letölthető pdf - Prae

arra az allegóriára, mellyel Jake Smiles leszámol. Ez annál is fontosabb, hogy a
virtualitás feldolgozásának egyik leggyakoribb módja az allegorézis, az általam ismert
virtualitásregényekben kivétel nélkül felbukkan az allegória alakzata, illetve annak egy
variánsa, a paratér.
Testrªl levàlÑ cselekvés
Az Ésben megjelent harmadik kritika szerzője, Bárány Tibort szerint az 1 link a „klasszikus
kartéziánus dualizmust veszi célba” azzal, hogy „az informatikai forradalom, a Gutenberggalaxis
lakatlanná válása, legalábbis az 1 link tanúsága szerint, egy lényeges változást hoz
csupán, de ennek jelentősége lebecsülhetetlen: manapság az emberek hétköznapi életében
sorra-rendre bukkanhatnak fel olyan szituációk, melyekben a cselekvés, lévén virtuális cselekvés,
elválik a testtől”. 22 Bárány szerint a virtuális és valós világ nem nyílik egymásba az 1
linkben, hiszen nincs is a „virtuális világ”, illetve „valós világ” fogalmaknak stabil jelentésük,
ahogyan a központi figurának sem egyetlen identitása van, számítógépes programba
csatlakozva és azon kívül is egyaránt zsonglőrködik a szerepekkel. A Bárány által említett
piaci jelenet mellett, ahol Jake bevásárlás közben egyszerre csak egy interaktív játékban
találja magát, és különösebb megrázkódtatás nélkül lelövi az előtte zöldségeket válogató
öregasszonyt.
Miután chaten ismerkedett meg husikával, Jake, bár nem túl lelkes, lemegy a sarki
étkezdébe találkozni vele, a konvenciók szerint az internet-erotikát valódi ismeretség és
erotika követné. „A hús beszél is, csacsog, cseveg, csivitel, hallgat” – Smiles meg, minden átmenet
nélkül, a maga flegma felsőbbrendűségi tudatában halálra rugdossa, majd: „amikor
megdöglik, akkor nyitja szét a lábát. Valami posztumusz motorikus reflex lehet. Smiles
szemérmesen körülnéz: üres a hamburgeres. Akkor ráereszkedik”. 23 A részlet kézenfekvő értelmezése,
hogy összekeveredett reál és virtuál, illetve a realitás helyét egy újabb szimulációs
szint vette át, hiszen a valós Kelet-Európai városként prezentált helyszínre nem érkezik meg
a rendőrség, a társadalom nem reagál sem az öregasszony, sem a husikának nevezett nő
meggyilkolására. Erre a gondolatra egyébként, miszerint valós és virtuális nem válik el egyértelműen
egymástól, és a szimulált világból való kilépés nem jelenti szükségszerűen a reálisba
való megérkezést, a szimuláció-elméletek, meg legtöbb virtuál-történet is reflektál. 24
De térjünk egy pillanatra vissza a fennebb idézett részlethez. Milyen kategóriákban írható
le ez néhány mondat? Olcsó, ízléstelen, brutális? Az 1 link egyébként durvaságokkal,
trágárságokkal megszórt szövegéből talán ez a részlet számít leginkább az olvasó etikai (ellen)reakciójára,
valósággal tüntet azzal, hogy a fenti jelenet leírható, megfogalmazható. Textuális
szinten ugyanazt a funkciót tölti be, mint amit a történet szintjén a számítógépes játék
Jake számára jelent: a Városban a szex és a gyilkosság hozhat pontokat és ezzel társadalmi
státust, márpedig jake, a városlakó igen magas pontszámot ér el, a hús-vér Jake családi és
irodai kudarcait ellensúlyozandó. „Link szövegnek” nevezhetjük, nemcsak amiatt, hogy
nyers, de amiatt is, hogy komolytalan: az ehhez hasonló jelenetek nincsenek előkészítve és
nincs lefutásuk, sejthetjük, hogy ebben a szövegben bármi megtörténhet, mint ahogyan a
szimulációban sem korlátozza az eseményeket semmiféle külső logika vagy szükségszerűség.
Ugyanakkor ezek a szövegrészek látják el leginkább a ’kapcsolat’ funkciót is: azon túl, hogy
összezavarják, elmossák a duális világkoncepciót, melyben reál és virtuál egymás ellentettjei
22
Bárány Tibor: Szellem a gépben. Élet és Irodalom 2002/3. 25. o.
23
Smiles, 49–50. o.
24
ld. David Cronenberg eXistenZ című és Joseph Rusnak a 13. emelet című filmjét, mindkettő 1999-es.
081
prae