letölthető pdf - Prae

Joseph D. Miller Szex, Superman
és a szociobiolÑgia a science fictionben
Ezt az esszét a kryptoni Kal-El, minden idők legismertebb szuperhősének elbeszélésével
a leghelyénvalóbb kezdeni. Pontosan mi Superman? Nagyobbrészt a The Gladiator című
Wylie-regényből kimásolt német Übermensch amerikanizált sterilizációja? A kék
szemű és homályosan északi beütésű Superman legalább nem szőke. Mégis, a kryptoniak
etnikailag többé-kevésbé identikusnak tűnnek a fehér angolszász protestánsokkal.
De van-e több Supermanben, mint a serdülők hatalmi fantáziaképei? Van-e például
olyan jelentése, mely szerint Superman kultúránk egyfajta kiherélt szexuális
archetípusa lenne? A további betekintéshez át kell gondolnunk azokat a – néhány
évvel ezelőtti – különleges eseményeket, amikor Superman elvesztette szüzességét.
Úgy tűnik, hogy egy high-tech cselszövőnek sikerült Superman szuper erejét függővé
tennie a jégeralsó viselésétől. Álruhája híján Kal-El az egyszerű halandó, Clark Kentté
változott. A kísértés, természetesen, leküzdhetetlen volt. Tehát a „Supes”, egyenruháját
a Magány Erődjébe küldve mosásra-vasalásra, eltöltött egy hetet tiszta és hamisítatlan
Clark Kentként. Ezen vakáció során Clark kapcsolata Lois-szal végül beteljesült. A
legérdekesebb eredménye mindennek a sajtó felhördülése volt. A The Daily News szalagcímei
a DC Comics erkölcstelenségét hirdették Superman szexuális életének ábrázolása
miatt. A felhajtás nagy része elült a Superman-filmek megjelenéséig, és a Superman
II-ben Superman valóban szeretkezik Lois Lane-nel. Érdekes azonban, hogy ez
a beteljesülés újfent azon erőkről való átmeneti lemondástól válik függővé, amelyek
„Supes”-t szuperré teszik. Valójában egyetlen példája ismert számomra a szuperhős és
a normális nő közti szexuális érintkezésnek, ez pedig Larry Niven Acélhősök, Kleenexnők
című rendkívül mulatságos novellája. Tényleg gyorsabb, mint a puskagolyó!
Akárhogy is, miért ez a látványos averzió a Homo superior és a Homo sapiens egyesülése
ellen? Ez a megszorítás bizonyára nem kizárólag a képregények Supermanjeire
vonatkozik. Shelley Frankensteinjében, amely többek szerint az első tudományosfantasztikus
regény, szintén láthatjuk az első Homo superiort, habár a szörny egyfajta
patchwork-konstrukció. De Shelley eredetijében a lény bámulatos erővel és rendkívüli
intelligenciával bír. Frankenstein társat ígér neki, szavát végül mégsem tartja be.
Ehelyett a szörnyet üldözik a sarkvidéken át Ahab Moby Dickre vadászó stílusában.
Ezen a ponton mondja Frankenstein, utalva a szörnynek készítendő lehetséges társra:
„Még ha elhagyják is Európát, és az Újvilág vadonjaiban keresnek lakóhelyet, annak
a kölcsönös megértésnek, amelyre annyira szomjazott a démon, gyerekek lesznek a
gyümölcsei, a földön elszaporodik az ördögfajzat, s magát az emberfaj létét is bizonytalanná
s csupa félelemmé teszi. Vajon jogom van-e a magam javára ekkora átkot
szabadítani rá számtalan emberi nemzedékre? Annak idején meghatott az általam
teremtett lény érvelése. Démoni fenyegetése megfosztott józan eszemtől. De most
először eszembe ötlöttek ígéretem gonosz következményei. Végigfutott a hátamon a
hideg, ha arra gondoltam, hogy a jövendő korok, mint a pestist, fognak átkozni, mert
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Joseph D. Miller: Sex, Superman, and Sociobiology in Science Fiction.
in Aliens. The Anthropology of Science Fiction (Edited by George E. Slusser and Eric S. Rabkin). Southern Illinois
University Press, Carbondale and Edwardsville, 1987, 78–88. o.
Philip Wylie: The Gladiator. Knopf, New York, 1930.
Superman, no. 297. DC Comics, New York, 1976.
Larry Niven: Man of Steel, Woman of Kleenex. in All the Myriad Ways, Ballantine, New York, 1971.
005
prae