letölthető pdf - Prae

– 01001110 01100101 01101101 01101111 00100000 01110011 01110101
01101101 00101110 00100000 01010011 01110101 01100010 01110010 01101001
0110100 01100101 01101111 00101110
– 01001100 01100001 01101110 01100111 01110101 01100001 01100111
01100101 00100000 01100001 01101001 001101110 (…)
– 1*
– 01001001 00100000 (…)
––––––––––––––––––––––
* Lefordíthatatlan szójáték” 14
Szilasi erről a hivatkozásról írja a Jelenkorban: „Meg tudja mondani, hogy micsoda, de
nem tudja megmondani, mit jelent. Megmondja, hogy nem tudja megmondani. Észrevesz,
azonosít, de nem értelmez.” 15 Megállapítása ahhoz a gondolatmenethez kapcsolódik, hogy
az 1 link a szószerinti és átvitt értelmek létrehozását különböző módokon megakadályozza,
illetve felszámolja (hasonlóan a tanulmány címében idézett mondathoz – „Felfeslik a varrás
a naftalinszagú dzsörzén” –, amely Dante pokolbeli szörnyeinek allegorikusságát kezdi ki,
amennyiben a párduc, az oroszlán meg a nőstényfarkas jelmezek egy virtuális játékban).
A regény címének játéka Szilasi szerint szintén jelentésfelszámoló a két jelentés közötti
ingadozás miatt, mert „a magyar nyelv mai állapotában a ’link’ szónak egész egyszerűen
nincs mindenki számára leggyakoribb kontextusa, s emiatt pillanatnyilag nem lehet eldönteni,
hogy ebben az esetben vajon a ’megbízhatatlan, szélhámoskodó, könnyelmű, komolytalan’
vagy a ’virtuális összekötő elem’ értelem tekinthető- és tekintendő-e betű szerintinek,
a további átvitt értelmeket eleve meghatározónak.” 16 A szöveg a szóalak mindkét
jelentésének egyenlő mértékben teremt kontextust – az ’adott etikai norma ellen vétő személyről’
így: „Nem beszélnek róla jókat. Azt beszélik, link.” 17 , „a linkek, a senkik” 18 , a
’digitális kapcsolatról’ pedig: „létezőt létezőhöz kötő anyagtalan semmi” 19 , „link (csakazértis
aláhúzva)” 20 .
Az igazán érdekes azonban a „link” olyan használata, amelynél még az egyszeri előfordulás
erejéig sem lehet bizonyosan eldönteni, melyik jelentést hordozza a szóalak, az eldönthetetlenség
felszámolja a lehetséges jelentéseket. Annál is inkább így történik, hogy a „link”
etikai jelentése erősen kötődik egy valósként elgondolt társadalmi normához, míg ’kapcsolat’
értelemben kizárólag virtuális térben használatos. Jake pedig mindkettőben link,
mikor hogyan, és amint a két (több) világ elkeveredik egymásban, folyamatosan nő a link
szó játéktere is, halványodik a jelentés. Az utolsó mondatok pedig mintegy megismétlik és
kifuttatják ezt a mozgást, felszámolva nemcsak a jelentést, de ezúttal a jelölőt is: „Az 1 link
törött. Jake Smiles. Nulla, és nullius res.” Ezután már nem fordítódnak le a digitális kódok
emberi nyelvre, a fennebb beidézett, szójátékos szövegrészhez hasonlóan ér véget a regény:
“00111100 0011110” 21
Ha az olvasó nem kerül a szó szerinti jelentés biztos birtokába, akkor az allegorézist
sem tudja végrehajtani, de Szilasi szerint Jake Smiles nem áll itt meg, hanem az allegória
felszámolásáról szóló történetet is ellehetetleníti. A retorikai működés ilyen diagnosztizálása
itt annyiban válik fontossá, hogy a regény szövege és pretextusai látványosan rákérdeznek
14
Smiles, 104. o.
15
Szilasi László: „Felfeslik a varrás a naftalinszagú dzsörzén”. Jelenkor 2002/7-8. 853. o.
16
Uo. 850–851. o.
17
Smiles, 79. o.
18
Uo. 125. o.
19
Uo. 47. o.
20
Uo. 134. o.
21
Uo. 150. o.