Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ràcz I. Péter<br />
EvolÏciÑ<br />
màsként<br />
Slonczewski mikrobài<br />
Az általunk életnek nevezett, szén<br />
alapú biokémiai reprodukció<br />
kialakulása és folyamata körüli<br />
tudományos vizsgálatoknak, feltárásoknak<br />
még csak az elején tartunk,<br />
mégis, mind a tudományos<br />
szakírók, mind a szépirodalom<br />
képviselőinek hipotéziseiben és<br />
fantáziájában felmerült a mienktől<br />
eltérő, az univerzum molekuláris<br />
összetételének koncentrációjától<br />
függő alternatív evolúció elmélete.<br />
A gondolatkísérletek (tegyük<br />
fel…, mi lenne, ha…, elképzelhető…)<br />
a legújabb felfedezések<br />
tükrében nem is tűnnek olyan<br />
elképesztőnek, hiszen a földi szférában is létezik számos olyan baktérium, melynek<br />
táplálékául olyan anyagok szolgálnak, melyek a többsejtűek, így az ember számára<br />
is halálos mérgek (például cián). A kozmológiában is jártas tudósok szerint a szénen<br />
kívül a legvalószínűbb, polimerizációra képes elem a szilícium, amely a világegyetem<br />
más pontjain létrehozhatott replikációra alkalmas formációkat. Ugyanakkor ezzel<br />
párhuzamosan léteznek olyan elképzelések is, amelyek magán a Földön feltételezik<br />
a szervetlen anyagok replikációra való hajlamát, sőt, akár a DNS-t megelőző, az őslevesben<br />
úszkáló, majd a DNS dominánssá válásával eltűnő polimerek lehetőségét is<br />
számba veszik, mint az élet kialakulásának forráspontját. A tudomány (kozmológia,<br />
mikrobiológia, virológia, evolúcióbiológia) jelenlegi állása természetesen számos üres<br />
helyet biztosít a (szépírói) képzeletnek (itt nem a tapasztalati valóságot elutasító vallási<br />
fantasztákra, kreacionistákra, indesign evolúcióelmélet-hívőkre gondolok), melyek termékenyítő<br />
erővel hathatnak vissza magára a tudományos kutatásokra (számos kutatóhely,<br />
például a NASA is, pályázatok formájában ösztökéli a tudományos közegen túli<br />
ötletgyártókat bizonyos problémák megoldására). Ezen képzeletgyártók egyik formája<br />
a szépirodalom, esetünkben a tudományos (szép)irodalom, azaz a science fiction, annak<br />
is a biológiai elméletek tárgykörét hasznosító ága: a biológiai sci-fi.<br />
E szekció jeles művelője Joan L. Slonczewski, aki „civil”-ben mikrobiológus kutatóként<br />
is szakmájának elismert képviselője. (Slonczewski szépirodalmi és tudományos<br />
elismertségével egyik kitűnő „utóda” James D. Watsonnak, aki a DNS-szerkezet<br />
felfedezéséért járó Nobel-díj elnyerése mellett az irodalmi Nobel-díjra is fel<br />
lett terjesztve a felfedezésről beszámoló írásáért. De a sort sokáig folytathatnánk a<br />
remekül író természettudósok köréből, elég csak Fred Hoyle vagy Richard Dawkins<br />
nevét megemlíteni.) Slonczewski 2006 óta magyarul is elérhető regényében, a Génszimfóniában,<br />
kutatási területét hasznosítva, egy, a földitől különböző intelligens<br />
életformáról és elterjedéséről ír, mely éppen a tudományos kidolgozottsága miatt, ha<br />
mégannyira a fikció területén is, komolyan elgondolkoztatja az embert: az idegenség<br />
fogalmát az élet, az evolúció terén is újra kell definiálnunk (mint oly sok mást is, ebből<br />
fakadóan).<br />
Írásomban az intelligens mikroba-életformák (ki ne emlékeznék az orosz író,<br />
Grigorij Osztyer Mikro Miki, a mikroba című gyermekmesekönyvére! legutóbb a német<br />
Frank Schätzing Raj című regénye emelkedett ki e tárgykörben) Slonczewski-féle<br />
019<br />
prae
Change language