letölthető pdf - Prae

”vàry Emma
KªnnyûbÑvàrok és ebihalak
Ott zsivajogtak mind a sötét és visszhangos folyosón, és én csodálkoztam, mert ennyi
embert eddig csak május elsején, a felvonuláson láttam, de pláne ennyi gyereket
együtt. El sem tudtam képzelni, hogy rajtunk kívül még ilyen sokan léteznek, és hogy
önszántukból elmennek, gyülekeznek, de vidáman, nem úgy, mint május elsején, ami
a munka ünnepe, és kötelező hurkapálcán zászlót lengetni. A sok magas, fehér zománcfestékes
ajtó közül anyám rögtön tudta, hogy melyiken kell bevinni engem. A
húgomat már korábban lepasszolta, de hogy mikor és hol, nem vettem észre, mert az
igazat megvallva, nem voltam oda a húgomért, így az sem zavart, hogy fogalmam sem
volt, hova kerül. Később megtudtam, hogy egész évben ott volt tőlem három-négy
ajtónyira, mert a kiscsoportba került. Engem a nagycsoportban helyeztek el, bár igazság
és a korom szerint csak középsős lettem volna. Anyám azt mondta, egy vörösre
festett, nagy átmérőjű hajhurkákkal rendelkező nőre, hogy Zsóka néni. A dada és a
délutános óvónő nevét nem tudtam megjegyezni, és később az osztálytársaim, majd
évfolyamtársaim nevét sem. Szóval Zsóka néni, meg este jövök, és szépen kimasírozott
a sötét folyosón át, vissza se nézett, honvédségi óvoda.
Óvónéni hogy bírja megkülönböztetni ezt a sok egyforma gyereket? Csak a ruhájuk
más, de talán még az sem igazán. Van egy-két ingtípus, kicsit más kockás, de a fiúk
hamar észreveszik, hogy Zsóka néni az ingre megy, és cserélnek.
Pirosra festett, jó nehéz fémszékek voltak, össze-vissza szétszóródtak már a teremben.
Kinéztem egy félreesőt, leültem, és vártam, hogy jöjjenek értem. Az ebédet kihagytam,
és fél hatkor meg is érkezett anyám, ahogy ígérte, akkor felálltam a kisszékről, apám
az autóban várt. Előkerült közben a húgom is, és rögtön elkezdett folyni belőle a megállíthatatlan
szóáradat.
Este szóltam, hogy kell majd tisztasági csomagot, meg tornazsákot vinni, plusz babzsákot,
ami nem tudom, micsoda. Jelem a kamilla, azt rá kell rakni mindenre, különben
a sok hülyegyerek azt hiszi, hogy az övé, mert nem ismerik föl a saját holmijukat. Húgomon
is tessék, nem a saját kabátja van, ha észrevette volna valaki. Anyám csodálkozott,
tényleg, és másnap vihorászva visszacserélték egy másik anyukával. Ezenkívül kell
az oltási könyvem, mert holnap jön az orvos.
Nincs orvosi vizsgálat különben, csak egyenesen miattunk jött be ma a doktor. Az
orvosi szoba majdnem pont szembe van a csoportommal, amit úgy hívnak, vegyes csoport.
Be kell menni, ott van egy öregebb nő, aki a vezető óvónő, és kérdőn méregeti
az orvost, aki engem méreget. Meztelenre vetkőztetve állok a mérlegen, és a lengő
kart hintáztatom, amíg valamiről beszélnek a fejem fölött. Az oltási könyvem sincs
rendben, és előirányoznak néhány elmaradt oltást az elkövetkezendő hetekre, micsoda
öröm.
*
Részlet a szerző Lányregény című könyvéből
033
prae