbeiktatásával jön létre.
A találkozó William Gibsonnal, az első cyberpunkként kanonizált regény, a Neurománc
szerzőjével, no meg Jake Smilesszal válik teljessé. A beszélgetés elméletinek mondható megfontolását
azonnali, könyörtelen alkalmazás követi: a gépek uralma abban nyilvánul meg,
hogy a játékautomata elnyeli a húszast. Így a felvetett technológia versus ember ellentét
látványosan banalizálódik, és ezzel érvénytelenítődik – a Smiles-regényben nem ilyen formában
adódnak a dilemmák.
Az 1 link mûfaji elªképei: kiber-làzadÑk
Az 1 link nemcsak témaválasztásában és motívumhasználatában, de konkrét mondatok
szintjén is megidézi William Gibson 1984-es, Neurománc című regényét. A számítógépes
terminológiát és alvilági szlenget hasznosító nyelvezetben megírt regény kapcsán használta
– teremtette meg – Gardner Dozois irodalomkritikus a cyberpunk kifejezést 29 , ami egyben
a műfaj megjelenését is jelentette. A cyberpunk műfajhatárai azonban igen mozgékonyak,
természetesen 1984 előtti írásokban is beazonosíthatóak így utólag cyberpunknak nevezett
karakterisztikumok (a technológia segítségével létrehozott új és emberi fogalmakkal értelmezhetetlen
entitás motívuma miatt, mely sokszorosan problematizált ontológiai kérdéseket
vet fel, az egyik műfaji előkép például Mary Shelley 1818-as Frankensteinje).
Bruce Sterling, az irányzat másik kanonizált szerzője korjelenségként definiálja a műfajt:
„A cyberpunkok talán az első olyan SF-nemzedék, amely, túl azon, hogy a science fiction
irodalmi hagyományain nevelkedett, egy valóságosan is tudományos-fantasztikus világba
született bele. Számukra a klasszikus »kemény SF« technikái – az extrapoláció, a technika
világában való jártasság – nem csupán irodalmi fogások, hanem a mindennapi élethez
szükséges segédeszközök. A tájékozódást segítik, s ezért kivételes értéket tulajdonítanak
nekik.” 30 A cyberpunk egyik fő sajátossága az elektronikus technológia által meghatározott/
átitatott környezet, melyben a karakterek ugyan otthonosan mozognak, de az olvasó
számára nyilvánvalóan idegen, és kiválóan alkalmas arra, az idő, valóság, anyagszerűség,
közösség, tér fogalmainak újragondolásához keretet szolgáltasson. Bán Zsófia arra hívja fel a
28
Az adatok a www.rotten.com/library/ bio/crime/serial-killers/unabomer weboldalról származnak.
29
A „cyberculture”, vagyis a számítógépes technológiákhoz kapcsolódó kultúra, és a „punk”, vagyis ‘lázadó’ összetételéből
30
Bán Zsófia: Emlékek a húsról és a vérről. In (uő) Amerikáner. Magvető, Budapest, 2000. 64. o.
083
prae