letölthető pdf - Prae

(A bolygó és élővilágának felfedezéséről, elnevezéséről a Mikroba című novella számol be.)
Felismerésüket megnehezíti a földitől nagyban eltérő bioszféra, mely mindaddig ismeretlen
evolúciójával sokáig a legendák világába utalja a bolygó rejtett urait, az intelligens mikrobákat
(mikrozooidokat, mikróembereket, mikrókat, nővérkéket, phycozooidensis-okat, ahogy a
regényben többféle nézőpont és nyelv szerint elneveződnek).
Az ismert csillagtávszelet peremvidékén lévő bolygó neve (a „Gyermekek csillaga”
– az újjászületés planétája): Prokarion, ami nem véletlen: „egyedülálló élővilágáról
kapta a nevét. A prokarioni élőlények maghártya nélküli sejtjei – a növényeké és az
állatoké egyaránt – körkörös kromoszómákat tartalmaztak, akárcsak a baktériumok,
vagyis a prokarióták. A prokarioni sejtek azonban egyúttal gyűrű alakúak is voltak. A
fejlettebb, többsejtű élőlények pedig ugyanezt az alakot vették fel, a fotoszintetizáló
fikoidoktól kezdve (…) a gumiabroncs alakú állatszerű lényekig, a »zooidokig«, amelyek
a mezőkön gurulva legeltek – vagy vadásztak azokra, akik ott legeltek.” A sejtmag,
mely a földi életben a DNS-t rejti, kialakulatlansága (eukarióták hiánya) tehát nem
kizáró tényező a törzsfejlődés szempontjából, a sejten belüli munkamegosztás, majd
több sejt kooperációjából születő „épületek”: többsejtűek léte nem igényli a sejtszerkezet
ilyen tagozódását. A DNS, azaz a replikációra képes génláncolat, a maga
kromoszómáival hasonló módon kialakulhatott. Hasonlóan, de eltérően, ugyanis a
Prokarion élővilágának DNS-ei a földi duplextől (dupla helix, kettős spirál vagy kettős
csigalépcső) különbözően triplexek (gondoljunk itt Az ötödik elem című film mondosavanjainak
genetikai tesztjére, mely nagyságrenddel nagyobb számú DNS-láncú
az emberinél), jobbára ugyanazon anyagokból épülnek fel (hidrogén, szén, oxigén,
nitrogén, de kén és foszfor helyett arzén), ám sokkal több kapcsolódásra képesek.
(„A vékony ózonréteg keveset szűrt ki a nap ultraibolya sugaraiból, nem úgy, mint
más világokon. Ez lehetett az egyik oka, hogy itt három szálból sodort kromoszómák
fejlődtek ki, így védték a DNS-t a mutációtól.”) A gének vagy cisztonok elemeinek összekapcsolódása
és a sejtek reprodukciója a triplexből adódóan máshogy megy végbe, mint a
földi verzióban. Esetünkben mitózis (sejtosztódás) a bevett szokás, a Prokarion gyűrű vagy
fánk alakú sejtjeinél két sejt összevegyül, DNS-csigalépcsőik felbomlanak, majd kettesével
összekapcsolódnak, így három utód-sejtet hoznak létre két-két DNS-lánccal, majd az
utódsejtek láncai a nukleotid kapcsolódás (földihez hasonló) szabályai szerint létrehozzák,
felépítik a harmadik láncot. A sejtek evolúciója ezen különlegesség mentén hozta létre a
prokarioni élővilág evolúcióját, ahol a fenti idézet szerint a lények követik a sejtek alakzatát.
Az eltérő molekuláris építőanyagok miatt azonban emberi táplálkozásra nem alkalmas
a bolygó élővilága, mivel a sejtek „triplex kromoszómáik mutagének voltak, »fehérjéik«
megemészthetetlen aminosavakat tartalmaztak, sejthártyáik pedig tele voltak arzénnal.”
A mikrozooidokként azonosított, a baktériumokhoz hasonló élőlények a törzsfejlődésük
szerint mintegy száz éve váltak el más mikrobafajoktól (ez az ő léptékeik alapján
kb. 52 millió év), hozták létre civilizációikat, melynek során a megélhetésükhöz
szükséges haszonnövényeket és állatokat uralmuk alá vonták, az időjárást szabályozták,
fejlett kommunikációs hálózatot hoztak létre bolygószinten (lumineszcensfehérjéket
termeltek ki, mindegyik mikrobalény egy fotoprotein-mátrixba kódolja az adatait). A
szimbiótává váló emberrel is a retinára vetített képekkel kommunikálnak (neurotranszmitterekkel
optikai receptorokat manipulálnak). A mikrozooidok az emberi világot
ugyanúgy nem viselik el, mint ahogy az emberek sem tudják megemészteni a prokarioni
táplálékot (ezért életformálják: genetikailag átalakítják őket), a szervezetbe bejutva szilikátot
képeznek maguk köré, mintegy védőburokként – az emberek az életformálás
előtt nanoplaszt (trilliónyi mikroszkopikus számítógép, lásd nanotechnológia) ruhában
021
prae