letölthető pdf - Prae

letölthető pdf - Prae letölthető pdf - Prae

10.11.2014 Views

gecije illatát, a jó kurva anyádat, ugrok fel erre, te szemét geci, pofon vágom egyszer, kétszer, meglepődik, látom, erre nem számított, s mire észbe kapna, hogy visszaüssön, belemélyesztem a körmeimet a szeme alatti puha bőrbe, vigyázok azért, hogy ne vakítsam meg, csak valami maradandó nyomot hagyjak szép arcán, valószerűtlenül kezd el ömleni belőle a vér, erre már megint ököllel ver az arcomba, legalább négyszer, mire elterülök, akkor még oldalba rúg legalább ugyanennyiszer, egy reccsenésről pontosan tudom, hogy eltörte az egyik lengőbordámat, mire újra elhányom magam, már a cipőjét is felveszi, és azzal rúg fejbe, kicsi jut a nyersbőr fűzőkre is, számból folyik a vér, megint a spermája illatát érzem, a szeme alatt tartja a hányásfoltos gatyáját, azt hiszem, gyáva ahhoz, hogy megöljön, mit fogok mondani otthon az asszonynak a sebről, kedvem lenne most már tényleg kitolni a szemét, de nem bírok megmozdulni sem, jeget vesz ki a fagyasztóból, nyitva hagyja a hűtő ajtaját és bevágja maga mögött az ajtót, nem hallom a liftet mozdulni, akkor most tényleg kiveri előtte, gondolom, vért köpök, de a gecije ízét érzem, azt a lehetetlenül finomat, hogy basszon meg téged a kurva úristen, mondom, de nyilván vigyázni fog rá az ég, és reggel lesz, mire fel bírok állni az újabb hányások maradványaiból meg a határozottan növekvő vértócsákból, belátni, hogy majd valami váratlan utcai verekedésre fog hivatkozni, melybe ártatlanul és naivan keveredett, majd talán hátulról fogja gyömöszölni az asszonyt, ott legalább nem baj, ha a bebaszott zsidó kurva arcát látja csak, biztos durva is lesz kicsit, ám a feleség ezt éppen hogy élvezni fogja, miközben én bezárom a hűtő ajtaját, kezemben az utolsó üveg vodkával, s majd épp ő javasolja, hogy krémezzék be együtt a seggét, ezt akarja, és az az elragadó fasz kalamol majd anya seggében, egészen felpürésíti a szart benne, hozzáadja azt a finom gecijét, de az asszony nem fogja lefosni a faszát, igaz, élvezni sem nagyon élvezi a dolgot, csak megvárja, hogy apa, ez a drága ember, akit ok nélkül bántottak éjjel az utcán, beleélvezzen, majd kimászik alóla, ekkorra már a munkahelyemre is telefonálok, hogy beteg vagyok, de a titkárnő nyilván hallja hangomban a részeget, nem érdekel, a feleség kúrás után kicsit vár, hogy sértődés ne legyen, de azt a bámulatos, ám immár szaros faszt mégsem veszi a szájába, aztán felteszi a gyereknek a tejet melegedni, kimegy a vécére és sírva könnyít magán, kicsit véres a szarja, nem baj, majd bekeni valamivel a sebet, gondolja, már ha megtalálja, nem fogod megtalálni, nem fogsz semmit sem találni, te hülye, mondom, amikor megiszom a vodka maradékát, és újra elalszom a konyha padlóján, orvoshoz úgysem megyek ezután, pedig talán felírna valamit a zúzódásaimra, adott esetben felajánlaná, hogy szívesen meg is baszna, de te sem találnál semmit, baszd meg, a forró, lucskos pinámon, a hatalmas csiklómon kívül, azzal sem tudnál mit kezdeni, pláne nem a különösen nagyra nőtt kisajkaimmal, te balfasz, motyogom, mielőtt elalszom a műmárvány kövezeten tökrészegen, mint előző este is, valamelyik irracionális bárban, egy kellőképp vonzó, bár látványosan buta pasi szorításában.

Csobànka Zsuzsa Geci a pina Négyszer számoltam újra, mire beláttam, sose lesz meg. Pedig pontosan emlékszem mindre. Nincs legszebb. Van, amelyik fodrosabb, gömbölyűbb. Vannak, akik finomak. Vannak a szőrösek, azoktól úgy kell tangózni a számban, hogy ne nyeljem le az összeset. Én nem bánnám, ám amikor elkezdek öklendezni a fennakadt szőröktől, az már nekik se jó. De a borotvált pinákat és faszokat ki nem állhatom. Persze van legszebb. Mindig az aktuális. Ha éppen görbe, rövid, vékony, vagy ellenkezőleg, túl egyenes, hosszú, vastag. Hugyos, szaros, vagy alig száradt meg rajta a sperma, pláne, ha nem is belőlem csordult ki. Akkor éppen az. Főleg az. Ezek mind nyomokat hagynak. Kívül is, belül is. Kiszívják a bőrt, ami olyan foltot hagy, mint évekkel ezelőtt, még az óvodában. De azt magamnak szívtam ki, és csak a könyökhajlatban. Előredőltem, beleszagoltam, mintha émelyegtem volna, finoman húzódott hátra a nyelvem. Csak akkor hagytam abba, amikor feljött a keserű epe. Mint a méreg, de azt hittem, játszom. Aztán takargatni kellett a vörös pettyeket, a nagy foltot, mert hülye vagy, fiam. Lehetetlen volt azokat az éktelenkedő rózsákat elrejteni. A nyomok maradtak, nem tudtam elég sokáig elszámolni. Később az erőszakosak és a gyávák is ezt akarták. Beleharaptak a nyakamba, a nyakgödrömbe, a vállamba, az ujjamba, a derekamba és a seggembe, a combomba, a térdhajlatomba. Nem puhítottak meg, nem akarták, hogy megnyíljak, szárazon szeretik, és durván. Mint én. Nem tudom, te hogy. Szeretem a félholdakat a testem különböző pontjain, szeretem a vörös hegeket, a frisseket és a gyógyulókat. Körömmel vagy foggal, de annál jobb, minél lehetetlenebb módon kerülnek rám. Dörzsölni lábujjal, sarokkal, addig, míg sebes nem lesz. Egyszer próbáld ki. Vagy kifacsarni a testem olyan képtelen pózokba, hogy aztán kisebb-nagyobb duzzanatok, rándulások keletkezzenek. De a műfaszokat és a bilincset felejtsd el. A régebbi nyomok eleinte zavarba jöttek az újabbaktól. Az újabbak mohók voltak, követelőzők. Állandóan kérdéseket tettek fel, amelyekre rögtön választ vártak. Nem lehetett nem szólni. Ha nem is akartak, maguktól kezdtek el beszélni a régi hegek, mintha félálomban, dadogni; motyorogtak éjszakánként. Az újak reggel hallgattak. Akkor a régiek ijedtek meg, vágtak egymás szavába, de az újak némák maradtak. Nincs mit mondanunk, mondták. Aztán az egyik éjjel egy néhány hónapos heg nem bírt elaludni. Valaki egy óvatlan mozdulattal belemart, égetett a frissen felsértett seb. Ő hallgatta ki aznap éjjel a duruzsolást. Később úgy mesélte, egészen különösek voltak a szagok is. Egyszerre kavargott a levegőben mindaz, ami különkülön ínycsiklandozó, és kavarta fel az ember gyomrát. Amit látott, formák kavalkádja, a felismerhetetlenségig egymásba gabalyodó fodros, gömbölyű. Amit hallott, arról nem volt mit mondania. Igazából nem emlékezett a szavakra sem. Reggelre elfelejtett beszélni. Ez a baj velünk, nyomokkal, sugdolóztak az újak, tartsd a szád, förmedt rá egy varas, vastag csík. 041 prae

gecije illatát, a jó kurva anyádat, ugrok fel erre, te szemét geci, pofon vágom egyszer,<br />

kétszer, meglepődik, látom, erre nem számított, s mire észbe kapna, hogy visszaüssön,<br />

belemélyesztem a körmeimet a szeme alatti puha bőrbe, vigyázok azért, hogy ne vakítsam<br />

meg, csak valami maradandó nyomot hagyjak szép arcán, valószerűtlenül kezd el<br />

ömleni belőle a vér, erre már megint ököllel ver az arcomba, legalább négyszer, mire<br />

elterülök, akkor még oldalba rúg legalább ugyanennyiszer, egy reccsenésről pontosan<br />

tudom, hogy eltörte az egyik lengőbordámat, mire újra elhányom magam, már a cipőjét<br />

is felveszi, és azzal rúg fejbe, kicsi jut a nyersbőr fűzőkre is, számból folyik a<br />

vér, megint a spermája illatát érzem, a szeme alatt tartja a hányásfoltos gatyáját, azt<br />

hiszem, gyáva ahhoz, hogy megöljön, mit fogok mondani otthon az asszonynak a<br />

sebről, kedvem lenne most már tényleg kitolni<br />

a szemét, de nem bírok megmozdulni sem, jeget<br />

vesz ki a fagyasztóból, nyitva hagyja a hűtő ajtaját<br />

és bevágja maga mögött az ajtót, nem hallom a<br />

liftet mozdulni, akkor most tényleg kiveri előtte,<br />

gondolom, vért köpök, de a gecije ízét érzem, azt<br />

a lehetetlenül finomat, hogy basszon meg téged a<br />

kurva úristen, mondom, de nyilván vigyázni fog<br />

rá az ég, és reggel lesz, mire fel bírok állni az újabb<br />

hányások maradványaiból meg a határozottan<br />

növekvő vértócsákból, belátni, hogy majd valami<br />

váratlan utcai verekedésre fog hivatkozni,<br />

melybe ártatlanul és naivan keveredett, majd talán<br />

hátulról fogja gyömöszölni az asszonyt, ott<br />

legalább nem baj, ha a bebaszott zsidó kurva<br />

arcát látja csak, biztos durva is lesz kicsit, ám a<br />

feleség ezt éppen hogy élvezni fogja, miközben én bezárom a hűtő ajtaját, kezemben<br />

az utolsó üveg vodkával, s majd épp ő javasolja, hogy krémezzék be együtt a seggét,<br />

ezt akarja, és az az elragadó fasz kalamol majd anya seggében, egészen felpürésíti a<br />

szart benne, hozzáadja azt a finom gecijét, de az asszony nem fogja lefosni a faszát,<br />

igaz, élvezni sem nagyon élvezi a dolgot, csak megvárja, hogy apa, ez a drága ember,<br />

akit ok nélkül bántottak éjjel az utcán, beleélvezzen, majd kimászik alóla, ekkorra<br />

már a munkahelyemre is telefonálok, hogy beteg vagyok, de a titkárnő nyilván hallja<br />

hangomban a részeget, nem érdekel, a feleség kúrás után kicsit vár, hogy sértődés ne<br />

legyen, de azt a bámulatos, ám immár szaros faszt mégsem veszi a szájába, aztán felteszi<br />

a gyereknek a tejet melegedni, kimegy a vécére és sírva könnyít magán, kicsit<br />

véres a szarja, nem baj, majd bekeni valamivel a sebet, gondolja, már ha megtalálja,<br />

nem fogod megtalálni, nem fogsz semmit sem találni, te hülye, mondom, amikor<br />

megiszom a vodka maradékát, és újra elalszom a konyha padlóján, orvoshoz úgysem<br />

megyek ezután, pedig talán felírna valamit a zúzódásaimra, adott esetben felajánlaná,<br />

hogy szívesen meg is baszna, de te sem találnál semmit, baszd meg, a forró, lucskos<br />

pinámon, a hatalmas csiklómon kívül, azzal sem tudnál mit kezdeni, pláne nem a<br />

különösen nagyra nőtt kisajkaimmal, te balfasz, motyogom, mielőtt elalszom a műmárvány<br />

kövezeten tökrészegen, mint előző este is, valamelyik irracionális bárban, egy<br />

kellőképp vonzó, bár látványosan buta pasi szorításában.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!