letölthető pdf - Prae

Čapek volt az utolsó , akinek sikerült kisurrannia, „amit javarészt a műve körül támadó
klasszifikációs bizonytalankodásnak köszönhet” . Ugyanott arra is kitér, hogy a gettósodás
belülről, a sci-fi szerzők és főként az ezzel foglalkozó kiadók, szerkesztők, kritikusok részéről
is megfigyelhető érdekjelenség, mely fenntartja a sci-fi mint áru sajátosságát. Nos, a
sci-fi körüli „klasszifikációs bizonytalankodások” a ’70-es évek óta visszatértek, elsősorban
a posztmodernista elméletek hatására, melyek műfajok és regiszterek közötti keveredést az
értelmezők figyelmébe ajánlották. Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy felszámolódnának
a műfaji konvenciók, az irodalmi regiszterek teljesen egymásba folynának. Brian McHale
POSTcyberMODERNpunkISM című írásában amellett érvel, hogy a sci-fi – és más zsánerműfajok,
mint a detektívtörténet, kalandregény, pornográf irodalom, horror-történet, romantikus
női irodalom – elhatároltságánál, elhatárolódásánál mi sem természetesebb a magas
és a populáris kultúra termelő, elosztó, illetve fogyasztó intézményeinek gyakorlatában,
s ez éppen annak a Fredric Jameson és Andreas Huyssen nevéhez kapcsolódó alaptétel
fényében, miszerint a posztmodernizmust a hivatalos magaskultúra és a tömregkultúra közötti
határok elmosódása és felszámolódása jellemzi. A „szervetlen illeszkedés elve” , mely
McHale szerint az alábbiakban részletesen tárgyalandó William Gibson Neurománc című
regényét is jellemzi, eleve feltételezi a különböző kulturális kódok és regiszterek közötti
különbség fenntartását, „a műfaji (vagy általánosabban: a kategoriális) határok megléte az,
ami az átmenetiséget egyáltalán lehetővé teszi.”
Amit azonban a cyberpunk, a sci-fi ’80-as években elterjedt, sajátos verziója megtesz,
az éppen a többféle „kulturális parcellának” az egymás mellé helyezése, a populáris sci-fi
és az elitként kanonizált irodalom, a technológia és az alvilág közötti folyamatos átjárások
megteremtése. McHale az angol nyelvű irodalom ’80-as évektől kezdődően megjelent korpuszán
illusztrálja, hogy a „kortárs sci-fi és a »komoly« vagy »centrális« posztmodernista
próza között »konvergencia« vagy »kereszteződés« mutatható ki”, nem csak első szinten,
amennyiben a populáris irodalom a magas kultúrából vesz át prózatechnikai eljárásokat,
az elit irodalom pedig a tömegkultúra motívumaiból merít. A kölcsönhatás, írja McHale,
többszörös, „a nyolcvanas évek elején egyfajta »visszacsatolási hurok« alakul ki a sci-fi és a
centrális posztmodernista irodalom között. Születnek posztmodernista szövegek, amelyek
»posztmodernizált« sci-fi-elemeket, és sci-fik, amelyek »sci-fisített« posztmodernista motívumokat
tartalmaznak, bizonyos elemek tehát először a sci-fiből a centrális posztmodernista
irodalomba vándoroltak, majd vissza a sci-fibe, míg mások az ellenkező utat megtéve a
centrális irodalomból a sci-fibe jutottak, és onnan vissza a centrumba.”
Úgy látom, Jake Smiles regénye az első könyv, mely a kortárs magyar irodalomban ezt
az átjárást sci-fi és centrális irodalom között relevánsan valósítja meg, és mindeközben expliciten
reflektál a cyberpunk szövegekre. Az 1 link a szerzővel azonos nevű, a számítógépes
játékokért rajongó, azoktól függő figurának a szimulált terekben való kalandozásait keveri
a virtualitáson kívüli jelenetek leírásával, és kalandregényre, pornóra, sci-fire éppúgy alapoz,
mint a posztmodernista elmélet alaptételeire, vagy a kortárs magyar irodalom prózatechnikai
eljárásaira. Azt állítani, hogy egy könyv valamilyen szempontból „első”, igen kockázatos,
a fennebb leírt határátlépések jelen vannak például Krasznahorkai László Háború
és háború (1999), vagy Parti Nagy Lajos Hősöm tere (2000) című regényében is, melyek
szintén hozzászólnak a virtualitás kérdéséhez. Ez utóbbi szövegekben azonban az elit és po-
Ha korszakokra lefordítjuk, akkor H. G. Wells a századfordulót jelentené, Karel Čapek pedig az ‘50-es éveket.
Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia (Ford. Fejér Irén és Murányi Beatrix). Gondolat Kiadó, Bp., 1974. 87. o.
Brian McHale: POSTcyberMODERNpunkISM. Prae 1999/1–2. 38. o.
Uo.
Uo. 39. o.
Uo. 41. o.
077
prae