10.11.2014 Views

letölthető pdf - Prae

letölthető pdf - Prae

letölthető pdf - Prae

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Čapek volt az utolsó , akinek sikerült kisurrannia, „amit javarészt a műve körül támadó<br />

klasszifikációs bizonytalankodásnak köszönhet” . Ugyanott arra is kitér, hogy a gettósodás<br />

belülről, a sci-fi szerzők és főként az ezzel foglalkozó kiadók, szerkesztők, kritikusok részéről<br />

is megfigyelhető érdekjelenség, mely fenntartja a sci-fi mint áru sajátosságát. Nos, a<br />

sci-fi körüli „klasszifikációs bizonytalankodások” a ’70-es évek óta visszatértek, elsősorban<br />

a posztmodernista elméletek hatására, melyek műfajok és regiszterek közötti keveredést az<br />

értelmezők figyelmébe ajánlották. Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy felszámolódnának<br />

a műfaji konvenciók, az irodalmi regiszterek teljesen egymásba folynának. Brian McHale<br />

POSTcyberMODERNpunkISM című írásában amellett érvel, hogy a sci-fi – és más zsánerműfajok,<br />

mint a detektívtörténet, kalandregény, pornográf irodalom, horror-történet, romantikus<br />

női irodalom – elhatároltságánál, elhatárolódásánál mi sem természetesebb a magas<br />

és a populáris kultúra termelő, elosztó, illetve fogyasztó intézményeinek gyakorlatában,<br />

s ez éppen annak a Fredric Jameson és Andreas Huyssen nevéhez kapcsolódó alaptétel<br />

fényében, miszerint a posztmodernizmust a hivatalos magaskultúra és a tömregkultúra közötti<br />

határok elmosódása és felszámolódása jellemzi. A „szervetlen illeszkedés elve” , mely<br />

McHale szerint az alábbiakban részletesen tárgyalandó William Gibson Neurománc című<br />

regényét is jellemzi, eleve feltételezi a különböző kulturális kódok és regiszterek közötti<br />

különbség fenntartását, „a műfaji (vagy általánosabban: a kategoriális) határok megléte az,<br />

ami az átmenetiséget egyáltalán lehetővé teszi.” <br />

Amit azonban a cyberpunk, a sci-fi ’80-as években elterjedt, sajátos verziója megtesz,<br />

az éppen a többféle „kulturális parcellának” az egymás mellé helyezése, a populáris sci-fi<br />

és az elitként kanonizált irodalom, a technológia és az alvilág közötti folyamatos átjárások<br />

megteremtése. McHale az angol nyelvű irodalom ’80-as évektől kezdődően megjelent korpuszán<br />

illusztrálja, hogy a „kortárs sci-fi és a »komoly« vagy »centrális« posztmodernista<br />

próza között »konvergencia« vagy »kereszteződés« mutatható ki”, nem csak első szinten,<br />

amennyiben a populáris irodalom a magas kultúrából vesz át prózatechnikai eljárásokat,<br />

az elit irodalom pedig a tömegkultúra motívumaiból merít. A kölcsönhatás, írja McHale,<br />

többszörös, „a nyolcvanas évek elején egyfajta »visszacsatolási hurok« alakul ki a sci-fi és a<br />

centrális posztmodernista irodalom között. Születnek posztmodernista szövegek, amelyek<br />

»posztmodernizált« sci-fi-elemeket, és sci-fik, amelyek »sci-fisített« posztmodernista motívumokat<br />

tartalmaznak, bizonyos elemek tehát először a sci-fiből a centrális posztmodernista<br />

irodalomba vándoroltak, majd vissza a sci-fibe, míg mások az ellenkező utat megtéve a<br />

centrális irodalomból a sci-fibe jutottak, és onnan vissza a centrumba.” <br />

Úgy látom, Jake Smiles regénye az első könyv, mely a kortárs magyar irodalomban ezt<br />

az átjárást sci-fi és centrális irodalom között relevánsan valósítja meg, és mindeközben expliciten<br />

reflektál a cyberpunk szövegekre. Az 1 link a szerzővel azonos nevű, a számítógépes<br />

játékokért rajongó, azoktól függő figurának a szimulált terekben való kalandozásait keveri<br />

a virtualitáson kívüli jelenetek leírásával, és kalandregényre, pornóra, sci-fire éppúgy alapoz,<br />

mint a posztmodernista elmélet alaptételeire, vagy a kortárs magyar irodalom prózatechnikai<br />

eljárásaira. Azt állítani, hogy egy könyv valamilyen szempontból „első”, igen kockázatos,<br />

a fennebb leírt határátlépések jelen vannak például Krasznahorkai László Háború<br />

és háború (1999), vagy Parti Nagy Lajos Hősöm tere (2000) című regényében is, melyek<br />

szintén hozzászólnak a virtualitás kérdéséhez. Ez utóbbi szövegekben azonban az elit és po-<br />

<br />

Ha korszakokra lefordítjuk, akkor H. G. Wells a századfordulót jelentené, Karel Čapek pedig az ‘50-es éveket.<br />

<br />

Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia (Ford. Fejér Irén és Murányi Beatrix). Gondolat Kiadó, Bp., 1974. 87. o.<br />

<br />

Brian McHale: POSTcyberMODERNpunkISM. <strong>Prae</strong> 1999/1–2. 38. o.<br />

<br />

Uo.<br />

<br />

Uo. 39. o.<br />

<br />

Uo. 41. o.<br />

077<br />

prae

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!