letölthető pdf - Prae

letölthető pdf - Prae letölthető pdf - Prae

10.11.2014 Views

percepciójával, vagyis, különösen az átkapcsolás után, eredeti nélküli, tökéletes másolatként foghatók fel. Ebben az esetben Baudrillard szimulákrum-elmélete szerint konstruálódik a szubjektum, vagyis csupán a valóságos jeleként működik, a halál elkerülésének szemiotikai és biológiai allegóriája lesz. „A valóság soha többé nem jöhet létre: ez a modell vitális funkciója a halálnak, vagy inkább a megelőlegezett feltámadásnak e rendszerben, amely még a halál eljövetelének sem ad esélyt. A hiperreális, immár a képzeletbelitől és a valóságos és képzeletbeli közti megkülönböztetéstől védetten, csupán a modellek globális körforgásának s a különbségek szimulált generálásának ad helyet.” 17 Jean Baudrillard rendszerében a modell az organikus agynak, a hiperreális a valóság szimulált, csupán a valósnak a valós jelével történő felváltásával egyezik. A fenti gondolat metaforikusan az Egan-novella narrátorának átkapcsolás utáni halhatatlanságát is leírja. Ebben a szisztémában az eredeti és a másolat közötti különbség maga is szimulákrummá válik, vagyis egy eredetijétől megfosztott másolat lesz, amely „nincs viszonyban semmiféle realitással: önmaga tiszta szimulákruma”. 18 „Arra gondoltam: ha hallok valamit, amitől furcsán érzem magam és amitől elszédülök, akkor azt hogyan érzi majd a kristály? Pontosan ugyanúgy, vontam le a következtetést; nem fogja tudni, hogy a kristály érezte, és az is kíváncsi lesz rá, hogy miként érezhet a kristály, és ugyanarra a következtetésre jut: »Pontosan ugyanúgy; nem fogja tudni, hogy a kristály érezte, és az is kíváncsi lesz rá, hogy miként érezhet a kristály…«” 19 Két érzékelő szubjektum adott tehát: az organikus és a mesterséges, azonban percepcióbeli különbség nem figyelhető meg köztük, mivel ugyanazokra az érzékszervekre kapcsolódnak. Ha a kristálynak van önálló tudata, akkor képes a Másik és az én különbségének felismerésére, következésképpen saját magát ugyanúgy szubjektumként tételezi, miként az organikus agy. Ebből logikusan következik, hogy a mesterségesen megduplázott identitás két résztvevője számára a valóság pontosan ugyanolyannak tűnik: a tökéletes másolat mindenben azonos az eredetijével, és nem tudja önmagáról, hogy másolat, miként az eredeti sincs tudatában annak, hogy eredeti, csupán a koherens identitás kialakítása érdekében feltételezi azt. Ettől a ponttól nincs értelme az eredeti és a másolat megkülönböztetésének, hiszen mindkettő ugyanolyan identitásként vagy individuumként fogja fel önmagát: a mise-en-abyme működésére hasonlító fenti szövegrész a másolat és az eredeti egymást tükröző képére hívja fel a figyelmet, ahol már irreleváns a másolat-eredeti bináris kategóriáinak megkülönböztetése. Gilles Deleuze a szimulákrumot a baudrillard-i elmélettől gyökeresen eltérően értelmezi. Számára a szimulákrum nem a tökéletes másolat, az eredetijét elveszített, önreferenciális jel, amely lehetetlenné teszi bárminemű különbség felállítását, hanem pont ellenkezőleg: a szimulákrum alapvető tulajdonsága az eredetitől való különbségében rejlik, a megtévesztés, a szimuláció csupán hasonlóságra épül, azonban ez kívülről, nem pedig a dolgok belsejéből fakad. A szimulákrum a hasonlóság hatását kelti, de ez egy totális, pragmatikus egyezőség, amelyet a modellen kívüli hatások hoznak létre. A szimulákrum ezért a modell és a másolat összefüggésében nem definiálható. Deleuze értelmezésében a modell, ha a szimulákrum esetében egyáltalán relevánsnak tekinthető, nem az eredeti, hanem a Másikat megtestesítő modell, amelynek hozadéka az internalizált különbség. 20 A novella végkifejletében a kristály ráeszmél önnön identitásának lényegére. Mivel a világot legfeljebb a bináris és következésképpen tudathasa- 17 Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége (Ford. Gángó Gábor). In Kiss Attila Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 162. o. 18 Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége. I. m. 165. o. 19 Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 190. o. 20 Gilles Deleuze: The Logic of Sense. Continuum, London, 2004. 295. o.

dásos állapotban tudja csak elképzelni, revelációként hasít belé a gondolat, hogy öntudatra ébredése újrarendezi és értelemmel ruházza fel a számára érthetetlen világot. A kristályidentitás rendet teremt a szimulákrum skizofrén világában: „Ó, legalább egy hisztérikus nevetést meg kellett volna engedjek magamnak, amikor végül rájöttem, hogy én magam vagyok a kristály”. 21 A baudrillard-i szimulákrum egyezősége a deleuzi különbségre épülő szimulákrum-felfogásba csap át, amely lehetővé teszi, hogy a szubjektum-Másik dichotómia alapján újra rendezetté és értelmezhetővé váljon a világ. „Ami azt a férfit illeti, aki… borzalmasan meg volt rémülve a rá váró esetleges haláltól –, még nem tudom hogy vélekedjem felőle. Lehet, hogy együttérzést kellene tanúsítanom…, de ő mégsem valóságos a számomra. Végül is fogalmam sincs, mit érzett önmagával kapcsolatban, milyen volt a legbelső élete, milyennek tartotta a létezést, hogy azt összevethessem az enyémmel.” 22 A novella végkifejletében a Ndoli-készülék gondolatai egyértelműen tanúsítják, hogy az átkapcsolás befejeztével a kristály tudatában van önnön másolat-jellegének, és ez az önreflexivitás lehetővé teszi a narrátor organikus és szimulált identitásának megkülönböztetését. Más szóval a kezdeti fiktív és utópikus szimulákrum-ideológia 23 egy disztopikus és öntükröző élménnyé válik: „Tizenöt-húsz éven át transzplantációkra lesz szükségem, azután majd egy új testre, de ez már nem aggaszt – most már meghalhatok a műtőasztalon. Úgy ezer év múlva új hardverre lesz szükségem, hogy megbirkózhassak a memóriámban felgyülemlett adathalmazzal, de bízom benne, hogy addig is eseménytelen lesz az életem. […] Elméletben akár megérhetem a Nagy Reccs bekövetkezését is, és a világegyetem összeomlásával együtt pusztulhatok el.” 24 A ribofunk azért figyelemreméltó ága a tudományos-fantasztikus irodalomnak, mert a fikcionálás során olyan témákat vet fel, amelyek továbbgondolása nem csupán a képzelet ajtaját nyitja tágra, hanem sikeresen alkalmazza a posztmodern regény narratív hagyományait, ugyanakkor komoly problémákat is vethet fel az elméleti megközelítések számára. A kritikai kultúrakutatás (cultural studies) hatására az identitás kutatása kiemelt fontosságúvá vált a kortárs irodalomban, és a RF ehhez további adalékokkal tud szolgálni, miként azt Greg Egan novellái is mutatják. Ennek az oka az, hogy a tudományos fantasztikum más irodalmi áramlatoknál sokkal könnyebben szakad el a valóságtól, és így olyan identitás-pozíciókat ábrázolhat, amelyek a kanonikus irodalomban csak szórványosan vannak jelen. A RF biológiai paradigmája mindenképpen figyelemreméltó vállalkozás, mert nem csupán a populáris irodalom kedvelőit, vagy a természettudományokban jártas szakembereket, hanem az irodalmárokat is megszólítja, és provokatív témafelvetéseivel gondolkodásra készteti őket. 21 Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 198. o. 22 Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 202. o. 23 Miként az átkapcsolást felügyelő neurológus megjegyzi: „A legtöbb ember számára az okozza a legnagyobb sokkot, hogy semmi különbséget nem érez.” Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 200. o. 24 Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 202. o. 029 prae

dásos állapotban tudja csak elképzelni, revelációként hasít belé a gondolat, hogy öntudatra<br />

ébredése újrarendezi és értelemmel ruházza fel a számára érthetetlen világot. A kristályidentitás<br />

rendet teremt a szimulákrum skizofrén világában: „Ó, legalább egy hisztérikus<br />

nevetést meg kellett volna engedjek magamnak, amikor végül rájöttem, hogy én magam<br />

vagyok a kristály”. 21 A baudrillard-i szimulákrum egyezősége a deleuzi különbségre épülő<br />

szimulákrum-felfogásba csap át, amely lehetővé teszi, hogy a szubjektum-Másik dichotómia<br />

alapján újra rendezetté és értelmezhetővé váljon a világ. „Ami azt a férfit illeti, aki…<br />

borzalmasan meg volt rémülve a rá váró esetleges haláltól –, még nem tudom hogy vélekedjem<br />

felőle. Lehet, hogy együttérzést kellene tanúsítanom…, de ő mégsem valóságos a<br />

számomra. Végül is fogalmam sincs, mit érzett önmagával kapcsolatban, milyen volt a legbelső<br />

élete, milyennek tartotta a létezést, hogy azt összevethessem az enyémmel.” 22<br />

A novella végkifejletében a Ndoli-készülék gondolatai egyértelműen tanúsítják,<br />

hogy az átkapcsolás befejeztével a kristály tudatában van önnön másolat-jellegének, és<br />

ez az önreflexivitás lehetővé teszi a narrátor organikus és szimulált identitásának megkülönböztetését.<br />

Más szóval a kezdeti fiktív és utópikus szimulákrum-ideológia 23 egy<br />

disztopikus és öntükröző élménnyé válik: „Tizenöt-húsz éven át transzplantációkra<br />

lesz szükségem, azután majd egy új testre, de ez már nem aggaszt – most már<br />

meghalhatok a műtőasztalon. Úgy ezer év múlva új hardverre lesz szükségem, hogy<br />

megbirkózhassak a memóriámban felgyülemlett adathalmazzal, de bízom benne, hogy<br />

addig is eseménytelen lesz az életem. […] Elméletben akár megérhetem a Nagy Reccs<br />

bekövetkezését is, és a világegyetem összeomlásával együtt pusztulhatok el.” 24<br />

A ribofunk azért figyelemreméltó ága a tudományos-fantasztikus irodalomnak,<br />

mert a fikcionálás során olyan témákat vet fel, amelyek továbbgondolása nem csupán<br />

a képzelet ajtaját nyitja tágra, hanem sikeresen alkalmazza a posztmodern regény narratív<br />

hagyományait, ugyanakkor komoly problémákat is vethet fel az elméleti megközelítések<br />

számára. A kritikai kultúrakutatás (cultural studies) hatására az identitás<br />

kutatása kiemelt fontosságúvá vált a kortárs irodalomban, és a RF ehhez további<br />

adalékokkal tud szolgálni, miként azt Greg Egan novellái is mutatják. Ennek az oka<br />

az, hogy a tudományos fantasztikum más irodalmi áramlatoknál sokkal könnyebben<br />

szakad el a valóságtól, és így olyan identitás-pozíciókat ábrázolhat, amelyek a kanonikus<br />

irodalomban csak szórványosan vannak jelen. A RF biológiai paradigmája<br />

mindenképpen figyelemreméltó vállalkozás, mert nem csupán a populáris irodalom<br />

kedvelőit, vagy a természettudományokban jártas szakembereket, hanem az irodalmárokat<br />

is megszólítja, és provokatív témafelvetéseivel gondolkodásra készteti őket.<br />

21<br />

Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 198. o.<br />

22<br />

Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 202. o.<br />

23<br />

Miként az átkapcsolást felügyelő neurológus megjegyzi: „A legtöbb ember számára az okozza a legnagyobb sokkot,<br />

hogy semmi különbséget nem érez.” Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 200. o.<br />

24<br />

Egan: Hogy önmagam lehessek. I. m. 202. o.<br />

029<br />

prae

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!