A BÃ¼kk helyneveinek nÃ©vrendszertani leÃrÃ¡sa - Magyar ...

Debreceni Egyetem 

Bölcsészettudományi Kar 

Magyar Nyelvtudományi Intézet 

A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása 

Témavezető: Dr. Tóth Valéria 

egyetemi adjunktus 

Készítette: Magyar Judit 

V. magyar – IV.néprajz 

Debrecen 

2009

Tartalomjegyzék 

I. Bevezetés....................................................................................................................... 3 

II. Az alkalmazott elemzési modell és annak előzményei ................................................ 5 

III. A helynévfajták........................................................................................................... 7 

IV. A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása.......................................................... 12 

1. Funkcionális-szemantikai elemzés ......................................................................... 12 

1.1. A névrész megjelöli a hely fajtáját .................................................................. 12 

1.2. A névrész megnevezi magát a helyet............................................................... 16 

1.3. A névrész kifejezi a hely valamely sajátosságát.............................................. 17 

1.3.1. A névrész kifejezi a hely valamely tulajdonságát..................................... 18 

1.3.2. A névrész kifejezi a hely viszonyát valamilyen külső dologhoz, 

körülményhez...................................................................................................... 20 

1.3.3. A névrész kifejezi a hely valamely más helyhez való viszonyát.............. 21 

1.3.4. Többféleképpen értelmezhető helynevek ................................................. 22 

2. Lexikális-morfológiai elemzés ............................................................................... 24 

2.1. Egyrészes helynevek........................................................................................ 25 

2.1.1. Köznévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek ................................... 25 

2.1.2. Tulajdonnévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek............................ 29 

2.2. Kétrészes helynevek ........................................................................................ 30 

2.2.1. A földrajzi köznévi utótagú kétrészes helynevek ..................................... 31 

2.2.2. Helynévi utótagú kétrészes helynevek...................................................... 41 

3. Keletkezéstörténeti vizsgálat .................................................................................. 42 

3.1. Szintagmatikus szerkesztéssel, jelzős szerkezetből alkotott nevek ................. 42 

3.2. Morfematikai szerkesztéssel alkotott helynevek ............................................. 43 

3.3. Jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek ................................................... 45 

3.4. Szerkezeti változással alakult helynevek......................................................... 46 

3.5. Névátvételek .................................................................................................... 47 

V. Összegzés................................................................................................................... 47 

Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 50 

Melléklet ......................................................................................................................... 53 

2

I. Bevezetés 

Dolgozatomban a Bükk hegység mai helynévanyagával foglalkozom. A 

helynév fogalmát és használati körét igen nehéz meghatározni. A helynév és a 

földrajzi név fogalmakat a szakirodalom általában szinonim terminusként kezeli. 

HOFFMANN ISTVÁN véleménye szerint a terminusok körében inkább engedhető meg a 

szinonimitás, mint a poliszémia vagy a homonímia (HOFFMANN 1993: 35–36). 

A helynév és a földrajzi név terminusok szinonimaként kezelésére már HAJDÚ 

MIHÁLY is rámutatott 1979-ben megjelent tanulmányában. Nincs egyetlen 

tudományág sem, ahol ne keletkeznének új fogalmak, amelyekre új műszavakat kell 

teremteni, vagy ahol nem lenne szükség egyes szakszavak jelentésének pontosabb 

meghatározására. Ilyen műszóként említi meg például a földrajzi név és a helynév 

szavainkat. „Ma a helynév a maga nem egészen egyértelmű jelentésével 

szinonimaként él a földrajzi név mellett, s az utóbbit tudományosabbnak vélve 

szívesen használják jelentős és jelentéktelen kiadványok egyaránt” (HAJDÚ: 1979: 

20). 

Mivel az általam alkalmazott modell alkotója a helynév terminust bizonyos 

értelemben jobbnak tartja – egyszerűbb a helyesírása, és rövidsége miatt könnyebben 

részt vehet a szóalkotásban –, ezért dolgozatomban én is ezt a terminust használom 

(vö. HOFFMANN 1993: 35). 

Vizsgálatom a Bükk hegység egész területére kiterjed. A hegység az Eger és a 

Sajó völgye között fekszik, neve a magyar bükk fanévből keletkezett metonimikus 

névadással, amely bizonyára a hegységet borító bükkösökkel lehet kapcsolatban 

(FNESz.). Megyei hovatartozását tekintve a Bükk hegység Borsod-Abaúj-Zemplén 

és Heves megye területén található. 

A dolgozat megírása előtt célszerűnek láttam közelebbről megismerkedni a 

vizsgált tájegységgel, ezért terepre indultam. Mivel szüleim egy, a Sajó folyó 

völgyében elterülő kisvárosban élnek, viszonylag könnyen eljutottam a kutatandó 

területre. Turistatérkép alapján sikerült a Bükk több területével megismerkednem. Ez 

a vizsgálat nagymértékben segítette a helynevek fajtájának megállapítását, illetve 

kisebb mértékben a funkcionális-szemantikai elemzést is. 

3

Dolgozatom két részből áll. Egyik jelentős része a Mellékletben helyet kapó 

adatbázis, amely adatszerűen tartalmazza a Bükk hegység összes helynevét, valamint 

a helynevek nyelvészeti elemzését kódok segítségével és a HOFFMANN ISTVÁN által 

kidolgozott elemzési modell kategóriáit felhasználva. A helynevek állományát a 

Bükk Turista- és Szabadidőtérkép 2006-os kiadása alapján állítottam össze. A 

dolgozat első felét az elemző rész alkotja, amelynek alapjául a HOFFMANN ISTVÁN 

„Helynevek nyelvi elemzése” című munkájában kidolgozott helynévelemzési modell 

szolgált (1993). Ebben az egységben a helyneveket az alapul szolgáló névelemzési 

tipológia mindhárom elemzési szintje szerint vizsgálom: a munkámat a funkcionálisszemantikai 

elemzéssel indítva, a lexikális-morfológiai leíráson át a történeti 

vizsgálattal fejezem be. 

Munkája bevezetésében HOFFMANN ISTVÁN ekképpen határozza meg vállalt 

feladatát: „arra törekszem tehát, hogy a magyar mikrotoponimák funkcionálisszerkezeti 

leírásának elméleti keretét létrehozzam, mindannak az elméleti és 

gyakorlati tapasztalatnak és tudásnak az egybeolvasztásával, amely e téren a magyar 

nyelvtudományban kikristályosodott” (HOFFMANN 1993: 5). Ezzel a névvizsgálati 

modellel lehetőségünk van arra, hogy „nagyszámú, a magyar nyelvterület egészét 

képviselő, esetleg történetileg kiterjesztett helynévanyagot is bemutassunk” 

(HOFFMANN 1993: 5). 

A Bükk hegység mai helynévanyagának nyelvészeti elemzése ebbe a kutatási 

célkitűzésbe illeszkedik bele, valamint ebből adódik a nehézsége és a szépsége is. 

Dolgozatomat nagymértékben segítették azok a monográfiák, amelyek ezt a 

helynévelemzési modellt korábban eredményesen alkalmazták, és ezzel munkámhoz 

is mintául szolgáltak: így például TÓTH VALÉRIA „Névrendszertani vizsgálatok a 

korai ómagyar korban” (2001a), RÁCZ ANITA „A régi Bihar vármegye 

településneveinek nyelvészeti vizsgálata” (2005), vagy PÓCZOS RITA „Az Árpád-kori 

Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése” (2001). Habár 

mindhárom szerző történeti névanyagot vizsgál, mégis módszereiben és alapelveiben 

remek iránymutatók a mai helynévanyag feldolgozására is. A szerzők egyrészt 

összeállították a vizsgálandó területek történeti-etimológiai szótárát, másrészt 

rendszerszerű elemzést végeztek ezen az összeállított anyagon. 

4

A kutatható helynévanyag megnövekedése azt a feladatot rója a 

nyelvtudományra, hogy felvázoljon egy átfogó képet a magyar helynévkincs 

egészéről, amely helyneveink általános jellegzetességeivel, névrendszerünk 

alapsajátosságaival ismertet meg bennünket (HOFFMANN 1993: 3). 

Egy tájegység modern kori helynévkincsét bemutató dolgozat talán majd ebben 

az átfogó kép megalkotásában segítheti a magyar nyelvtudományt. 

II. Az alkalmazott elemzési modell és annak előzményei 

Amint már azt a bevezetésben is említettem, dolgozatomban a HOFFMANN 

ISTVÁN által kidolgozott elemzési modellt alkalmazom, amely elsődleges szándéka 

szerint az „alapvető kapcsolatok bemutatására, a tipikus, általános jegyek 

megragadására irányul” (HOFFMANN 1993: 28). 

A nyelvészeti helynév-tipológia viszonylag új keletű, a közelmúltban indult 

fejlődésnek. Nagymértékben támaszkodott a történettudomány ómagyar kori 

helyneveire, illetve ezek tipológiájára (vö. BÉNYEI–PETHŐ 1998: 69). LŐRINCZE 

LAJOS a „Földrajzi neveink élete” című tanulmányában fogalmazta meg elsőként, 

hogy helyneveink kutatásakor elsősorban sajátos jellegüket, rendszerszerűségüket 

kell látnunk. Egy helynév-tipológia körvonalait rajzolta meg, amely szerint 

természeti, műveltségi és eseményneveket különít el. Ő maga ezt a megközelítést 

névélettani vizsgálatnak hívja (vö. LŐRINCZE 1947: 43–52). BÉNYEI ÁGNES és PETHŐ 

GERGELY hibaként könyvelték el LŐRINCZE elméletének azonosítását a nyelvészetinévtani 

kutatásokkal, ugyanis az elmélet, mint írják: „inkább filozófiai-pszichológiai 

szemléletű eszmefuttatás; emellett a nyelvészeti névkutatás a későbbiekben nem is 

használta fel ezt a névelméletet”. Habár méltatják LŐRINCZE jó néhány 

megállapítását és gondolatmenetét, mégis több ponton szembehelyezkednek vele. 

Egyrészt nem tartják szerencsésnek a névélettan elnevezést, mivel a nevek valamiféle 

biológiai modelljének felállítását sugallja, másrészt névimmanens szemléleten sem 

ugyanazt értik, mint LŐRINCZE. Míg ő ugyanis ezt egyfajta pszichikai entitásként 

értelmezi, addig a szerzőpáros mint nyelvi objektumot vizsgálja nyelvünk rendszerén 

belül (vö. BÉNYEI–PETHŐ 1998: 70). 

5

A helynevek feldolgozásának módszere azonban nemcsak LŐRINCZE LAJOSt 

foglalkoztatta. A különböző területi egységek, illetve megyék helynévanyagának 

elemzésekor minden kutató megpróbált létrehozni egy egységes elemzési rendszert. 

A legkorábbi változatokat BENKŐ LORÁND (1947), valamint KÁZMÉR MIKLÓS (1957) 

dolgozták ki. Sem KÁZMÉR, sem BENKŐ nem különít el elemzési szinteket, így az 

eltérő típusok egy elemzési szinten keveredve jelennek meg. Ezek a rendszerek 

látszólag tetszőlegesen bővíthetők, ám ha alaposabban megvizsgáljuk, láthatjuk, 

hogy a bővítéssel veszélybe kerül a modell rendszerszerűsége. Egy adott terület 

helynévanyagában sok olyan típus van, amelyet csak egy-egy helynév képvisel. 

Ezeknek a nem tipikus, besorolhatatlan helyneveknek a felvétele a tipológia egy-egy 

új variánsához vezet, amely az állandó bővítés következtében kezelhetetlenné válik 

(vö. BÉNYEI–PETHŐ 1998: 77). Őket követte több tanulmányíró, akik egy-egy megye 

helységneveinek rendszerét próbálják meg felállítani, például ÖRDÖG FERENC „Zala 

megye helységneveinek rendszere”, (1987) vagy KÖRMENDI GÉZA „Komárom 

megye helységneveinek rendszere” (1989) című tanulmányában. Ezek az elemzések 

leíró jellegűek, névtörténeti adatokat nem vizsgálnak. Ezekkel szemben 

megemlítendő KÁLNÁSI ÁRPÁD „Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük” 

(1996) című munkája, amelyben a szerző a történeti és a modern kori helynévanyag 

szembesítésére vállalkozott, ahogy ő megfogalmazta: „a szinkrón tipológia és a 

helynévtörténeti rétegek szembesítésére teszek kísérletet” (1996: 7). 

HOFFMANN ISTVÁN az egységes, korszerű magyar helynév-tipológia 

kialakulásának fő akadályaként a kutatásokat jellemző szemléleti kevertséget jelöli 

meg. Elemzési modelljének egyik legfőbb alapvonása ezért a lehetséges vizsgálati 

szintek világos elkülönítése, valamint az alkalmazott fogalmi háló sarkpontjainak 

határozott és egyértelmű kijelölése. Ezzel az elkülönítéssel lehetővé válik a 

helynevek különböző szempontú (azaz például leíró és keletkezéstörténeti, de akár 

jelentéstani és stilisztikai stb.) ábrázolása. Ezen jegyek elszigetelt vizsgálatára azért 

van szükség, hogy valódi kapcsolatrendszerük kereteiben, kölcsönhatásukban, 

egymással szembesítve, egymásra vonatkoztatva mutathassuk be a neveket. Ez a 

modell a szerkezeti és a keletkezéstörténeti elemzést emeli ki a szempontok sorából, 

mivel a neveket nyelvi jelként értelmezi, és ennek megfelelően próbálja meg őket 

bemutatni, ezek interpretálásában pedig a leíró, konstrukcionális elemzés, valamint a 

6

diakrón szempontú vizsgálat áll a középpontban. A névelemzés során 

szabályszerűségeket kell föltárnunk, és az adott nevet nem elkülönítve, hanem a 

névrendszer építőelemeként kell bemutatnunk. Az egyes helynevek értelmezése a 

rendszerre jellemző általános jegyek tükrében történik, és fordítva: a rendszer 

általános jellemzői csakis az egyes nevek sajátosságainak elemzésén keresztül 

ragadhatók meg, ilyen módon kapcsolódik össze a nevek analitikus és szintetikus 

elemzése. A modell alkotója valódi próbaként a nagy mennyiségű helynév rendszeres 

vizsgálatát jelöli meg, amely minden bizonnyal megköveteli majd „a leírási modell 

kereteinek, kategóriáinak, fogalmainak bizonyos fokú átalakítását” (HOFFMANN 

1993: 27–28). 

HOFFMANN a korábbi tipológiák hiányosságaként említi a leíró és a történeti 

megközelítés eljárásainak, fogalmainak keveredését. Ezek elhatárolása pedig 

kiemelkedően fontos, hiszen azt a célt szolgálja, hogy kapcsolatukat, a rendszer 

működését világosabban láthassuk (HOFFMANN 1993: 29–30). 

„A leíró elemzés a nevek szerkezetét mutatja be. Ebben a megközelítésben 

középponti helyet foglal el a névrész fogalma. Névrésznek nevezem a névnek azt a 

szegmentumát, amely a denotátumáról valamely információt közöl. A szerkezeti 

analízis során a névrész kétféleképpen vizsgálható: funkcionális-szemantikai, 

illetőleg lexikális-morfológiai szempontból” (HOFFMANN 1993: 30). A 

keletkezéstörténeti elemzés pedig azoknak a történeti folyamatoknak a számbavételét 

foglalja magában, amelyek egy-egy korban helynévalkotásra felhasználhatók (vö. 

HOFFMANN 1993: 32). 

Dolgozatomban ezeknek a vizsgálati szinteknek megfelelően haladok, 

előzetesen azonban szólnom kell a nevek helynévfajták szerinti rendszerezéséről is. 

III. A helynévfajták 

„A névszerkezeti analízis előfeltételeként a helynévfajtáknak a 

denotátumosztályok differenciáltságát tükröztető kategorizálását kell elvégeznünk. A 

pontosabb fogalmi osztályba tartozás (azaz az általános jelentéssík) ismerete nélkül 

nem végezhető el az egyes helynevek szerkezeti elemzése” (HOFFMANN 1993: 31). 

7

Az egyes névfajták elkülönítése nem nyelvi alapú, a nevek rendszerének 

különbözősége a denotátumok entitásbeli különbségén, a szemléleti kategóriák 

eltérésén alapul. A helynévfajták elkülönítése nem más, mint a tulajdonnévvel 

rendelkező területek osztályozása eltérő sajátosságaik alapján (HOFFMANN 1993: 34). 

A helynévfajták osztályozásával már több nyelvész is próbálkozott, így például 

LŐRINCZE LAJOS (1967: 3–19), J. SOLTÉSZ KATALIN (1979: 81–95), vagy KÁLMÁN 

BÉLA (1989: 116–168). LŐRINCZE LAJOS tanulmányában három nagy csoportot 

állapít meg a helynevek kategorizálására, majd ezeken belül kisebb alcsoportokat 

határoz meg. A három nagyobb csoport a természeti nevek, a műveltségi nevek és az 

eseménynevek kategóriája. Természeti neveknek azokat a helyneveket tartja 

LŐRINCZE, amelyekben az adott táj valamilyen sajátossága tükröződik. Az ember 

szerepe a természeti nevek kialakulásában mindössze az elnevezés, míg a műveltségi 

nevek és az eseménynevek esetében az ember az adott táj kialakításának is aktív 

részese. A műveltségi nevek olyan területeket jelölnek, amelyeket emberi kéz 

formált, vagy legalábbis az emberi beavatkozásnak jelentős szerepe volt a táj 

kialakulásában. Az eseménynevek alapjaként LŐRINCZE az ember és a táj viszonyát, 

kapcsolatát, valamint az adott tájban történt emberrel kapcsolatos eseményt jelöli 

meg. Véleménye szerint ebben az esetben a névadó a tájban lezajló esemény, 

történés. LŐRINCZE a természeti neveken belül többek között például nagyság, méret, 

helyzet, fekvés és minőség alapján kategorizál. A műveltségi nevek osztályán belül 

az embernek a tájhoz fűződő fontosabb cselekményei szolgáltatják az alcsoportok 

határait, mint például pásztorkodás, halászat-vadászat vagy a földművelés stb. Az 

eseményneveken belül pedig a szemlélet, az emlékezet, és a fantázia alcsoportokat 

nevezi meg (LŐRINCZE 1967: 4–19). A kisebb alkategóriák, valamint a további 

helynév-tipológiák részletes ismertetésétől jelen esetben eltekintek, mivel ez az 

egység dolgozatomnak mindössze kiegészítő része, és itt csupán érzékeltetni 

kívántam egy lehetséges osztályozási modellt, hogy láthassuk a különbségeit az 

általam alkalmazott modell sajátosságaihoz képest. Az alábbiakban én ugyanis a 

választott névvizsgálati modellemnek megfelelően HOFFMANN ISTVÁN 

kategóriarendszerét alkalmazom, ezt találom ugyanis a legsokrétűbben és leginkább 

egynemű szempontokat figyelembe véve kidolgozottnak. A helyfajtákat 

természetesen a Bükk hegység helyneveiből válogatva szemléltetem példákkal. 

8

A HOFFMANN-féle kategóriarendszerből magától értetődően kizárólag azokat a 

típusokat emelem ki, amelyekre a Bükkben példákat találunk. Ezáltal átfogó képet 

kaphatunk a bükki helynévfajták arányait illetően is. 

több 

helyfajtába 

sorolhatók 

7% 

tanyák, lakott 

területek nevei 

1% 

határnevek 

12% 

víznevek 

10% 

domborzati 

nevek 

70% 

A víznevek kategóriájába a bükki helynévanyag mindössze 10%-a tartozik. A 

víznevek kategóriájában négy alcsoportot tudunk elhatárolni. A folyóvizek nevei az 

összes helynév majdnem 3%-át teszik ki: pl. Eger-patak, Tárkányi-patak, Kis-Sónifolyás, 

Felső-Tarró-ág. Az állóvizek nevei nem érik el az 1%-ot: pl. Leány-tó, 

Horgász-tó, Halas-tó, Bán-mocsár. Az álló- és a folyóvizek nevei ugyancsak 1% 

alatt maradnak: pl. Fátyol-vízesés, Két-víz köze. A források, kutak nevei mintegy 6%- 

ot érnek el: pl. Tardos-forrás, Guba-kút. 

A vízparti helyek neveinek kategóriáján belül egyetlen alcsoport sem 

képviselteti magát a Bükkben. 

A bükki helynévanyag legnagyobb részét természetszerűen a domborzati nevek 

csoportja alkotja. Ide tartozik az összes helynév 70%-a. A hegyek, dombok, halmok 

nevei 23%-ot tesznek ki: pl. Kövecses-hegy, Kölyüd-hegy, Ficsóros. A völgyek, 

mélyen fekvő területek, gödrök neveinek száma ennél több mint 10%-kal kevesebb, 

mindössze 12%: pl. Rozsnak-völgy, Dinnyés-völgy, Kerek-árnyék-gödör. A bükki 

helynévfajták leggazdagabb csoportja a hegyek és völgyek részeinek nevei, a 

helynévkincs 34%-át teszik ki: pl. Pipa-föld-orom, Malom-alja, Bükk-fennsík, 

9

Vasbánya-oldal. A sík, egyenes felszínű területek nevei ugyanakkor még az 1%-ot 

sem érik el: pl. Kakukk-parlag, Zseber-lapos, Tebe-puszta. 

A határnevek kategóriájában 303 helynevet tarthatunk számon. Ez a szám az 

összes helynév 12%-át jelenti. A kategória alcsoportjai közül a legtöbb helynevet az 

erdők, ligetek, bokros helyek, erdőrészek, vágások, irtások egységébe sorolhatjuk, az 

összes helynév 4%-át: pl. Káptalan-erdő, Büdös-berek. Az összes helynév 4%-a a 

rétek, kaszálók nevei közé tartozik: pl. Nagy-mező, Bika-rét. A bükki helynévanyag 

1%-a tartozik a szőlők neveinek csoportjába: pl. Ruzsin-szőlők. 2%-kal képviselteti 

magát a szántóföldek neveinek csoportja: pl. Határföldek, Ispán-szél. A határnevek 

kategóriájának további alegységeibe tartozó helynevek száma kevéssel több mint 

1%, s közöttük megemlíthetjük a kertek neveit, pl. Barátság-kert, Lion-kert, a 

gyümölcsösök neveit: pl. Vadalmás, Rózsások, valamint a legelőket, illetve legelők 

részeit jelölő neveket: pl. Bocsi-legelő, Tüskés-legelő. 

A Bükkben lakott területek neveire (az itt szereplő településneveket nem 

tekintve) elvétve bukkanhatunk. A lakott területek kategóriáján belül mindössze egy 

alcsoportra találhatunk példákat. A tanyanevek csoportja az összes helynév 1%-át 

teszi ki: pl. Forgó-tanya, Szalmás-tanya, Mocsárosi-tanya. 

A helynevek nem mindig sorolhatók be egyértelműen egy kategóriába. A bükki 

helynévanyag szép számmal szolgáltat erre is példákat. A helynévkincs csaknem 7%- 

át, szám szerint 169 helynevet több helynévfajtához is sorolhatunk: pl. Pipás, Polint. 

A Pipás nevet viselő terület például Parasznya vonzáskörzetében elterülő erdős, 

ligetes, bokros hely, amely alkalmas szőlőtermesztésre is. Ezáltal tekinthetjük az 

erdős, ligetes, bokros helyek, erdőrészek, valamint a szőlők, szőlős területek 

kategóriája alá tartozónak egyaránt. A Polint helynév Borsodgeszt mellett található 

terület, amely részben a hegyek, dombok, halmok nevei közé tartozik, részben pedig 

a szántóföldek csoportjába. 

A többféleképpen kategorizálható helynevek csoportjai közül szeretném 

kiemelni azokat a helyneveket, amelyek a hegyek, dombok, halmok neveinek 

csoportja mellett az erdős, ligetes, bokros helyek neveinek csoportjába is tartoznak, 

mivel az ide tartozó helynevek száma az összes helynév jelentős hányadát, 5%-át 

teszi ki. Ilyen például a Nagy-Rakottyás helynév is. A Nagy-Rakottyás Eger városa 

mellett magasodó hegyes, dombos vidék, amely növénytakarója miatt, a hegyek, 

10

dombok, halmok neveinek csoportján kívül besorolható az erdők, ligetek, bokros 

helyek, erdőrészek neveinek egységébe is. Ezen kívül ebből a csoportból említhetők 

meg pl. Kis-Katicsány, Hosszú-Som. 

A Bükk helynevei között előfordul, hogy egy helynév három csoportba is 

besorolható. Ezek száma azonban elenyésző, nem teszik ki az összes helynév 1%-át 

sem. A Benedek-hegy és a Szép-hegy például a neve által is sugallt hegyek, dombok, 

halmok neveinek csoportján kívül, fás, bokros növénytakarója miatt az erdők, 

ligetek, bokros helyek neveinek csoportjába is tartozik, a jellegzetes szőlőtermesztő 

volta miatt pedig a szőlők nevei közé is sorolható. Az Aranygomb szintén tartozik az 

erdős, ligetes, bokros helyek, illetve a szőlők nevei közé, de mivel a név egy 

Bükkaranyos mellett található hegynek a részét is jelöli, ezért besorolható a hegyek 

és völgyek részeinek nevei közé is. A Cigány-dűlő Cserépfalu melletti hegy részének 

neve, ahol a domináns fás, bokros felszín mellett szőlőtermesztés is folyik. A 

helynevet tekinthetjük tehát a hegyek és völgyek részeinek nevei közé tartozónak 

éppúgy, mint, a szőlőket és az erdős, ligetes, bokros helyet megjelölő névnek is. 

A bükki helyfajtákról összességében véve azt mondhatjuk el, hogy a 

legnagyobb számú helynevet felölelő csoportok a domborzati nevek kategóriájából, 

valamint a határnevek kategóriájából kerülnek ki. Ezeken belül a legtöbb helynév a 

domborzati nevek kategóriájából a hegyek és völgyek részeinek nevei közé, míg a 

határnevek kategóriáján belül az erdős, ligetes, bokros helyek, erdőrészek nevei közé 

tartozik. Azt hiszem, ez az eredmény nem meglepő, hiszen az ország legnagyobb 

átlagmagasságú hegységének helyneveit vizsgálom, amely egyben Magyarország 

legnagyobb összefüggő erdőterülete is. 

11

IV. A Bükk helyneveinek névrendszertani leírása 

1. Funkcionális-szemantikai elemzés 

A funkcionális-szemantikai elemzés során azokat a modelleket vesszük sorra, 

amelyek a névadás szemléleti alapjául szolgálnak. Ezek „az emberi gondolkodás 

ismeretelméleti kategóriái, amelyekben a denotátumoknak a megismerés folyamán 

felismert és nevükben is tükröztetett sajátosságai fejeződnek ki” (HOFFMANN 1993: 

30). Mivel ezek a kategóriák az emberi megismeréssel állnak kapcsolatban, ezért 

ezek nem nyelvspecifikus tényezők. Minden nyelvben kifejezhető sajátosságok 

például az adott hely valamilyen lokális jellemzője, vagy éppen jellegzetes 

tulajdonsága. A funkcionális-szemantikai kategóriák tehát az ember környezetével 

kialakított viszonyával állnak kapcsolatban. A funkcionális szerkezetet vizsgálva azt 

tapasztalhatjuk, hogy helyneveink kizárólag egy- vagy kétrészesek lehetnek, 

összhangban állva a szavak bináris szerkesztésmódjával. A funkcionális névrészek 

kapcsolódási típusaiban már nyelvspecifikus jegyek is föltűnhetnek, sőt akár egy 

nyelven belül területi különbségek is mutatkozhatnak (HOFFMANN 1993: 30–31). 

1.1. A névrész megjelöli a hely fajtáját 

Fajtajelölő név(rész)funkciónak azokat a nyelvi elemeket nevezzük, „amelyek 

kifejezik azt a helynévfajtát, amelybe a névvel megjelölt egyedi hely besorolható” 

(vö. HOFFMANN 1999: 208). A fajtajelölő szerepet F szimbólummal jelöljük. 

Fajtajelölő funkció háromféle helynévstruktúrában jelenhet meg. Állhat 

önmagában egyrészes helynévként (F szerkezet), illetőleg kétrészes helynévként 

sajátosságot kifejező előtaggal (S+F szerkezetet alkotva), illetve megnevező 

funkciójú előtaggal kapcsolódva (M+F szerkezetben) (vö. TÓTH V. 2001a: 132–133). 

A bükki névanyagban az egyrészes fajtajelölő funkcióban álló helynevek száma 

elenyésző, nem éri el az összes helynév 1%-át: Fenek, Ortás, Ortvány, Forrás, Déllő, 

Szurdok. Kétrészes helynévként, sajátosságot kifejező előtaggal, valamint 

megnevező funkciójú előtaggal kapcsolódva, lényegesen nagyobb gyakorisággal 

képviselteti magát ez a névrészfunkció. Ezek a helynevek az összes helynév 81%-át 

teszik ki. Ebből 80% S+F struktúrájú helynév, például: Almás-hegy, Bábonyi-bérc, 

12

Bányász-barlang, míg az M+F struktúrájú helynevek száma nem éri el az 1%-ot: a 

Somos név variánsaként jelentkező Somos-bérc és Somos-hegy, valamint a Csurgó 

kétrészes változataként feltűnő Csurgó-forrás nevek tartoznak ide. 

A Bükk helynevei között fajtajelölő funkcióban tehát a következő egyrészes 

neveket találjuk meg: Fenek, Forrás, Ortás, Ortvány, Déllő, Szurdok. A Fenek a 

fenék földrajzi köznév hangalaki változata, amely az „Új magyar tájszótár” szerint 

több jelentésben is használatos. A jelentések közül a Fenek elnevezésű területre 

leginkább a ’valamilyen területnek a legalacsonyabban fekvő része’ jelentés 

(ÚMTsz.) illik, hiszen a helynév egy Eger melletti hegyes, dombos területnek az alját 

nevezi meg. A Forrás nevet viselő terület egy természetes úton, folyamatosan, vagy 

időszakosan felszínre törő víz mellett található (a földrajzi köznév jelentéséhez lásd: 

NEMES 2005). Az Ortás és az Ortvány földrajzi közneveink ugyanarra a területi 

sajátosságra utalnak. Az Ortás az irtás földrajzi köznév hangalaki változata, míg az 

Ortvány az irtvány variánsának tartható (ÚMTsz.). Mindkét helynév olyan kopár 

helyet jelöl, amelynek növényzetét emberi kéz irtotta ki. A Déllő ’víz mellett lévő, 

itatásra alkalmas hely’, míg a Szurdok nevű terület ’szoros keskeny völgy, út, 

vízmeder két meredek falú magaslat között’ fajtajelölő közszavakból vált helynévvé 

(TESz.). 

Itt kell kitérnünk az olyan fajtajelölő funkciójú egyrészes helynevekre is, 

amelyek összetett földrajzi köznévből alakultak. E névstruktúrák elemzése ugyanis 

nem egészen egyértelmű. A Bükkben számos példát találhatunk például Földégés, 

Földszakadás, Általjáró, Halastó, Vasbánya típusú névformákra. Ha kétrészes 

helynevek utótagjaként jelennek meg ezek az elemek, akkor fajtajelölő funkcióba 

sorolásuk többnyire egyértelmű. Ha viszont egyrészes névként állnak, ahogyan azt a 

bükki helynévanyagban is tapasztalhatjuk, kategorizálásuk már korántsem ilyen 

egyszerű. Az egyrészes helynévként szereplő összetett földrajzi köznevek helyet 

kaphatnának ugyanis a fajtajelölő funkciójú helynevek csoportjában, de az összetétel 

szétválasztásával a kétrészes helynevek kategóriájában is. NEMES MAGDOLNA, aki 

hosszasan vizsgálta az összetétellel alakult földrajzi köznevek csoportját, 

célszerűbbnek tartja, ha ezeket a helyneveket a kétrészes helynevek közé soroljuk, 

amelynek előtagja sajátosságot fejez ki, utótagja pedig fajtajelölő funkciójú (2002: 

13

91–98). Az ő érveit elfogadva a bükki helynévanyag erre vonatkozó anyagát én is a 

kétrészes S+F struktúrájú helynevek között tárgyalom. 

Kétrészes nevek második tagjaként sajátosságot kifejező előtaggal 

kapcsolódva, azaz S+F struktúrát létrehozva már sokkal nagyobb mennyiségben 

fordul elő a fajtajelölő funkció. 

Kétrészes víznevekben, illetve víznevekkel kapcsolatos helynevekben a 

következő fajtajelölő funkcióban álló földrajzi köznevek szerepelnek: patak – 

Bábonyi-patak, Bán-patak, Örmény-patak; folyás – Kánya-folyás, Mellér-völgyfolyása; 

víz – Sebes-víz; folyó – Vissza-folyó; ér – Tardi-ér; tó – Varbói-tó, Horgásztó; 

fertő – Nagy-fertő, Kántor-fertő; vízesés – Fátyol-vízesés; árok – Égés-árok, 

Tatár-árok; forrás – Csepegő-forrás, Csurgó-forrás; fő – Víz-fő. 

Vízparti helyekhez kapcsolódóan mindössze két helynevet találunk, 

amelyeknek utótagja fajtajelölő szerepben áll: mocsár – Bán-mocsár, sár – Feketesár. 

A domborzati-, illetve a határnevek csoportjából – a hatalmas mennyiségre való 

tekintettel – a 10-nél gyakrabban előforduló földrajzi közneveket két-három példával 

szemléltetem, míg az ennél kevesebbszer előforduló földrajzi köznevek közül csupán 

egy-egy példát emelek ki. A példákat az átláthatóság érdekében kisebb csoportokra 

bontva szemléltetem. A csoportokat a korábban már ismertetett helynévfajták alapján 

bontottam szét. 

A domborzati nevek csoportján belül fajtajelölő szerepben szép számmal 

találhatunk példákat a következő helynévfajták kategóriáiban: 

a) hegyek, dombok, halmok nevei: hegy – Közép-hegy, Pap-hegy, Hajdúhegy; 

bérc – Köves-bérc, Pásztor-bérc, Vékony-bérc, domb – Akasztódomb, 

Kerek-domb, Betyár-domb; kő – Büdös-kő, Szarvas-kő, Bél-kő. A kő 

földrajzi köznév besorolása érdekes lehet, mivel jelentése alapján 

(’kiemelkedő szikla, esetleg sziklacsoport’, vö. ÚMTsz.) tartozhat a 

hegyek, dombok, halmok nevei közé, de a hegyek és völgyek részeinek 

nevei közé is. A bükki elnevezések – habár akad olyan is, amely hegynek a 

részét jelöli – nagyobb mennyiségben hegyre utalnak, ezért soroltam a 

hegyek, dombok, halmok nevei közé én is. Kisebb mennyiségben fordul 

elő, de még ebbe a kategóriába tartozik: lépcső – Arany-lépcső. 

14

) völgyek, mélyen fekvő területek nevei: völgy –– Kenderes-völgy, Körtevölgy, 

Egres-völgy; lápa – Egyház-lápa, Nyíres-lápa, Kerek-lápa. Egy-egy 

példát találhatunk a következő fajtajelölő földrajzi köznevekre: töbör – 

Menyecske-töbör; gödör – Siroki-gödör; aszó – Nagy-aszó. 

c) hegyek és völgyek részeinek nevei: tető – Zsófi-tető, Pipises-tető, Szarkástető; 

orom –– Csonka-orom, Kurta-orom, Tölgyes-orom; oldal –– 

Fazekas-oldal, Kavicsos-oldal, Puszta-oldal; nyak – Farkas-nyak, 

Gesztenyés-nyak, Emír-nyak; lyuk –Ravasz-lyuk, Keskeny-lyuk, Léleklyuk; 

fő – Boroszló-fő, Csej-fő, Gyökér-fő. Egyszer-egyszer állnak 

fajtajelölő szerepben a következő földrajzi köznevek: erős – Istállós-kő 

erőse; szék – Király-szék; pad – Vár pada; verő – Magas-verő; sánc – 

Nagy-sánc; farok – Nagy-fark; hát – Bükkhát, mál –Nagy-mál. 

A határnevek egyes típusainak utótagjában a következő fajtajelölő elemeket 

találjuk meg: 

a) erdők, ligetek, bokros helyek, erdőrészek, vágások, irtások: erdő – Rácerdő, 

Káptalan-erdő, Pap-erdő, berek – Büdös-berek, Négyszolga berke, 

Disznós-berek. Kisebb mennyiségben fordulnak elő a következők: bükk – 

Keskeny-bükk; sűrű – Pap-sűrű. 

b) rétek, kaszálók nevei: rét – Szög-rét, Száraz-rét, Daróci-rét; kaszáló – 

Tóth Mihály-kaszáló, Derda-kaszáló; mező – Nagy-mező, Kis-mező, Felsőmező 

c) szőlők nevei: szőlő – Felső-szőlő, Puszta-szőlő, Pap szőlője 

d) szántóföldek nevei: föld – Nagy-föld, Templom földje, Pásti-földek; dűlő – 

Hosszú-dűlő, Rózsás-dűlő, Magyar-dűlő 

e) kertek nevei: kert – Gyöngyösvirág-kert, Török-kert, Csemete-kert 

f) legelők nevei: legelő – Ökör-legelő, Tüskés-legelő, Bocsi-legelő. 

Emberi lakóhelyet jelölnek a következő földrajzi köznevek: tanya ’tartózkodási 

hely, a határban lévő kisebb gazdasági település’ (TESz.): Bodnár-tanya, Disznóstanya; 

farm ’(haszon)bérlet, tanya, gazdaság’ (TESz.): Rókafarm; ház ’lakóhely, 

tartózkodási hely’ (TESz.): Jánosháza. A bükki névanyag 2515 helyneve közül 

mindössze 29 helynév tartozik ide. Ezek a helynevek perifériális jellegűek, nem 

15

tartoznak törvényszerűen a határnevek közé, de más kategóriába való besorolásuk is 

problémás lehet (vö. HOFFMANN 1993: 33–41). 

Fajtajelölő funkciót töltenek be azok a helyzetviszonyító lexémák is, 

amelyeknek jelentése a helynevek utótagjaként ugyanaz, mint a nekik megfelelő 

névutóké (vö. BENKŐ 2001: 29–30): alj ’hegyoldal alsó része’: Avas alja, Bükk alja; 

elő ’valami előtt fekvő’: Hór eleje; fel ’valami fölött fekvő terület’: Tura felé; köz 

’két térszínforma között lévő terület’: Két-víz köze, Víz köze; meg ’hegy mögött 

fekvő terület’: Hát-meg-rét; szél ’valami mellett, szélén fekvő terület’: Csáj-szél, 

Ispán-szél. 

1.2. A névrész megnevezi magát a helyet 

„Megnevező funkcióban mindig valódi helynév áll. Ez a név egy új név 

részeként ugyanazt a szerepet tölti be, ami egyben eredeti helynévi jelentése is: a 

denotátumra való utalást” (HOFFMANN 1993: 47). Megnevező szerepű névrészek 

állhatnak önmagukban (M), fajtajelölő utótaggal kapcsolódva (M+F struktúrában), 

sajátosságot kifejező előtaggal (S+M szerkezetben), valamint kapcsolódhat 

egymáshoz – bár ez a jelenség nagyon ritka – két megnevező szerepben álló helynév 

is (M+M struktúrát hozva létre). 

Megnevező funkcióban álló egyrészes helyneveink jövevénynevek. Ilyen 

például a Lippa helynevünk, amely szláv átvétel, eredeti jelentése: ’olyan falu/terület, 

ahol sok hársfa van’ (FNESz.). Ehhez a funkcióhoz sorolható továbbá a Sajó 

mellékvizének nevéül szolgáló, szintén szláv nyelvből átvett Szinva név is. Szláv 

eredete kétségtelen, viszont a részletek vitathatók. Minden valószínűség szerint a 

helynév alapszava a szláv ’kék, szürke’ jelentésű melléknév lehetett (FNESz.). 

A megnevező funkciójú helynevek jelentése a denotátumra való utalás még 

olyan esetekben is, ha új név részeként állnak. Ez alapján ide tartoznak azok a jelzős 

alakulatok is, amelyek utótagjában már meglévő helynév szerepel, s ez a helynév 

lehet eleve megnevező szerepű (azaz jövevénynév), mint a: Kis-Lyukó, Nagy-Lyukó, 

Felső-Lyukó nevek utótagjai, de állhat ebben a szerepben belső keletkezésű, akár 

eleve kétrészes helynév is, mint amit például a Felső-Sebes-víz, Alsó-Tarró-ág 

nevekben láthatunk. Ezekben a névformákban tehát a megnevező szerepű utótagot 

sajátosságot kifejező előtag egészíti ki, s ezáltal S+M struktúra jön létre. Hasonló 

16

alakulatokat eredményeztek az alábbiak is: Bakos és Erenyő helyneveink 

személynévi eredetűek, a következő helynevekben azonban megnevező funkcióban 

állnak, mivel jelzőiket már helynevekként kapták: Kis-Erenyő, Nagy-Erenyő, Kis- 

Bakos (vö. VÁRNAI 2001: 156). Az S+M szerkezetű helynevekben a kis és a nagy, 

valamint az alsó és a felső melléknevek gyakran névpárokban, egymást értelmezve 

jelennek meg. A helynevek funkcióinak megállapítása során mindenképpen 

figyelembe kell vennünk ezeket a szóelemeket is (vö. PESTI 1969: 229–231), ám 

ezek tárgyalására majd a sajátosságot kifejező funkció részletezésekor térek ki. 

Megnevező funkcióban áll az új helynév részeként az a már meglévő helynév 

is, amely utótaggal egészül ki anélkül, hogy denotatív jelentése megváltozna. Ilyen 

például a Somos helynévből keletkezett, s vele azonos jelentésű Somos-bérc vagy 

Somos-hegy elnevezés. A Somos nevű egyrészes helynév olyan területet jelöl, ahol 

sok a somfa, tehát elsődleges egyrészes helynévként sajátosságot kifejező funkcióban 

áll. A Somos-bérc, illetve a Somos-hegy ugyanarra a denotátumra mutat, szerkezetét 

tekintve azonban kétrészes helynevek, M+F struktúrát alkotnak. Meg kell azonban 

jegyeznünk, hogy ezek a kétrészes névformák természetesen őrzik az eredeti 

sajátosságjelölő funkciójukat is, és a névhasználók számára szemantikai jelentésük 

nyilvánvalóan ’olyan kiemelkedés, ahol sok somfa nő’ formában jelentkezik. 

Földrajzi köznévi utótaggal való kiegészülés tehát megteremtheti az eredetileg 

egyrészes helynév S+F vagy M+F struktúráját egyaránt. Ezekben az esetekben 

előfordul, hogy az eredeti helynév elveszíti eredeti szemantikai szerepét, és 

megnevező funkcióba lép, de meg is tarthatja eredeti funkcionális szerkezetét (a 

témáról bővebben lásd TÓTH V. 2008: 70–79). 

Két megnevező funkciójú helynév kapcsolatára, azaz M+M struktúrára nagyon 

ritkán, és főleg települések neveiben találhatunk példát. A bükki helynévkincsben 

nincs olyan helynév, amely ezt a szerkezetet szemléltetni tudná. 

1.3. A névrész kifejezi a hely valamely sajátosságát 

A funkcionális-szemantikai kategóriák közül kétségtelen, hogy a sajátosságot 

kifejező szerepben álló névrészek száma a legszámottevőbb. „A hely sajátosságát 

kifejező névrészfunkciók igen sokfélék lehetnek”, de HOFFMANN ISTVÁN beiktat 

modelljébe olyan ún. „egyéb” csoportokat, amelyek ezt a sokszínűséget elfedik. Az 

17

egyes homogén kategóriákon belül azonban még így is feltűnnek a kisebb eltérések 

(vö. HOFFMANN 1993: 45–46). Árnyalatnyi különbség fedezhető fel például a 

következő azonos kategóriába tartozó helynevekben: Sötét-lápa, Veres-bérc, Fehérhegy, 

Fényes-tető. Előfordulnak olyan helynevek is, amelyeket egyszerre több 

csoportba is besorolhatunk. Ilyen például a Borda-hegy, amely S+F struktúrájú 

helynév, és amelynek előtagja vagy a hely tulajdonságát, konkrétan a hely alakját 

fejezi ki, vagy jelölheti az adott hely lokális viszonyát is, azaz, hogy a Borda-hegy 

nevű terület egy másik, nagyobb kiterjedésű területnek a részét képezi. Egyértelmű, 

hogy a Vándor-forrás helynév sajátosságot kifejező előtagja a hely használójára 

mutat rá, vagyis arra, hogy a megnevezett forrást az arra járó vándorok veszik 

igénybe. A hely valamilyen szempontból vett birtokosát mutathatja a következő 

helynév előtagja: Balog Miklós völgye. Ezzel szemben már korántsem ilyen 

egyértelmű, hogy például a Remete-hegy remete előtagja milyen sajátosságot fejez 

ki. Utalhat a hely használójára, de birtokosára is. A Bükkben számos olyan helynév 

van, amelynek – a Remete-hegy-hez hasonlóan – a kategorizálása problémát okozhat. 

Sajátosságot kifejező névrészek háromféle szerkezetet hozhatnak létre. 

Állhatnak önmagukban (S), például Áfonyás, Borostyános, Tölgyes, fajtajelölő 

utótaggal (S+F struktúrában): Almás-hegy, Apró-ormok, Gyöngyösvirág-kert, Zsidórét, 

valamint megnevező szerepű utótaggal kapcsolódva (S+M szerkezetben): Nagy- 

Rózsás, Száraz-Szinva, Nagy-Töviskes-völgy, Felső-Bagoly-hegy. Az eddig 

alkalmazott strukturális szerkezet szerinti tárgyalás a sajátosságot kifejező névrészek 

bemutatása esetén – a sokszínűség miatt – nem lehetséges. Ez okból kifolyólag, 

elfogadva TÓTH VALÉRIA útmutatását, a sajátosságot kifejező névrészek bemutatása 

során a funkcionális tartalmak szemantikai típusait követem (vö. TÓTH V. 2001a: 

107). 

1.3.1. A névrész kifejezi a hely valamely tulajdonságát 

Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a helyneveket, amelyeknek sajátosságot 

kifejező előtagjuk a terület valamely érzékszervinek, vagy érzékeléssel felfogott, 

illetőleg valamely belső, nem érzékeléssel felfogott tulajdonságát fejezi ki. 

Érzékeléssel felfogott jegyet mutatnak például a következő helynevek: 

18

a) méretre utaló névrészek: Apró-ormok, Keskeny-bükk, Hosszú-galya, Kismező, 

Nagy-fark, Nagy-verő, Szoros-völgy, Széles-lápa 

b) alakra utaló névrészek: Háromágú-völgy, Kerek-hegy, Görbe-rámpa, 

Hegyes-kő, U alakú-barlang 

c) anyagra utaló névrészek: Homok-hegy, Kavicsos-bérc, Vizes-lápa 

d) színre utaló névrészek: Fényes-tető, Sötét-lápa, Veres-oldal, Fehér-föld 

e) szagra, illatra utaló névrészek: Büdös-berek, Illat-rét 

f) korra utaló névrészek: Új-hegy, Vén-hegy, Koros-kő 

g) hangra utaló névrészek: Csörgő-tető, Dobogó-bérc, Nyögő-patak 

h) ízre utaló névrészek: Savós-kút, Sós-kút, Bársonyos-kút 

i) folyásra utaló névrészek: Örvényes-forrás, Sebes-víz, Vissza-folyó 

j) éghajlati jellemőre utaló névrészek: Meleg-oldal, Hideg-völgy, Jeges-lápa 

k) funkcióra, működésre utaló névrészek: Rét-föld, Szállás-völgy, Kapu-bérc, 

Tehéndelelő-lápa 

l) egyéb tulajdonságra utaló névrészek: Csúnya-völgy, Szép-hegy, Két-hegy, 

Nyúzó-bérc. 

Érdekes ez utóbbi névforma sajátosságot kifejező előtagja. A Bükkben több 

vidék kapta ezt a nevet: Nyúzó, Nyúzó-bérc, Nyúzó-dűlő. Ezek az elnevezések nagy 

kiterjedésű, magas területeket jelölnek, amelynek agyagos földje rendkívül nehezen 

művelhető meg (FEKETE 1999: 184). Feltételezem, hogy a név, illetve a nevek 

sajátosságot kifejező előtagja ebből a nehezen művelhetőségből alakult ki, miszerint 

a föld művelése embert próbáló, embert „nyúzó” feladat lehetett. 

Vannak olyan helyneveink is, amelyek se nem külső, se nem belső jegyet nem 

hordoznak magukban, hanem a hely valamely egyéb tulajdonságát fejezik ki: Kínhegy, 

Névtelen-lápa, Vigyorgó-oldal. Ezek névadáskori motivációját ma már nehezen 

deríthetjük fel, legfeljebb azt tudhatjuk meg, a mai névhasználat számára mi e nevek 

transzparenciája. Ami névszociológiai szempontból persze szintén érdekes kérdés 

lehet. 

19

1.3.2. A névrész kifejezi a hely viszonyát valamilyen külső dologhoz, 

körülményhez 

A névrész ezekben az esetekben kifejezheti a hely viszonyát valamilyen 

tárgyhoz, élőlényhez, valamilyen személyhez, illetve valamilyen történéshez. 

a) Kifejezheti az ott lévő növényzetet: Galagonyás, Bükkös-völgy, Borostyántető, 

Büszkés-völgy, Cseresznyés-patak, Hársas-völgy. A Galagonyás 

galagonyacserjékkel benőtt helyet jelöl. A galagonya savanykás bogyójú 

vadon termő cserjenövény (ÚMTsz.). A Büszkés-völgy nevét az itt található 

büszkebokrokról kaphatta. A büszke növénynek, illetve termésének neve 

területenként változó. Ismerjük egres-nek, valamint pöszmété-nek is, de 

használják piszke, valamint köszméte elnevezését is (NéprLex.). 

b) Utalhat a területen élő állatvilágra: Fajdos, Cinegés, Csókás-völgy, 

Disznós-berek, Farkas-kő, Galambos-bérc, Szarvas-kút. A Fajdos a fajd 

madárnév -s képzős származéka (FNESz.), amely a vidéken nagyobb 

számban előforduló állatra utal ugyanúgy, ahogyan a Cicka-berek előtagja 

is. A cicka a cickány állat egyik elnevezése (ÚMTsz.) 

c) A névrész szemléltetheti a hely kapcsolatát az ott lévő épülettel, 

építménnyel: Csárda-hegy, Istállós-kő. A Csárda-hegy nevét minden 

bizonnyal a lábánál lévő csárdáról, ’pusztai vendéglő’-ről (FNESz.) kapta, 

míg az Istállós-kő ’olyan hegy, amelynek oldalában istállónak alkalmas 

barlang van’ (FNESz.). 

d) Az elnevezés mutathat összefüggést valamely tárggyal, amellyel az adott 

területen csinálnak valamit, vagy alapanyagát onnan nyerik: Köszörű, 

Köpüs-kő. A Köszörű ’olyan hely, ahol ennek való anyagot lehetett találni’ 

(FNESz.), a Köpüs-kő pedig olyan vidéket jelöl, ahol sok köpü ’méhkas, 

kaptár’ (ÚMTsz.) volt. 

e) A névrészből következtethetünk a hely birtokására: Danc Péter, Vidróczkybarlang, 

Tót Mihály-kaszáló, Barát-erdő, Egyház-völgy, Tanács kútja. 

f) A helynév mutathatja az adott terület használóját is: Barátos, Csordás-rét, 

Úri-völgy, Fazekas-oldal, Tolvaj-dűlő. 

Az e) és az f) kategóriába tartozó helynevek között számos esetben nem tudunk 

különbséget tenni, hiszen nem tudhatjuk, hogy az adott helynév a birtokosról kapta-e 

20

a nevét, vagy pedig inkább csak a használója volt a területnek. Egyértelmű a 

birtokviszony a Danc Péter, a Vidróczky-barlang, vagy a Tót Mihály-kaszáló 

helynevek esetében, de már közel sem ilyen egyértelmű a Barát-erdő vagy a Barátos 

helynevek kapcsán. Ezek az elnevezések egyértelműen az itt élő pálos szerzetesekkel 

állnak kapcsolatban, minden bizonnyal a szerzetesrend tulajdonát képezték ezek a 

területek (vö. VÁRNAI 2001: 2), azonban a birtokviszony teljes bizonyossággal nem 

állítható mindegyik szóban forgó területről, így előfordulhat, hogy inkább 

használatról beszélhetünk. 

g) A névrész az ott lévő vagy ott lakó emberekre, embercsoportokra utal: 

Cigány-dűlő, Kun-hegy, Német-völgy, Orosz-kút, Örmény-patak, Románbérc, 

Szász-orom, Zsidó-rét. 

h) A hellyel kapcsolatos valamilyen esemény fejeződik ki a következő 

helynevekben: Áldozó-völgy, Juhdöglő-völgy, Holtember-tető, 

Kutyaakasztó-hegy, Öröm-hegy, Szomorú-völgy, Remény-lápa. 

Ebben a csoportban is vannak olyan helynevek, amelyek a jelenlegi ismereteink 

alapján egyértelműen egyik alcsoportba sem sorolhatók be. 

i) A hely egyéb viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez mutatják 

a következő: Dénár-dűlő. 

j) Kategorizálhatatlan külső viszonyt fejeznek ki a következő névrészek: 

Szirén-barlang, Semmi-bérc, Lélek-lyuk. 

1.3.3. A névrész kifejezi a hely valamely más helyhez való viszonyát 

Ahogy azt az alcím is mutatja, az ebbe a csoportba tartozó helynevek 

sajátosságot kifejező névrésze a táj valamilyen helyzetét mutatja valamilyen más 

térszíni formához viszonyítva. A Két-víz hegye vagy a Sebes-víz-rét helynevek 

sajátosságot kifejező névrésze azt ábrázolja, hogy az adott terület pontosan hol, azaz 

hogy pontosan valamilyen vízfolyások között, illetőleg mellett helyezkedik el. 

a) ’Térszíni forma, illetve tájrész mellett’ szemantikai tartalmat fejeznek ki az 

alábbi helynevek: Kotymány orma, Nyárjú-hegyi-barlang, Lófő-tisztás, 

Barta-lyuk hegyese, Galya kopasza, Mész-völgyi-patak. 

21

) Lakott terület közelében terülnek el a következő területek: Egri-völgy, 

Görömbölyi-patak, Mónosbél-lápa, Siroki-gödör, Bábonyi-bérc, Darócirét. 

c) Építmény közelségére utalnak a következő helynevek: Malom-hegy, Várerdő, 

Sóbánya-bérc, Zsindelyház-lápa. 

d) A hely viszonyított helyzetét láthatjuk az alábbi sajátosságot kifejező 

szerepű névrészekből: Alsó-Bagoly-hegy, Felső-Bagoly-hegy, Elő-lápa, 

Harmadik-nyomás, Köz-domb, Közép-hegy, Külső-ortás, Oldal-völgy. 

e) Egyéb helyviszonyt fejez ki például a Hármas-határ, valamint a Tizes-kő 

helynevek előtagja. 

1.3.4. Többféleképpen értelmezhető helynevek 

HOFFMANN ISTVÁN modelljében a funkcionális-szemantikai kategóriák között a 

többféleképpen értelmezhető helynévrészek külön alcsoportként szerepelnek. Én 

jelen esetben – a csekély mennyiségű példa miatt – ez alatt a címszó alatt tárgyalom 

azokat a helyneveket is, amelyek esetében a funkció nem áll kapcsolatban a 

denotátummal. Ezekre az alcsoportokra a Bükkben igen kevés példát találhatunk. Az 

ide tartozó helynevek nem teszik ki az összes helynév 1%-át sem, mindösszesen 24 

helynevet soroltam ebbe a kategóriába. 

a) A Karácsony-völgy, Pünkösd-hegy, Pünkösd-völgy helyneveink esetében a 

funkció nem áll kapcsolatban a denotátummal. Mind a Pünkösd, mind a 

Karácsony egyházi jellegű szó, ünnepre utal. Ezeknek az elnevezéseknek a 

motivációjára nincsen adatunk, és következtetni sem tudunk rájuk (vö. 

VÁRNAI 2001: 158). 

b) A többféleképpen értelmezhető helynevek csoportját alkotják a következő 

helynevek: Bánya-bükk, Szent Gellért-tető, Szent István-barlang, Szent 

István-forrás, Szent István-lápa, Szent Miklós-kút, Szentkereszt-bérc, 

Szentkereszt-hegy, Szentlélek-hegy, Szentléleki-völgy, Szent-völgy, Szent 

Erzsébet-forrás, Szent Imre-forrás, Boldogasszony, Szűz Mária-forrás, 

Szépasszony-völgy. A Bánya-bükk helynév azért került ebbe a csoportba, 

mert előtagja kétféle sajátosságot is kifejezhet. Egyrészt utalhat a vidéken 

folyó bányászati tevékenységre, másrészt kifejezheti népnyelvi jelentését is, 

22

miszerint: ’legelőn a disznók által túrt mélyedés, gödrös hely’ (ÚMTsz.). 

Mivel a vizsgált terület erdő, valamint a disznótartás jellemző erre a vidékre 

(igazolja ezt több helynév is, például: Disznós, Disznós-berek, Disznósforrás, 

Disznós-tanya stb.), könnyen meglehet, hogy a terület ez utóbbiról 

kapta nevét. 

A szentek nevei esetében patrocíniumi névadásra gyanakodhatunk, és 

elképzelhető, hogy az efféle névformák a fentebb már említett pálos szerzetesrenddel 

hozhatók kapcsolatba (vö. VÁRNAI 2001: 157). Magyarországon a kereszténység 

felvételétől, azaz a 10–11. századtól figyelhető meg az a tendencia, miszerint nyugati 

mintára, templomainkat, monostorainkat égi patrónus, szent tiszteletére, hittitok vagy 

isteni személy dicsőítésére állítják, és az adott szent, patrónus nevével látják el (vö. 

BENKŐ 1987: 305). A szentek nevéből kialakult nem települést jelölő helyneveink 

motivációját rendkívül nehéz megfejteni. Nem lehetetlen azonban rámutatni azokra 

az erősítő tényezőkre, amelyek nagymértékben befolyásolták ezt a fajta névadást. 

Ilyen erősítő tényező például a védőszent ünnepének kötelező megtartására 

vonatkozó I. László király által kiadott törvény, vagy a naptárban egy évben több 

alkalommal ünnepelt szent, a saját egyház védőszentjének más egyházra való 

ráruházása, a szerzetesrendek, vagy az uralkodó család kedvelt szentjeinek tisztelete. 

Királyi családban gyakran előfordult, hogy az uralkodó saját keresztény neve 

patrónusának emeltetett templomot. Ereklye birtoklása, a szentek életútja 

helyszíneinek tisztelete, illetőleg egyéb egyháztörténeti körülmények is jelentős 

mértékben elősegítették az adott szent népszerűségét, a szentek után elnevezett 

területek gyarapodását. Végül megemlítendő a hazai szentek előnyben részesítése is 

(a patrocíniumi névadásról részletesebben: MEZŐ 1996). 

A Bükk névanyagának erre vonatkozó részéről elmondhatjuk, hogy az alapvető 

motiváció ez utolsó kategória lehetett, mivel az ide tartozó helynevek előtagja – 

Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet – a hazai szentek körébe 

tartoznak. Mindezek közül is legnépszerűbb Szent István, amely – úgy gondolom – 

nem szorul további magyarázatra. A Boldogasszony és a Szűz Mária-forrás 

helynevek előtagja ugyanazt a névadót takarják. A Szűz Máriát övező tisztelet óriási 

mértékű volt a középkori Magyarországon, ezért egymás után születtek az ő nevét 

viselő helynevek, elsősorban is településnevek. MEZŐ ANDRÁS vizsgálatai szerint a 

23

középkorban Magyarországon 600 olyan templom, kolostor, kápolna volt, amelynek 

neve Szűz Mária, illetve valamelyik variánsa volt (MEZŐ 1996: 25–41). 

A Szépasszony-völgy elnevezést is többféleképpen értelmezhetjük. Adatközlők 

egy csinos nőhöz kapcsolják a vidék nevét, aki az egri pincészet (mai nevén 

Szépasszony-völgy) egyik pincéjében szolgálta ki a vendégeket, de a néphit szerint a 

szépasszony egy természetfeletti lény, aki hol jó, hol rossz tulajdonságaival nyilvánul 

meg, tehát tündér és boszorkány is volt egy személyben (NéprLex.). 

2. Lexikális-morfológiai elemzés 

Lexikális-morfológiai elemzéskor a felhasznált nyelvi kifejezőeszközök 

szempontjából vizsgálódunk, tehát arra vagyunk főleg figyelemmel, hogy az adott 

korban és területen milyen lexikális, morfológiai, grammatikai eszközök játszanak 

szerepet a nevek létrehozásában. „A helynevek lexikális-morfológiai elemzése a 

funkcionális névrészek nyelvi felépítésének analízisét jelenti. Ennek során a 

funkcionális szerkezet fogalmaihoz (alaprész – bővítményrész, másfelől: a hely 

fajtájának, méretének, alakjának, elhelyezkedésének stb. kifejezése) kapcsolva 

mutathatjuk be a nevek lexikális-morfológiai alkatát. A két szint egymásra 

vonatkoztatásával a funkcionális nyelvleírás alapvető követelményének is meg 

tudunk felelni: a jelentés és a forma kapcsolódási lehetőségeinek bemutatása révén a 

nyelvi jel kettős arculata belső összefüggésében tárul fel előttünk.” (HOFFMANN 

1993: 55). A lexikális-morfológiai, illetve a funkcionális-szemantikai elemzési szint 

nem hierarchikus viszonyban áll egymással, hanem egymás kiegészítőiként 

szolgálnak. „Ha tehát a funkcionális-szemantikai és a lexikális-morfológiai 

szerkezetfajtáknak a nevekben realizálódó kapcsolattípusait leírjuk, akkor ezzel a 

vizsgált névközösség (település, nyelvjárás, nyelv) helynévadási normáját mutatjuk 

be. E normához természetszerűen hozzátartoznak azok a szintagmatikus eszközök is, 

amelyek a névrészek nyelvi kapcsolatát biztosítják.” (1993: 31). 

A helynevek lexikális szerkezetének leírására törekvő munkák egyik része 

elméleti, másik része gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Dolgozatom lexikálismorfológiai 

elemző egysége a gyakorlati írások sorába illeszkedik, struktúráját 

tekintve pedig a TÓTH VALÉRIA által, a helynevek lexikális szerkezetének 

24

emutatására, kidolgozott – alapjaiban a HOFFMANN-féle modell kategóriáin alapuló 

– leírási rendszerét követi (vö. TÓTH V. 2001b). 

2.1. Egyrészes helynevek 

Habár közel sem annyira jelentős a számuk, mint a kétrészes helyneveké, mégis 

szép számban találunk példát egyrészes helynevekre is a Bükk hegység 

névanyagában. Ide tartozik az összes helynév 9%-a. A kétrészes helynevek 

dominanciája minden bizonnyal a bennük rejlő többletinformációval magyarázható. 

A lexikális-morfológiai kategóriák szoros kapcsolatban állnak a funkcionálisszemantikai 

tartalommal, így például fajtajelölő funkcióval bír a földrajzi köznév 

(Forrás, Ortás), a személyt (Danc Péter) vagy csoportot jelentő szavakból 

birtoklásra vagy az adott helyen élő népcsoportra következtethetünk, míg valamely 

jellemző sajátosságot, például az adott területen honos növény- és állatvilágot 

(Bükkös, Borostyános, Baglyos, Galambos) a nem személyt jelentő közszóból alakult 

helynév fejezi ki. 

Az egyrészes helynevekben előforduló szavak lehetnek köznevek és 

tulajdonnevek. A közneveken belül több kategóriát különíthetünk el. A főnevek 

csoportján belül a következők alkothatnak egyrészes helyneveket: földrajzi 

köznevek, személyt vagy csoportot jelentő szavak, nem személyt és csoportot jelentő 

köznevek. A melléknév, illetve a melléknévi jellegű szavak kategóriáján belül 

képzetlen és képzett melléknévből, valamint melléknévi igenévből lett helyneveket 

különíthetünk el. A tulajdonneveken belül pedig személynévi és helynévi lexémát 

tartalmazó névalakokat állapíthatunk meg (vö. TÓTH V. 2001b: 643–648). 

2.1.1. Köznévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek 

A) A főnevek csoportja 

A főnevek csoportjából a fajtajelölő szerepben álló földrajzi köznevek 

megterheltsége ezen a területen nem jelentős. Egyszerű földrajzi köznevekkel a 

következő esetekben találkozhatunk: Fenek, Forrás, Ortás, Ortvány, Szurdok. 

Összetett földrajzi köznévre is akad példa: Földégés, Földszakadás. 

25

A földrajzi köznevek vizsgálatakor joggal merülhet fel az igény a terminus 

definiálására. A földrajzi köznevek fogalmának meghatározásával több kutató is 

próbálkozott, ám a mai napig nem született meg a pontos, érvényes definíció. Csak 

néhány név, akik a definíció megalkotására törekedtek: KÁZMÉR MIKLÓS, KISS 

LAJOS, BALÁZS JÁNOS, HOFFMANN ISTVÁN stb. Nézzünk néhány példát a 

meghatározásokra is! KÁZMÉR MIKLÓS megfogalmazása a következő: „Földrajzi 

köznévnek nevezem a közszó-kincsnek azt a csoportját, amelyet a közösség a 

szemlélet alapján működő földrajzinév-alkotásnál elsődlegesen használ fel egy-egy 

tájrész jelölésére. Ugyanezt a tájismeret és a munkaterület bővülésével csak 

differenciáló elemekkel ellátott földrajzi nevek által tudja csak megoldani” (1948: 

301). KÁZMÉR a névadás alapján határozza meg definícióját, amely LŐRINCZE hatását 

mutatja. KISS LAJOS a Magyar Nyelvőr hasábjain mutatott rá arra, hogy a földrajzi 

köznevek tulajdonnév használata nélkül képesek jellemezni egy tájat, ezzel szemben 

azonban a tájékoztatás csak abban az esetben lesz konkrét, ha saját nevén nevezzük 

az adott terület (1972: 250–251). Ezt igazolhatjuk a bükki névanyagból a következő 

példával: a Forrás földrajzi köznévvel elnevezett területről neve alapján 

értesülhetünk a táj jellemzőjéről, vagyis arról, hogy az a földből természetes úton, 

folyamatosan vagy időszakosan felszínre törő víz/forrás (NEMES 2005). A földrajzi 

köznév tehát jól jellemzi az adott területet. A konkrét forrásos területek 

megkülönböztetésére viszont alkalmatlan, ezek félreérthetetlen elhatárolása már 

kizárólag saját névvel lehetséges, például: Teréz-forrás, Diana-forrás, Tardos-forrás. 

Ehhez kapcsolódóan említhetjük meg BALÁZS JÁNOS fogalomalkotását, aki a 

tulajdonnevekhez kapcsolódva szól a földrajzi köznevekről. A tulajdonnév 

elsődleges funkcióját az adott hely azonosításában látja. A tulajdonnév 

kombinálódhat földrajzi köznévvel, amely vagy megnevező vagy értelmező 

funkcióban áll a tulajdonnévvel (1963: 52). Megnevező szerepben áll például a 

következő esetekben: Szentlélek-hegy, Pünkösd-hegy, értelmező szerepben például: 

Szinva-patak. HOFFMANN ISTVÁN helynévelemzési modelljének kidolgozása kapcsán 

határozta meg a földrajzi köznevek fogalmát: „A hely fajtájának megjelölésére 

bármilyen, általánosabb vagy speciális jelentésű közszót felhasználhatunk. Ezeket 

gyűjtőnévvel földrajzi köznévnek szokás nevezni” (1993: 47). A magyar 

nyelvészeken kívül számos eltérő tudományterületen munkálkodó magyar kutató is 

26

foglalkozott a földrajzi köznevek definiálásával, például MAÁCZ ENDRE térképész 

(1953), de a nemzetközi szakirodalom és a nyelvjáráskutatás számára sem ismeretlen 

ez a probléma (vö. NEMES 1999: 334–335). 

A földrajzi köznév fogalmának meghatározása összefügg a földrajzi köznevek 

tipologizálásának kérdéskörével, amellyel már a Helynévfajták című egységben is 

foglalkoztam. Egy általános, érvényes definíció és tipológia megalkotása hatalmas 

feladatot ró a tudomány művelőire. Ennek a problémának az orvoslására javasolja 

NEMES 

MAGDOLNA egy magyar földrajziköznév-szótár elkészítését, amely 

egységesítené az Új magyar tájszótár, az Értelmező szótár, az Értelmező kéziszótár 

erre vonatkozó anyagát, valamint a járási és a megyei levéltárak földrajziköznévlistáit. 

Ezáltal összefogottabbá, könnyebben hozzáférhetővé, illetve 

összehasonlíthatóvá válna az egykori és a ma használatos földrajzi köznévi korpusz 

(vö. NEMES 1999: 340). Dolgozatomban a földrajzi közneveket HOFFMANN ISTVÁN 

meghatározásában használom. 

A puszta földrajzi köznévből keletkezett egyrészes helynév csak abban az 

esetben működőképes, ha az adott térségben összetéveszthetetlenül azonosítja az 

objektumtípust, tehát a közösség minden tagja tudja, hogy melyik területről van szó 

például a Fenek vagy a Szurdok esetében. Ha nem egyértelmű a helynevek használói 

számára, hogy melyik területet jelöli az adott puszta földrajzi köznévi helynév, 

megkülönböztető jelző csatolásával teszik azt konkréttá. A bükki névanyagban a 

félreérthetőség kiküszöbölése végett található olyan kevés puszta földrajzi köznévi 

helynév. 

Morfológiai tekintetben érdemes kitérnünk az Ortás, Ortvány helynevekre. A 

két helynév az irtás, irtvány szavak hangalaki változata, amelyek az irt igéből 

alakultak ki -ás, illetőleg -vány főnévképzővel, tehát a toldalékelem a földrajzi 

köznév létrehozásában játszott szerepet. Az Ortás-hoz hasonló alakulásúak például a 

tisztás, folyás, csapás stb. földrajzi közneveink, amelyek a kétrészes helynevek 

tárgyalásakor tűnnek fel ismét. 

Összetett puszta földrajzi köznévi helynév nem e vidék jellemzője, csak elvétve 

bukkan föl egy-egy, mint például a Földégés vagy a Földszakadás. A Földégés 

kiégett területre utal, amelynek utótagja az ég igéből keletkezett -és deverbális 

27

nomenképzővel, míg a Földszakadás név utótagja a szakad igéből -ás képzővel jött 

létre. 

Személyt vagy csoportot jelentő szavak az egyrészes helynevek között ritkán 

fordulnak elő: Barátos. A Barátos elnevezésű terület – ahogyan azt már korábban, a 

sajátosságot kifejező előtag tárgyalásakor is kifejtettem – az egykor itt élő pálos 

szerzetesrend birtokában lehetett, nevét pedig a szerzetest jelölő barát kifejezésből 

nyerhette. Morfológiai tekintetben a helynév a barát főnévből alakult -s képző 

segítségével. 

A személyt vagy csoportot jelentő egyrészes helynevekkel szemben jelentős a 

nem személyt jelentő szavak száma. A bükki névanyagban képzős és képzetlen 

helynevekre egyaránt találhatunk példát. Leginkább képzős formában vannak jelen: 

Áfonyás, Bükkös, Tölgyes, Meggyes, Vadalmás. Az állatneveket tartalmazó szavak 

esetében is a képzős forma a domináns: Hangyás, Galambos, Csókás, Medvés. Az 

említett példák alapján is láthatjuk, hogy a főnévből -s képzővel keletkezett 

helynevek dominánsak, de nem kizárólagosak, hiszen akadnak olyan helyneveink is 

a Bükkben, amelyek főnévből kicsinyítő képzővel: Szőlőcske, valamint a kettő 

kombinációjával: Szőlőske jöttek létre, illetve amelyeken megtalálhatjuk a többes 

szám jelét is: Rózsások. Ezek mellett a képző nélküli helynevek is képviseltetik 

magukat: Ecetestök, Bakszakáll a növénynevek köréből, Keselyű, Birka, Cinege 

pedig az állatnevek közül. Mint ahogy már azt fentebb is említettem, ezek a 

helynevek az adott területre jellemző növényeket, illetve állatokat hivatottak 

szemantikailag kifejezni, így például a Bakszakáll olyan területet jelöl, ahol sok ún. 

bakszakáll ’bütykös, tejnedvű, sárga virágú réti növény’ (ÚMTsz.) nő. A Cinege 

esetében mindenképpen a cinegemadárra kell gondolnunk, amely a nyári időszakban 

él ezen a vidéken. 

B) Melléknévből vagy melléknévi jellegű szóból alakult egyrészes helynevek 

A képzetlen melléknevek köréből alig néhány példa áll rendelkezésünkre, 

például: Sebes. A képzett melléknevek körében a legnagyobb számban az -s képzős 

növény- vagy állatnév fordul elő, amelyeket azonban korábban alapszavuk alapján a 

főnevek csoportjában, azon belül is a nem személyt jelentő egyrészes helynevek 

között tárgyaltam, ezért itt eltekintek a részletezésüktől. 

28

Folyamatos melléknévi igenévvel kifejezett helyneveink mennyisége is igen 

tekintélyes: Csikorgó, Dobogó, Hazalátó, Zúgó. A Csikorgó, Dobogó, Zúgó 

helynevek a csikorog, dobog és a zúg igékből keletkeztek -ó folyamatos melléknévi 

igenévképzővel, és az adott vidék, a hellyel kapcsolatos hanghatás szolgáltatta a 

névadási indítékot (vö. TÓTH V. 2001b: 646). A Hazalátó terület Bátor mellett 

található, ez alapján azt feltételezhetjük, hogy a Hazalátó nevű helyről szemlélődő 

ember faluját, azaz Bátort pillanthatta meg erről a területről. 

Befejezett melléknévi igenévi lexémát tartalmazó helynévvel a bükki 

névanyagban nem találkoztam. 

2.1.2. Tulajdonnévi lexémát tartalmazó egyrészes helynevek 

„A helynevekben szereplő tulajdonnevek két kategóriába sorolhatók: a 

személynevek mellett a már létező helynevek is előfordulhatnak új névként az 

eredetitől eltérő jelentésben” (TÓTH V. 2001b: 646). 

A) Személynévi lexémából alakult egyrészes helynevek 

Helynév alakulhat személynévből képző nélkül metonimikusan, illetve 

helynévképző hozzáadásával is. A személynévi helynevek csoportjába tartoznak a 

nemzetségnevekből, valamint a szentek neveiből, különböző titulosokból kialakult 

helynevek is. 

A Bükk egyészes helynevei közül ennek a kategóriának az alátámasztására 

csupán egy-két helynevet tudok kiemelni. Ennek bizonyára az oka az, hogy a 

személynévi lexémából alakult egyrészes helynevek nagy része település 

megjelölésére szolgál. Puszta személynévből, metonimikusan keletkeztek a 

következő helynevek: Donát, Jónás, Danc Péter, Vince Pál. Láthatjuk, hogy van 

példa a teljes név (vezetéknév és keresztnév), de csak a keresztnév helynévvé 

válására is. Az egyrészes helynevek esetében ebben a csoportban a képzővel alakult 

helynevekről elmondható, hogy kizárólag kicsinyítő képzővel keletkeztek: Ivánka, 

Mihályka, Ábrahámka. Egyéb képzőre ebben a kategóriában nincsen példa, s ezek is 

minden bizonnyal a személynév részének tarthatók inkább, és nem helynévképzőnek. 

Nemzetségnévből, szent-, illetve titulusnévből létrejött helynév sincs az egyrészes 

29

helynevek körében, de a szentnévből keletkezett helynevek száma a kétrészes 

helynevek csoportjában – mint majd látni fogjuk – gyakori jelenségnek számít. 

B) „Helynevek a helynevekben” 1 

Egyrészes helynevek új helynévként való megjelenésében két funkciót 

állapíthatunk meg: megnevező funkciót, illetve valamilyen lokális viszony 

kifejeződését. Megnevező funkcióban áll minden jövevénynév: Lippa, Szinva, 

víznévi lokális viszonyt pedig a Csernely nevű település fejez ki, amely nevét a 

mellette folyó Csernely patakról kapta (TÓTH V. 2001b: 647). Ez utóbbi példával 

kapcsolatban megemlítendő, hogy a víz- és településnevek viszonyában igen nehéz 

eldönteni az elsődlegességet. Ha azonban a helységnév és a mellette folyó víznév 

alakilag tökéletesen megegyezik, eredeti helynévként többnyire a víznév tekinthető 

(vö. BENKŐ 1947: 259–263). 

Habár nem tartozik szorosan az elemzendő anyagba a bükki településnevek 

vizsgálata, mégis megemlítenék még egy példát érdekességképpen. A Bánkút 

elnevezésű település minden bizonnyal egy korábbi kétrészes mikronévre, a Bán-kútra 

megy vissza, amely a Bükk helynévkincsében a mai napig fellelhető, és az eredeti 

helynév egy forrás jelölője. Az efféle helyneveket szintén a helynévi lexémát 

tartalmazó helynevek közé sorolhatjuk (vö. TÓTH V. 2001b: 647). Szorosan ebbe a 

kategóriába illeszkedik a Hejő patak elnevezése is. Ma már egyrészes névként 

kezeljük, és valószínűleg a legtöbb nyelvhasználó nincs is tisztában vele, hogy a 

Hejő valaha kétrészes helynév volt, melynek hő előtagja a patak vizének 

hőmérsékletére utalt, utótagja pedig a jó lexéma ’folyó’ jelentésben. 

2.2. Kétrészes helynevek 

A kétrészes helynevek utótagjuk alapján két típusba sorolhatók: második 

névrészükként kizárólag földrajzi köznév vagy valódi helynév állhat. Ebben a 

pozícióban egyéb lexikális kategória nem fordulhat elő. Éppen emiatt a strukturális 

állandóság miatt tekintjük például a Kerek-nyírjes, vagy a Keskeny-bükk helynevek 

utótagjait ’(nyír- és bükk)erdő’ jelentésű földrajzi köznévnek a növénynévi lexéma 

helyett (TÓTH V. 2001b: 648). 

1 Tóth Valéria 1999-ben megjelent tanulmányának címe, amely a helynévi lexémát tartalmazó 

névalakokkal részletesen foglalkozik. 

30

2.2.1. A földrajzi köznévi utótagú kétrészes helynevek 

A földrajzi köznevek mindig helyfajtajelölő szerepben állnak a kétrészes 

helynevek utótagjaként, jellemzően egyszerű szavak: Szúcsi-erdő, Kenderes-völgy, 

Bocsi-patak stb. Mielőtt rátérnék a kétrészes helynevek részletes leírására, tekintsük 

át röviden az utótagként szereplő földrajzi köznevek csoportját: melyek azok a 

lexémák, amelyek leginkább jellemzik a vidéket. A földrajzi köznévi lexémák közül 

legmegterheltebb a völgy, amely 279 névforma utótagjaként áll. (A továbbiakban az 

előfordulási gyakoriságot a földrajzi köznév után zárójelben adom meg.) Gyakran 

előforduló lexémák még a domborzati nevek csoportjában a hegy (203), a bérc (114), 

a tető (210) és a lápa (207) földrajzi köznevek. A hegy ’dombnál magasabb 

kiemelkedés a föld felszínén’ (TESz.), a völgy jelentése ’hegyek, magaslatok közötti, 

alacsonyabban fekvő terület’ (TESz.), a tető ’hegy felső része, csúcsa’ (TESz.), míg a 

lápa a Bükk hegységben ’a környezeténél alacsonyabban fekvő, vizenyős, sík terület, 

illetve szántóföld vagy legelő lejtős része, hajlata’ (ÚMTsz.) jelentésében 

használatos. A bérc, illetve variánsa a börc földrajzi köznév jelentése a régiségben 

igen széleskörű volt. A népnyelv alapján kimutatható ’kiemelkedés, valaminek a 

hegye, csúcsa’ jelentése is. Idővel jelentésük szétvált, eltávolodott egymástól a 

szerint, hogy milyen földfelszíni alakulásra alkalmazták. Mára a bérc földrajzi 

köznév használata jóval gyakoribbnak mutatkozik, és többnyire ’hegyhát, hegytető, 

meredek hegy’ jelentésben ismeretes, míg a börc a dunántúli tájakra jellemző, 

’kisebb földfelszíni kiemelkedést, halmot, dombot, köves, tüskés hely’-et jelöl 

(LŐRINCZE 1946: 22–26). Vizsgálatom is ez utóbbi tényt támasztja alá, mivel a 

Bükkben egyetlen adat sincs a börc használatára. Ezeknél kisebb számban, de még 

mindig viszonylag jelentős megterheltséggel fordulnak elő a domborzati nevek 

kategóriájában: a barlang (61), az oldal (56) ’térszíni alakulatnak az alsó és a felső 

rész közötti felülete’ (TESz.) és a kő (60), melyet ’kiemelkedő szikla, esetleg 

sziklacsoport’ jelentésben (ÚMTsz.) találunk meg a helynevekben. A felsoroltak 

mellett megemlítendők a víznevek kategóriáján belül a forrás, a patak és a kút 

földrajzi köznevek mint gyakrabban alkalmazott lexikális elemek. A forrás (83) ’a 

földből természetes úton előtörő víz’ (TESz.), a patak (50) ’a folyónál kisebb 

folyóvíz’ (TESz.), míg a kút (80) ’mesterségesen ásott vízvételi hely’ (SzófSz.) vagy 

’forrás’ jelentésben (VÁRNAI 2001: 156) használatos. A határneveken belül két 

31

lexéma gyakorisága jelentős, ezek a következők: a rét (59) ’kaszáló, legelő, sík 

terület’ (TESz.) és a dűlő (56) ’meghatározott nagyságú szántóföld’ (TESz.). 

A földrajzi köznevek belső szerkezetére irányuló vizsgálatok száma igen 

tekintélyes. A temérdek próbálkozás miatt ezen a téren is szemléleti kevertség jelent 

meg. A kevertséget mutatja például, hogy egyesek szerint a vízparti és a folyórészek 

nevei, mint a part vagy a fenék inkább sorolhatók a vízrajzi köznevek közé, mintsem 

a határrésznevek kategóriájába (NEMES 1999: 339). 

A földrajzi köznévhez előtagként különböző szófajú lexémák kapcsolódhatnak, 

amelyek kikerülhetnek a köznevek és a tulajdonnevek csoportjából egyaránt. A 

továbbiakban, tekintettel az előtag változékonyságára, ennek megfelelően tekintem át 

a földrajzi köznévi utótagú helynevek altípusait. 

A) Az előtag főnév 

a) Földrajzi köznév + földrajzi köznév kapcsolatára ritkán találhatunk példát a 

vizsgált névanyagban. A bükki helynévkincsben a kategória megterheltsége 

csekély (alig 1%-nyi), de ennek ellenére jó néhány példát fel tudunk 

mutatni a csoport szemléltetésére: Forrás-völgy, Liget-bérc, Víz-völgy, 

Völgy-fő, Víz-fő, Tó-lápa, Tó-hegy, Tó-völgye, Tag-dűlő, Tábla-dűlő, 

Szurdok-völgy, Szurdok-bérc, Rét-völgy, Rét-oldal, Rét-föld, Fertő-tető stb. 

b) A személyt vagy csoportot jelölő főnév + földrajzi köznév szerkezetű 

helynevek előtagja lehet népnév, foglalkozást, címet vagy személyt jelentő 

szó. A népnévi előtaggal előforduló helynevek színes képet mutatnak, 

amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy a Bükkben valaha különböző 

népcsoportok élhettek egymás mellett. Az is meglehet azonban, hogy a 

népnevekből személynevek alakultak, és az itt felsorolt helynevek 

birtokosok emlékét őrzik. Ide tartoznak a következő helynevek: Cigánydűlő, 

Cseh-bérc, Görög-szőlő, Kun-hegy, Német-völgy, Orosz-oldal, Oroszkút, 

Örmény-patak, Rác-erdő, Román-bérc, Szász-orom, Tatár-árok, Törökkert, 

Zsidó-rét. A személyt jelentő előtaggal rendelkeznek a következő 

helynevek is: Apa-kő, Asszony-völgy, Bába-lapos, Bán-mocsár, Dajka- 

32

szőlő, Herceg-dűlő, Ispán-hegy, Király széke, Remete-barlang, Vándorforrás. 

Funkcionális tekintetben ezek az előtagok mind a személyt, mind pedig a 

csoportot jelölőek esetében birtoklást, tulajdont vagy épp használói viszonyt 

hivatottak kifejezni. Az előtagok funkciója általában egyértelmű, közülük 

ugyanakkor érdemesnek látom az Asszony-völgy helynevet röviden kifejteni. A 

névadási motivációt ebben az esetben ugyanis nem könnyű megfejtenünk. Az 

asszony szavunk alán eredetű jövevényszó, s eredetileg ’úrnő, fejedelemnő, királyné’ 

jelentéssel bírt (MEZŐ 1996: 25). Ennek fényében feltételezhetjük, hogy a völgy 

valamely királyné után kapta a nevét. Az is lehet ugyanakkor, hogy a szó 

általánosabb jelentésében szerepel a helynévben. A patrocíniumi névadás lehetőségét 

kizárnám, mivel a szentekre utaló helynevek esetében az asszony szó mellett 

megjelenik valamilyen jelző (boldog), vagy az asszony mint értelmező áll a szent 

neve mögött (Szentannaasszony), de soha sem önmagában (Asszony-völgy). 

Morfológiai szempontból vizsgálva ezeket a helyneveket megállapíthatjuk, 

hogy elvétve akad közöttük toldalékolt forma. Az imént felsorolt példák közül 

mindössze kettőt, a Király széke, valamint az első csoportból a Tó völgye 

helyneveket említhetjük meg mint ilyen névszerkezeteket. Mindkét helynév földrajzi 

köznévi utótagján megjelenik az -e birtokos személyjel. 

c) A nem személyt jelentő főnév + földrajzi köznév struktúrájú helynevek 

előtagjai leggyakrabban növénynevek, állatnevek, de gyakori ebben a 

pozícióban az anyagnévi lexéma, illetőleg az elvont főnevek előfordulása 

is. Mint az egyrészes helynevek esetében, itt is megtalálható a képzős és a 

képzetlen helynevek csoportja. A képzős forma többsége a kétrészes 

helyneveknél is megmutatkozik. A növénynévi előtagú helyneveket 

képviselik például a következő helynevek: Körtvélyes-szer, Egres-völgy, 

Ibolyás-tető, Meggyes-oldal. Az Egres-völgy olyan völgy, amelynek 

domináns növénye az égerfa. Az egres az éger fanévből alakult -s képzővel. 

A Körtvélyes-szer előtagja a körte régi hangalakjának -s képzős 

származéka, a szer pedig ’határrész, falurész’ jelentésű lexéma (TESz.). A 

szer földrajzi köznév jelentése attól függően változik, hogy külterületi vagy 

belterületi helynév az elemzés tárgya. Esetünkben külterületi névről van 

33

szó, amelynek eredeti jelentése ’sor’ lehetett, amelyből a ’sorshúzással 

jutott rész’ jelentés keletkezhetett (vö. HAJDÚ 1987: 55–65). PAIS DEZSŐ 

megállapítása alapján a szer földrajzi köznévben „múltunk gazdasági 

viszonyai tükröződnek, amelyeknél fogva a határrészeket csoportokba, 

kötelékekbe, szerekbe foglalták” (PAIS 1962: 18). A szer földrajzi köznév 

tehát mindenképpen az egykori földosztás emlékét őrzi helyneveinkben. 

HAJDÚ MIHÁLY vizsgálatai eredményeként megállapította, hogy a szer a 

keleti nyelvterületen régen sem lehetett élénk szó, ma szinte teljesen kihalt. 

A szer, illetve a nyilas földrajzi közneveink területi elterjedségüket nézve 

fordítottan arányosak, ahol a szer elnevezés domináns, ott a nyilas 

visszaszorult, és fordítva (bővebben lásd HAJDÚ 1987: 55–65). A bükki 

névanyagban egyik sem szerepel nagyobb mennyiségben. 

Az Alma-lápa, Bocfa-lápa, Borostyán-tető, Hárs-berek, Kender-föld, Kikiricsdomb, 

Csóhány-lápa, Csuhány-kő, Körte-völgy, Kőris-tető, Som-far stb. a képzetlen 

növénynévi előtagú helyneveket képviselik. Az alma, körte, hárs, kőris és a bocfa a 

vidékre jellemző fákra utal. Érdekes, hogy csak a bocfa esetében kapcsolták a 

névadók a fa fajtájának megjelölése mellé a fa szót is, miközben éppen ez az 

egyetlen olyan elnevezés, amely valójában nem fás területet jelöl. A bocfa fanév 

egyébként a bodzafa hangalaki változata (ÚMTsz.), amely valójában bokor. A 

kikirics a kikerics, vagy más néven kökörcsin egyik alakváltozata, a csuhány, 

valamint a csóhány pedig a csalán tájnyelvi változata. Érdemes kitérnünk a Som-far 

helynévre is. Répáshuta mellett található somban gazdag terület, amely 

elhelyezkedését tekintve ’a hegynek meredeken, domborulattal megszakadó vége, 

illetve határrész hátsó része’ (ÚMTsz.). A far, fark, farok, hát, mál stb. földrajzi 

köznevek érdekessége, hogy valószínűleg az emberi, illetve állati testrészek 

elhelyezkedésének megfelelően kapták a nevüket. BENKŐ LORÁND ezért is nevezi 

ezeket a földrajzi közneveket testrésznévi szemléletet tükrözőknek (BENKŐ 2001: 

30). De míg BENKŐ úgy gondolja, hogy ezekben a nevekben emberi vagy állati 

tulajdonságot próbáltak kifejezni, addig LŐRINCZE úgy véli, hogy a névadás alapjául 

kizárólag valamilyen állathoz való hasonlítás szolgált. Bizonyításként hozza fel az 

adott tájrész, illetőleg az élőlény testrészeinek elhelyezkedése közötti párhuzamot: a 

far, fark ’meredeken megszakadó hegyvég’ illetve az állat megfelelő testrészének 

34

elhelyezkedése közötti hasonlóság: például a hát nem a mögöttes részt fejezi ki, mint 

az ember esetében, hanem a földkiemelkedés hosszan elnyúló legmagasabb részét, 

akárcsak az állatok háti szakasza (vö. LŐRINCZE 1947: 24–27). 

A jelöltség – jelöletlenség kategóriái megtalálhatók az állatnévi és az anyagnévi 

előtagú kétrészes helynevek körében is. A jelöletlen helynevek kategóriáján belül 

állatnévi előtag figyelhető meg a következő helynevekben: Sólyom-kő, Nyúl-völgy, 

Holló-kő, Őzike-gödör, Bárány-lápa, Bagoly-mező, Kakukk-hegy, Bika-forrás, Rigóhegy, 

Pipis-dűlő. A Pipis-dűlő nevét a szántóföldön gyakran megjelenő pipis-ről, 

azaz ’búbos pacsirtá’-ról kapta. Itt tennék említést a gyűjtőnévi előtagú helynevekről: 

Csorda-kút, Gulya-lápa, Ménes-oldal. A vizsgált anyagban csupán 5 gyűjtőnévi 

előtagú helynév található. Jelöletlen az anyagnévi lexéma a következő helynevek 

előtagjaiban: Homok-hegy, Kő-völgy, Mész-völgy, Szén-hegy, Vasérc-hegy. 

Az állat-, illetve az anyagnévi előtagú helynevek jelöltségét mutatják a 

következő helynevek: Disznós-kút, Hollós-tető, Kecskés-lápa, Pipises-tető, Kavicsosoldal, 

Agyagos-tető, Tűzköves-orom, Zsindelyes-tető. 

Az épületet, építményt vagy valamilyen tárgyat jelölő lexémák előtagként 

leginkább jelöletlen alakban fordulnak elő: Csárda-hegy, Malom-hegy, Pince-part, 

Vár-erdő, Ágyú-hely, Kés-hegy, Piricsik-orom, Vaskó-lápa. A piricsik ’verésre, 

fenyítésre használt eszköz’, míg a vaskó ’nyeletlen, rossz kés’, amelyet általában 

csizmatisztításra használtak (ÚMTsz.). 

Morfológiai tekintetben a képzetlen előtagok jellemzőek erre a csoportra, de 

akad példa az -s képzős előtagokra (Pallós-forrás, Köpüs-völgy, Hintás-völgy), 

valamint néhány alkalommal megjelenik az utótagon a birtokos személyjel is (Akol 

gödre, Templom földje). A Pallós-forrás pallókkal, más néven fából készült 

padlókkal kiépített ivóhely, a Köpüs-völgy a völgyben folyó méhtartással 

kapcsolatos, hiszen a méhek ún. köpükben ’méhkas, kaptár’ (ÚMTSz.) készítették a 

mézet, míg a Hintás-völgy nevében a gyermekjátékot kell keresnünk. 

Elvont jelentésű szavak is megjelenhetnek előtagként: Barátság-kert, Egyházvölgy, 

Illat-rét, Karácsony-völgy, Péntek-völgy. 

35

B) Az előtag melléknév vagy melléknévi jellegű szó 

a) A képzetlen melléknév és földrajzi köznév összekapcsolásából keletkezett 

helynevek száma magas a vizsgált korpuszban. A helynévanyag 12%-át 

teszik ki az ide tartozó elemek. Gyakori a színnevek előtagként való 

alkalmazása: Szőke-lápa, Fekete-barlang, Fehér-kő. Előfordul a 

névanyagban, hogy egy adott színnevet két különböző terület megjelölésére 

egyazon színnév két különböző hangalaki variánsát használják fel: Vöröskő, 

Veres-bérc, Sötét-völgy, Setét-völgy. Ezek az előtagok utalhatnak a 

terület (veres, szőke), a kő anyagának színére (fehér, vörös), de jelölhetik 

akár a fényviszonyokat is. Az utóbbit gyaníthatjuk például a Fekete-barlang 

vagy a Sötét-völgy elnevezésekben. A Sötét- vagy Setét-völgy minden 

bizonnyal onnan kapta a nevét, hogy ritkán sütött ide a nap. Valószínűleg a 

környező hegyek, illetve az itt jellemző sűrű erdő elzárta a völgy elől a 

napsütést. A Kék-mező jelzőjét onnan kaphatta, hogy a mezőn lévő virágok 

színe dominánsan a kék volt, de valószínűbb, hogy a kék színnevet a 

régiségben ’zöld’ jelentésben használták (FNESz.). A fentiek mellett 

érdekes továbbá az arany melléknév előtagként kapcsolása is. Más-más 

szerepe lehet az Arany-lépcső és az Arany-kút helynevekben. Megfejtését a 

földrajzi köznév jelentése segítheti elő. A lépcső ’lapos, sík terület’ 

(TESz.), amely esetében az arany jelző jelentheti a föld színét, vagy akár az 

itt termesztett aranyló gabonára is utalhat. Az Arany-kút esetében viszont 

valószínűleg a víz minőségét hivatott érzékeltetni. 

Képzetlen melléknévvel fejezik ki több esetben a terület korát is: Öreg-hegy, 

Vén-hegy, Új-hegy. Adatközlői vélemény szerint gyakran azokon a területeken tettek 

ilyen módon (vén – új ellentétpárral) különbséget, ahol szőlőt, vagy valamilyen 

gyümölcsöt termesztettek, így különítve el egymástól a régi és az új tőkéket, illetőleg 

gyümölcsfákat. 

A bükki névanyagban megfigyelhető az ellentétpárok sokasága, amelyből arra a 

következtetésre juthatunk, hogy a névadók kedvelték ezt a névadási formát, miszerint 

a területeket egymáshoz viszonyítva határozták meg alsó és felső, kicsi és nagy, 

hideg és meleg, csúnya és szép, víg és szomorú, magas, meredek és mély, lapos 

ellentétpárokkal: Alsó-hegy – Felső-hegy, Kis-mező – Nagy-mező, Hideg-völgy – 

36

Meleg-oldal, Csúnya-völgy – Szép-hegy, Víg-völgy – Szomorú-völgy, Magas-tető, 

Meredek-hegy – Mély-völgy, Lapos-dűlő. A helynevek közül a Víg- és a Szomorúvölgy 

nevét bizonyára valamely ott történt esemény alapján kapta. 

Az imént felsoroltakon kívül azonban még számos példát hozhatunk fel e 

kategória szemléltetésére: Vékony-bérc, Tar-kő, Szoros-patak, Száraz-rét, Sík-hegy, 

Puszta-oldal, Lusta-völgy, Kurta-bérc, Keskeny-lyuk, Kerek-domb, Hosszú-gerinc, 

Görbe-rámpa, Elő-hegy, Csonka-orom, Bő-völgy. Ezek között a helynevek között 

találhatunk olyan előtagokat, amelyek egymás szinonimái, tehát ugyanazt a 

sajátosságot fejezik ki: sík – puszta, kurta – csonka, vékony – keskeny. Talán még a 

szoros melléknevet is csatolhatjuk a vékony – keskeny pár mellé. A Lusta-völgy 

helynév előtagja a Víg- és Szomorú-völgyhöz hasonlóan ismét valamilyen eseményt, 

történést őriz, míg a Bő-völgy előtagja a termés bőségére utalhat. 

Morfológiai szempontból nem érdemes részletezni ezeket a helyneveket, hiszen 

minden helynév előtagja képzetlen melléknév, az utótagként szereplő földrajzi 

köznevekről pedig már korábban volt szó. 

b) A képzett melléknév és földrajzi köznév kapcsolatából létrejövő helynevek 

kategóriája szintén igen terjedelmes a bükki névanyagban. Talán 

általánosan megállapítható a korábbi kutatások alapján – és a bükki 

névanyag is ezt igazolja –, hogy a képzett melléknév és a földrajzi köznévi 

kapcsolatából alakuló struktúra alapvetően a mikronevekre jellemző (vö. 

TÓTH V. 2001b: 650). 

A kategória egyik leglényegesebb sajátosságát morfológiai oldalról 

állapíthatjuk meg. Az ide tartozó helynevek előtagjának 99%-a -s képzővel jött létre. 

Az -s képző leggyakrabban növénynévhez (Tölgyes-bérc, Bükkös-völgy, Komlósvölgy, 

Cseresznyés-patak, Magyalos-dűlő, Meggyes-oldal, Körtvélyes-szer, 

Galagonyás-dűlő, Ibolyás-tető, Töviskes-bérc), állatnévhez (Varjas-tető, Pipises-tető, 

Kígyós-patak, Kecskés-galya, Hangyás-erdő, Disznós-kút, Csókás-tető, Baglyas-hát) 

és anyagnévhez (Agyagos-tető, Cserepes-kő, Kavicsos-bérc, Sáros-völgy) 

kapcsolódik. Az imént felsorolt helyneveket nem kívánom itt részletezni, hiszen 

alapszavuk alapján a főnevek csoportjában, azon belül a nem személyt jelentő főnévi 

előtagú helynevek között tárgyaltam. 

37

Képzett melléknév és földrajzi köznév kapcsolatát mutatják a következő 

helynevek is: Szeles-dűlő, Savós-kút, Örvényes-forrás, Lépcsős-lápa. A Szeles-dűlő 

előtagja mindenképpen az hivatott kifejezni, hogy megnevezett dűlő nincs 

körülvédve hegyekkel, így a szél szabadon fújhat. A savós előtag a víz ízére utalhat, 

de szóba jöhet még az elnevezés motivációjaként a víz színe is, hiszen a savónak 

jellegzetes fehéres színe van. Az Örvényes-forrás előtagja mindenképpen a víz 

örvénylő mozgását örökíti meg nevében, míg a Lépcsős-lápa esetében a földfelszín 

lépcsős képződésére kell gondolnunk. Az -s képzős előtagon kívül morfológiai 

tekintetben három helynevet találunk, amelynek előtagja más képzővel jött létre: 

Nevetlen-lápa, Névtelen-lápa és Kicsiny-tető. A Nevetlen- és a Névtelen-lápa 

helynevek előtagjai a -tlen, -telen fosztóképzővel keletkeztek a név főnévből. 

Valószínűleg e két tájnak olyan sokáig nem volt neve, míg végül ráragadt a 

névtelenség. A Kicsiny-tető előtagja a korábban már említett ellentétpárok sorába 

illeszkedik mint a nagy melléknév ellentettje. A kicsiny a kicsi melléknévből jött létre 

-ny képző segítségével. 

Funkcionális tekintetben az ide tartozó helynevek előtagjainak legnagyobb 

hányada az általa jelölt vidék valamely jellemző tulajdonságát ragadja meg. 

c) A melléknévi igenév és földrajzi köznév kapcsolatából alakult helynevek 

százalékos aránya már jóval alacsonyabb az előző két kategóriánál, 

mindösszesen 1%. Azt hiszem nem meglepő, hogy beálló melléknévi 

igenévvel nem találkozunk a vizsgált anyagban. Befejezett melléknévi 

igenévi előtagra sem találunk példát a bükki névanyagban. A melléknévi 

igenevek csoportján belül valójában csak folyamatos melléknévi igeneveket 

találunk: Tehéndelelő-lápa, Perzselő-dűlő, Őzugró-völgy, Nyögő-patak, 

Látó-kövek, Juhdöglő-völgy, Járó-lápa, Eresztő-hegy, Dobogó-bérc, 

Csurgó-forrás, Csepegő-forrás, Csengő-kő, Bujdosó-kő. 

d) A számnévi előtagú helyneveket a „Magyar grammatika” útmutatása 

alapján tárgyalom a melléknév, a melléknévi jellegű előtagok csoportjában. 

A „Magyar grammatika” a számneveket a mennyiséget jelentő melléknevek 

egyik alcsoportjaként tartja számon. A számnévi terminus azért használható 

itt, mert konkrét számokat mutatnak a helynevek előtagjai. Számnévnek 

nem nevezhető, mennyiséget kifejező melléknevek mennyiséget fejeznek 

38

ki, de nem konkrét számmal, például szemernyi, számtalan (KESZLER 2000: 

143). 

Ebbe a csoportba mindösszesen négy helynevet tudunk besorolni: Három-kő, 

Három-kút, Két-hegy, Harmadik-nyomás. A Három-kő, Három-kút és a Két-hegy 

helynevek előtagjai funkcionálisan azt a sajátosságot fejezik ki, hogy a kapcsolódó 

földrajzi köznév által jelölt objektumból nem egy található a megjelölt tájon, hanem 

több, jelen esetben kettő, három. A Harmadik-nyomás funkcionálisan a terület 

valamely más tájhoz való viszonyát fejezi ki, minden bizonnyal volt mellette első és 

második nyomás is. Ezt igazolja a nyomás földrajzi köznév is, amely ’a várost 

közvetlen körülvevő földterület, a felosztott határ részei közül egy’, a 

háromnyomásos gazdálkodási forma (ÚMTsz.) emlékét őrzi. Valószínűleg a 

földterület három részre osztásával kapta ezt a nevet a vizsgált terület, amelynek 

elnevezése mai napig fennmaradt. Ez utóbbi helynév előtagjaként sorszámnevet 

találunk. 

C) Az előtag személynév 

„A személynévi előtagból és földrajzi köznévi utótagból álló összetett 

helynevek települések és más földrajzi objektumok megjelölésében is gyakran 

használatosak” (TÓTH V. 2001b: 651). Funkcionális tekintetben a személynévi előtag 

a földterület birtokosára, tulajdonosára, esetenként használójára utal. Ide sorolhatók 

azok a helynevek is, amelyeknek előtagja valamelyik szent neve. Ebben az esetben, 

funkcionális szempontból a szentnek ajánlást, dicséretét, tiszteletét, a föld valamelyik 

szent védelmébe helyezését kell látnunk, nem valódi birtokviszonyt. 

Morfológiai szempontból a személynévi előtagú helyneveket több csoportra 

bonthatjuk. Vannak olyan helynevek, amelyekben a birtoklás jelölt birtokos jelzős 

szerkezetben fejeződik ki: Balog Miklós völgye, Pali bácsi kaszálója, Kelemen széke, 

Antal gödre, Jani Marci orma, Jánosháza, Simon vára. Ezeknek a helyneveknek a 

száma a vizsgált névanyagban csekély, összesen a fenti két helynév tartozik ide. 

Láthatjuk, hogy mindegyik helynév előtagjában személynév szerepel, de van 

amelyikben a teljes személynév (Balog Mihály), van amelyikben mindössze a 

keresztnév (Antal), és van amelyikben csupán becenév (Jani) jelenik meg. A 

tulajdonviszony visszamenő felderítése esetén a becenév alkalmazása és 

39

megszilárdulása nagyon megnehezíti a munkát, hiszen a névadás korában még 

egyértelmű volt a nyelvhasználók számára, hogy ki a tulajdonos, ha azt hallja, hogy 

Pali bácsi, viszont ez ma már korántsem ilyen egyértelmű. 

A bükki helynévi anyagban a személynévi előtagú helynevek körében a 

legmagasabb arányt a jelöletlen birtokos jelzős szerkezetű helynevek teszik ki, az 

összes helynév 6%-át, a személynévi előtagú helynevek csoportjának pedig a 95%- 

át. A helynevek egy részében a birtokos teljes neve (Hillebrand Jenő-barlang, Kaán 

Károly-forrás), másik részében a vezetékneve (Balla-völgy, Hajnóczy-barlang, 

Magyar-tanya, Toldi-bükk), harmadik részében a keresztneve szerepel (Ilona-kút, 

István-rét, Kálmán-lápa, Szilvia-forrás). Ezeken kívül van néhány olyan személynév, 

amelyek egyéb személynevek, egyik kategóriába sem sorolható be: Ördög-oldal, 

Ördög-kút, Ámor-forrás. Külön alcsoportban érdemes tárgyalni a szentek neveivel 

kialakult helyneveket, amelyekben a patrocíniumi néavadás mutatkozik meg (a 

témáról bővebben lásd MEZŐ 1996): Szent Erzsébet-forrás, Szent Imre-forrás, Szent 

István-barlang. Ezekben a helynevekben is jelöletlen a birtokviszony. 

D) Az előtag helynév(i származék) 

Az ebben a csoportban említhető helynevekben az előtag egyrészes helynév 

(Szinva-forrás), kétrészes helynév (Kecske-kő-tető) egyrészes képzett helynév 

(Daróci-rét) vagy kétrészes képzett helynév (Diósgyőr-tapolcai-barlang) egyaránt 

lehet. 

a) Az egyrészes helynév és földrajzi köznév kapcsolatából létrejövő helynevek 

számos típusa tartalmazza a már korábban is létező helynév egészét (a 

Szinva forrásvidékét a Szinva-forrás jelöli), vagy annak egy részét, elemét 

(az Eskerenna-patak forrása az Eskerenna-forrás nevet viseli). Az ide 

tartozó helynevek funkcionális tekintetben jelölhetik ugyanazt a 

denotátumot (Csurgó és Csurgó-forrás esete), de kifejezhet lokális viszonyt 

is. A lokális viszonyt szemléltető helyneveink egyfajta rész-egész 

viszonyban állnak az eredeti helynévvel (a Szinva patak az egész 

denotátumot képviseli, míg a Szinva-forrás ennek csak egy részét, a patak 

kezdetét). Ez utóbbira példa továbbá a Galya helynév és részeinek 

megnevezése. A Galya az egész objektumot megjelölő helynév, Miskolc 

40

mellett található erdőben gazdag hegyvidéket jelöl. Ennek részeit mutatják 

a következő nevek: Galya-tető, Galya-árnyék, Galya kopasza, Galya-oldal, 

Galya-lyuk. 

b) A kétrészes helynév és földrajzi név szerkezetű helynevek száma már jóval 

csekélyebb, mint az előző csoportba tartozó helyneveké. Az előbbi csoport 

kapcsán bemutatott típusok itt is megtalálhatók, ezen kívül egyes helynevek 

pontos elhelyezkedésre is utalhatnak: a Két-víz köze vizekhez fűződő lokális 

viszonyt fejez ki, nevéből értesülünk a jelölt terület pontos helyzetéről, 

vagyis arról, hogy két vízfolyás vagy esetleg állóvíz közötti terület. 

c) Egyrészes képzett helynév és földrajzi köznév kapcsolatát mutatja a 

Varbói-tó a Siroki-gödör vagy az Egri-völgy, amely helynevek előtagjai a 

Varbó, a Sirok és az Eger településnevek -i képzős melléknévi származékai. 

d) A viszonylag ritka kétrészes képzett helynévi előtagra is nyújt példát a 

bükki névanyag: Kajla-bérci-zsomboly, Istállós-kői-barlang, Diósgyőrtapolcai-barlang. 

Az első kettő helynév funkcionálisan a hely viszonyított 

helyzetét fejezi ki, míg a Diósgyőr-tapolcai-barlang azt mutatja, hogy a 

barlang Diósgyőrhöz és Tapolcához egyaránt tartozik. 

2.2.2. Helynévi utótagú kétrészes helynevek 

Az ebbe a kategóriába tartozó helynevek mindegyikében a helynévi utótaghoz 

melléknévi jelző kapcsolódik: Kis-Virágos-hegy, Kis-Töviskes-völgy, Nagy- 

Magyalos-tető, Nagy-Tölgyes-orom, Alsó-Bagoly-hegy, Felső-Bagoly-hegy. Az alsó 

és a felső sajátosságot kifejező előtagú helynevek gyakran névpárokként állva 

értelmezik egymást (Alsó-Gallyas-lápa – Felső-Gallyas-lápa vagy Alsó-Keringőlápa 

– Felső-Keringő-lápa). Ezen helynevek mai jelentésfunkciójának a 

megállapításához ismernünk kell az alsó és a felső lexémák jelentéstörténetét is. 

Kifejezhetnek világtájak szerinti tagolódást, a felszín horizontális tagolódását, 

domborzati viszonyok esetében vertikális tagolódást, patakok, folyók 

szakaszjellegére vonatkozóan a folyás irányát, de néprajzi, településtörténeti 

vonatkozást is (PESTI 1969: 229–231). A bükki névanyag ide sorolható része 

valószínűleg a vertikális tagolódásra utal, azaz arra, hogy az adott terület mélyen 

41

vagy magasan fekszik. A Száraz-Szinva is helynévi utótagú kétrészes helynév, amely 

a Szinva patak egyik kiszáradt ágát jelölheti. 

3. Keletkezéstörténeti vizsgálat 

„A történeti helynévelemzés során azt vizsgáljuk, hogy milyen nyelvi 

szabályok szerint jönnek létre az új helynevek, miféle hatóerők irányítják a nyelvi 

elemeknek a nevekbe való beépülését. Ennek bemutatásában arra a korábbiakban 

megfogalmazott alapelvre támaszkodhatunk, hogy a mindenkor meglévő helynevek – 

modellhatásuk által, a beszélők névkompetenciája révén – alapvetően meghatározzák 

a rendszer új elemeinek jellegét is.” (HOFFMANN 1993: 67). A helynevek nem 

alkotnak önálló rendszert nyelvünkön belül, így változásaikban ugyanazok a 

törvényszerűségek fedezhetők föl, mint a közszavak esetében, tehát 

keletkezéstörténeti vizsgálatukban ugyanazokat a szóalkotási formákat célszerű 

figyelembe vennünk, mint amelyek a közszói rétegre is jellemzőek. „A történeti 

tipológia kategóriájába mindig az utolsó névalakító mozzanat alapján soroljuk be a 

neveket” (TÓTH V. 2001: 124–125). A névrendszertani vizsgálatokban a 

keletkezéstörténeti elemzés a kritikus pont, hiszen az idő távlatából egy-egy helynév 

keletkezésének megítélése igen nehéz, sokszor megoldhatatlan feladat. Vannak 

helynevek, amelyek – funkcionális és lexikális felépítésük alapján – több kategóriába 

is besorolhatók lennének. Ebben az esetben nem érdemes állást foglalnunk, inkább 

csak a valószínűsíthetjük egyik vagy másik névkeletkezési módot a helynévrendszer 

sajátosságai alapján. 

3.1. Szintagmatikus szerkesztéssel, jelzős szerkezetből alkotott nevek 

„Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek csoportjába azokat a helyneveket 

sorolom, amelyek keletkezésükkor szintagmatikus szerkezetként jöttek létre. E 

szerkezet mindkét tagja valamiféle információt ad a helynév denotátumáról, tehát 

funkcionális jegyet kifejező névrésznek tekinthető.” (HOFFMANN 1993: 70). Ez a 

névkeletkezési eljárás minden esetben szükségszerűen kétrészes helyneveket 

eredményez. A vizsgált névanyagban a kétrészes nevek aránya 88%, amelyek 

42

csaknem kivétel nélkül szintagmatikus szerkesztéssel, azon belül is jelzős 

szerkezetből keletkeztek. 

a) Minőségjelzős szerkezetből alakultak például a következő helynevek: 

Hosszú-gerinc, Bő-völgy, Fehér-hegy, Bükkös-völgy, Büszkés-hegy, Hársastető. 

A legtöbb helynevet (a szintagmatikus szerkezetűek 88%-át) ebbe a 

kategóriába tudjuk besorolni. 

b) Mennyiségjelzős szerkezetre is találhatunk példát, de már lényegesen 

kevesebbet (nem teszik ki a szintagmatikus szerkezetű helynevek 1%-át), 

mint amit a minőségjelzős szerkezetből alakultak kapcsán tapasztalhattunk: 

Három-kút, Két-hegy, Harmadik-nyomás. 

c) Birtokos jelzős szerkezetből alakultak a funkcionálisan birtoklást kifejező 

helynevek (11%), amelyeknek előtagjaiban lexikálisan a birtokos vezetékvagy 

keresztneve, esetleg mindkettő áll: Balla-völgy, Hajnóczy-forrás, 

Magyar-tanya, Vidróczky-barlang. Ebben a kategóriában a jelöletlen 

birtokosi viszony a domináns, de a jelölt helynevekre is ráakadhatunk a 

Bükk helynévanyagában: Kelemen széke, Antal gödre. 

3.2. Morfematikai szerkesztéssel alkotott helynevek 

„A morfematikai szerkesztés azt a névalkotási eljárást takarja, amelynek során 

valamely nyelvi elem egy kötött morféma (képző, jel, rag) vagy ahhoz hasonló 

funkciójú elem (névutó) hozzákapcsolásával helynévi szerep betöltésére válik 

alkalmassá.” (HOFFMANN 1993: 73). Az általam áttekintett névállományban 

legfőképpen a képzővel való névadás játszott szerepet, de szórványosan jelekkel és 

névutókkal alakult névformákat is felfedezhetünk. Morfematikai szerkesztéssel 

kizárólag egyrészes helynevek jöhetnek létre. 

a) A helynévképzővel alkotott nevek köréből kiemelkedően nagy 

mennyiségben találkozunk az -s képzővel: Bükkös, Csipkés, Cinegés, 

Disznós, Tűzköves, Vesszős stb. Az ide tartozó helynevek legfőképpen 

növény- vagy állatnévből, de ritkábban a területre jellemző anyag nevéből 

is keletkezhettek morfematikus szerkesztéssel. A helynévképzővel létrejött 

helynevek sorából megemlíthető még a Szénégető, Nyúzó, Piritó névformák 

által képviselt struktúra. Az -ó/-ő eredeti folyamatos melléknévi igenévi 

43

képzőnek nincs nagy jelentősége ezen a vidéken, mindösszesen 26 helynév 

jött létre ennek a morfémának a segítségével. A -ka/-ke, -cska/-cske 

kicsinyítő képzővel keletkezett helynevek száma az előbbinél még 

jelentéktelenebb: Szőlőcske, Szőlőske. Fölvetődött a szakirodalomban, hogy 

a szláv -ka/-ke képzős helynevek hatását mutatják ezek a helyneveink. A 

képző eredete bizonytalan, de SZEGFŰ MÁRIA nem zárja ki magyar 

eredetének lehetőségét (vö. SZEGFŰ 1992: 320). Érdekes a -d képző 

megjelenése két helynevünkben: Könnyűd, Nádasd. A képző eredetileg 

kicsinyítő, becéző funkciót töltött be, majd ehhez, vagy ezzel párhuzamosan 

alakult ki a helynevekben tetten érhető valamivel való ellátottságot kifejező 

jelentése is. A képző a XIII-XIV században volt a legtermékenyebb, a 

helynevek képzésében az ómagyar kor végéig vett részt, ezután már csak 

analógiával keletkeztek az ilyen típusú nevek (vö. RÁCZ A. 2005: 187) A 

Nádasd helynevet morfológiai tekintetben kétféleképpen is fölfoghatjuk. Az 

egyik lehetőség szerint -sd képzőbokorral alakult a nád növénynévből, de 

úgy is tekinthető, hogy a nádas az alapszava, s ebből a -d helynévképző 

teremtett helynevet. 

b) A névszójelekkel keletkezett helynevek kategóriáját csupán egyetlen 

példával tudjuk szemléltetni: Rózsások. A Rózsások helynév Eger melletti 

terület, ahol sok rózsabokor található. A helynév végén a többes szám jelét 

találjuk, amely a vidéken található sok rózsabokrot hivatott kifejezni. 

c) A névutóval keletkezett helynevek köréből ugyancsak egy példa áll a 

rendelkezésünkre: Kereszten belül. A helynév minden bizonnyal onnan 

kapta a nevét, hogy a szomszédos területen elhelyezett kereszthez 

(Keresztfa), illetve a faluhoz képest merre feküdt. Jelen esetben a kereszt és 

a falu közötti területről beszélünk. A névutóval keletkezett bükki helynevek 

csekély mértéke HAJDÚ MIHÁLY vizsgálatait támasztja alá, miszerint – 

habár természetes lenne a helyhatározói funkciójú névutók helynevekben 

való tömeges jelenléte – csupán ún. „laza szerkezetű” helynevekben 

találkozhatunk névutókkal (vö. HAJDÚ 1999: 187–189). 

44

3.3. Jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek 

„A jelentésbeli névalkotás a helynevek keletkezésének azon formája, amelynek 

során a nyelv meglévő belső elemkészletét oly módon használjuk föl helynévként, 

hogy új (helynévi) jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik 

meg.” (HOFFMANN 1993: 40). A névalkotás e típusa – a morfematikai szerkesztéssel 

alakult helynevekhez hasonlóan – kizárólag egyrészes helynevet hozhat létre, és 

többféle altípusa lehetséges. 

1. Jelentéshasadás hívta életre azokat a helyneveket, amelyekben egyszerű 

földrajzi köznév alakult át tulajdonévvé: Fenek, Ortás, Ortvány. 

2. A metonimikus névadás definícióját nem könnyű megadni. A szakirodalom 

jelentős része a névátvitel olyan válfajaként tartja számon, „amely két fogalom közti 

térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul” 

(FÁBIÁN–SZATHMÁRI–TERESTYÉNI 1958: 108). A helynevek metonimikus 

kialakulásának bemutatására az eredeti és az új jelentés viszonyának vizsgálata – 

amely a közszói metonímia esetében már hatékonynak bizonyult – alkalmasnak 

mutatkozik. Metonimikus helynevek több jelentésösszefüggésben születhetnek, 

jelentős feladatunk tehát a helynevekre jellemző névátviteli formáknak a közszói 

metonímiánál árnyaltabb leírása (vö. HOFFMANN 1993: 118). 

Metonimikus névadásról beszélhetünk a puszta személynévi helynevek 

esetében: Donát, Jónás, Danc Péter, Butaj. Ez utóbbi szláv személynévből 

keletkezett magyar névadással (vö. KISS L. 1996: 235). Ide tartoznak továbbá azok a 

névformák is, melyek építménynévből alakultak mindenféle formáns hozzáadása 

nélkül: Keresztfa, Vaskapu. A Vaskapu helynév minden bizonnyal az egykori 

gyepűvédelemnek lehetett az emléke: hegyszorosokat, átjárókat olykor valóban 

kapuval zárták le (FNESz.). Gyakorinak mondható a növény-, illetve az állatnévből 

metonimikusan keletkezett helynevek kategóriája is: Bakszakáll, Ecetestök, Birka, 

Keselyű, Csiga. 

3. A metafora olyan névátvitel, amely „két fogalom közt fennálló tartalmi 

(külső vagy belső, néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” 

(FÁBIÁN–SZATHMÁRI–TERESTYÉNI 1958: 90). „A metaforát névalkotási folyamatként 

tehát – a helynevek jelentésszerkezetének sajátosságait is figyelembe véve – a 

fogalmi jegyek hasonlóságán alapuló névátvitelnek foghatjuk föl” (HOFFMANN 1993: 

45

128). A metaforikus névadással keletkezett helynevek között a legjelentősebb 

csoportot azok a helynevek alkotják, amelyek a jelölt denotátum alakját fejezik ki 

(vö. HOFFMANN 1991: 41): Csavaros. A helynevek helynévként való metaforikus 

használata a „a néprajz és a néplélektan érdekkörébe” tartozik (SZABÓ T. 1934: 169). 

Érdekes eseteket képviselnek például az Afrika vagy az Őserdő metaforikus 

helynevek. A jelenséget megközelíthetjük a névtelen helyek elnevezésének szándéka 

felől. HOFFMANN ISTVÁN hasonló példát mutat be a Szibéria helynéven keresztül 

1991–es tanulmányában. „A névadó ember tudatában a megjelölendő hely egy 

jellemző vonása (pl. az, hogy ’hideg’) olyan, általa ismert helyet idéz fel, amelynek 

információtartalmában, konnotációjában – legalábbis számára, de gyakran másoknak 

is – ugyanez a motívum dominál: s elnevezi a falurészt, határrészt Szibériá-nak” 

(1991: 43). Valószínű, hogy a bükki helynevek keletkezésének is hasonló lehetett a 

szemléleti alapja. Az Afrika szőlőhegyet jelöl Eger határában. A szőlőről tudjuk, 

hogy sok napsütést igényel, tehát minden bizonnyal a hegy ezen része nagyon meleg 

terület lehetett. Afrikáról pedig az emberek elsődleges benyomása az, hogy ott meleg 

van. A kettő között párhuzamot vonva nevezték el aztán a névadók a napsütötte egri 

hegyet Afriká-nak. Az Őserdő olyan ’emberi beavatkozástól, erdőműveléstől mentes 

erdő, ahol a fák életben maradásának csak elemi csapás vagy az öregség szab határt’ 

(FNESz.). Nevét a valódi őserdő és a bükki érintetlen erdő közötti hasonlóság 

alapján kapta. A Békaháza ’szikla’, a Kecskevár és a Rókafarm helynevek szintén itt, 

a jelentésbeli névalkotásnál tárgyalandók, mivel nem a nyelvi megszerkesztése teszi 

alkalmassá a névként funkcionálásra, hanem a jelentés megváltozása. Esetükben a 

földrajzi köznévi elemnek „nincs földrajzi köznévi névrész-szerepe, csak a lexikális 

szerkezet szintjén mintegy helynévszerűsíti a nevet” (HOFFMANN 1991: 46). 

3.4. Szerkezeti változással alakult helynevek 

A szerkezeti változással alakult helynevek mai névanyagon történő vizsgálata 

bonyolult, hiszen nagyon nehéz megállapítani, melyik lehetett az elsődleges név, 

azaz melyik név lehetett a kiindulópont, és melyik név alakulhatott szerkezeti 

változással ebből az elsődleges névből. Mivel nem áll rendelkezésemre olyan anyag, 

amely egyértelműen mutatná, melyik alak volt a kiinduló név, ezért a részletes 

elemzéstől eltekintek, csupán lehetőségeket vázolok fel. Kiegészüléssel 

46

keletkezhetett például a Csurgó-forrás helynév. A Csurgó helynév eredetileg is 

forrást jelöl, amelyhez kiegészüléssel kapcsolódhatott a forrás földrajzi köznév. A 

megjelölt denotátum, ami a név jelentése a változás során nem változik meg, 

ugyanazt jelöli, mint a Csurgó. Hasonlóan, a denotátum megváltozása nélkül jött 

létre a Somos-bérc elnevezés, valamint ennek szinonimájaként a Somos-hegy is – az 

eredeti Somos helynévből kiegészüléssel. 

3.5. Névátvételek 

Átvett névként minden kétséget kizáróan csupán a korábban már említett Lippa 

és Szinva helynevek említhetők meg a bükki névanyagban. Mindkettő szláv eredetű 

névforma. Talán ide tartozik a Galya elnevezés is, amely valószínűleg ugyancsak 

szláv eredetű, és amely Diósgyőr északkeleti részén lévő szőlőhegyet jelöli meg 

(VÁRNAI 2001: 150). Elképzelhető azonban a szláv galya lexéma közszóként való 

átvétele is, s belőle magyar névadással aztán a Galya helynév létrejötte. Az első 

lehetőséget ugyanakkor reálisabbnak gondolhatjuk. 

V. Összegzés 

Dolgozatomban a Bükk hegység modern kori névanyagát mutattam be a 

HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott helynévelemzési modell alapján. A modell 

mindhárom (funkcionális-szemantikai, lexikális-morfológiai és keletkezéstörténeti) 

elemzési szintjén igyekeztem a bükki helynévkincset leírni. 

Dolgozatom befejezéseként a vizsgálat eredményeit, vagyis a névanyag 

jellemző vonásait foglalom össze röviden. 

A Bükk hegység 2515 helyneve 12% – 88% arányban oszlik meg az egyrészes 

és a kétrészes helynevek között. 

Funkcionális-szemantikai szempontból az egyrészes helynevek 96%-a 

valamilyen sajátosságot fejez ki az adott területre vonatkozóan. Ez a sajátosság 

leggyakrabban a terület növény- és állatvilágára vonatkozik (Bükk-bérc, Borjú-kút). 

A fennmaradó 4% a fajtajelölő - és a megnevező funkció között oszlik meg 3% – 1% 

arányban. A kétrészes helynevek funkcionális-szemantikai szempontból három 

47

csoportra szakadnak: M+F, S+F és S+M szerkezetű nevekre. Az M+F szerkezet, 

vagyis a megnevező funkciójú előtag és a fajtajelölő utótag kapcsolata meglehetősen 

csekély, nem teszi ki a kétrészes helynevek 1%-át sem (Csurgó-forrás, Somos-bérc). 

A sajátosságot kifejező előtag és a fajtajelölő utótag összekapcsolásával létrejött 

kétrészes helynevek (S+F) aránya 92% (Cseres-lápa, Fekete-barlang, Fátyolvízesés), 

míg a sajátosság- és a megnevező funkció kapcsolatából álló helynevek 

aránya mindössze 8% (Alsó-Eresztő-hegy, Száraz-Szinva). A névrendszer magvát 

tehát az S+F szerkezetű kétrészes nevek alkotják. A sajátosság, amelyet az előtagok 

kifejeznek, igen színes képet tár elénk. Az esetek 23%-ában fejezik ki a hely 

valamilyen tulajdonságát (Hosszú-dűlő, Vörös-kő, Meleg-oldal), míg a hely 

viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez a kétrészes helynevek 

sajátosságot kifejező előtagjai 36%-ban tükröztetik (Köpüs-kő, Vándor-forrás). A 

hely valamely más helyhez való viszonyát az előtagok 33%-a mutatja (Kis-Kőhátizsomboly, 

Meleg-víz-alja), míg kb. 1%-ot alkotnak azok a helynevek, amelyeknek 

előtagja többféleképpen értelmezhető (Bánya-bükk), vagy pedig a funkció nem áll 

kapcsolatban a denotátummal (Karácsony-völgy). Az utótagok arányait vizsgálva 

megállapíthatjuk, hogy a fajtajelölő funkció domináns a bükki névanyagban, mert 

míg ez 92%-ban képviselteti magát, addig a megnevező funkció a kétrészes 

helynevek utótagjaként csupán 8%-ban jelenik meg. 

A lexikális-morfológiai szempontból a bükki névrendszer legmegterheltebb 

kategóriájának az egy- és a kétrészes nevekben egyaránt a növényvilágra utalás tűnik 

(Bodzás-lápa, Fűzfás-völgy, Hársas-forrás). E kategórián belül külön érdemes 

tárgyalni a jelölt (főként -s képzős) és a jelöletlen (puszta növénynévi) struktúrákat. 

A két csoport arányára a 61–39%-os megoszlás jellemző. Fontos szerephez jutott 

még a személynévi (Balla-barlang, Antónia-forrás) és a melléknévi lexémák (Szőkelápa, 

Kék-mező) kategóriája is. A kétrészes helynevek utótagjaként pedig kizárólag 

földrajzi közneveket és helyneveket találunk, megfelelve a funkcionális szerkezet 

fajtajelölő és megnevező szerepű utótagjainak. 

Keletkezéstörténeti aspektusból vizsgálva a helyneveket az egyrészes 

helynevek legnagyobb hányada (41%) metonimikus névadással keletkezett 

(Bakszakáll, Vince Pál), míg a kétrészes helynevek domináns része (csaknem 100%) 

48

szintagmatikus szerkesztéssel, azon belül is jelzős szerkezetből (Baglyas-hát, Juhászvölgy) 

alakult. 

Ezzel az elemző dolgozattal látható vált, hogy HOFFMANN ISTVÁN modelljének 

alkalmazásával a modern kori névanyag esetében is levonhatók egy-egy tájegység 

helynévkincsének jellemző sajátosságai mindhárom elemzési szinten. Mint ahogyan 

azt már a bevezetésben is megfogalmaztam, dolgozatom talán egy kis szelettel hozzá 

tudott járulni a magyar helynévrendszer átfogó képének majdani megrajzolásában. 

49

Irodalomjegyzék 

BALÁZS JÁNOS (1963), A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. ÁNyT. 1: 41–52. 

SzófSz. = BÁRCZI GÉZA, Magyar szófejtő szótár. Budapest. 1941. 

BENKŐ LORÁND (1947), A Nyárádmente földrajzi nevei. Budapest. 

BENKŐ LORÁND (1947), Víz- és helységneveink viszonyához. MNy. 43: 259–63. 

BENKŐ LORÁND (1987), Rolle der Schutzheiligen in der mittelalterlichen ungarischen 

Namengebung: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. In: Festschrift 

für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. I. Hrsg. von K. BENDA, T. VON BOGYAI, H. 

GLASSL, ZSOLT K. LENGYEL. München. 303–15. 

BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY (1998), Az Árpád-kori Győr vármegye 

településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen. 

FÁBIÁN PÁL–SZATHMÁRI ISTVÁN–TERESTYÉNI FERENC (1958), A magyar stilisztika 

vázlata. Budapest. 

FEKETE PÉTER (1999), A hegynevek mint névadók Eger és Felnémet földrajzi neveiben. 

MNyj. 37: 179–186. 

FNESZ. = KISS LAJOS. Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest. 1988. 

HAJDÚ MIHÁLY (1979), A magyar névtudomány műszavai. NÉ. 2: 18–28. 

HAJDÚ MIHÁLY (1987), A szer helyneveinkben. NÉ. 12: 55–65. 

HAJDÚ MIHÁLY (1999), Névutók a helynevekben. MNyj. 37: 187–92. 

HOFFMANN ISTVÁN (1991), A metaforikus helynévadás. Folia Uralica Debreceniensia 

2: 39–47. 

HOFFMANN ISTVÁN (1993), Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen. 

HOFFMANN ISTVÁN (1999), A helynevek rendszerének nyelvi leírásához. MNyj. 37: 

207–16. 

SOLTÉSZ KATALIN (1979), A tulajdonnév funkciója és jelentése. Budapest. 

KÁLMÁN BÉLA (1989), A nevek világa. 4. átdolgozott kiadás. Debrecen. 

KÁLNÁSI ÁRPÁD (1996), Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen. 

KÁZMÉR MIKLÓS (1948), Beszámoló a Zala vármegye keszthelyi járásában végzett 

földrajzinév-gyűjtésről. MNy. 45: 296–303. 

KÁZMÉR MIKLÓS (1957), Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. Budapest. 

KESZLER BORBÁLA szerk. (2000), Magyar Grammatika. Budapest. 

50

KISS LAJOS (1972), A földrajzi köznevek és a földrajzi nevek. Nyr. 96: 250–251. 

KISS LAJOS (1996), Kiegészítés a Földrajzi nevek etimológiai szótárához. MNy. 92: 

228–236. 

KÖRMENDI GÉZA (1989), Komárom megye helységneveinek rendszere. MNyTK. 183: 

132–5. 

LŐRINCZE LAJOS (1946), Bérc ~ börc. MNy. 42: 22–26. 

LŐRINCZE LAJOS (1947), Mál. MNy. 43: 24–27. 

LŐRINCZE LAJOS (1967), Földrajzi neveink élete. MNyj. 13: 3–27. 

MAÁCZ ENDRE (1953), A térképek névrajza. Budapest. 

MEZŐ ANDRÁS (1996), A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. sz.). 

Budapest. 

MEZŐ ANDRÁS (1996), Boldogasszony és más asszonyok. MNyj. 33: 25–41. 

NEMES MAGDOLNA (1999), A földrajzi köznevekről. MNyj. 37: 331–40. 

NEMES MAGDOLNA (2002), Összetétellel alakult földrajzi köznevek. Hungarológia és 

dimenzionális nyelvszemlélet Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai 

Kongresszuson. 91–98. 

NEMES MAGDOLNA (2005), Földrajzi köznevek állományi vizsgálata. PhD Értekezés. 

Kézirat. Debrecen. 

NéprLex. = Néprajzi Lexikon. Szerk. ORTUTAY GYULA. Budapest. 1977–82. 

ÖRDÖG FERENC (1987), Zala megye helységneveinek rendszere. MND. 12. szám. 

Budapest. 

PAIS DEZSŐ (1962), Szer. Egy szószervezet szétágazásai a magyarban és más finnugor 

nyelvekben. NytudÉrt. 30. Budapest. 

PESTI JÁNOS (1969), Földrajzi neveink alsó-, felső- (al-, fel-) helyzetviszonyító elemei. 

Nyr. 93: 229–31. 

PÓCZOS RITA (2001), Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek 

nyelvészeti elemzése. Debrecen. 

RÁCZ ANITA (2005), A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. 

Debrecen. 

SZABÓ T. ATTILA (1934), A helynévgyűjtés jelentősége és módszere. MNy. 30: 160– 

180. 

51

SZEGFŰ MÁRIA (1992), A névszóképzés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. 

Főszerk: BENKŐ LORÁND. Budapest. 268–320. 

TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III. Főszerk.: BENKŐ LORÁND. 

1970–1984. 

TÓTH VALÉRIA (1999), Helynevek a helynevekben. MNyj. 37: 435–42. 

TÓTH VALÉRIA (2001a), Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. 

Debrecen. 

TÓTH 

VALÉRIA (2001b), A helynevek lexikális szerkezetéről. Folia Uralica 

Debreceniensia 8: 643–55. 

TÓTH VALÉRIA (2008), Településnevek változástipológiája. Debrecen. 

ÚMTSz. = Új magyar tájszótár 1–4. Szerk. B. LŐRINCZY ÉVA. Budapest. 1979–2002. 

VÁRNAI JUDIT SZILVIA (2001), Diósgyőr középmagyar kori helyneveinek nyelvi 

elemzése. MNyj. 39: 147–58. 

52

Melléklet 

A Melléklet a Bükk hegység helyneveinek adatbázisát tartalmazza. Az 

adatbázisban szereplő helyneveket, amelyek az első oszlopban „Helynevek” címszó 

alatt szerepelnek a Bükk turista- és szabadidőtérkép 2006-os kiadása alapján 

állítottam össze. A második oszlopban azok a településnevek szerepelnek, 

amelyeknek a vonzáskörzetébe tartozik az adott helynévvel jelölt terület. A harmadik 

oszlopban látható kódok a helynevek helyfajta szerinti besorolását mutatják. Az itt 

szereplő kódok a HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott helynévfajták leírási keretébe 

illeszkednek. Az „A1” és a „B3” oszlop között található tartomány a helynevek 

lexémákra és toldalékokra bontását szemlélteti. A „Névszerk.” oszloptól a záró 

oszlopig található kódok a HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott elemzési modell 

kódrendszerének elemei. A „Névszerk.” elnevezésű oszlopban a helynevek 

strukturális felépítése látható, az előtag és az utótag kapcsolata a funkció jelölésével 

(például S+F = a helynév sajátosságot kifejező előtag és fajtajelölő funkciójú utótag 

kapcsolatából áll). Az „Fsz1” és „Fsz2” jelöléssel ellátott oszlopokban a helynév 

funkcionális-szemantikai kategorizálását találjuk. Az „Fsz1” oszlopban az előtag, 

míg az „Fsz2” oszlopban az utótag rendszerbeli elhelyezését látjuk. Az „Lm1” és az 

„Lm2” jelölésű oszlopok lexikális-morfológiai aspektusból rendszerezik a 

helyneveket, előbbi az előtagot, utóbbi az utótagot jellemzi. Az utolsó, „Tört.” 

jelölésű oszlopban lévő kódok pedig a helynevek keletkezéstörténeti besorolását 

mutatják. 

53

Helynevek 

…város/község/falu 

vonzáskörzetében 

a helynév 

fajtája 

A1 

(lexéma) 

A2 

(told.) 

A3 

(lexéma) 

A4 

(told.) 

B1 

(lexéma) 

B2 

(lexéma) 

B3 

(told.) 

Névszerk. Fsz1 Fsz2 Lm1 Lm2 Tört. 

Ablakos-kő Bánkút 33 ablako s kő S+F 312 100 72 11 11 

Ablakos-kő-völgy Bánkút 32 ablako s kő völgy S+F 522 100 22 11 11 

Ábrahámka Bogács 54 ábrahám ka S 421 45 33 

Ádám-bikk Szilvásvárad 53 ádám bikk S+F 421 100 45 11 11 

Ádám-hegy Mónosbél 31 ádám hegy S+F 421 100 45 11 11 

Ádám-hegy Mónosbél 31 ádám hegy S+F 421 100 45 11 11 

Ádám-tető Egerbakta 33 ádám tető S+F 421 100 45 11 11 

Adrián-völgy Adriántelep 32 adrián völgy S+F 421 100 45 11 11 

Áfonyás Bükkszentkereszt 31 áfonyá s S 411 72 33 

Afrika Noszvaj 51 afrika S 100 21 34 

Agárdi-hegy Eger 31 agárd i tető S+F 524 100 23 11 11 

Ágazat-bérc Szilvásvárad 31 ágazat bérc S+F 312 100 21 11 11 

Ágazat-tető Mónosbél 33 ágazat tető S+F 312 100 21 11 11 

Ágazat-völgy Szilvásvárad 32 ágazat völgy S+F 312 100 21 11 11 

Ágita-tető Mikófalva 33 ágita tető S+F 900 100 90 11 11 

Ágnes-forrás Mályinka 14 ágnes forrás S+F 421 100 45 11 11 

Ágó Sajóbábony 57 ágó S 421/422 45 21 

Ágoston-kút Felsőtárkány 14 ágoston kút S+F 421 100 45 11 11 

Agyagos-tető Eger 33 agyago s tető S+F 323 100 72 11 11 

Ágyú-hely Szilvásvárad 57 ágyú hely S+F 414 100 54 11 11 

Akasztó-bérc Felsőtárkány 31 akasztó bérc S+F 432 100 73 11 11 

Akasztó-domb Kács 33 akasztó domb S+F 432 100 12 11 11 

Akasztó-domb Szarvaskő 31 akasztó domb S+F 432 100 73 11 11 

Akol gödre Mikófalva 32 akol gödre S+F 421 100 53 11 11 

Akol-lápa Bükkzsérc 33 akol lápa S+F 421 100 53 11 11 

Alabástrom-hegy Répáshuta 31 alabástrom hegy S+F 313 100 21 11 11 

Alájáró Cserépfalu 51 alájár ó S 100 73 21 

Áldozó-völgy Bélapátfalva 32 áldoz ó völgy S+F 432 100 73 11 11 

54

Alj-völgy Csernely 32 alj völgy S+F 540 100 71 11 11 

Almád-hegy Bélapátfalva 31 almá d hegy S+F 411 100 23 11 21 

Almád-töbör Bélapátfalva 32 almá d töbör S+F 411 100 23 11 21 

Almagyar-tető Eger 33 almagyar tető S+F 510 100 22 11 11 

Alma-lápa Egerbakta 33 alma láp S+F 411 100 51 11 11 

Almár-patak Szarvaskő 11 almár patak S+F 900 100 90 11 11 

Almár-völgy Szarvaskő 32 almár völgy S+F 900 100 90 11 11 

Almár-völgy Eger 32 almár völgy S+F 900 100 90 11 11 

Almás-bérc Kács 31 almá s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Almás-hegy Mónosbél 31 almá s hegy S+F 411 100 72 11 11 

Alsó Taró hegyese Nagyvisnyó 33 alsó taró hegyes e S+M 523 200 22 11 11 

Alsó-Bagoly-hegy Bükkszentkereszt 31 alsó bagoly hegy S+M 540 200 22 52 11 

Alsó-Borovnyák Bánkút 31 alsó borovnyák S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Borovnyák Bánkút 33 alsó borovnyák S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Csákány Bükkzsérc 33 alsó csákány S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-csutaj Egerbocs 31 alsó csutaj S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-erdő Bélapátfalva 57 alsó erdő S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-erdő Szilvásvárad 57 alsó erdő S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-Eresztő-hegy Bükkszentkereszt 31 alsó eresztő hegy S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Forrás-völgy Miskolc 32 alsó forrás völgy S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Gallyas-lápa Felsőtárkány 33 alsó gallyas lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Hármas Kács 31 alsó hárma s S+M 540 200 71 75 11 

Alsó-hegy Bükkzsérc 31 alsó hegy S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-Kecskevár Bükkszentkereszt 33 alsó kecske vár S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Kecskor Répáshuta 31,57 alsó kecskor S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Keringő-lápa Répáshuta 33 alsó keringő lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Kiskút-lápa Répáshuta 33 alsó kiskút lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Köves-lápa Felsőtárkány 33 alsó köves lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Köves-lápa Felsőtárkány 33 alsó köves lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-láncos-lápa Egerbakta 33 alsó láncos lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Nyárjú-hegy Bánkút 31 alsó nyárjú hegy S+M 540 200 71 22 11 

55

Alsó-Nyekes Csernely 31 alsó nyeke s S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Nyergeskő-lápa Felsőtárkány 33 alsó nyergeskő lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Nyergeskő-orom Felsőtárkány 33 alsó nyergeskő orom S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Nyír-mező Bükkszentkereszt 55 alsó nyír mező S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Ostor Miskolc 31 alsó ostor S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Petres Bélapátfalva 31 alsó petres S+M 540 200 71 21 11 

Alsó-Petres-tető Felsőtárkány 33 alsó petres tető S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-rét Nagyvisnyó 55 alsó rét S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-rét Bogács 55 alsó rét S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-Sós-lápa Felsőtárkány 33 alsó sós lápa S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-Szén-hegy Mónosbél 31 alsó szén hegy S+M 540 200 71 22 11 

Alsó-tag Adriántelep 33 alsó tag S+F 540 100 71 11 11 

Alsó-Tarró-ág Bánkút 11 alsó tarró ág S+M 540 200 71 22 11 

Általjáró Nagyvisnyó 57 általjáró S 325 73 21 

Ámor-forrás Mályinka 14 ámor forrás S+F 421 100 49 11 11 

Andó-bükk Varbó 57 andó bükk S+F 421 100 45 11 11 

Andó-kút Varbó 14 andó kút S+F 421 100 45 11 11 

Antal-gödre Mikófalva 32 antal gödr e S+F 421 100 45 11 11 

Antónia-forrás Mónosbél 14 antónia forrás S+F 421 100 45 11 11 

Apa soma Kács 31,57 apa som a S 421/422 34 11 

Apa-kő Kács 33 apa kő S+F 421 100 34 11 11 

Apró-ormok Bátor 33 apró ormo k S+F 311 100 71 11 11 

Aranygomb Bükkaranyos 33,54,57 aranygomb S 321 22 11 

Arany-kút Felsőtárkány 14 arany kút S+F 314 100 71 11 11 

Arany-lépcső Tardona 31 arany lépcső S+F 323 100 71 11 11 

Arany-völgy Vatta 32 arany völgy S+F 323 100 71 11 11 

Arnót-kői-barlang Felsőtárkány 33 arnót kő i barlang S+F 421 100 22 11 11 

Árpád-hegy Noszvaj 31 árpád hegy S+F 421 100 45 11 11 

Árpádtanya Sály 65 árpádtanya S+F 421 100 45 11 11 

Árpi-lápa Répáshuta 33 árpi lápa S+F 421 100 45 11 11 

Ásott-fa-tető Kisgyőr 33 ásott fa tető S+F 321 100 74 11 11 

56

Aszaló Nagyvisnyó 31 aszaló S 325 73 21 

Asszony-völgy Sajóbábony 32 asszony völgy S+F 480 100 34 11 11 

Asztal-tető Miskolc 33 asztal tető S+F 312 100 54 11 11 

Ata-bérc Dédestapolcsány 31 ata bérc S+F 421 100 45 11 11 

Ata-völgy Dédestapolcsány 32 ata völgy S+F 421 100 45 11 11 

Attila-forrás Noszvaj 14 attila forrás S+F 421 100 45 11 11 

Avas Csokvaomány 33 avas S 324 21 33 

Avas Noszvaj 31 avas S 324 21 33 

Avas alja Csokvaomány 33 avas alj a S+F 510 100 21 11 11 

Avas-oldal Bogács 33 avas oldal S+F 510 100 21 11 11 

Avas-tető Bükkaranyos 33 avas tető S+F 510 100 21 11 11 

Avas-völgy Bogács 32 avas völgy S+F 510 100 21 11 11 

Bába-lapos Bükkaranyos 31,57 bába lapo s S+F 421 100 34 11 11 

Bába-szék Cserépváralja 33 bába szék S+F 421 100 34 11 11 

Báberke Bükkmogyorósd 51 báberke S 900 90 90 

Baboly-hegy Miskolc 31 baboly hegy S+F 900 100 90 11 11 

Bábonyi-bérc Miskolc 31 bábony i bérc S+F 524 100 23 11 11 

Bábonyi-patak Parasznya 11 bábony i patak S+F 524 100 23 11 11 

Bábony-patak Sajóbábony 11 bábony patak S+F 524 100 23 11 11 

Babos Csokvaomány 31 babo s S 411 72 33 

Bácsó-bükk Bélapátfalva 57 bácsó bükk S+F 422 100 33 11 11 

Bacsó-kő-tető Szilvásvárad 33 bacsó kő tető S+F 422 100 33 11 11 

Bácsó-tető Bélapátfalva 33 bácsó tető S+F 422 100 33 11 11 

Bácsó-völgy Szilvásvárad 32 bácsó völgy S+F 422 100 33 11 11 

Bács-vár Bükkzsérc 33 bács vár S+F 421/422 100 44 11 11 

Baglyas-hát Mónosbél 33 baglya s hát S+F 412 100 72 11 11 

Baglyos Cserépfalu 54 baglyo s S 412 72 33 

Bagó-kő-lápa Mónosbél 33 bagó kő lápa S+F 412 100 52 11 11 

Bagoly-mező Miskolc 55 bagoly mező S+F 412 100 52 11 11 

Baj-hegy Mónosbél 31 baj hegy S+F 432 100 21 11 11 

Bajusz Eger 53 bajusz S 411 21 33 

57

Bajusz-dűlő Eger 33 bajusz dűlő S+F 411 100 21 11 11 

Bajusz-völgy Eger 32 bajusz völgy S+F 411 100 21 11 11 

Bak-ortás-tető Varbó 33 bak ortás tető S+F 412 100 22 11 11 

Bakszakáll Varbó 31,57 bakszakáll S 411 51 33 

Baktai-tó Egerbakta 12 bakta i tó S+F 524 100 23 11 11 

Bála-völgy Tard 32 bála völgy S+F 323 100 21 11 11 

Balázs Répáshuta 31,57 balázs S 421 45 33 

Balázs-lápa Répáshuta 33 balázs lápa S+F 421 100 45 11 11 

Balekina-barlang Miskolc 33 balekina barlang S+F 900 100 90 11 11 

Balla-barlang Répáshuta 33 balla barlang S+F 421 100 44 11 11 

Balla-bérc Répáshuta 31 balla bérc S+F 421 100 44 11 11 

Balla-völgy Répáshuta 32 balla völgy S+F 421 100 44 11 11 

Balla-völgyi-sziklaüreg Répáshuta 33 balla i völgy szikla üreg S+F 421 100 22 12 11 

Balla-völgyi-víznyelőbarlang Répáshuta 33 balla i völgy víznyelő barlang S+F 421 100 22 12 11 

Balmaztanya Tibolddaróc 65 balmaz tanya S+F 421 100 44 11 11 

Balóca Cserépfalu 51 balóca S 900 90 90 

Balog Miklós völgye Szilvásvárad 32 balog miklós völgy e S+F 421 43 11 11 

Bálvány Bánkút 33 bálvány S 414 54 33 

Bandzsalgó Miskolc 57 bandzsalgó S 325 73 21 

Bangó Tardona 54,57 bangó S 414 54 33 

Bán-kút Bánkút 14 bán kút S+F 421 100 34 11 11 

Bán-mocsár Kisgyőr 24 bán mocsár S+F 421 100 34 11 11 

Bánoczka Mikófalva 55 bánoczka S 900 90 90 

Bán-patak Dédestapolcsány 11 bán patak S+F 421 100 34 11 11 

Bán-tető Parasznya 33 bán tető S+F 421 100 34 11 11 

Bán-völgy Nagyvisnyó 32 bán völgy S+F 421 100 34 11 11 

Bán völgye Dédestapolcsány 32 bán völgy e S+F 421 100 34 11 11 

Bánya-barlang Répáshuta 33 bánya barlang S+F 523 100 53 11 11 

Bánya-bérc Felsőtárkány 31 bánya bérc S+F 523 100 53 11 11 

Bánya-bükk Miskolc 57 bánya bükk S+F 800 100 53 11 11 

Bánya-bükk-völgy Miskolc 32 bánya bükk völgy S+F 500 100 53 11 11 

58

Bánya-bükk-völgy Miskolc 32 bánya bükk völgy S+F 500 100 53 11 11 

Bánya-hegy erőse Bélapátfalva 33 bánya hegy erős e S+F 523 100 53 11 11 

Bánya-hegy-lápa Répáshuta 33 bánya hegy lápa S+F 523 100 53 11 11 

Bánya-hegy-lápa Felsőtárkány 33 bánya hegy lápa S+F 523 100 53 11 11 

Bánya-lápa Felsőtárkány 33 bánya lápa S+F 523 100 53 11 11 

Bányász-barlang Miskolc 33 bányász barlang S+F 422 100 33 11 11 

Bánya-völgy Miskolc 32 bánya völgy S+F 500 100 53 11 11 

Bánya-völgyi-erdő Egerbakta 31 bánya völgy i erdő S+F 500 100 53 11 11 

Baracs-tető Harsány 33 baracs tető S+F 421 100 44 11 11 

Bárány-lápa Egerbocs 33 bárány lápa S+F 412 100 52 11 11 

Barát borsa-tető Kács 33 barát bors a tető S+F 421 100 33 11 11 

Barát-bérc Szarvaskő 31 barát bérc S+F 421 100 33 11 11 

Barát-erdő Felsőtárkány 57 barát erdő S+F 421 100 33 11 11 

Barát-erdő Adriántelep 57 barát erdő S+F 421 100 33 11 11 

Barát-erdő Miskolc 57 barát erdő S+F 421 100 33 11 11 

Barát-erdő Miskolc 57 barát erdő S+F 421 100 33 11 11 

Barát-hegy Miskolc 31 barát hegy S+F 421 100 33 11 11 

Barát-hegy Miskolc 31 barát hegy S+F 421 100 33 11 11 

Barát-kert Szarvaskő 52 barát kert S+F 421 100 33 11 11 

Barát-kerti-forrás Szarvaskő 14 barát kert i forrás S+F 421 100 33 11 11 

Barátos Felsőtárkány 31 baráto s S 422 72 33 

Barátréttanya Kács 65 barátrét tanya S+F 523 100 22 11 11 

Barátság-forrás Varbó 14 barát ság forrás S+F 431/432 100 56 11 11 

Barátság-kert Tardona 52 barát ság kert S+F 431/432 100 56 11 11 

Barát-völgy Felsőtárkány 32 barát völgy S+F 421 100 56 11 11 

Barát-völgy Felsőtárkány 32 barát völgy S+F 421 100 56 11 11 

Baróc-patak Mályinka 11 baróc patak S+F 900 100 90 11 11 

Baróc-völgy Mályinka 32 baróc völgy S+F 900 100 90 11 11 

Bársonyos-forrás Miskolc 14 bársonyo s forrás S+F 323 100 72 11 11 

Barta-lyuk hegyese Répáshuta 33 barta lyuk hegyes e S+F 523 100 22 11 11 

Bartolok Répáshuta 31,57 bartolok S 900 90 90 

59

Bátori-völgy Hevesaranyos 51 bátor i völgy S+F 421 100 44 11 11 

Bazsik-hegy Balaton 31 bazsik hegy S+F 200 100 21 11 11 

Bedeg-völgy Miskolc 32 bedeg völgy S+F 421/422 100 44 11 11 

Begyeleg Mályinka 31,57 begyeleg S 900 90 90 

Béka háza Kács 31 béka ház a S+F 412 100 52 11 11 

Békaházi-tető Kács 33 békaházi tető S+F 523 100 22 11 11 

Békaházi-völgy Kács 32 békaházi völgy S+F 523 100 22 11 11 

Békás Sály 31,51 béká s S 412 72 33 

Bekény-hegy Bükkszentkereszt 31 bekény hegy S+F 421 100 44 11 11 

Bekénypuszta Bükkszentkereszt 34 bekény puszta S+F 421 100 44 11 11 

Bekölcei-patak Bükkszenrtmárton 11 bekölce i patak S+F 524 100 23 11 11 

Béla-völgy Miskolc 32 béla völgy S+F 421 100 45 11 11 

Bél-kő Bélapátfalva 33 bél kő S+F 540 100 21 11 11 

Bél-kő-nyak Bélapátfalva 33 bél kő nyak S+F 523 100 22 11 11 

Belvács-rét Répáshuta 55 belvács rét S+F 200 100 21 11 11 

Belvács-völgy Kács 32 belvács völgy S+F 200 100 21 11 11 

Belvács-völgy Kács 32 belvács völgy S+F 200 100 21 11 11 

Bem apó szikla Bánkút 33 bem apó szikla S+F 421 100 43 11 11 

Bendegár Bükkzsérc 31 bendegár S 900 90 90 

Benedek-hegy Miskolc 31 benedek hegy S+F 421 100 45 11 11 

Bene-rét Varbó 55 bene rét S+F 421 100 69 11 11 

Bene-rét Parasznya 55 bene rét S+F 421 100 69 11 11 

Bene-völgy Varbó 32 bene völgy S+F 421 100 69 11 11 

Béni-völgy Bükkszentkereszt 32 béni völgy S+F 421 100 45 11 11 

Bén-les Miskolc 33 bén les S+F 540 100 21 11 11 

Berda-kút Miskolc 14 berda kút S+F 200 100 21 11 11 

Berek-hegy Bátor 31 berek erdő S+F 311 100 21 11 11 

Berezd-tető Cserépfalu 33 berezd tető S+F 900 100 90 11 11 

Bér-oldal Tibolddaróc 33 bér oldal S+F 421/422 100 44 11 11 

Berva-bérc Szarvaskő 31 berva béc S+F 200 100 21 11 11 

Berva-lapos Eger 34 berva lapos S+F 200 100 21 11 11 

60

Berva-oldal Felsőtárkány 33 berva oldal S+F 200 100 21 11 11 

Berva-patak Szarvaskő 11 berva patak S+F 200 100 21 11 11 

Berva-völgy Szarvaskő 32 berva völgy S+F 200 100 21 11 11 

Betyár-domb Egerbakta 31 betyár domb S+F 422 100 46 11 11 

Bigecs Miskolc 31,57 bigecs S 321 21 33 

Bika-rét Mónosbél 55 bika rét S+F 412 100 52 11 11 

Bika-rét Bükkszentkereszt 55 bika rét S+F 412 100 52 11 11 

Bikás-ágazat Miskolc 31,57 biká s ágazat S+F 412 100 72 11 11 

Bika-völgy Parasznya 32 bika völgy S+F 412 100 52 11 11 

Bikk-tető Bükkmogyorósd 33 bikk tető S+F 411 100 51 11 11 

Birka Eger 53 birka S 412 52 33 

Bíró-lápa Egerbakta 33 bíró lápa S+F 421 100 33 11 11 

Bíróné rétje Noszvaj 55 bíró né rét je S+F 421 100 33 11 11 

Bivaly-orom Bélapátfalva 33 bivaly orom S+F 412 100 52 11 11 

Bocfa-lápa Felsőtárkány 33 bocfa lápa S+F 411 100 51 11 11 

Bocfa-lápa Répáshuta 33 bocfa lápa S+F 411 100 51 11 11 

Bocfa-lápa-orom Felsőtárkány 33 bocfa lápa orom S+F 523 100 51 11 11 

Bocsi-bérc Egerbocs 31 bocs i bérc S+F 524 100 23 11 11 

Bocsi-legelő Hevesaranyos 56 bocs i legelő S+F 524 100 23 11 11 

Bocsi-patak Hevesaranyos, Bátor 11 bocs i patak S+F 524 100 23 11 11 

Bodnár-kút Kisgyőr 14 bognár kút S+F 422 100 33 11 11 

Bodnártanya Miskolc 65 bodnár tanya S+F 421 100 33 11 11 

Bodó-tető Miskolc 33 bodó tető S+F 421/422 100 44 11 11 

Bodzás-kút Miskolc 14 bodzá s kút S+F 411 100 72 11 11 

Bodzás-lápa Répáshuta 33 bodzá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Bodzás-lápa Répáshuta 33 bodzá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Bodzás-rét Bükkszentkereszt 55 bodzá s rét S+F 411 100 72 11 11 

Bogár-földek Noszvaj 51 bogár földe k S+F 412 100 52 11 11 

Bogár-hegy Cserépfalu 31 bogár hegy S+F 412 100 52 11 11 

Bogárzás-tető Kisgyőr 33 bogárzá s tető S+F 432 100 23 11 11 

Bogdán-hegy Miskolc 31 bogdán hegy S+F 421 100 40 11 11 

61

Bogdány Mályinka 31,57 bogdány S 421/422 44 33 

Boldogasszony Noszvaj 33 boldogasszony S 800 47 33 

Bolha-rét Répáshuta 55 bolha rét S+F 412 100 52 11 11 

Bolhás Répáshuta 31,57 bolhá s S 412 72 21 

Bolhási-víznyelőbarlang Répáshuta 33 bolhás i víznyelő barlang S+F 523 100 23 12 11 

Bolló Miskolc 31,57 bolló S 900 90 90 

Bolló Miskolc 31,57 bolló S 900 90 90 

Bolnás-gödör Bélapátfalva 32 bolná s gödör S+F 900 100 90 11 11 

Borbolya-hegy Noszvaj 31 borbolya hegy S+F 421/422 100 44 11 11 

Borda-hegy Szomolya 31 borda hegy S+F 312 100 21 11 11 

Bor-dűlő Szarvaskő 33 bor dűlő S+F 323 100 55 11 11 

Borjú-kút Bükkzsérc 14 borjú kút S+F 412 100 52 11 11 

Bor-kút Bélapátfalva 14 bor kút S+F 323 100 55 11 11 

Bor-kút-völgy Szilvásvárad 32 bor kút völgy S+F 523 100 22 11 11 

Borókás-teber Miskolc 32 boróká s teber S+F 411 100 72 11 11 

Boronás-völgy Egerbocs 32 boroná s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Boros-mál-tető Felsőtárkány 33 boro s mál tető S+F 510 100 22 11 11 

Boros-tető Felsőtárkány 33 boro s tető S+F 323 100 72 11 11 

Borostyánkő Répáshuta 33 borostyán kő S+F 411 100 51 11 11 

Borostyános Répáshuta 31,57 borostyáno s S 411 72 21 

Borostyán-tető Répáshuta 33 borostyán tető S+F 411 100 51 11 11 

Boroszló Csernely 51 boroszló S+F 411 100 51 11 11 

Boroszló Parasznya 31 boroszló S+F 411 100 51 11 11 

Boroszló bérce Szilvásvárad 33 boroszló bérc S+F 522 100 51 11 11 

Boroszló völgy Szilvásvárad 32 boroszló völgy S+F 522 100 51 11 11 

Boroszló-bükk Szilvásvárad 31,57 boroszló bükk S+F 522 100 51 11 11 

Boroszló-fő Csernely 33 boroszló fő S+F 522 100 51 11 11 

Borsostartó-tető Csernely 33 borso s tart ó tető S+F 523 100 12 11 11 

Borzlyuk-tető Bükkzsérc 33 borzlyuk tető S+F 523 100 12 11 11 

Boszorkány-lyuk-tető Felsőtárkány 33 boszorkány lyuk tető S+F 523 100 12 11 11 

Boza Mónosbél 33 boza S 490 21 33 

62

Boza gödre Bátor 32 boza gödre S+F 522 100 21 11 11 

Börös-orom Mónosbél 33 börö s orom S+F 900 100 90 11 11 

Bő-völgy Szilvásvárad 32 bő völgy S+F 311 100 71 11 11 

Bő-völgy Felsőtárkány 32 bő völgy S+F 311 100 71 11 11 

Briska-tető Kács 33 briska tető S+F 900 100 90 11 11 

Búger-rét Felsőtárkány 55 búger rét S+F 423 100 39 11 11 

Bújdosó-kő Felsőtárkány 33 bújdos ó kő S+F 432 100 73 11 11 

Bujdosó-kő-bérc Felsőtárkány 31 bujdos ó kő bérc S+F 523 100 22 11 11 

Bujunkó Csokvaomány 31 bujunkó S 900 90 90 

Bunda-tető Miskolc 33 bunda tető S+F 900 100 90 11 11 

Butaj Hevesaranyos 31 butaj S 421/422 44 33 

Butaj-bérc Hevesaranyos 31 butaj bérc S+F 421/422 100 44 11 11 

Buzgó-tető Tardona 33 buzgó tető S+F 900 100 90 11 11 

Büdös-berek Mónosbél 57 büdö s berek S+F 315 100 71 11 11 

Büdös-kő Bátor 33 büdö s kő S+F 315 100 71 11 11 

Büdös-kút Bogács 14 büdö s kút S+F 315 100 71 11 11 

Büdös-kút-nyak Tardona 33 büdö s kút nyak S+F 522 100 22 11 11 

Büdös-kút-tető Bükkzsérc 33 büdö s kút tető S+F 522 100 22 11 11 

Büdös-kút-tető Tardona 33 büdö s kút tető S+F 522 100 22 11 11 

Bükk alja Eger-Kisgyőr 33 bükk alj S+F 510 100 21 11 11 

Bükk-bérc Eger 31 bükk bérc S+F 411 100 51 11 11 

Bükk-bérc Noszvaj 31 bükk bérc S+F 411 100 51 11 11 

Bükk-fennsík Bélapátfalva-Miskolc 33 bükk fennsík S+F 510 100 21 11 11 

Bükkhát Mályinka-Miskolc 33 bükk hát S+F 510 100 21 11 11 

Bükkös Noszvaj 57 bükkö s S 411 72 21 

Bükkös-Mátra Bükkszentkereszt 57 bükkö s mátra S+F 411 100 72 11 11 

Bükkös-tető Felsőtárkány 33 bükkö s tető S+F 411 100 72 11 11 

Bükkös-völgy Noszvaj 32 bükkö s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Büszkés-hegy Bélapátfalva 31 büszké s hegy S+F 411 100 72 11 11 

Cakó-domb Bélapátfalva 31 cakó domb S+F 412 100 52 11 11 

Cakó-domb Bélapátfalva 31 cakó domb S+F 412 100 52 11 11 

63

Cakó-kő Mályinka 33 cakó kő S+F 412 100 52 11 11 

Cekenő-völgy Harsány 32 cekenő völgy S+F 900 100 90 11 11 

Cicka-berek Hevesaranyos 51 cicka berek S+F 411 100 51 11 11 

Cigány-dűlő Cserépfalu 33 cigány dűlő S+F 423 100 31 11 11 

Cigléd Eger 34 cigléd S 411 51/23 21 

Cigléd-dűlő Eger 33 cigléd dűlő S+F 411 100 51/23 11 11 

Cigléd-Lapos Eger 34 cigléd lapos S+F 411 100 51/23 11 11 

Cinakó Csernely 57 cinakó S 900 90 90 

Cinege Eger 31 cinege S 412 52 33 

Cinege Cserépfalu 31,57 cinege S 412 52 33 

Cinege-lápa Bükkszentkereszt 33 cinege lápa S+F 412 100 52 11 11 

Cinegés Cserépfalu 31,57 cinegé s S 412 72 33 

Cubokás-víznyelőbarlang Miskolc 33 cubokás víznyelő barlang S+F 313 100 21 12 11 

Czakó-föld Eger 51 czakó föld S+F 421 100 44 11 11 

Czakó-tető Noszvaj 33 czakó tető S+F 421 100 44 11 11 

Czeglési-forrás Varbó 14 czeglési forrás S+F 421 100 44 11 11 

Csáj-erdő Bogács 57 csáj erdő S+F 480 100 21 11 11 

Csáj-erdő Szomolya 57 csáj erdő S+F 480 100 21 11 11 

Csáj-szél Szomolya 57 csáj szél S+F 540 100 21 11 11 

Csák-pilis Felsőtárkány 31 csák pilis S+F 414 100 21 11 11 

Csák-pilis-lápa Felsőtárkány 33 csák pilis lápa S+F 523 100 22 11 11 

Csanyik-oldal Miskolc 31 csanyik oldal S+F 421 100 21 11 11 

Csanyik-völgy Miskolc 32 csanyik völgy S+F 421 100 21 11 11 

Csapás Lénárddaróc 51 csapás S 311 23 21 

Csapó-völgy Miskolc 32 csapó völgy S+F 422 100 33 11 11 

Csárda-hegy Egerbocs 31 csárda hegy S+F 413 100 53 11 11 

Csárda-hegy Szarvaskő 31 csárda hegy S+F 413 100 53 11 11 

Császár-tető Miskolc 33 császár tető S+F 480 100 33 11 11 

Csáti-fák Borsodgeszt 54,57 csát i fá k S+F 532 100 23 11 11 

Csatlós-hegy Miskolc 31 csatló s hegy S+F 540 100 72 11 11 

Csattató-kő Mályinka 31 csattató kő S+F 900 100 90 11 11 

64

Csavaros Sály 31,57 csavaro s S 312 71 33 

Cseh-bérc Miskolc 31 cseh bérc S+F 423 100 31 11 11 

Cseh-hegy Hevesaranyos 31 cseh hegy S+F 423 100 31 11 11 

Csehi-lápa Egerbocs 33 cseh i lápa S+F 524 100 23 11 11 

Cseh-völgy Miskolc 32 cseh völgy S+F 423 100 31 11 11 

Csej-fő Csernely 57 csej fő S+F 900 100 90 11 11 

Csemetekert Bátor 52 csemete kert S+F 411 100 51 11 11 

Csemetekerti-barlang Miskolc 33 csemete kert i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Csengő-kő Eger 31 csengő kő S+F 317 100 73 11 11 

Csepegő-forrás Szilvásvárad 14 csepegő forrás S+F 322 100 73 11 11 

Csépes Balaton 51 csépe s S 411 72 21 

Cserepes-kő Bélapátfalva 33 cserepe s kő S+F 323 100 72 11 11 

Cserepes-kő-lápa Bélapátfalva 33 cserepe s kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Cserépi-legelő Cserépfalu 56 cserép i legelő S+F 524 100 23 11 11 

Cserépváraljai-patak Cserépváralja 11 cserépváralja i patak S+F 524 100 24 11 11 

Cseres Nekézseny 31 csere s S 411 72 21 

Cseres Szilvásvárad 31 csere s S 411 72 21 

Cseres Nagyvisnyó 31,57 csere s S 411 72 21 

Cseres Kács 33 csere s S 411 72 21 

Cseres-bérc Bükkszentmárton 31 csere s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Cseres-bérc Szarvaskő 31 csere s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Cseres-bérc Bélapátfalva 31 csere s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Cseres-erdő Bogács 57 csere s erdő M+F 411 100 72 11 11 

Cseres-erdő Bogács 57 csere s erdő M+F 411 100 72 11 11 

Cseres-lápa Bélapátfalva 33 csere s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Cseres-tető Noszvaj 33 csere s tető S+F 411 100 72 11 11 

Cseresznyés-barlang Miskolc 33 cseresznyé s barlang S+F 411 100 72 11 11 

Cseresznyés-kút Bükkzsérc 14 cseresznyé s kút S+F 411 100 72 11 11 

Cseresznyés-lápa Bükkzsérc 33 cseresznyé s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Cseresznyés-patak Bükkzsérc 11 cseresznyé s patak S+F 411 100 72 11 11 

Cserfa-lápa Felsőtárkány 33 cserfa lápa S+F 411 100 51 11 11 

65

Cserje-tető Bükkmogyorósd 33 cserje tető S+F 411 100 51 11 11 

Cser-kő Szilvásvárad 31 csere kő S+F 411 100 51 11 11 

Csermely-tető Miskolc 33 csermely tető S+F 523 100 21 11 11 

Csermőke Miskolc 54,57 csermőke S 411 51 33 

Csernely Csernely 11 csernely S 421/422 44 33 

Csicsókás-rét Bükkszentkereszt 55 csicsóká s rét S+F 411 100 72 11 11 

Csiga Szilvásvárad 57 csiga S 412 21 33 

Csigahajas Csernely 57 csigahaja s S 100 21 33 

Csiga-lápa Szilvásvárad 33 csiga lápa S+F 412 100 52 11 11 

Csiga-tető Szilvásvárad 33 csiga tető S+F 412 100 52 11 11 

Csiga-völgy Szilvásvárad 32 csiga völgy S+F 412 100 52 11 11 

Csiklasztó-völgy Mónosbél 32 csiklasztó völgy S+F 900 100 90 11 11 

Csikorgó Bükkmogyorósd 51 csikorgó S 317 73 21 

Csikorgó Mályinka 31,57 csikorg ó S 317 73 21 

Csincse Kisgyőr 11 csincse S 321 21 33 

Csipkés Bükkszentlászló 31,57 csipké s S 411 72 21 

Csipkéskút Bánkút 14 csipké s kút S+F 411 100 72 11 11 

Csipkés-lápa Répáshuta 33 csipké s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Csobánka Szomolya 31,57 csobánka S 900 90 90 

Csóhány-lápa Bükkzsérc 33 csóhány lápa S+F 411 100 51 11 11 

Csókás Felsőtárkány 31 csóká s S 412 72 21 

Csókás Miskolc 31,57 csóká s S 412 72 21 

Csókás-barlang Miskolc 33 csóká s barlang S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-forrás Miskolc 14 csóká s forrás S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-kút Tardona 14 csóká s kút S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-lápa Felsőtárkány 33 csóká s lápa S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-tető Noszvaj 33 csóká s tető S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-tető Bükkszentkereszt 33 csóká s tető S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-tető Miskolc 33 csóká s tető S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-völgy Noszvaj 32 csóká s völgy S+F 412 100 72 11 11 

Csókás-völgy Bükkszentkereszt 33 csóká s völgy S+F 412 100 72 11 11 

66

Csókás-völgy Miskolc 32 csóká s völgy S+F 412 100 72 11 11 

Csomóstanya Eger 65 csomó s tanya S+F 321 100 72 11 11 

Csondró-völgy Mályinka 32 csondró völgy S+F 900 100 90 11 11 

Csonka-orom Bánkút 33 csonka orom S+F 321 100 71 11 11 

Csonkás Mónosbél 31 csonkás S 321 72 21 

Csonkás Tibolddaróc 54,57 csonká s S 321 72 21 

Csontos-kő Szilvásvárad 31 csonto s kő S+F 323 100 72 11 11 

Csontos-oldal Parasznya 31 csonto s oldal S+F 323 100 72 11 11 

Csorda-kút Eger 14 csorda kút S+F 422 100 59 11 11 

Csorda-kút Balaton 14 csorda kút S+F 422 100 59 11 11 

Csordás-nyak Cserépváralja 33 csordá s nyak S+F 422 100 72 11 11 

Csordás-rét Borsodgeszt 55 csordá s rét S+F 422 100 72 11 11 

Csordás-vgy Cserépváralja 32 csordá s völgy S+F 422 100 72 11 11 

Csornó-bérc Mikófalva 31 csornó bérc S+F 900 100 90 11 11 

Csornó-völgy Mikófalva 32 csornó völgy S+F 900 100 90 11 11 

Csortos-patak Noszvaj 11 csortos patak S+F 322 100 72 11 11 

Csozsnya-tető Miskolc 33 csozsnya tető S+F 900 100 90 11 11 

Csörgő-tető Miskolc 33 csörgő tető S+F 317 100 73 11 11 

Csúcs-vágás Varbó 33 csúcs vágá s S+F 510 100 11 11 11 

Csúf-lápa Egerbakta 33 csúf lápa S+F 319 100 71 11 11 

Csuhány-kő Bélapátfalva 33 csuhány kő S+F 411 100 51 11 11 

Csúnya-völgy Miskolc 32 csúnya völgy S+F 319 100 71 11 11 

Csúnya-völgy Répáshuta 32 csúnya völgy S+F 319 100 71 11 11 

Csurdóka Cserépfalu 54 csurdóka S 900 90 90 

Csurgó Bánkút 11 csurg ó S 322 73 21 

Csurgó-forrás Szilvásvárad 14 csurgó forrás S+F 322 100 73 11 11 

Csurgó-lápa Szarvaskő 33 csurgó lápa S+F 523 100 73 11 11 

Csurgó-tető Miskolc 33 csurgó tető S+F 523 100 73 11 11 

Csutaj Mónosbél 31 csutaj S 411 21 33 

Csutaj-hegy Hevesaranyos 31 csutaj hegy S+F 411 100 11 11 11 

Dajka-szőlő Bükkmogyorósd 54 dajka dűlő S+F 421/422 100 34 11 11 

67

Dakó sara Mályinka 57 dakó sar a S+F 900 100 90 11 11 

Dall-gerinc Répáshuta 33 dall gerinc S+F 432 100 21 11 11 

Danc Péter Egerbakta 57 danc péter S 421 40 33 

Dani-lápa Egerbakta 33 dani lápa S+F 421/422 100 45 11 11 

Danlos Miskolc 54,57 danlos S 900 90 90 

Daróci-rét Bükkmogyorósd 55 daróc i rét S+F 524 100 23 11 11 

Daróc-völgy Nagyvisnyó 32 daróc völgy S+F 524 100 21 11 11 

Deber Szomolya 31,57 deber S 414 21 33 

Deber-tető Eger 33 deber tető S+F 523 100 21 11 11 

Dédesi-Kisvár Mályinka 33 dédes i kis vár S+F 524 100 23 22 11 

Dédesi-Vár-hegy Mályinka 31 dédes i vár hegy S+M 524 200 23 11 11 

Dédes-út-oldal Felsőtárkány 33 dédes út oldal S+F 524 100 23 11 11 

Déllő Felsőtárkány 51/57 déllő F 100 21 21 

Demény-völgy Miskolc 32 demény völgy S+F 421 100 45 11 11 

Dénár-dűlő Felsőtárkány 33 dénár dűlő S+F 490 100 21 11 11 

Derda-kaszáló Bükkzsérc 55 derda kaszáló S+F 900 100 90 11 11 

Derecske Répáshuta 31,57 derecske S 312 21 34 

Derecske-lápa Répáshuta 33 derecske lápa S+F 312 100 21 11 11 

Deregván-rét Mályinka 55 deregván rét S+F 900 100 90 11 11 

Derencse-fő Hevesaranyos 57 derencse fő S+F 432 100 21 11 11 

Derenek-bérc Dédestapolcsány 31 derenek bérc S+F 900 100 90 11 11 

Dezső-kő-bérc Dédestapolcsány 31 dezső kő bérc S+F 421 100 22 11 11 

Dezső-kő-völgy Dédestapolcsány 32 dezső kő völgy S+F 421 100 22 11 11 

Diaház barlang Bánkút 33 diaház barlang S+F 421 100 22 11 11 

Diana-forrás Szarvaskő 14 diana forrás S+F 421 100 45 11 11 

Dianna-lápa Szarvaskő 33 dianna lápa S+F 421 100 45 11 11 

Dienes-szállás Bélapátfalva 31 dienes szállás S+F 421 100 45 11 11 

Dinnyés-völgy Hevesaranyos 32 dinnyé s hegy S+F 411 100 72 11 11 

Diósgyőr-tapolcai-barlang Miskolc 33 diósgyőr tapolca i barlang S+F 524 100 22 24 11 

Diós-kút Miskolc 14 dió s kút S+F 411 100 72 11 11 

Diós-kúti-tető Miskolc 33 dió s kút i tető S+F 411 100 24 11 11 

68

Diós-tető Bükkmogyorósd 33 dió s tető S+F 411 100 72 11 11 

Disznó-berek-völgy Kács 32 disznó berek völgy S+F 523 100 22 11 11 

Disznós Miskolc 31,57 disznó s S 412 72 33 

Disznós-berek Bükkszentkereszt 57 disznó s berek S+F 412 100 72 11 11 

Disznós-forrás Miskolc 14 disznó s forrás S+F 412 100 72 11 11 

Disznós-kút Bélapátfalva 14 disznó s kút S+F 412 100 72 11 11 

Disznós-patak Miskolc 11 disznó s patak S+F 412 100 72 11 11 

Disznós-tanya Répáshuta 65 disznó s tanya S+F 412 100 72 11 11 

Divald-forrás Eger 14 divald forrás S+F 421 100 45 11 11 

Dobi-rét Cserépfalu 55 dobi rét S+F 319 100 23 11 11 

Dobogó Mocsolyástelep 31,51 dobog ó S 312 73 21 

Dobogó Miskolc 31,57 dobog ó S 312 73 21 

Dobogó-bérc Szarvaskő 31 dobogó bérc S+F 317 100 73 11 11 

Dobogó-tető Bükkmogyorósd 33 dobog ó tető S+F 317 100 73 11 11 

Dobonka Bélapátfalva 55 dobonka S 414 21 33 

Dobos-lápa Egerbakta 33 dobo s lápa S+F 421/422 100 71 11 11 

Dobrica-forrás Varbó 14 dobrica forrás S+F 900 100 90 11 11 

Dóc-hegy Cserépfalu 31 dóc hegy S+F 312 100 21 11 11 

Dóc-oldal Bogács 33 dóc oldal S+F 312 100 21 11 11 

Dolka-hegy Miskolc 31 dolka hegy S+F 311 100 21 11 11 

Dóna útja Hevesaranyos 57 dóna út ja S+F 900 100 90 11 11 

Dóna-árnyék Hevesaranyos 57 dóna árnyék S+F 900 100 90 11 11 

Donát Eger 31,53 donát S 421 45 33 

Donát-tető Eger 33 donát tető S+F 523 100 45 11 11 

Dóna-völgy Bátor 32 dóna völgy S+F 900 100 90 11 11 

Dongó-tető Miskolc 33 dongó tető S+F 412 100 73 11 11 

Dorgó-dűlő Sály 33 dorgó dűlő S+F 421/422 100 44 11 11 

Dorongos Bükkszentkereszt 51 dorongos S 414 72 21 

Dorongosi-víznyelőbarlang Bükkszentkereszt 33 dorongos i víznyelő barlang S+F 523 100 23 22 11 

Dubolás-tető Balaton 33 dubolá s tető S+F 900 100 90 11 11 

Ébes-szőlő Nagyvisnyó 54 ébes szőlő S+F 321 100 72 11 11 

69

Ecetestök Csernely 33 ecete s tök S 411 22 33 

Egeres Bükkaranyos 31 egere s S 412 72 33 

Egeres-völgy Felsőtárkány 32 egere s völgy S+F 412 100 72 11 11 

Egeres-völgy Felsőtárkány 32 egere s völgy S+F 412 100 72 11 11 

Egeres-völgyi-lovastanya Felsőtárkány 65 egere s völgy i lovas tanya S+F 523 100 24 11 11 

Egeres-völgyi-orom Felsőtárkány 33 egere s völgy i orom S+F 523 100 24 11 11 

Egerlátó Szarvaskő 57 eger látó S+F 524 100 21 73 11 

Eger-patak Balaton. Mikófalva 11 eger patak S+F 524 100 21 11 11 

Egerszalóki-víztároló Eger 14 eger szalók i víz tárol ó S+F 524 100 24 22 11 

Égés alja Cserépváralja 33 égé s alj a S+F 510 100 56 11 11 

Égés-árok Miskolc 32 égé s árok S+F 431 100 56 11 11 

Égés-oldal Cserépváralja 33 égé s oldal S+F 431 100 56 11 11 

Égés-oldal Miskolc 31 égé s oldal S+F 431 100 56 11 11 

Égés-tető Felsőtárkány 33 égé s tető S+F 510 100 56 11 11 

Égés-tető Cserépváralja 33 égé s tető S+F 510 100 56 11 11 

Égés-tető Miskolc 33 égé s tető S+F 510 100 56 11 11 

Egres-oldal Bükkszentlászló 33 egre s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Egres-völgy Szilvásvárad 32 egres völgy S+F 411 100 72 11 11 

Egres-völgy Parasznya 32 egre s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Egri-völgy Szarvaskő 32 egr i völgy S+F 524 100 23 11 11 

Egyház-lápa Egerbocs 33 egyház lápa S+F 421 100 56 11 11 

Egyház-völgy Egerbakta 32 egyház völgy S+F 421 100 56 11 11 

Elő-galya Kisgyőr 33 elő galya S+F 540 100 71 11 11 

Elő-hegy Bükkzsérc 31 elő hegy S+F 540 100 71 11 11 

Elő-lápa Egerbakta 33 elő lápa S+F 540 100 71 11 11 

Elzalak Bánkút 31,57 elzalak S 900 90 90 

Emír-nyak Szarvaskő 33 emír nyak S+F 900 100 90 11 11 

Endre-völgy Bükkaranyos 32 endre völgy S+F 421/422 100 45 11 11 

Engedi-oldal Noszvaj 33 enged i oldal S+F 900 100 90 11 11 

Én-hegy Balaton 31 én hegy S+F 421 100 39 11 11 

Eperjes Csernely 33 eperje s S 411 72 33 

70

Eperjes-oldal Parasznya 31 eperjes oldal S+F 411 100 72 11 11 

Eregető Bükkzsérc 33 ereget ő S 325 73 21 

Erenyő Miskolc 31,57 erenyő S 900 90 90 

Erenyő-völgy Miskolc 32 erenyő völgy S+F 900 100 90 11 11 

Eresztő-galya Bükkszentkereszt 31 eresztő galya S+F 325 100 73 11 11 

Eresztő-hegy Bükkszentkereszt 31 eresztő hegy S+F 325 100 73 11 11 

Erős-fő Bélapátfalva 33 erő s fő S+F 323 100 71 11 11 

Eskerenna hegyese Nagyvisnyó 33 eskerenna hegyes e S+F 523 100 21 11 11 

Eskerenna-bérc Nagyvisnyó 31 eskerenna bérc S+F 523 100 21 11 11 

Eskerenna-forrás Nagyvisnyó 14 eskerenna forrás S+F 523 100 21 11 11 

Eskerenna-patak Nagyvisnyó 11 eskerenna patak S+F 523 100 21 11 11 

Eskerenna-völgy Nagyvisnyó 32 eskerenna völgy S+F 523 100 21 11 11 

Eszperanto-forrás Miskolc 14 eszperanto forrás S+F 900 100 90 11 11 

Esztáz-kő Bélapátfalva 33 esztáz kő S+F 900 100 90 11 11 

Esztáz-kői-barlang Felsőtárkány 33 esztáz kő i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Fábián-völgy Bátor 32 fábián völgy S+F 421 100 44 11 11 

Fajdos Miskolc 31,57 fajdos S 412 72 33 

Farkas-gödör Tardona 32 farkas gödör S+F 412 100 52 11 11 

Farkas-kő Répáshuta 33 farkas kő S+F 412 100 52 11 11 

Farkas-kő Noszvaj 31 farkas kő S+F 412 100 52 11 11 

Farkas-kő Cserépfalu 31 farkas kő S+F 412 100 52 11 11 

Farkas-kői-sziklabarlang Cserépfalu 33 farkas kő i szikla barlang S+F 523 100 24 11 11 

Farkas-les Miskolc 33 farkas les S+F 523 100 52 11 11 

Farkas-lyuk-tető Felsőtárkány 33 farkas lyuk tető S+F 523 100 22 11 11 

Farkas-nyak Mályinka 31 farkas nyak S+F 412 100 52 11 11 

Farkas-nyaki-völgy Mályinka 32 farkas nyak i völgy S+F 523 100 24 11 11 

Fátyol-vízesés Szilvásvárad 13 fátyol vízesés S+F 319 100 54 11 11 

Fazekas-oldal Csernely 33 fazeka s oldal S+F 422 100 33 11 11 

Fazola-kertek Miskolc 52 fazola kerte k S+F 900 100 90 11 11 

Fecske-lyuk Miskolc 33 fecske lyuk S+F 412 100 52 11 11 

Fehér-akác Miskolc 57 fehér akác S+F 313 100 71 11 11 

71

Fehér-föld Bükkszentkereszt 31,57 fehér föld S+F 313 100 71 11 11 

Fehér-hegy Eger 31 fehér hegy S+F 313 100 71 11 11 

Fehér-kő Miskolc 33 fehér kő S+F 313 100 71 11 11 

Fehér-kő-lápa Miskolc 33 fehér kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Fehér-kő-lápa-tető Miskolc 33 fehér kő lápa tető S+F 523 100 22 11 11 

Fehér-kút Mónosbél 14 fehér kút S+F 313 100 71 11 11 

Fehér-kút Répáshuta 14 fehér kút S+F 313 100 71 11 11 

Fekete-barlang Miskolc 33 fekete barlang S+F 313 100 71 11 11 

Fekete-len Répáshuta 31 fekete len S+F 313 100 71 11 11 

Fekete-Sár Bükkszentkereszt 31,57 fekete sár S+F 313 100 71 11 11 

Fekete-sár-bérc Szilvásvárad 31 fekete sár bérc S+F 523 100 22 11 11 

Fekete-sár-bérc Miskolc 31 fekete sár bérc S+F 523 100 22 11 11 

Felkő-hegy Lénárddaróc 31 felkő hegy S+F 900 100 90 11 11 

Felkő-szőlő Lénárddaróc 54 felkő szőlő S+F 900 100 90 11 11 

Felső Simon szenti lápa Bükkzsérc 33 felső simon szenti lápa S+F 540 100 22 24 11 

Felső Taró hegyese Nagyvisnyó 33 felső taró hegyes e S+M 540 200 71 24 11 

Felső-Bagoly-hegy Bükkszentkereszt 31 felső bagoly hegy S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Bedeg-völgy Miskolc 32 felső bedeg völgy S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Borókás Bánkút 33 felső boróká s S+M 540 200 71 23 11 

Felső-Borovnyák Bánkút 31 felső borovnyák S+M 540 200 71 21 11 

Felső-Boroznak Szúcs 31 felső boroznak S+M 540 200 71 21 11 

Felső-Csákány Répáshuta 33 felső csákány S+M 540 200 71 54 11 

Felső-cserje Vatta 57 felső cserje S+F 540 100 71 11 11 

Felső-erdő Bélapátfalva 57 felső erdő S+F 540 100 71 11 11 

Felső-forrás Miskolc 14 felső forrás S+F 540 100 71 11 11 

Felső-forrási-barlang Miskolc 33 felső forrás i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Felső-Gallyas-lápa Felsőtárkány 33 felső gallyas lápa S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Gilitka-hegy Bátor 31 felső gilitka tető S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Hármas Kács 31 felső hárma s S+M 540 200 71 23 11 

Felső-hegy Egerbakta 31 felső hegy S+F 540 100 71 11 11 

Felső-Kecskevár Bükkszentkereszt 33 felső kecskevár S+M 540 200 71 22 11 

72

Felső-Keringő-lápa Répáshuta 33 felső keringő lápa S+M 540 200 71 24 11 

Felső-Kiskút-lápa Répáshuta 33 felső kiskút lápa S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Köves-lápa Felsőtárkány 33 felső köves lápa S+M 540 200 71 24 11 

Felső-Láncos-lápa Egerbakta 33 felső láncos lápa S+M 540 200 71 24 11 

Felső-lyuk Miskolc 33 felső lyuk S+F 540 100 71 11 11 

Felső-Lyukó Miskolc 31,57 felső lyukó S+F 540 100 71 21 11 

Felső-mező Egerbakta 55 felső mező S+F 540 100 71 11 11 

Felső-Nyergeskő-lápa Felsőtárkány 33 felső nyergeskő lápa S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Nyergeskő-orom Felsőtárkány 33 felső nyergeskő orom S+M 540 200 71 22 11 

Felső-Nyír-mező Bükkszentkereszt 55 felső nyír mező S+M 540 200 71 22 11 

Felső-pást Csokvaomány 31 felső pást S+F 540 100 71 21 11 

Felső-Petres Bélapátfalva 31 felső petres S+M 540 200 71 23 11 

Felső-rét Cserépfalu 31 felső rét S+F 540 100 71 11 11 

Felső-Sebes-víz Répáshuta 11 felső sebes víz S+M 540 200 71 24 11 

Felső-Szén-hegy Mónosbél 31 felső szén hegy S+M 540 200 71 22 11 

Felső-szoros Cserépváralja 31 felső szoros S+F 540 100 71 11 11 

Felső-szőlő Nagyvisnyó 54 felső szőlő S+F 540 100 71 11 11 

Felső-Tarró-ág Bánkút 11 felső tarró ág S+M 540 200 71 22 11 

Fenek Eger 31 fenek F 100 11 31 

Fény-völgy Miskolc 32 fény völgy S+F 319 100 56 11 11 

Fényeskereszti-völgy Miskolc 32 fényeskereszt i völgy S+F 525 100 24 11 11 

Fényes-tető Miskolc 33 fénye s tető S+F 313 100 72 11 11 

Fény-kő Bükkzsérc 33 fény kő S+F 319 100 56 11 11 

Fény-kő-lápa Bükkzsérc 33 fény kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Ferenc-forrás Tardona 14 ferenc forrás S+F 421 100 45 11 11 

Fertő-tető Mónosbél 33 fertő tető S+F 319 100 71 11 11 

Ficodor-kút Bükkzsérc 14 ficodor kút S+F 900 100 90 11 11 

Ficsóros Egerbocs 31 ficsóro s S 414 54 33 

Fidóc Cserépfalu 54,57 fidóc S 900 90 90 

Fiók-lápa Répáshuta 33 fiók lápa S+F 510 100 21 11 11 

Flóra-forrás Miskolc 14 flóra forrás S+F 421 100 45 11 11 

73

Fodor-hegy Bánkút 31 fodor hegy S+F 312 100 21 11 11 

Foglyas-bérc Bélapátfalva 31 foglya s bérc S+F 412 100 72 11 11 

Fónagyság Varbó 31,57 fónagy ság S 900 90 90 

Forgó-hegy Nekézseny 31 forg ó hegy S+F 480 100 72 11 11 

Forgótanya Egerbocs 65 forgó tanya S+F 325 100 73 11 11 

Forrás Miskolc 14 forrás F 100 11 31 

Forrás-völgy Miskolc 32 forrás völgy S+F 522 100 11 11 11 

Földégés Miskolc 55 föld égé s S+F 431 100 11 11 11 

Földeskunyhó Bükkszentkereszt 31,57 föld es kunyhó S+F 323 100 23 59 11 

Földszakadás Szarvaskő 31 föld szakadá s S+F 431 100 21 11 11 

Földszakadás Répáshuta 31 föld szakadá s S+F 431 100 21 11 11 

Földvár Répáshuta 31,57 föld vár S+F 323 100 55 11 11 

Fövenyes-bérc Miskolc 31 fövenye s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Furgál-völgy Cserépváralja 32 furgál völgy S+F 900 100 90 11 11 

Fülök Tard 31 fülök S 900 90 90 

Fülöp-fő Parasznya 33 fülöp fő S+F 421 100 45 11 11 

Füstös-kő-bérc Bánkút 31 füstö s kő bérc S+F 523 100 24 11 11 

Füzér Répáshuta 31,57 füzér S 312 21 34 

Füzér-kő Répáshuta 31 füzér kő S+F 312 100 21 11 11 

Füzes Tardona 57 füze s S 411 72 33 

Füzes-völgy Mónosbél 32 füze s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Fűzfa-oldal Bogács 33 fűzfa oldal S+F 411 100 51 11 11 

Fűzfás-völgy Mónosbél 32 fűzfá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Gába Répáshuta 31 gába S 900 90 90 

Gábor-kő Répáshuta 33 gábor kő S+F 421 100 45 11 11 

Gábor-lápa Répáshuta 33 gábor lápa S+F 421 100 45 11 11 

Galagonyás Cserépváralja 31 galagonyá s S 411 72 21 

Galagonyás Bogács 31,57 galagonyá s S 411 72 21 

Galagonyás Miskolc 57 galagonyá s S 411 72 21 

Galagonyás-dűlő Eger 33 galagonyá s dűlő S+F 411 100 72 11 11 

Galambic Bükkszentkereszt 33 galambic S 411 51 33 

74

Galambos Noszvaj 53 galambo s S 412 72 21 

Galambos Tardona 31,57 galambo s S 412 72 21 

Galambos-bérc Tardona 31 galambo s bérc S+F 412 100 72 11 11 

Galuska-völgy Kács 32 galuska völgy S+F 480 100 21 11 11 

Galuzsnya-oldali-zsomboly Bükkszentkereszt 33 galuzsnya oldal i zsomboly S+F 523 100 24 11 11 

Galuzsnya-tető Bükkszentkereszt 33 galuzsnya tető S+F 900 100 90 11 11 

Galya Miskolc 31,57 galya S 323 21 33 

Galya-árnyék Bükkszentkereszt 33 galya árnyék S+F 523 100 21 11 11 

Galya-forrás Varbó 14 galya forrás S+F 523 100 21 11 11 

Galya-forrás Adriántelep 14 galya forrás S+F 523 100 21 11 11 

Galya kopasza Bélapátfalva 31 galya kopasz a S+F 523 100 21 11 11 

Galya-lyuk Cserépfalu 33 galya lyuk S+F 523 100 21 11 11 

Galya-oldal Adriántelep 31 galya oldal S+F 523 100 21 11 11 

Galya-patak Parasznya 11 galya patak S+F 523 100 21 11 11 

Galya-tető Bélapátfalva 33 galya tető S+F 523 100 21 11 11 

Galya-tető Cserépfalu 33 galya tető S+F 523 100 21 11 11 

Galya-tető Miskolc 33 galya tető S+F 523 100 21 11 11 

Gallyas-lápa Felsőtárkány 33 gallya s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Gallyas-tető Kács 33 gallya a tető S+F 323 100 72 11 11 

Gamma-hegy Miskolc 31 gamma hegy S+F 900 100 90 11 11 

Gamóca Miskolc 31 gamóca S 900 90 90 

Garadna Miskolc 11 garadna M 200 21 50 

Garadna-forrás Bánkút 14 garadna forrás S+F 523 100 21 11 11 

Garadna-völgy Répáshuta 51 garadna völgy S+F 523 100 21 11 11 

Garasos-kő-völgy Répáshuta 32 garaso s kő völgy S+F 523 100 24 11 11 

Gárdonytanya Csernely 65 gárdony tanya S+F 421 100 44 11 11 

Gárdony-tető Csernely 33 gárdony tető S+F 421 100 44 11 11 

Géci-szőlő Kács 54 géci szőlő S+F 900 100 90 11 11 

Gerebcse-hegy Bükkszentkereszt 31 gerebcse hegy S+F 900 100 90 11 11 

Gerebcse-hegy Kisgyőr 31 gerebcse hegy S+F 900 100 90 11 11 

Gerenda Varbó 31,51 gerenda S 414 54 33 

75

Gerle-föld Kisgyőr 31,57 gerle föld S+F 412 100 52 11 11 

Gerzsam Kisgyőr 31,51 gerzsam S 900 90 90 

Gerzsény Répáshuta 31,57 gerzsény S 900 90 90 

Gerzsény-kút Répáshuta 14 gerzsény kút S+F 523 100 21 11 11 

Gerzsény-lápa Répáshuta 33 gerzsény lápa S+F 523 100 21 11 11 

Gesztenyés-nyak Répáshuta 33 gesztenyé s nyak S+F 411 100 72 11 11 

Géz-bérc Felsőtárkány 31 géz bérc S+F 900 100 90 11 11 

Gilitka Szarvaskő 57 gilitka S 413 53 33 

Gilitka gödre Bátor 32 gilitka gödr e S+F 523 100 21 11 11 

Gilitka-völgy Szarvaskő 32 gilitka völgy S+F 523 100 21 11 11 

Gilitka-forrás Mónosbél 14 gilitka forrás S+F 523 100 21 11 11 

Gilitka-patak Mónosbél-Szarvaskő 11 gilitka patak S+F 523 100 21 11 11 

Gilitka-völgy Mónosbél 32 gilitka völgy S+F 523 100 21 11 11 

Gizsir-völgy Nagyvisnyó 32 gizsir völgy S+F 900 100 90 11 11 

Gloriette-tisztás Szilvásvárad 55 gloriette tisztás S+F 421 100 45 11 11 

Görbe-rámpa Répáshuta 33 görbe rámpa S+F 312 100 71 11 11 

Görög-szőlő Miskolc 57 görög szőlő S+F 480 100 31 11 11 

Görömbölyi-patak Miskolc 11 görömböly i patak S+F 524 100 23 11 11 

Guba-kút Szarvaskő 14 guba kút S+F 411 100 21/51 11 11 

Gulicska Miskolc 31,57 gulicska S 900 90 90 

Gulicska-szirti-üreg Miskolc 33 gulicska szirt i üreg S+F 523 100 24 11 11 

Gulya-lápa Kács 33 gulya lápa S+F 412 100 59 11 11 

Güzü-hegy Balaton 31 güzü hegy S+F 412 100 52 11 11 

Gyapjú-lápa Szarvaskő 33 gyapjú lápa S+F 323 100 55 11 11 

Gyapjú-lápa Répáshuta 33 gyapjú lápa S+F 323 100 55 11 11 

Gyapjú-orom Répáshuta 33 gyapjú orom S+F 323 100 55 11 11 

Gyári-tó Bélapátfalva 12 gyár i tó S+F 522 100 23 11 11 

Gyep Szomolya 55 gyep F 100 11 31 

Gyepü-lápa Szilvásvárad 33 gyepü lápa S+F 321 100 21 11 11 

Gyertyán laposa Kisgyőr 31,57 gyertyán lapos a S+F 523 100 21/51 11 11 

Gyertyán-kút Répáshuta 14 gyertyán kút S+F 411 100 21/51 11 11 

76

Gyertyán-völgy Répáshuta 32 gyertyán völgy S+F 411 100 21/51 11 11 

Gyertyán-völgy Répáshuta 32 gyertyán völgy S+F 411 100 21/51 11 11 

Gyertyán-völgy Varbó 32 gyertyán völgy S+F 411 100 21/51 11 11 

Gyetra-tető Bélapátfalva 33 gyetra tető S+F 523 100 21 11 11 

Gyetra-völgy Bélapátfalva 32 gyetra völgy S+F 523 100 21 11 11 

Gyordemecs Szomolya 54,57 gyordemecs S 900 90 90 

Gyökeres-tető Répáshuta 33 gyökere s tető S+F 411 100 72 11 11 

Gyökér-fő Bükkmogyorósd 57 gyökér fő S+F 323 100 21 11 11 

Gyöngyösvirág-kert Egerbakta 52 gyöngyös virág kert S+F 411 100 22 11 11 

Gyöngyösvirág-tető Egerbakta 33 gyöngyös virág tető S+F 411 100 22 11 11 

Gyuri-völgy Répáshuta 32 gyuri völgy S+F 421 100 45 11 11 

Gyurkó-lápai-barlang Tardona 33 gyurkó lápa i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Gyűr-hegy Cserépfalu 31 gyűr hegy S+F 323 100 21 11 11 

Háború-bérc Tardona 31 háború bérc S+F 480 100 21/56 11 11 

Hagymás-bérc Parasznya 31 hagymá s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Hagymás-rét Sajóbábony 55 hagymá s rét S+F 411 100 72 11 11 

Hagymás-völgy Mónosbél 32 hagymá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Hagymás-völgy Parasznya 32 hagymá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Hajagos kukja Bükkzsérc 31,57 hajagos kukja S+F 411 100 72/51 23 11 

Hajdú-hegy Eger 31 hajdú hegy S+F 421/422 100 32 11 11 

Hajla-bérc Miskolc 31 hajla bérc S+F 323 100 55 11 11 

Hajnalka-forrás Miskolc 14 hajnalka forrás S+F 421 100 45 11 11 

Hajnóczy-barlang Bükkzsérc 33 hajnóczy barlang S+F 421 100 44 11 11 

Hálás-lápa Mónosbél 33 hálá s lápa S+F 325 100 21 11 11 

Hálás-lápa Bélapátfalva 33 hálá s lápa S+F 325 100 21 11 11 

Halas-tó Cserépfalu 12 halastó S+F 412 100 72 11 11 

Halas-tó Tardona 12 halastó S+F 412 100 72 11 11 

Halas-tó Harsány 12 halastó S+F 412 100 72 11 11 

Halastó-tető Varbó 33 halastó tető S+F 523 100 22 11 11 

Halomvár Kisgyőr 31 halomvár S+F 321 100 70 11 11 

Halyagos Noszvaj 31,57 halyagos S 411 72 21 

77

Hamu-hegy Bükkszentmárton 31 hamu hegy S+F 323 100 55 11 11 

Hangyás Répáshuta 31,57 hangyá s S 412 72 33 

Hangyás-bérc Bükkzsérc 31 hangyá s bérc S+F 412 100 72 11 11 

Hangyás-erdő Szilvásvárad 57 hanygá s erdő S+F 412 100 72 11 11 

Hangyás-tető Répáshuta 33 hangyá s tető S+F 412 100 72 11 11 

Harangláb Bükkzsérc 31,57 harangláb S 411 51/22 33 

Harcsa-bérc Kács 31 harcsa bérc S+F 412 100 52 11 11 

Harica Tardona 11 harica S 411 21 33 

Harica-források Tardona 14 harica forráso k S+F 411 100 21 11 11 

Harica-oldal Tardona 33 harica oldal S+F 411 100 21 11 11 

Harmadik-nyomás Bogács 31 harma dik nyomás S+F 540 100 77 21 11 

Hármas-fertő Bükkzsérc 12 hárma s fertő S+F 590 100 23 11 11 

Hármas-határ Miskolc 31,57 hárma s határ S+F 590 100 23 11 11 

Hármaskút Bánkút 14 hárma s kút S+F 590 100 23 11 11 

Hármas-kút Noszvaj 14 hárma s kút S+F 590 100 23 11 11 

Hármas-kúti-víznyelőbarlang Bánkút 33 hárma s kút i víznyelő barlang S+F 523 100 24 12 11 

Hármas-kút-lápa Bükkzsérc 33 hárma s kút i lápa S+F 523 100 24 11 11 

Háromágú-völgy Miskolc 32 háromág ú völgy S+F 312 100 24/71 11 11 

Három-kő Répáshuta 33 három kő S+F 319 100 76 11 11 

Három-kő alja Répáshuta 33 három kő alj a S+F 523 100 22 11 11 

Három-kút Tardona 14 három kút S+F 319 100 76 11 11 

Három-kúti-forrás Tardona 14 három kút i forrás S+F 523 100 24 11 11 

Hársas Dédestapolcsány 57 hársa s S 411 72 21 

Hársas-barlang Répáshuta 33 hársa s barlang S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-bérc Miskolc 31 hársa s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-bérc Miskolc 31 hársa s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-bérc Kisgyőr 31 hársa s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-forrás Tardona 14 hársa s forrás S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-kút Kisgyőr 14 hársa s kút S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-lápa Répáshuta 33 hársa s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-lapos Répáshuta 33 hársa s lapo s S+F 411 100 72 11 11 

78

Hársas-Teher Kisgyőr 31,57 hársa s teher S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-tető Egerbakta 33 hársa s tető S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-tető Mónosbél 33 hársa s tető S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-tető Miskolc 33 hársa s tető S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-tető Miskolc 33 hársa s tető S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-tető Harsány 33 hársa s tető S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-völgy Bélapátfalva 32 hársa s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-völgy Répáshuta 32 hársa s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Hársas-völgy Bükkszentkereszt 32 hársa s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Hárs-berek Bükkmogyorósd 57 hársa berek S+F 411 100 51 11 11 

Hársfa-lápa Felsőtárkány 33 hársfa lápa S+F 411 100 51 11 11 

Hárskút Miskolc 14 hárskút S+F 411 100 51 11 11 

Hárs-kút Répáshuta 14 hárs kút S+F 411 100 51 11 11 

Hárs-kút Bükkzsérc 14 hárs kút S+F 411 100 51 11 11 

Hárs-kút Tardona 14 hárs kút S+F 411 100 51 11 11 

Határ-földek Varbó 51 határ földe k S+F 540 100 56 11 11 

Határ-földek Nagyvisnyó 34 határ földe k S+F 540 100 56 11 11 

Határ gödre Szarvaskő 32 határ gödr e S+F 523 100 56 11 11 

Határ-lápa Mónosbél 33 határ lápa S+F 523 100 56 11 11 

Határ-lápa Felsőtárkány 33 határ lápa S+F 523 100 56 11 11 

Határ-rét Kács 55 határ rét S+F 523 100 56 11 11 

Határ-tető Nekézseny 33 határ tető S+F 523 100 56 11 11 

Határ-völgy Nekézseny 32 határ hegy S+F 523 100 56 11 11 

Hát-meg-rét Szomolya 55 hát meg rét S+F 900 100 90 11 11 

Hazalátó Bátor 57 hazalátó S 325 73 21 

Hegedűs-forrás Eger 14 hegedű s forrás S+F 421/422 100 33 11 11 

Hegyes-halom Cserépváralja 31 hegye s halom S+F 312 100 72 11 11 

Hegyes-hegy Bükkaranyos 31 hegye s hegy S+F 312 100 72 11 11 

Hegyes-kő Szarvaskő 33 hegye s kő S+F 312 100 72 11 11 

Hegyes-kő Szarvaskő 33 hegye s kő S+F 312 100 72 11 11 

Hegyes-kő Bélapátfalva 33 hegye s kő S+F 312 100 72 11 11 

79

Hegyes-kő-alja Bélapátfalva 33 hegye s kő alj a S+F 523 100 22 11 11 

Hegyes-kő-dűlő Szarvaskő 33 hegye s kő dűlő S+F 523 100 22 11 11 

Hegyes-tető Szomolya 33 hegye s tető S+F 523 100 22 11 11 

Hegyes-tető Miskolc 33 hegye s tető S+F 523 100 22 11 11 

Hegyi-Forgács Bélapátfalva 31 hegy i forgács S+F 590 100 23 11 11 

Hegyi-Forgács Bélapátfalva 31,57 hegy i forgács S+F 590 100 23 11 11 

Hejő Miskolc 11 he jő S+F 316 100 56 11 11 

Helyiipari-forrás Tardona 14 helyiipar i forrás S+F 590 100 24 11 11 

Herceg-dűlő Noszvaj 33 herceg dűlő S+F 421 100 34 11 11 

Herceg-hegy Miskolc 31 herceg hegy S+F 421 100 34 11 11 

Herceg-rét Répáshuta 55 herceg rét S+F 421 100 34 11 11 

Herceg-vágás-nyak Répáshuta 33 herceg vágá s nyak S+F 523 100 22 11 11 

Hergyimó Eger 53 hergyimó S 900 90 90 

Hideg-kút Varbó 14 hideg kút S+F 316 100 71 11 11 

Hideg-kút Cserépfalu 14 hideg kút S+F 316 100 71 11 11 

Hideg-kúti-völgy Felsőtárkány 32 hideg kút i völgy S+F 523 100 24 11 11 

Hideg-kút-lapos Cserépfalu 31 hideg kút lapo s S+F 523 100 24 11 11 

Hideg-kút-tető Varbó 33 hideg kút tető S+F 523 100 22 11 11 

Hideg-kút-verő Varbó 33 hideg kút verő S+F 523 100 22 11 11 

Hideg-patak völgye Répáshuta 32 hideg patak völgy e S+F 523 100 22 11 11 

Hideg-víz-oldal Varbó 33 hideg víz oldal S+F 523 100 22 11 11 

Hideg-völgy Egerbakta 32 hideg völgy S+F 316 100 71 11 11 

Hideg-völgy Varbó 32 hideg völgy S+F 316 100 71 11 11 

Hideg-völgy Kács 32 hideg völgy S+F 316 100 71 11 11 

Hillebrand Jenő-barlang Miskolc 33 hillebrand jenő barlang S+F 421 100 43 11 11 

Hinta Szilvásvárad 31 hinta S 414 54 33 

Hintás Kisgyőr 31,51 hintá s S 414 72 33 

Hintás-völgy Szilvásvárad 32 hintá s völgy S+F 523 100 72 11 11 

Hivecsik Bükkzsérc 51 hivecsik S 900 90 90 

Hódos-kert Bükkzsérc 52 hódo s kert S+F 412 100 72 11 11 

Hódos-tető Bükkzsérc 33 hódo s tető S+F 412 100 72 11 11 

80

Holló-kő Szilvásvárad 33 holló kő S+F 412 100 52 11 11 

Hollós-forrás Bükkszentkereszt 14 holló s forrás S+F 412 100 72 11 11 

Hollós-hegyek Bükkszentkereszt 31 holló s hegye k S+F 412 100 72 11 11 

Hollóstető Bükkszentkereszt 33 holló s tető S+F 412 100 72 11 11 

Hollós-tető Bükkszentkereszt 33 holló s tető S+F 412 100 72 22 11 

Hollós-tetői-víznyelőbarlang Bükkszentkereszt 33 holló s tető i víznyelő barlang S+F 523 100 24 11 11 

Hollós-völgy Bükkszentkereszt 32 holló s völgy S+F 412 100 72 11 11 

Holló-völgy Bükkszentkereszt 32 holló völgy S+F 412 100 52 11 11 

Holtember-tető Bélapátfalva 33 holt ember tető S+F 490 100 22 11 11 

Homlok Nagyvisnyó 31 homlok S 590 21 34 

Homok-hegy Felsőtárkány 31 homok hegy S+F 323 100 55 11 11 

Homokkő-forrás Miskolc 14 homokkő forrás S+F 323 100 55/22 11 11 

Homonna Mónosbél 31 homonna S 413 53 33 

Homonna-tető Bélapátfalva 33 homonna tető S+F 523 100 53 11 11 

Homonna-tisztás Mónosbél 55 homonna tisztá s S+F 523 100 53 11 11 

Hór eleje Bükkzsérc 33 hór ele je S+F 523 100 21 11 11 

Horgásztó Bogács 12 horgásztó S+F 325 100 33 11 11 

Horotna-völgy Bélapátfalva 32 horotna völgy S+F 900 100 90 11 11 

Hór-patak Répáshuta 11 hór patak S+F 523 100 21 11 11 

Horsó-puszta Bükkmogyorósd 34 horsó puszta S+F 900 100 90 11 11 

Hór-völgy Bükkzsérc 32 hór völgy S+F 523 100 21 11 11 

Hór-völgy Bogács 32 hór völgy S+F 523 100 21 11 11 

Hór-völgy Répáshuta 32 hór völgy S+F 523 100 21 11 11 

Hosszú-bérc Bükkmogyorósd 31 hosszú bérc S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-bérc Bélapátfalva 31 hosszú bérc S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-bérc Miskolc 31 hosszú bérc S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-berek Kisgyőr 57 hosszú berek S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-dűlő Csokvaomány 33 hosszú dűlő S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-dűlő Varbó 33 hosszú dűlő S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-dűlő Kisgyőr 33 hosszú dűlő S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-földek-dűlő Egerbakta 33 hosszú földe k dűlő S+F 523 100 22 11 11 

81

Hosszú-galya Szarvaskő 31 hosszú galya S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-galya Cserépfalu 31 hosszú galya S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-galya-tető Szarvaskő 33 hosszú galya tető S+F 523 100 22 11 11 

Hosszú-gerinc Répáshuta 33 hosszú gerinc S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-járó Bogács 31 hosszú járó S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-lápa Felsőtárkány 33 hosszú lápa S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-lápa-orom Felsőtárkány 33 hosszú lápa orom S+F 523 100 22 11 11 

Hosszú-mezsgye Bükkszentmárton 31 hosszú mezsgye S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-part Cserépfalu 31 hosszú part S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-som Répáshuta 31,57 hosszú som S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-Szél-dűlő Noszvaj 33 hosszú szél dűlő S+F 523 100 22 11 11 

Hosszú-szög Bükkmogyorósd 51 hosszú szög S+F 311 100 71 11 11 

Hosszú-völgy Répáshuta 32 hosszú völgy S+F 311 100 71 11 11 

Hősök útja Bükkszentkereszt 14 hősö k út ja S+F 421 100 56 11 11 

Huba-forrás Répáshuta 14 huba forrás S+F 421 100 45 11 11 

Hubertus-forrás Szarvaskő 14 hubertus forrás S+F 421 100 44 11 11 

Huta-bérc Szilvásvárad 31 huta bérc S+F 900 100 90 11 11 

Huta-völgy Répáshuta 32 huta völgy S+F 900 100 90 11 11 

Ibolyás Bükkzsérc 31,57 ibolyá s S 411 72 21 

Ibolyás-fő Balaton 33 ibolyá s fő S+F 411 100 72 11 11 

Ibolyás-tető Noszvaj 33 ibolyá s tető S+F 411 100 72 11 11 

Ibolyás-tető Kisgyőr 33 ibolyá s tető S+F 411 100 72 11 11 

Ignác-völgy Répáshuta 32 ignác völgy S+F 421 100 45 11 11 

Iker Tebri barlang Miskolc 33 iker tebr i barlang S+F 523 100 22 11 11 

Illat-rét Noszvaj 55 illat rét S+F 315 100 56 11 11 

Illés-bérc Lénárddaróc 31 illés bérc S+F 421 100 45 11 11 

Illés-pallag Bükkzsérc 55 illés pallag S+F 421 100 45 11 11 

Illésvölgyitanya Balaton 65 illés völgy i tanya S+F 523 100 24 11 11 

Ilona-kút Bükkszentkereszt 14 ilona kút S+F 421 100 45 11 11 

Ilona-kúti-víznyelőbarlang Bükkszentkereszt 33 ilona kút i víznyelő barlang S+F 523 100 24 22 11 

Imecs-forrás Bélapátfalva 14 imecs forrás S+F 412 100 52 11 11 

82

Imó-kő Répáshuta 33 imó kő S+F 432 100 21 11 11 

Imó-kői-forrás Répáshuta 14 imó kő i forrás S+F 523 100 24 11 11 

Imoly-oldal Bükkszentkereszt 31 imoly oldal S+F 523 100 21 11 11 

Imoly-tető Répáshuta 33 imoly tető S+F 523 100 21 11 11 

Inger-völgy Egerbakta 32 inger völgy S+F 480 100 21 11 11 

Irén-forrás Miskolc 14 irén forrás S+F 421 100 45 11 11 

Ispán-hegy Szilvásvárad 31 ispán hegy S+F 421 100 34 11 11 

Ispán-szél Cserépfalu 51 ispán szél S+F 421 100 34 11 11 

Istállós-kő Szilvásvárad 31 istálló s kő S+F 413 100 53/72 11 11 

Istállós-kő erőse Szilvásvárad 31 istálló s kő erős e S+F 523 100 22 11 11 

Istállós-kői-barlang Szilvásvárad 33 istálló s kő i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Isten mezeje Kács 55 isten meze je S+F 421 100 47/49 23 11 

Istenfa-lápa Mikófalva 33 istenfa lápa S+F 480 100 22 11 11 

Istennyila-domb Miskolc 31 istennyila domb S+F 432 100 22 11 11 

Istvángom Felsőtárkány 31 istván gom S+F 900 100 90 11 11 

István-kút Felsőtárkány 14 istván kút S+F 421 100 45 11 11 

István-kút Bükkszentkereszt 14 istván kút S+F 421 100 45 11 11 

István-lápai-barlang Miskolc 33 istván lápa i barlang S+F 523 100 24 11 11 

István-rét Felsőtárkány 55 istván rét S+F 421 100 45 11 11 

István-sír Felsőtárkány 31 istván sír S+F 421 100 45 11 11 

István-völgy Bükkmogyorósd 32 istván völgy S+F 421 100 45 11 11 

Ivánka Bélapátfalva 31 iván ka S 421 45 33 

Ivánka-galya Kisgyőr 31,57 iván ka galya S+F 421 100 45 11 11 

Iván-rét Mályinka 55 iván rét S+F 421 100 45 11 11 

Izratanya Csernely 65 izra tanya S+F 390 100 21 11 11 

Jács-völgy Bogács 32 jács völgy S+F 900 100 90 11 11 

Jakab-forrás Miskolc 14 jakab forrás S+F 421 100 45 11 11 

Jani kedvence Répáshuta 31,57 jani kedvenc e S+F 421 100 45 11 11 

Jani Marci orma Egerbakta 33 jani marci orm a S+F 421 100 45 11 11 

Jani-lápa Felsőtárkány 33 jani lápa S+F 421 100 45 11 11 

Jánosháza Felsőtárkány 57 jános ház a S+F 421 100 45 11 11 

83

János-hegy Bélapátfalva 31 jános hegy S+F 421 100 45 11 11 

Járó-lápa Bükkszentmárton 33 járó lápa S+F 490 100 73 11 11 

Jató alja Bogács 33 jató alj a S+F 321 100 73 11 11 

Játó-hegy Bogács 31 játó hegy S+F 321 100 73 11 11 

Jávorfa-forrás Felsőtárkány 14 jávorfa tető S+F 411 100 51 11 11 

Jávor-hegy Bánkút 31 jávor hegy S+F 411 100 51 11 11 

Jávor-hegy Miskolc 31 jávor hegy S+F 411 100 51 11 11 

Jávor-kút Bánkút 14 jávor kút S+F 411 100 51 11 11 

Jávorkúti-víznyelőbarlang Répáshuta 33 jávor kút i víznyelő barlang S+F 411 100 24 22 11 

Jávoros-kút Bélapátfalva 14 jávoro s kút S+F 411 100 51 11 11 

Jegeres-lápa Felsőtárkány 33 jegere s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Jegeres-orom Felsőtárkány 33 jegere s orom S+F 411 100 72 11 11 

Jeges-lápa Szarvaskő 33 jege s lápa S+F 316 100 71 11 11 

Jegető-völgy Bélapátfalva 32 jegető völgy S+F 900 100 90 11 11 

Jenei-lápa Mályinka 33 jene i lápa S+F 900 100 90 11 11 

Jenő-kert Bükkszentkereszt 52 jenő kert S+F 421 100 45 11 11 

Jézus kútja Kács 14 jézus kút ja S+F 421 100 47/49 23 11 

Jó fia völgy Bátor 32 jó fia völgy S+F 421 100 22 11 11 

Jó Marci-kő Répáshuta 33 jó marci kő S+F 421 100 22 11 11 

Jó Marci-tető Répáshuta 33 jó marci tető S+F 421 100 22 11 11 

Jónás Miskolc 57 jónás S 421 45 33 

Jónás-hegy Miskolc 31 jónás hegy S+F 421 100 45 11 11 

Jóvis-fő Szilvásvárad 31 jóvis fő S+F 900 100 90 11 11 

Jöcsös-völgy Nekézseny 32 jöcsös völgy S+F 900 100 90 11 11 

Jubileumi-forrás Mályinka 14 jubileum i forrás S+F 432 100 23 11 11 

Juhász-kút-lápa Répáshuta 33 juhász kút lápa S+F 523 100 22 11 11 

Juhász-kút-nyak Répáshuta 33 juhász kút nyak S+F 523 100 22 11 11 

Juhász-völgy Sály 32 juhász völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

Juhdöglő-völgy Miskolc 32 juhdöglő völgy S+F 432 100 73 11 11 

Juhkosár Mocsolyástelep 31,51 juhkosár S+F 412 100 52 11 11 

Kaán Károly-forrás Miskolc 14 kaán károly forrás S+F 421 100 43 11 11 

84

Kácsi-patak Tibolddaróc 11 kács i patak S+F 524 100 23 11 11 

Kajla-bérci-zsomboly Répáshuta 33 kajla bérc i zsomboly S+F 523 100 24 11 11 

Kakarcsó Lénárddaróc 33 kakarcsó S 900 90 90 

Kakarcsótanya Lénárddaróc 65 kakarcsó tanya S+F 900 100 90 11 11 

Kakas-rét Eger 55 kakas rét S+F 412 100 52 11 11 

Kakucsó cseres Szilvásvárad 31 kakucsó csere s S+F 490 100 21 11 11 

Kakukk-hegy Miskolc 31 kakukk hegy S+F 412 100 52 11 11 

Kakukk-nyílás Bükkaranyos 31,57 kakukk nyílá s S+F 412 100 52 11 11 

Kakukk-parlag Miskolc 55 kakukk parlag S+F 412 100 52 11 11 

Kakukk-tető Répáshuta 33 kakukk tető S+F 412 100 52 11 11 

Kalapács-kői-barlang Miskolc 33 kalapács kő i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Kalapát tető Szilvásvárad 33 kalapát tető S+F 900 100 90 11 11 

Kalló Felsőtárkány 31,57 kalló S 432 21 21 

Kálmán-hegy Bélapátfalva 31 kálmán hegy S+F 421 100 45 11 11 

Kálmán-lápa Bélapátfalva 33 kálmán lápa S+F 421 100 45 11 11 

Kalmár-lápa Nagyvisnyó 33 kalmár lápa S+F 421 100 33 11 11 

Kanheverés-völgy Bükkzsérc 32 kanheverés völgy S+F 432 100 22 11 11 

Kankós Miskolc 57 kankós S 312 72 33 

Kankós-lyuk Kács 33 kankós lyuk S+F 312 100 72 11 11 

Kántor-fertő Bükkszentlászló 12 kántor fertő S+F 421 100 33 11 11 

Kánya-folyás Répáshuta 11 kánya folyás S+F 412 100 52 11 11 

Kánya-patak Noszvaj 11 kánya patak S+F 412 100 52 11 11 

Kápa-forrás Tardona 14 kápa forrás S+F 414 100 54 11 11 

Kapi-hegy Mályinka 31 kap i hegy S+F 325 100 23 11 11 

Kápolnaszállás Balaton 33 kápolna szállás S+F 413 100 53 11 11 

Káposztás-lápa Felsőtárkány 33 káposztá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Káptalan-erdő Szarvaskő 57 káp talan erdő S+F 421 100 33 11 11 

Káptalani-Nagy-erdő Szomolya 57 káp talan i nagy erdő S+F 421 100 33 22 11 

Kapu-bérc Mályinka 31 kapu bérc S+F 325 100 53 11 11 

Karácsony-völgy Bátor 32 karácsony völgy S+F 710 100 56 11 11 

Karcagitanya Miskolc 65 karcagitanya S+F 524 100 23 11 11 

85

Karc-hegy Lénárddaróc 31 karc hegy S+F 490 100 21 11 11 

Karc-hegy-tető Lénárddaróc 33 karc hegy tető S+F 523 100 22 11 11 

Kardics Bátor 33 kardics S 900 90 90 

Kardics Bátor 57 kardics S 900 90 90 

Karud alja Cserépváralja 31,57 karud alj a S+F 523 100 23 23 11 

Karud-árnyék Cserépváralja 31,57 karud árnyék S+F 523 100 23 11 11 

Karud-hegy Cserépváralja 31 karud hegy S+F 900 100 90 11 11 

Karud-oldal Cserépváralja 31 karud oldal S+F 900 100 90 11 11 

Kaszálási-tető Mónosbél 33 kaszálás i tető S+F 325 100 23 11 11 

Kaszálás-tető Felsőtárkány 33 kaszálá s tető S+F 325 100 21 11 11 

Kaszás-kút Miskolc 14 kaszás kút S+F 325 100 21 11 11 

Kaszton-vár Bükkmogyorósd 33 kaszton vár S+F 900 100 90 11 11 

Katalin-völgy Répáshuta 32 katalin völgy S+F 421 100 45 11 11 

Katona-parlag Bátor 51 katona parlag S+F 422 100 33 11 11 

Katus Tardona 31 katus S 421 45 33 

Katus-erdő Tardona 57 katus erdő S+F 421 100 45 11 11 

Katus alja Dédestapolcsány 33 katus alj a S+F 523 100 45 11 11 

Katuspuszta Tardona 34 katus puszta S+F 523 100 45 11 11 

Kavicsos-bérc Bátor 31 kavicso s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Kavicsos-lápa Répáshuta 33 kavicso s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Kavicsos-oldal Egerbocs 33 kavicso s oldal S+F 323 100 72 11 11 

Kavicsos-tető Noszvaj 33 kavicso s tető S+F 323 100 72 11 11 

Kecen-rét Mályinka 55 kecen rét S+F 900 100 90 11 11 

Kecet-hegy Kisgyőr 31 kecet hegy S+F 390 100 21 11 11 

Kecet-tető Kisgyőr 33 kecet tető S+F 390 100 21 11 11 

Kecskefar Szarvaskő 51 kecskefar S+F 412 100 52 11 11 

Kecske-hát Kisgyőr 33 kecske hát S+F 412 100 52 11 11 

Kecske-kő-tető Sály 33 kecske kő tető S+F 523 100 22 11 11 

Kecskeláb-völgy Répáshuta 32 kecskeláb völgy S+F 523 100 22 11 11 

Kecskelánc gödre Eger 33 kecskelánc gödr e S+F 523 100 22 11 11 

Kecskés Sajóbábony 31 kecské s S 412 72 21 

86

Kecskés-galya Cserépfalu 31 kecské s galya S+F 412 100 72 11 11 

Kecskés-galya-barlang Cserépfalu 33 kecské s galya barlang S+F 523 100 22 11 11 

Kecskés-lápa Egerbakta 33 kecské s lápa S+F 412 100 72 11 11 

Kecskés-lápa-tető Bátor 33 kecské s lápa tető S+F 523 100 22 11 11 

Kecskés-tető Cserépfalu 31 kecské s tető S+F 412 100 72 11 11 

Kecskevár Bükkszentkereszt 31 kecske vár S+F 412 100 52 11 11 

Kecskevár-nyak Bükkszentkereszt 33 kecske vár nyak S+F 523 100 52 11 11 

Kecskor Répáshuta 31 kecskor S 900 90 90 

Kecskor hegyese Répáshuta 33 kecskor hegyes e S+F 523 100 21 11 11 

Kecskor-lápa Répáshuta 33 kecskor lápa S+F 523 100 21 11 11 

Kékacél-kertek Miskolc 52 kékacél kerte k S+F 323 100 22 11 11 

Kék-kutas-völgy Miskolc 32 kék kuta s völgy S+F 525 100 53 11 11 

Kékmező Miskolc 55 kékmező S+F 313 100 71 11 11 

Kelemen széke Bélapátfalva 33 kelemen szék e S+F 421 100 44 11 11 

Kelemenes Sály 31,51 kelemenes S 421/422 72 33 

Kelle-pallag Szilvásvárad 55 kelle pallag S+F 900 100 90 11 11 

Kemesnye-hegy Mályinka 31 kemesnye hegy M+F 200 100 21 11 11 

Kemesnye-völgy Mályinka 32 kemesnye völgy M+F 200 100 21 11 11 

Kenderes-völgy Szúcs 32 kendere s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Kenderföld Nagyvisnyó 34 kender föld S+F 411 100 51 11 11 

Kender-föld Eger 34 kender föld S+F 411 100 51 11 11 

Kenyeresbérc Bükkszentmárton 31 kenyere s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Kerek-árnyék-gödör Szarvaskő 32 kerek árnyék gödör S+F 523 100 22 11 11 

Kerek-domb Bükkzsérc 31 kerek domb S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-domb-dűlő Varbó 33 kerek domb dűlő S+F 312 100 22 11 11 

Kerek-hegy Bélapátfalva 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-hegy Eger 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-hegy Mályinka 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-hegy Cserépfalu 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-hegy Kisgyőr 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-hegy Miskolc 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

87

Kerek-hegy Borsodgeszt 31 kerek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Kerék-hegy Miskolc 31 kerék hegy S+F 312 100 21 11 11 

Kerek-hegy-árnyék Cserépfalu 33 kerek hegy árnyék S+F 312 100 22 11 11 

Kerékkötő Cserépváralja 31,57 kerékkötő S 414 24 21 

Kerékkötő-hegy Kács 31 kerékkötő hegy S+F 523 100 24 11 11 

Kerékkötő-laposka Noszvaj 31,57 kerék köt ő lapos ka S+F 523 100 24 11 11 

Kerek-lápa Bükkmogyorósd 33 kerek lápa S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-nyírjes Egerbocs 31 kerek nyírje s S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-rét Bélapátfalva 55 kerek rét S+F 312 100 71 11 11 

Kerek-rét-fő Bélapátfalva 55 kerek rét fő S+F 523 100 71 11 11 

Kerek-völgy-tető Csernely 33 kerek völgy tető S+F 523 100 22 11 11 

Kereszten-belül Csokvaomány 31 kereszte n belül S 540 81 24 

Keresztfa Csernely 51 keresztfa S+F 312 100 54 11 11 

Kereszt-lápa Szilvásvárad 33 kereszt lápa S+F 312 100 54 11 11 

Keringő-lápa Felsőtárkány 33 keringő lápa S+F 411 100 73 11 11 

Keselyű Egerbakta 31 keselyű S 412 52 11 33 

Keselyűbérc Szarvaskő 31 keselyű bérc S+F 412 100 52 11 11 

Keselyű-bérc Szarvaskő 31 keselyű bérc S+F 412 100 52 11 11 

Keselyű-bükk-lápa Szilvásvárad 33 keselyű bükk lápa S+F 523 100 22 11 11 

Keselyű-hegy Szarvaskő 31 keselyű hegy S+F 412 100 52 11 11 

Keselyű-lápa Bélapátfalva 33 keselyű lápa S+F 412 100 52 11 11 

Kés-hegy Szarvaskő 31 kés hegy S+F 312 100 54 11 11 

Keskeny bükk Répáshuta 57 keskeny bükk S+F 311 100 71 11 11 

Keskeny-lyuk Miskolc 33 keskeny lyuk S+F 311 100 71 11 11 

Két-hegy Szarvaskő 31 két hegy S+F 319 100 76 11 11 

Kétvíz hegye Szarvaskő 33 két víz hegy e S+F 521 100 22 11 11 

Két-víz köze Szarvaskő 13 két víz köz e S+F 521 100 22 11 11 

Két-víz köze Répáshuta 13 két víz köz e S+F 521 100 22 11 11 

Két-víz-hegy Szarvaskő 31 két víz hegy S+F 521 100 22 11 11 

Kicsiny-tető Sajóbábony 33 kicsi ny tető S+F 311 100 71 11 11 

Kígyós Kács 31,57 kígyó s S 412 72 21 

88

Kígyós-patak Egerbakta 11 kígyó s patak S+F 412 100 72 11 11 

Kígyós-völgy Kisgyőr 32 kígyó s völgy S+F 412 72 21 

Kikirics-domb Cserépfalu 31 kikirics domb S+F 411 100 51 11 11 

Kikötő-hegy Noszvaj 31 kikötő hegy S+F 325 100 21 11 11 

Kín-hegy Mikófalva 31 kín hegy S+F 390 100 71 11 11 

Király széke Szomolya 33 király szék e S+F 421 100 34 11 11 

Királyka-rét Bükkszentlászló 55 király ka rét S+F 421 100 34 11 11 

Király-kút Eger 14 király kút S+F 421 100 34 11 11 

Király-kút Mályinka 14 király kút S+F 421 100 34 11 11 

Király-kút Miskolc 14 király kút S+F 421 100 34 11 11 

Király-rét Eger 55 király rét S+F 421 100 34 11 11 

Királyszék Bélapátfalva 31 királyszék S+F 421 100 34 11 11 

Kis-Baglyas Répáshuta 57 kis baglyas S+M 311 200 71 72 11 

Kis-Bakos Miskolc 31 kis bako s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-Bánya-bérc Felsőtárkány 31 kis bánya bérc S+M 523 200 22 11 11 

Kisbátortanya Bátor 65 kis bátor tanya S+F 421 100 44 11 11 

Kis-Bodzás Bükkszentkereszt 31 kis bodzá s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-Boronás-lápa Bánkút 33 kis boronás lápa S+M 523 200 24 11 11 

Kis-Borsós-tető Kács 33 kis borsós tető S+M 523 200 24 11 11 

Kis-Csej-völgy Csernely 32 kis csej völgy S+M 523 200 22 11 11 

Kis-Csernalj Miskolc 57 kis csernalj S+M 311 200 71 21 11 

Kis-Csipkés Bánkút 57 kis csipké s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-dél Bükkszentkereszt 33 kis dél S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Eged-dűlő Eger 33 kis eged dűlő S+M 523 200 22 11 11 

Kis-Eged-hegy Eger 31 kis eged hegy S+M 523 200 22 11 11 

Kis-erdő Tardona 57 kis erdő S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Erenyő Miskolc 57 kis erenyő S+M 311 100 71 21 11 

Kis-Farkas-kő Cserépfalu 33 kis farkas kő S+M 523 200 22 11 11 

Kis-fennsík Tardona 33 kis fennsík S+F 311 100 71 11 11 

Kis-galya Kisgyőr 33 kis galya S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Gyapjú-lápa Felsőtárkány 33 kis gyapjú lápa S+M 200 100 22 11 11 

89

Kis-Gyapjú-orom Felsőtárkány 33 kis gyapjú orom S+M 200 100 22 11 11 

Kis-hajtás Répáshuta 31,57 kis hajtás S+F 311 100 71 23 11 

Kis-hegy Bélapátfalva 31 kis hegy S+F 311 100 71 11 11 

Kis-hegy Borsodgeszt 31 kis hegy S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Hetemér Mályinka 31,57 kis hetemér S+F 311 100 71 21 11 

Kis-Hollós Bükkszentkereszt 31 kis holló s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-Horsó-völgy Csernely 32 kis horsó völgy S+M 200 100 22 11 11 

Kis-Illés-bérc Lénárddaróc 31 kis illés bérc S+M 200 100 22 11 11 

Kis-Kakas Miskolc 31 kis kakas S+F 311 100 71 52 11 

Kiskaszás Miskolc 55 kis kaszá s S+M 311 200 71 23 11 

Kis-Katicsány Mályinka 31,57 kis katicsány S+M 311 100 71 21 11 

Kis-Kép-Szer Cserépfalu 31 kis kép szer S+M 523 200 22 11 11 

Kis-Kerek-hegy Miskolc 31 kis kerek hegy S+M 523 200 22 11 11 

Kis-Kocs Eger 31 kis kocs S+M 311 200 71 21 11 

Kis-Kocs-tető Eger 33 kis kocs tető S+M 200 100 22 11 11 

Kis-kő Bükkzsérc 31 kis kő S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Kő-hát Répáshuta 33 kis kő hát S+M 510 200 22 11 11 

Kis-Kő-hát Répáshuta 31 kis kő hát S+M 510 200 22 11 11 

Kis-Kőháti-zsomboly Répáshuta 33 kis kőháti zsomboly S+M 510 200 24 11 11 

Kis-Kőmázsa Miskolc 33 kis kőmázsa S+F 311 100 71 22 11 

Kis-Kőris Miskolc 33 kis kőris S+F 311 100 71 51 11 

Kis-köves Miskolc 31 kis köve s S+F 311 100 71 72 11 

Kis-Köves-tető Bélapátfalva 33 kis köves tető S+M 510 200 24 11 11 

Kis-Közép-bérc Felsőtárkány 31 kis közép bérc S+M 510 200 22 11 11 

Kis-Köz-fő Mikófalva 51 kis köz fő S+M 540 200 22 11 11 

Kis-Kuruc-lápa Egerbakta 33 kis kuruc lápa S+M 510 200 31 11 11 

Kis-kút Kisgyőr 14 kis kút S+F 311 100 71 11 11 

Kis-kút-lápa Bánkút 33 kis kút lápa S+F 522 200 22 11 11 

Kis-kút-lápa Répáshuta 33 kis kút lápa S+F 522 200 22 11 11 

Kis-kút-lápa Miskolc 33 kis kút lápa S+F 522 200 22 11 11 


90


Kiskút-lápai-zsomboly Miskolc 33 kiskút lápa i zsomboly S+F 510 100 24 11 11 

Kis-kút-oldal Szarvaskő 33 kis kút oldal S+F 522 100 22 11 11 

Kis-kút-völgy Répáshuta 32 kis kút völgy S+F 522 100 22 11 11 

Kis-Lyukó Miskolc 57 kis lyukó S+F 311 100 71 51 11 

Kis-Marjaszó Bükkszentmárton 33 kis marjaszó S+M 311 200 71 11 11 

Kis-Meggyes Tard 31,57 kis meggye s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-mező Répáshuta 55 kis mező S+F 311 100 71 11 11 

Kis-mező-hegy Répáshuta 31 kis mező hegy S+F 510 100 22 11 11 

Kismezőpuszta Lénárddaróc 55 kis mező puszta S+F 510 100 22 11 11 

Kis-Mogyorós-barlang Miskolc 33 kis mogyorós barlang S+M 311 200 72 11 11 

Kis-Muhár-tető Nagyvisnyó 33 kis muhár tető k S+M 200 100 22 11 11 

Kis-nyugodó Eger 55 kis nyugodó S+F 311 100 71 73 11 

Kis-Oltár Eger 31,57 kis oltár S+F 311 100 71 53 11 

Kis-Ökrös Répáshuta 31 kis ökrö s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-pallag Cserépváralja 57 kis pallag S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Pazsag-lápa Répáshuta 33 kis pazsag lápa S+M 200 100 22 11 11 

Kis-piliske Bükkzsérc 31 kis pilis ke S+F 311 100 71 23 11 

Kis-Répás-kút Répáshuta 14 kis répás kút S+M 311 200 24 11 11 

Kis-Répáskúti-völgy Répáshuta 32 kis répáskúti völgy S+M 522 200 24 11 11 

Kisrét Mocsolyástelep 55 kisét S+F 311 100 71 11 11 

Kis-rét Répáshuta 55 kis rét S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Rózsás Eger 53 kis rózsá s S+M 311 200 71 72 11 

Kis-Som Répáshuta 31,57 kis som S+F 311 100 71 51 11 

Kis-Som-forrás Répáshuta 14 kis som forrás S+M 311 200 22 11 11 

Kis-Som-völgy Kisgyőr 32 kis som völgy S+M 523 200 22 11 11 

Kis-Sóni-folyás Répáshuta 11 kis sóni forrás S+M 311 200 71 24 11 

Kis-Szállás-völgy Mályinka 32 kis szállás völgy S+M 200 100 22 11 11 

Kis-szoros Kács 31 kis szoros S+F 311 100 71 72 11 

Kis-Szoros-tető Mónosbél 33 kis szoros tető S+M 510 200 22 11 11 

Kis-Szoros-völgy Kács 32 kis szoros völgy S+M 523 200 22 11 11 

91

Kis-szőlő Mályinka 54 kis szőlő S+F 311 100 71 11 11 

Kis-Tiba-hegy Eger 31 kis tiba hegy S+M 200 100 22 11 11 

Kis-Töviskes-völgy Egerbakta 32 kis töviskes völgy S+M 200 100 24 11 11 

Kis-Vadas-lápa Egerbakta 33 kis vadas lápa S+M 510 200 24 11 11 

Kis-Vadas-lápa Egerbakta 33 kis vadas lápa S+M 510 200 24 11 11 

Kis-Villám-bérc Tardona 31 kis villám bérc S+M 200 100 22 11 11 

Kis-Virágos-hegy Bélapátfalva 31 kis virágos hegy S+M 200 100 24 11 11 

Kis-Völgyed Nagyvisnyó 32 kis völgye d S+F 311 100 71 23 11 

Kis-völgyed bérce Nagyvisnyó 32 kis völgye d bérc e S+F 523 100 24 11 11 

Kitka hegyes Nagyvisnyó 31 kitka hegye s S+F 900 100 90 11 11 

Kocin-tető Parasznya 33 kocin tető S+F 900 100 90 11 11 

Kocsmáros-rét Bélapátfalva 55 kocsmáro s rét S+F 421/422 100 72 11 11 

Koczin-rét Miskolc 55 koczin rét S+F 421/422 100 44 11 11 

Kohást-kertek Miskolc 52 kohást kerte k S+F 900 100 90 11 11 

Kolacskovszky-forrás Mónosbél 14 kolacskovszky forrás S+F 421 100 44 11 11 

Koldustaszító Cserépváralja 31,57 koldustaszító S 432 73 21 

Kolozs Répáshuta 31,57 kolozs S 421/422 44 33 

Kolozs-lápa Répáshuta 33 kolozs lápa S+F 510 100 21 11 11 

Kolozs-lápa Répáshuta 33 kolozs lápa S+F 510 100 21 11 11 

Kolozs orma Répáshuta 33 kolozs orm a S+F 510 100 21 11 11 

Kolozs-tető Répáshuta 33 kolozs tető S+F 510 100 21 11 11 

Komlós-tető Miskolc 33 komló s tető S+F 411 100 72 11 11 

Komlós-völgy Miskolc 32 komló s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Koncsorgó Miskolc 57 koncsorg ó S 422 34 21 

Kónya Mikófalva 51 kónya S 900 90 90 

Kopasz-réti-hegy Bélapátfalva 31 kopasz rét i hegy S+F 522 100 24 11 11 

Koplaló Dédestapolcsány 31 koplaló S 490 73 21 

Koplaló Bükkábrány 31,51 koplal ó S 490 73 21 

Koponya Tardona 54,57 koponya S 312 21 33 

Koporos Mónosbél 57 koporo s S 411 72 21 

Koporsós-víznyelőbarlang Répáshuta 33 koporsó s víznyelő barlang S+F 312 100 72 22 11 

92

Korhely-kert Egerbakta 52 korhely kert S+F 422 100 71 11 11 

Korlát Répáshuta 32,57 korlát S 319 21 32 

Korlát-lápa Répáshuta 33 korlát lápa S+F 319 100 21 11 11 

Koros-kő Felsőtárkány 31 koro s kő S+F 324 100 72 11 11 

Korozs-kő Felsőtárkány 31 korozs kő S+F 900 100 90 11 11 

Kós-völgy Répáshuta 32 kós völgy S+F 421 100 44 11 11 

Kotymány orma Bátor 33 kotymány orma S+F 523 100 21 11 11 

Kotymány orma Szarvaskő 33 kotymány orm a S+F 523 100 21 11 11 

Kotymány-gödör Szarvaskő 32 kotymány gödör S+F 523 100 21 11 11 

Kovácskő Miskolc 33 kovácskő S+F 422 100 33 11 11 

Kovács-völgy Egerbakta 32 kovács völgy S+F 422 100 33 11 11 

Kovács-völgyi-tető Egerbakta 33 kovács völgy i tető S+F 422 100 33 11 11 

Kőbánya-bérc Felsőtárkány 31 kőbánya bérc S+F 525 100 22 11 11 

Kőbánya-lápa Felsőtárkány 33 kőbánya lápa S+F 525 100 22 11 11 

Kőbánya-orom Felsőtárkány 33 kőbánya orom S+F 525 100 22 11 11 

Kőbánya-tető Kisgyőr 33 kőbánya tető S+F 525 100 22 11 11 

Kőfejtő Egerbakta 33 kőfejtő S 432 73 21 

Kőgalya Répáshuta 34 kő galya S+F 323 100 55 21 11 

Kő-határ Kács 31,57 kő határ S+F 323 100 55 21 11 

Kő-háti-barlang Répáshuta 33 kő hát i barlang S+F 510 100 24 11 11 

Kő-hát-lápa Répáshuta 33 kő hát lápa S+F 522 100 22 11 11 

Kőkötő Tibolddaróc 57 kőkötő S 900 90 90 

Kőkötő Miskolc 57 kőkötő S 900 90 90 

Köles-hegy Mónosbél 31 köles hegy S+F 411 100 51 11 11 

Kőlyuk-galya Bükkszentkereszt 33 kőlyuk galya S+F 510 100 22 21 11 

Kőlyuk-tető Miskolc 33 kőlyuk tető S+F 510 100 22 11 11 

Kőlyuk-tető Miskolc 33 kőlyuk tető S+F 510 100 22 11 11 

Kőlyuk-völgy Kisgyőr 32 kőlyuk völgy S+F 510 100 22 11 11 

Kölyüd-hegy Egerbocs 31 kölyü d hegy S+F 414 100 23 11 11 

Könnyűd Egerbocs 31 könnyű d S 900 90 90 

Kőpad-tető Miskolc 33 kőpad tető S+F 510 100 22 11 11 

93

Kőporos Miskolc 51 kőporo s S 323 72 33 

Kőporos-tető Eger 33 kőporo s tető S+F 323 100 72 11 11 

Köpüs-forrás Tardona 14 köpü s forrás S+F 414 100 72 11 11 

Köpüs-kő Tardona 31 köpü s kő S+F 414 100 72 11 11 

Köpüs-kút-lápa Felsőtárkány 33 köpü s kút lápa S+F 522 100 22 11 11 

Köpüs-kút-orom Répáshuta 33 köpü s kút orom S+F 522 100 22 11 11 

Köpüs-nyereg Tardona 33 köpü s nyereg S+F 522 100 72 11 11 

Köpüs-tető Tardona 33 köpü s tető S+F 522 100 72 11 11 

Köpüs-völgy Miskolc 32 köpü s völgy S+F 522 100 72 11 11 

Kőrakás Bükkszentkereszt 33 kőraká s S 323 22 33 

Köris-tető Bükkszentkereszt 33 köris tető S+F 411 100 51 11 11 

Köris-völgy Bükkszentkereszt 32 köris völgy S+F 411 100 51 11 11 

Kőrös-bérc Bélapátfalva 31 körös bérc S+F 312 100 21 11 11 

Kőrös-barlang Bélapátfalva 33 körös barlang S+F 312 100 21 11 11 

Körtefa-kút-lápa Répáshuta 33 körtefa kút lápa S+F 522 100 22 11 11 

Körte-patak Bükkmogyorósd 11 körte patak S+F 411 100 51 11 11 

Körte-völgy Bükkmogyorósd 32 körte völgy S+F 411 100 51 11 11 

Körtvélyes Bátor 57 körtvélye s S 411 72 32 

Körtvélyes Varbó 31 körtvélye s S 411 72 32 

Körtvélyes Varbó 33 körtvélye s S 411 72 32 

Körtvélyes alja Bükkszentmárton 33 kötvélye s alj a S+F 522 100 72 11 11 

Körtvélyes hegyese Felsőtárkány 31 körtvélye s hegyes e S+F 522 100 72 11 11 

Körtvélyes-lápa Felsőtárkány 33 körtvélye s lápa S+F 522 100 72 11 11 

Körtvélyes-lápa Felsőtárkány 33 körtvélye s lápa S+F 522 100 72 11 11 

Körtvélyes-szer Mályinka 31 körtvélye s szer S+F 522 100 72 11 11 

Körtvélyes-tető Felsőtárkány 33 körtvélye s tető S+F 522 100 72 11 11 

Kőszál Miskolc 31 kőszál S 900 90 90 

Köszörű Hevesaranyos 57 köszörű S 414 54 33 

Köszörűkő-lápa Felsőtárkány 33 köszörűkő lápa S+F 522 100 22 11 11 

Köszörű-völgy Hevesaranyos 32 köszörű hegy S+F 323 100 54 11 11 

Köszörű-völgy Kács 32 köszörű völgy S+F 323 100 54 11 11 

94

Köszvény-forrás Nagyvisnyó 14 köszvény forrás S+F 432 100 59 11 11 

Kővágó-tető Bükkszentmárton 33 kő vág ó tető S+F 422 100 33 11 11 

Kövecses Mikófalva 51 kövecse s S 323 72 32 

Kövecses-tető Bükkmogyorósd 31 kövecse s tető S+F 323 100 72 11 11 

Köves-bérc Egerbakta 31 köve s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Köves-bérc Mónosbél 31 köve s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Kövesi-völgy Miskolc 32 köves i völgy S+F 523 100 23 11 11 

Köves-lápa Cserépváralja 33 köve s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Köves-lápa Cserépváralja 33 köve s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Köves-tető Felsőtárkány 33 köve s tető S+F 323 100 72 11 11 

Köves-Várad Répáshuta 31,57 köve s vára d S+F 323 100 72 23 11 

Köves-völgy Bélapátfalva 32 köve s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Köves-völgy Bükkszentkereszt 32 köve s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Kő-völgy Egerbakta 32 kő völgy S+F 323 100 55 11 11 

Kő-völgy Miskolc 32 kő völgy S+F 323 100 55 11 11 

Kő-völgy Cserépváralja 32 kő völgy S+F 323 100 55 11 11 

Köz-domb Miskolc 31 köz domb S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Mikófalva 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Mónosbél 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Mónosbél 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Szilvásvárad 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Mályinka 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Miskolc 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-bérc Bükkaranyos 31 közép bérc S+F 540 100 21 11 11 

Közép-hegy Bátor 31 közép hegy S+F 540 100 21 11 11 

Közép-hegy Felsőtárkány 31 közép hegy S+F 540 100 21 11 11 

Közép-hegy-dűlő Eger 33 közép hegy dűlő S+F 522 100 22 11 11 

Közép-orom Mónosbél 33 közép orom S+F 540 100 21 11 11 

Közép-orom Bánkút 33 közép orom S+F 540 100 21 11 11 

Közép-Ökrös Répáshuta 31 közép ökrö s S+M 540 100 21 72 11 

Középső-Nyergeskő-lápa Felsőtárkány 33 középső nyergeskő lápa S+M 522 200 22 11 11 

95

Középső-orom Bélapátfalva 33 középső orom S+F 540 100 21 11 11 

Közép-Szék Répáshuta 33 közép szék S+F 540 100 21 11 11 

Közép-Szék-fertő Répáshuta 12 közép szék fertő S+M 522 200 22 11 11 

Közép-Szék-lápa Répáshuta 33 közép szék lápa S+M 522 200 22 11 11 

Közlegelő Miskolc 56 közlegelő S 325 22 21 

Kőzúzó Egerbakta 31 kőzúzó S 432 73 21 

Kuklya Répáshuta 31,57 kuklya S 312 21 32 

Kukucsó-hegy Bélapátfalva 31 kukucsó hegy S+F 900 100 90 11 11 

Kukucsó-hegy Szilvásvárad 31 kukucsó hegy S+F 900 100 90 11 11 

Kukucsó-völgy Szilvásvárad 32 kukucsó völgy S+F 900 100 90 11 11 

Kulcsár-völgyi-patak Miskolc 11 kulcsár völgy i patak S+F 522 100 24 11 11 

Kun-hegy Bélapátfalva 31 kun hegy S+F 423 100 31 11 11 

Kunna-tető Varbó 33 kunna tető S+F 412 100 52 11 11 

Kunyhó-fertő Felsőtárkány 12 kunyhó fertő S+F 525 100 21 11 11 

Kunyhó-lápa Felsőtárkány 33 kunyhó lápa S+F 525 100 21 11 11 

Kupán-farok Bükkzsérc 31 kupán farok S+F 411 100 21/51 21 11 

Kupán-tető Bükkzsérc 33 kupán tető S+F 411 100 51 11 11 

Kurta-bérc Miskolc 31 kurta bérc S+F 311 100 71 11 11 

Kurta-bérc Bükkzsérc 31 kurta bérc S+F 311 100 71 11 11 

Kurta-bérci-hasadékbarlang Miskolc 33 kurta bérc i hasadék barlang S+F 522 100 24 22 11 

Kurta-hegy Kács 31 kurta hegy S+F 311 100 71 11 11 

Kurtán-lápa Balaton 33 kurtán lápa S+F 900 100 90 11 11 

Kurta-orom Felsőtárkány 33 kurta orom S+F 311 100 71 11 11 

Kút-hegy Bükkzsérc 31 kút hegy S+F 525 100 53 11 11 

Kút-lápa Szarvaskő 33 kút lápa S+F 525 100 53 11 11 

Kút-völgy Bükkzsérc 32 kút völgy S+F 525 100 53 11 11 

Kút-völgyi-dűlő Bükkzsérc 33 kút völgy i dűlő S+F 522 100 24 11 11 

Kutyaakasztó-hegy Miskolc 31 kutyaakasztó hegy S+F 432 100 24 11 11 

Kutya-hegyi-dűlő Eger 33 kutya hegy i dűlő S+F 522 100 24 11 11 

Küllő-hegy Bélapátfalva 31 küllő hegy S+F 412 100 52 11 11 

Külső-ortás Adriántelep 33 külső ortás S+F 540 100 71 11 11 

96

Külső-árnyék Egerbocs 33 külső árnyék S+F 540 100 71 11 11 

Külső-Gábor Répáshuta 31,57 külső gábor S+M 900 200 90 45 11 

Külső-hegy Szarvaskő 31 külső hegy S+F 540 100 71 11 11 

Külső-ortás Miskolc 31 külső ortás S+F 540 100 71 11 11 

Labor-patak Cserépváralja 11 labor patak S+F 312 100 21 11 11 

Laci-lápa Répáshuta 33 laci lápa S+F 421/422 100 45 11 11 

Ladi-erdő Miskolc 57 ladi erdő S+F 421/422 100 44 11 11 

Lágyas Eger 31 lágya s S 325 21 33 

Lajos-forrás Noszvaj 14 lajos forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Lajos-forrás Mályinka 14 lajos forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Lajos-kút Tardona 14 lajos kút S+F 421/422 100 45 11 11 

Lajos-lápa Répáshuta 33 lajos lápa S+F 421/422 100 45 11 11 

Lajpos Répáshuta 31,57 lajpos S 900 90 90 

Lajpos-hegyek Répáshuta 31 lajpos hegye k S+F 522 100 21 11 11 

Lajpos-kút Répáshuta 14 lajpos kút S+F 522 100 21 11 11 

Lajpos-lápa Répáshuta 33 lajpos lápa S+F 522 100 21 11 11 

Lajpos-lápa Répáshuta 33 lajpos lápa S+F 522 100 21 11 11 

Lak-völgy Bélapátfalva 32 lak völgy S+F 325 100 21 11 11 

Lambot Répáshuta 31,57 lambot S 411 21 33 

Lambot hegyese Répáshuta 33 lambot hegyes e S+F 522 100 21 11 11 

Lamport-völgy Felsőtárkány 32 lamport völgy S+F 432 100 21 11 11 

Lapocka Miskolc 31,51 lapocka S 312 21 34 

Lápolna-dűlő Egerbakta 33 lápolna dűlő S+F 900 100 90 11 11 

Lápolnai-oldal Egerbakta 33 lápolna i oldal S+F 522 100 23 11 11 

Lapos-ágy Répáshuta 31 lapo s ágy S+F 321 100 71 11 11 

Lapos-dűlő Felsőtárkány 33 lapo s dűlő S+F 321 100 71 11 11 

Lapos-erdő-tető Szarvaskő 33 lapos erdő tető S+F 522 100 22 11 11 

Laskó Szúcs, Egerbocs 11 laskó S 421/422 44 33 

Laskó-völgy Egerbocs 32 laskó völgy S+F 421 100 44 11 11 

László-kút Felsőtárkány 14 lászló kút S+F 421/422 100 45 11 11 

Látó-kövek Mályinka 33 látó köve k S+F 325 100 73 11 11 

97

Latorpuszta Mocsolyástelep 34 lator puszta S+F 480 100 39 11 11 

Láz-lápa Nagyvisnyó 33 láz lápa S+F 480 100 21 11 11 

Láz-tető Noszvaj 33 láz tető S+F 480 100 21 11 11 

Leányfalu-tanya Bükkábrány 65 leány falu tanya S+F 540 100 22 11 11 

Leány-hegy Bánkút 31 leány hegy S+F 480 100 21 11 11 

Leány-tó Szomolya 12 leány tó S+F 480 100 21 11 11 

Leányvár-tető Miskolc 33 leány vár tető S+F 525 100 22 11 11 

Leány-völgy Szilvásvárad 32 leány völgy S+F 480 100 21 11 11 

Leány-völgyi-barlang Szilvásvárad 33 leány völgy i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Lélek-lyuk Kács 33 lélek lyuk S+F 480 100 21 11 11 

Lénárt-forrás Répáshuta 14 lénárt forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Lénárt-kert Bükkzsérc 52 lénárt kert S+F 421/422 100 45 11 11 

Lencsés Bükkaranyos 31,57 lencsé s S 411 72 32 

Lencsés-forrás Miskolc 14 lencsé s forrás S+F 411 100 72 11 11 

Lencsés-oldal Miskolc 31 lencsé s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Lencsés-völgy Miskolc 32 lencsé s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Lenke-forrás Varbó 14 lenke forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Lépcsős-lápa Szarvaskő 33 lépcső s lápa S+F 312 100 72 11 11 

Les kút Szarvaskő 14 les kút S+F 325 100 21 11 11 

Leshely gödre Szarvaskő 32 leshely gödr e S+F 325 100 21 11 11 

Leső-hegy Kisgyőr 31 leső hegy S+F 325 100 73 11 11 

Létrás Miskolc 31,57 létrás S 312 72 34 

Létrás Miskolc 31,57 létrás S 312 72 34 

Létrási-vizesbarlang Miskolc 33 létrás i vizes barlang S+F 522 100 23 22 11 

Levente-forrás Bánkút 14 levente forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Liba-tető Csokvaomány 33 liba tető S+F 412 100 21 11 11 

Liget-bérc Hevesaranyos 31 liget bérc S+F 523 100 11 11 11 

Likó-domb Lénárddaróc 31 likó domb S+F 900 100 90 11 11 

Liliomos Kács 31,57 liliomo s S 411 72 32 

Lilla-barlang Miskolc 33 lilla barlang S+F 421/422 100 45 11 11 

Lion-kert Nagyvisnyó 52 lion kert S+F 900 100 90 11 11 

98

Lipót-rét Mikófalva 55 lipót rét S+F 421/422 100 45 11 11 

Lippa Varbó 31,57 lippa M 200 21 50 

Lippa-fő Varbó 33 lippa fő S+F 523 100 21 11 11 

Lippa-tető Varbó 33 lippa tető S+F 523 100 21 11 11 

Lófő-barlang Bükkszentkereszt 33 lófő barlang S+F 522 100 22 11 11 

Lófő-bérc Szilvásvárad 31 ló fő bérc S+F 522 100 22 11 11 

Lófő-hegy Szilvásvárad 31 lő fő hegy S+F 522 100 22 11 11 

Lófő-tisztás Bükkszentkereszt 55 lófő tisztás S+F 522 100 22 11 11 

Lomb tető Miskolc 33 lomb tető S+F 510 100 11 11 11 

Lonci-rét Mályinka 55 lonc i rét S+F 411 100 51 11 11 

Lónyúzó Bükkszentkereszt 31,57 lónyúzó S 432 23 21 

Lószy-forrás Bélapátfalva 14 lóczy forrás S+F 421/422 100 44 11 11 

Lök-bérc Répáshuta 31 lök bérc S+F 523 100 21 11 11 

Löki-patak Felsőtárkány 11 lök i patak S+F 523 100 23 11 11 

Lök-rét Répáshuta 55 lök rét S+F 523 100 21 11 11 

Lök-völgy Répáshuta 32 lök völgy S+F 523 100 21 11 11 

Lök-völgyi-barlang Felsőtárkány 33 lök völgy i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Lőrinc-hegy Bükkszentkereszt 31 lőrinc hegy S+F 421/422 100 45 11 11 

Luca-hegy Parasznya 31 luca hegy S+F 421/422 100 45 11 11 

Lucernás Mikófalva 55 lucerná s S 411 72 32 

Luga-nyak Bükkszentkereszt 31,57 luga nyak S+F 900 100 90 11 11 

Lukács-domb Nagyvisnyó 31 lukács domb S+F 421/422 100 44 11 11 

Lusta-völgy Miskolc 32 lusta völgy S+F 480 100 71 11 11 

Lusta-völgy Miskolc 32 lusta völgy S+F 480 100 71 11 11 

Lusta-völgyi-barlang Miskolc 33 lusta völgy i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Lyukastűzkő-legelő Mikófalva 56 lyuka s tűzkő legelő S+M 200 100 22 11 11 

Lyukói-legelő Miskolc 56 lyukó i legelő S+F 523 100 23 11 11 

Lyukó-patak Miskolc-Lyukóbánya 11 lyukó patak S+F 523 100 21 11 11 

Lyukó-völgy Miskolc 32 lyukó völgy S+F 523 100 21 11 11 

Macska-domb Sajóbábony 31 macska domb S+F 412 100 52 11 11 

Macska-lyuk Bükkszentkereszt 33 macska lyuk S+F 412 100 52 11 11 

99

Madarász-tető Varbó 33 madará sz S+F 421/422 100 33 11 11 

Magas-hegy Balaton 31 magas hegy S+F 311 100 71 11 11 

Magas-hegy Mikófalva 31 magas hegy S+F 311 100 71 11 11 

Magas-hegy Varbó 31 magas hegy S+F 311 100 71 11 11 

Magas-hegy Miskolc 31 magas hegy S+F 311 100 71 11 11 

Magas-kő Tardona 31 magas kő S+F 311 100 71 11 11 

Magas-kői-barlang Tardona 33 magas kő i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Magas-tető Bükkzsérc 33 magas tető S+F 311 100 71 11 11 

Magas-verő Mónosbél 33 magas verő S+F 311 100 71 11 11 

Magdálló gödre Bátor 32 magdalló gödre S+F 523 100 21 11 11 

Magyalos Egerbakta 51 magyalo s S 411 72 32 

Magyalos Bogács 31 magyalo s S 411 72 32 

Magyalos Bükkaranyos 31,57 magyalo s S 411 72 32 

Magyalos-dűlő Sály 33 magyalo s dűlő S+F 510 100 72 11 11 

Magyalos-tető Bükkaranyos 33 magyalo s tető S+F 510 100 72 11 11 

Magyar-dűlő Eger 33 magyar dűlő S+F 421/422/423 100 31/44 11 11 

Magyar-dűlő Eger 33 magyar dűlő S+F 421/422/423 100 31/44 11 11 

Magyartanya Bükkszenrmárton 65 magyar tanya S+F 421 100 44 11 11 

Mahóca Varbó 31 mahóca S 411 21 33 

Major-oldal Szarvaskő 33 major oldal S+F 421/422 100 33 11 11 

Majorsági-dűlő Szilvásvárad 33 majorság i dűlő S+F 525 100 23 11 11 

Majorvár Kisgyőr 31,57 majorvár S+F 421/422 100 33 11 11 

Makkos-orom Felsőtárkány 33 makko s orom S+F 411 100 72 11 11 

Makkos-orom Répáshuta 33 makko s orom S+F 411 100 72 11 11 

Mákszem Bükkzsérc 33 mákszem S 411 22 32 

Mála-bérc Nagyvisnyó 31 mála bérc S+F 323 100 55 11 11 

Málnás-lápa Mályinka 33 málná s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Málnás-orom Szilvásvárad 33 málná s orom S+F 411 100 72 11 11 

Málnás-tető Répáshuta 33 málná s tető S+F 411 100 72 11 11 

Malom alja Szúcs 33 malom alj a S+F 525 100 53 11 11 

Malom-hegy Szarvaskő 31 malom hegy S+F 525 100 53 11 11 

100

Malom-hegy Répáshuta 31 malom hegy S+F 525 100 53 11 11 

Malom-hegy Felsőtárkány 31 malom hegy S+F 525 100 53 11 11 

Mangó-tető Cserépváralja 33 mangó tető S+F 412 100 52 11 11 

Margit-forrás Szarvaskő 14 margit forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Margit-forrás Miskolc 14 margit forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Margitta Miskolc 54,57 margitta S 421/422 45 33 

Mária-forrás Bélapátfalva 14 mária forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Mária-forrás Mályinka 14 mária forrás S+F 421/422 100 45 11 11 

Marjaszó Bükkszentmárton 31 marjaszó S 900 90 90 

Mátéka-tető Sály 33 máté ka tető S+F 421/422 100 45 11 11 

Matt-hegy Eger 31 matt hegy S+F 313 100 71 11 11 

Mátyás-bérc Bátor 31 mátyás bérc S+F 421/422 100 45 11 11 

Mázsai-rét Miskolc 55 mázsa i rét S+F 900 100 90 11 11 

Medve-lápa Nagyvisnyó 33 medve lápa S+F 412 100 52 11 11 

Medvés Bátor 51 medvé s S 412 72 33 

Medvés Sály 31 medvé s S 412 72 33 

Medvés-oldal Bükkzsérc 33 medvé s oldal S+F 412 100 72 11 11 

Megyaszó Hevesaranyos 33 megy aszó S+F 411 100 51 11 11 

Meggyes Kisgyőr 31,57 meggye s S 411 72 33 

Meggyes-oldal Kisgyőr 31 meggye s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Meggyes-tető Nekézseny 33 meggye s tető S+F 411 100 72 11 11 

Meggyes-tető Tard 33 meggye s tető S+F 411 100 72 11 11 

Méhecső Nagyvisnyó 31,57 méhecső S 900 90 90 

Méhecső-oldal Nagyvisnyó 33 méhecső oldal S+F 510 100 21 11 11 

Méhecső-patak Nagyvisnyó 11 méhecső patak S+F 510 100 21 11 11 

Méhecső-völgy Nagyvisnyó 32 méhecső völgy S+F 510 100 21 11 11 

Méh-lápa Felsőtárkány 33 méh lápa S+F 412 100 52 11 11 

Méh-patak Mónosbél 11 méh patak S+F 412 100 52 11 11 

Meleg-hegy Miskolc 31 meleg hegy S+F 316 100 71 11 11 

Meleg-oldal Felsőtárkány 33 meleg oldal S+F 316 100 71 11 11 

Meleg-oldal Miskolc 31 meleg oldal S+F 316 100 71 11 11 

101

Meleg-víz alja Mónosbél 33 meleg víz alj a S+F 510 100 22 11 11 

Meleg-víz-lápa Répáshuta 33 meleg víz lápa S+F 323 100 22 11 11 

Meleg-víz-völgy Mónosbél 32 meleg víz völgy S+F 521 100 22 11 11 

Melés-domb Bélapátfalva 31 melés domb S+F 900 100 90 11 11 

Melés-patak Bélapátfalva 11 melés patak S+F 900 100 90 11 11 

Melg-bérc Kisgyőr 31 melg bérc S+F 900 100 90 11 11 

Mellér-völgy Bélapátfalva 32 mellér völgy S+F 900 100 90 11 11 

Mellér-völgy folyása Felsőtárkány 11 mellér völgy folyás a S+F 510 100 22 11 11 

Mély-kút Parasznya 14 mély kút S+F 321 100 71 11 11 

Mély-kút-völgy Parasznya 32 mély kút völgy S+F 525 100 22 11 11 

Mély-lápa Egerbakta 33 mély lápa S+F 321 100 71 11 11 

Semmi-bérc Szilvásvárad 31 semmi bérc S+F 510 100 22 11 11 

Mély-sári-barlang Bánkút 33 mély sár i barlang S+F 510 100 24 11 11 

Mély-völgy Miskolc 32 mély völgy S+F 321 100 71 11 11 

Ménes-lápa Bükkszentkereszt 33 méne s lápa S+F 412 100 59 11 11 

Ménes-oldal Felsőtárkány 33 méne s oldal S+F 412 100 59 11 11 

Menyecske-töbör Miskolc 31 menyecske töbör S+F 480 100 39 11 11 

Meredek-hegy Mocsolyástelep 31 meredek hegy S+F 312 100 71 11 11 

Meredek-lápa Bükkzsérc 33 meredek lápa S+F 312 100 71 11 11 

Merengő Eger 54 mereng ő S 325 73 21 

Mész-árnyék Cserépfalu 33 mész árnyék S+F 323 100 55 11 11 

Mészárszék Bükkszentkereszt 31,57 mészárszék S 432 21 33 

Mészárszék Bükkszentkereszt 31,57 mészárszék S 432 21 33 

Mész-berek Cserépfalu 31 mész berek S+F 323 100 55 11 11 

Meszes Bükkaranyos 31,57 mesze s S 323 72 33 

Mész-hegy Eger 31 mész hegy S+F 323 100 55 11 11 

Mészkemence tálya Szarvaskő 31 mész kemence lápa S+F 523 100 22 11 11 

Messzelátó Bélapátfalva 33 messzelát ó S 480 22 21 

Messzelátó-hegy Bükkszentlászló 31 messzelát ó hegy S+F 490 100 22 11 11 

Mész-tető Cserépfalu 33 mész tető S+F 323 100 55 11 11 

Mész-völgy Felsőtárkány 32 mész völgy S+F 323 100 55 11 11 

102

Mész-völgyi-patak Felsőtárkány 11 mész völgy i patak S+F 523 100 24 11 11 

Meteor-forrás Bánkút 14 meteor forrás S+F 900 100 90 11 11 

Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang Miskolc 33 mexikó völgy i víznyelő barlang S+F 510 100 24 22 11 

Mező-hegyes Bükkszentkereszt 31,57 mező hegye s S+F 510 100 21 11 11 

Mezsgye-dűlő Mónosbél 33 mezsgye dűlő S+F 523 100 21 11 11 

Mihályka Miskolc 54,57 mihály ka S 421/422 45 33 

Mihály-völgy Kács 32 mihály völgy S+F 421/422 100 45 11 11 

Mike-dűlő Bükkzsérc 33 mike dűlő S+F 421/422 100 45 11 11 

Miklós-lyuk-tető Kács 33 miklós lyuk tető S+F 510 100 22 11 11 

Millós-völgy Eger 32 milló s völgy S+F 900 100 90 11 11 

Mirhó nyak Bükkzsérc 33 mirhó nyak S+F 510 100 21 11 11 

Mirhó-lápa Bükkzsérc 33 mirhó lápa S+F 523 100 21 11 11 

Mirhó-lápa Bükkzsérc 33 mirhó lápa S+F 523 100 21 11 11 

Mó halma Kács 31,57 mó halm a S+F 900 100 90 11 11 

Mó halma Kács 31,57 mó halm a S+F 900 100 90 11 11 

Mó halma völgy Kács 32 mó halm a völgy S+F 510 100 22 11 11 

Mocsárositanya Mónosbél 65 mocsáros i tanya S+F 321 100 23 11 11 

Mocsár-rét Nagyvisnyó 55 mocsár rét S+F 321 100 55 11 11 

Mocsolya Mikófalva 51 mocsolya S 323 21 33 

Mocsolyás Mónosbél 51 mocsolyá s S 323 72 33 

Mocsolyás Miskolc 31,57 mocsolyá s S 323 72 33 

Mocsolyás-bérc Mónosbél 31 mocsolyá s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Mocsolyás-orom Felsőtárkány 33 mocsolyá s orom S+F 323 100 72 11 11 

Mocsolyás-tető Balaton 33 mocsolyá s tető S+F 323 100 72 11 11 

Mocsolyás-völgy Balaton 32 mocsolyá s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Mocsolya-völgy Parasznya 32 mocsolya völgy S+F 323 100 21 11 11 

Mogyorósdi-erdő Bükkmogyorósd 57 mogyoró sd i erdő S+F 524 100 23 11 11 

Mogyorósdi-völgy Bükkszentmárton 32 mogyoró sd i völgy S+F 524 100 23 11 11 

Mogyorós-dűlő Mályinka 33 mogyoró s dűlő S+F 411 100 72 11 11 

Mogyorós-kút-lápa Répáshuta 33 mogyoró s kút lápa S+F 525 100 22 11 11 

Mogyorós-lápa Bánkút 33 mogyoró s lápa S+F 411 100 72 11 11 

103

Mókus-kő Mályinka 33 mókus kő S+F 412 100 52 11 11 

Mókus-sziklák Tardona 31 mókus sziklá k S+F 412 100 52 11 11 

Moldva-völgy Mályinka 32 moldva völgy S+F 523 100 21 11 11 

Mollár-völgy folyása Felsőtárkány 11 mollár völgy folyás a S+F 510 100 22 11 11 

Molnár-lyuk Bükkszentkereszt 33 molnár lyuk S+F 421/422 100 33 11 11 

Mónosbél-lápa Bélapátfalva 33 mónosbél lápa S+F 524 100 21 11 11 

Mór-patak Répáshuta 11 mór patak S+F 323 100 21 11 11 

Mosóváró Bogács 31,57 mos ó vár S+F 432 100 73 11 11 

Musza-lápa Szarvaskő 33 musza lápa S+F 411 100 21 11 11 

Muszka-hegy Bátor 31 muszka hegy S+F 412 100 52 11 11 

Nádas Eger 54 náda s S 411 72 33 

Nádas-bérc Felsőtárkány 31 náda s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Nádas-bérc orra Felsőtárkány 33 náda s bérc orr a S+F 510 100 22 11 11 

Nádasd Bükkzsérc 51 náda s d S 411 22 21 

Nádas-kút Felsőtárkány 14 náda s kút S+F 411 100 72 11 11 

Nádas-tó Miskolc 12 náda s tó S+F 411 100 72 11 11 

Nádas-tó-galya Bükkszentkereszt 33 náda s tó galya S+F 510 100 22 11 11 

Nádas-völgy Csernely 32 náda s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Nádas-völgy Parasznya 32 náda s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Nádas-völgy Bükkaranyos 32 náda s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Nagy István erőse Bánkút 31 nagy istván erős e S+F 421/422 100 43 11 11 

Nagy László-hegy Miskolc 31 nagy lászló hegy S+F 421 100 43 11 11 

Nagy-árok Kisgyőr 32 nagy árok S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-aszó Hevesaranyos 57 nagy aszó S+F 311 100 71 11 11 

Nagyaszótanya Bátor 65 nagy aszó tanya S+F 522 100 22 11 11 

Nagy-aszó-völgy Bátor 32 nagy aszó völgy S+F 522 100 22 11 11 

Nagy-Bába-szék Cserépváralja 33 nagy bába szék S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Baglyas Répáshuta 31 nagy baglyas S+M 900 200 90 72 11 

Nagy-Bakos-hegy Miskolc 31 nagy bakos hegy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Bánya-bérc Felsőtárkány 31 nagy bánya bérc S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Bánya-völgy Felsőtárkány 32 nagy bánya völgy S+M 510 200 22 11 11 

104

Nagy-Barátrét-tető Kács 31 nagy barátrét tető S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Bodzás Bükkszentkereszt 31 nagy bodzá s S+M 900 200 90 72 11 

Nagy-Borsós-tető Kács 33 nagy borsós tető S+M 510 200 24 11 11 

Nagy-Császár-hegy Miskolc 31 nagy császár hegy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Császár-tető Miskolc 33 nagy császár tető S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Csató-völgy Egerbakta 32 nagy csató völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-cseres Kács 31 nagy csere s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Csipkés Bánkút 57 nagy csipké s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Dall Répáshuta 31 nagy dall S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-dél Miskolc 31,57 nagy dél S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Dobrák-tető Kisgyőr 33 nagy dobrák tető S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Eged Eger 33 nagy ege d S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Eged Eger 31 nagy ege d S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Eged-dűlő Eger 33 nagy eged dűlő S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-erdő Szomolya 57 nagy erdő S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Erenyő Miskolc 54,57 nagy erenyő S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-fa-lapos Noszvaj 31 nagy fa lapo s S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-fa-lápos Noszvaj 33 nagy fa lápo s S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-fark Bélapátfalva 31 nagy fark S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Farkas-kő Cserépfalu 33 nagy farkas kő S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-fertés Kisgyőr 31,57 nagy ferté s S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-fertő Bátor 12 nagy fertő S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-fertő Répáshuta 31,57 nagy fertő S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-föld Mikófalva 51 nagy föld S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-galya Bükkzsérc 31,57 nagy galya S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-hálás Eger 31 nagy hálá s S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Hárs Miskolc 31 nagy hárs S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-hegy Dédestapolcsány 31 nagy hegy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-hegy Parasznya 31 nagy hegy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-hegy Miskolc 31 nagy hegy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-hegy-tető Miskolc 33 nagy hegy tető S+F 510 100 22 11 11 

105

Nagy-Herci-föld Felsőtárkány 51 nagy herci föld S+M 510 200 24 11 11 

Nagy-Hetemér Répáshuta 34 nagy hetemér S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Horsó Bükkmogyorósd 57 nagy horsó S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Horsó-tető Bükkmogyorósd 33 nagy horsó tető S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Horsó-völgy Bükkmogyorósd 32 nagy horsó völgy S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Illés-bérc Lénárddaróc 31 nagy illés bérc S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Ivács-hegy Bükkszentkereszt 31 nagy ivács hegy S+M 523 200 22 11 11 

Nagy-Kakas Miskolc 31 nagy kakas S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Katicsány Mályinka 31,57 nagy katicsány S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Kerek-hegy Miskolc 31 nagy kerek hegy S+M 523 200 22 11 11 

Nagy-Király-hegy Miskolc 31 nagy király hegy S+M 523 200 22 11 11 

Nagy-Kocs Eger 33 nagy kocs S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Kopasz Bélapátfalva 31 nagy kopasz S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-kő-hát Répáshuta 33 nagy kő hát S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-Kőmázsa Miskolc 33 nagy kőmázsa S+M 311 200 71 22 11 

Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbg. Miskolc 33 nagykőmázsa völgy i víznyelő barlang S+F 523 100 24 22 11 

Nagy-Kőris Bánkút 31 nagy kőris S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-kötél Bélapátfalva 55 nagy kötél S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-kötél Nagyvisnyó 33 nagy kötél S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-kötél-dűlő Csokvaomány 33 nagy kötél dűlő S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-kő-tető Bükkszentkereszt 33 nagy kő tető S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-Közép-bérc Felsőtárkány 31 nagy közép bérc S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Kuruc-lápa Egerbakta 33 nagy kuruc lápa S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Lambot-lápa Répáshuta 33 nagy lambot lápa S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-lápa Répáshuta 33 nagy lápa S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Lápolna-oldal Egerbakta 33 nagy lápolna oldal S+M 510 100 22 11 11 

Nagy-Lápolna-völgy Egerbakta 31 nagy lápolna völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Lapos Eger 34 nagy lapos S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-lejtő Bükkszentkereszt 31 nagy lejtő S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-lyukó Miskolc 57 nagy lyukó S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Magyalos-tető Bükkaranyos 33 nagy magyalos tető S+M 510 200 24 11 11 

106

Nagy-mál Nekézseny 31 nagy mál S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-mál-tető Nekézseny 33 nagy mál tető S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-Marjaszó Bükkszentmárton 33 nagy marjaszó S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Meggyes Tard 31 nagy meggye s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Mész-tető Varbó 33 nagy mész tető S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-mezei-hasadékbarlang Bánkút 33 nagy meze i hasadék barlang S+F 522 100 24 22 11 

Nagy-mező Egerbakta 51 nagy mező S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-mező Répáshuta 55 nagy mező S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-mező Kisgyőr 31 nagy mező S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Muhár-lápa Nagyvisnyó 33 nagy muhár lápa S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-oldal Bátor 33 nagy oldal S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Oltár Eger 31,57 nagy oltár S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Orbán-völgy Noszvaj 32 nagy orbán völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-orom Felsőtárkány 33 nagy orom S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Ökrös Répáshuta 31 nagy ökrö s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Ökrös Répáshuta 33 nagy ökrö s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Pajdos-dűlő Eger 33 nagy pajdos dűlő S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-parlag Egerbocs 55 nagy parlag S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Pásztor-lápa Egerbakta 33 nagy pásztor lápa S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Peresznye Bélapátfalva 31 nagy peresznye S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-piliske Bükkzsérc 31 nagy pilis ke S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Piszkó Bélapátfalva 57 nagy piszkó S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-rakottyás Eger 31,57 nagy rakottyá s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-rét Mikófalva 55 nagy rét S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-rét Kács 55 nagy rét S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-rétek Cserépfalu 55 nagy réte k S+F 311 100 71 21 11 

Nagy-Rózsás Eger 53 nagy rózsá s S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-sánc Bükkszentlászló 33 nagy sánc S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Som Tardona 31 nagy som S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-Som-tető Tardona 33 nagy som tető S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-Som-tető Bükkszentkereszt 33 nagy som tető S+M 510 200 22 11 11 

107

Nagy-Som-völgy Bükkszentkereszt 32 nagy som völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Szállás-völgy Mályinka 32 nagy szállás völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Száraz-völgy Miskolc 32 nagy száraz völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-Szent-Benedek Miskolc 54,57 nagy szent benedek S+M 311 200 71 47 11 

Nagy-szoros Kács 31 nagy szoros S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Szoros-völgy Kács 32 nagy szoros völgy S+M 522 200 22 11 11 

Nagy-szőlő Mályinka 31 nagy szőlő S+M 311 200 71 21 11 

Nagytanya Tibolddaróc 65 nagy tanya S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-tető Felsőtárkány 33 nagy tető S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Tiba Eger 31 nagy tiba S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-tiszta Cserépfalu 54 nagy tiszta S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-tó Szilvásvárad 12 nagy tó S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-Tölgyes-orom Répáshuta 33 nagy tölgyes orom S+M 510 200 24 11 11 

Nagy-Tölgyesoromi-barlang Répáshuta 33 nagy tölgyesoromi barlang S+M 523 200 24 11 11 

Nagy-Verő Eger 31 nagy verő S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-verő Bánkút 31 nagy verő S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-verő Répáshuta 31 nagy verő S+M 311 200 71 21 11 

Nagy-verő-bérc Felsőtárkány 31 nagy verő bérc S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-verő-hegy Egerbocs 31 nagy verő hegy S+F 510 100 22 11 11 

Nagy-Villám-bérc Tardona 31 nagy villám bérc S+M 510 200 22 11 11 

Nagy-völgy Balaton 32 nagy völgy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-völgy Bükkmogyorósd 32 nagy völgy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-völgy Nagyvisnyó 32 nagy völgye S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-völgy Mályinka 32 nagy völgy S+F 311 100 71 11 11 

Nagy-völgyi-patak Nagyvisnyó 11 nagy völgy i patak S+F 523 100 24 11 11 

Nagy-völgyi-patak Bánkút 11 nagy völgy i patak S+F 523 100 24 11 11 

Nedveny Felsőtárkány 31 nedveny S 900 90 90 

Négyszolga berke Mikófalva 57 négy szolga berke S+F 422 100 33 11 11 

Nemec-árnyék Csernely 51 nemec árnyék S+F 900 100 90 11 11 

Nemecke-árnyék Csokvaomány 33 nemecke árnyék S+F 900 100 90 11 11 

Német-völgy Egerbakta 32 német völgy S+F 423 100 31 11 11 

108

Nevetlen-lápa Mónosbél 33 neve tlen lápa S+F 390 100 72 11 11 

Névtelen-lápa Egerbakta 33 név telen lápa S+F 390 100 72 11 11 

Novaji-patak Novaj 11 novaj i patak S+F 524 100 23 11 11 

Nyárjas-oldal Bánkút 33 nyárja s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Nyárjú-hegyi-barlang Bánkút 33 nyárjú hegy i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Nyárjú-hegyi-barlang Bánkút 33 nyárjú hegy i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Nyavalyás Miskolc 31,57 nyavalyá s S 422 39 21 

Nyavalyás-dűlő Felsőtárkány 33 nyavalyá s dűlő S+F 510 100 72 11 11 

Nyekes-tető Csokvaomány 33 nyeke s tető S+F 510 100 21 11 11 

Nyerés Nekézseny 31 nyerés S 432 23 34 

Nyerges Nekézseny 31 nyerge s S 312 72 34 

Nyerges alja Varbó 33 nyerge s alj a S+F 510 100 71 11 11 

Nyerges-hegy Dédestapolcsány 31 nyerge s hegy S+F 312 100 71 11 11 

Nyerges-kő Szarvaskő 31 nyerge s kő S+F 312 100 71 11 11 

Nyerges-kő Felsőtárkány 31 nyerge s kő S+F 312 100 71 11 11 

Nyerges-tető Eger 33 nyerge s tető S+F 510 100 71 11 11 

Nyilas-máj Noszvaj 31 nyila s máj S+F 431 100 21 11 11 

Nyilas-már Noszvaj 31 nyila s már S+F 431 100 21 11 11 

Nyír-bérc Mályinka 31 nyír bérc S+F 411 100 51 11 11 

Nyíres-lápa Hevesaranyos 33 nyíre s lápa S+F 411 100 51 11 11 

Nyírjes Nagyvisnyó 31 nyírje s S 411 72 33 

Nyírjes Felsőtárkány 31 nyírje s S 411 72 33 

Nyírjes Mályinka 31 nyírje s S 411 72 33 

Nyírjes Mályinka 57 nyírje s S 411 72 33 

Nyírjes Miskolc 54,57 nyírje s S 411 72 33 

Nyírjes-gödör Egerbakta 32 nyírje s gödör S+F 411 100 72 11 11 

Nyír-kő Mályinka 33 nyír kő S+F 411 100 51 11 11 

Nyír-mező Bükkszentkereszt 55 nyír mező S+F 411 100 51 11 11 

Nyír-rét Mályinka 55 nyír rét S+F 411 100 51 11 11 

Nyomás-fő Bogács 31 nyomás fő S+F 325 100 21 11 11 

Nyomó-hegy Bükkzsérc 31 nyomó hegy S+F 900 100 90 11 11 

109

Nyomó-hegy Bükkzsérc 31 nyomó hegy S+F 900 100 90 11 11 

Nyögő-patak Varbó 11 nyög ő patak S+F 317 100 73 11 11 

Nyögő-patak Varbó 11 nyögő patak S+F 317 100 73 11 11 

Nyögő-patak Parasznya 11 nyögő patak S+F 317 100 73 11 11 

Nyugodó Szarvaskő 31 nyugod ó S 325 73 21 

Nyugodó Kács 31,57 nyugod ó S 325 73 21 

Nyugvófa Bátor 57 nyugvó fa S+F 900 100 90 11 11 

Nyúlász Tardona 31,57 nyúlász S 325 33 33 

Nyúl-völgy Cserépváralja 32 nyúl völgy S+F 412 100 52 11 11 

Nyúzó Egerbakta 31 nyúz ó S 319 33 21 

Nyúzó-bérc Egerbakta 31 nyúz ó bérc S+F 319 100 33 11 11 

Nyúzó-dűlő Eger 33 nyúz ó dűlő S+F 319 100 33 11 11 

Ódor-hegy Bükkzsérc 31 ódor hegy S+F 321 100 71 11 11 

Ódormászás Bükkzsérc 31 ódormászás S 432 22 33 

Odvas-bükk-tető Répáshuta 33 odva s bükk tető S+F 510 100 22 11 11 

Odvas-kő Mályinka 33 odva s kő S+F 321 100 72 11 11 

Oláh-kúti-völgy Harsány 32 oláh kút i völgy S+F 525 100 24 11 11 

Olasz-oldal Szilvásvárad 33 olasz oldal S+F 423 100 31 11 11 

Oldal-föld Bükkzsérc 51 oldal föld S+F 540 100 21 11 11 

Oldal-völgy Felsőtárkány 32 oldal völgy S+F 540 100 21 11 11 

Oldal-völgyi-halastó Felsőtárkány 12 oldal völgy i halastó S+F 510 100 24 22 11 

Oltár-kő Bélapátfalva 33 oltár kő S+F 325 100 53 11 11 

Oltványos-orom Répáshuta 33 oltványo s orom S+F 411 100 72 11 11 

Oltványos-orom Répáshuta 33 oltványo s orom S+F 411 100 72 11 11 

Ómassa Bánkút 31 ómassa S+F 324 100 71 21 11 

Omlás-kút Bélapátfalva 14 omlá s kút S+F 321 100 21 11 11 

Ónodi-lápa Bükkszentmárton 33 ónod i lápa S+F 524 100 23 11 11 

Orom-tető Kács 33 orom tető S+F 510 100 11 11 11 

Orosz-kút Miskolc 14 orosz kút S+F 423 100 31 11 11 

Oroszlán-hegy Balaton 31 oroszlán hegy S+F 421/422 100 44 11 11 

Oroszvár Egerbakta 31 orosz vár S+F 423 100 31 11 11 

110

Ortás Kács 33 ortás F 100 21 31 

Ortás Sajóbábony 31 ortás F 100 21 31 

Ortás-kertek Bükkszentlászló 52 ortás kerte k S+F 523 100 21 11 11 

Ortás-tető Varbó 33 ortás tető S+F 510 100 21 11 11 

Ortvány Noszvaj 31 ortvány F 100 21 31 

Ortvány Noszvaj 33 ortvány F 100 21 31 

Ostoros-hegy Miskolc 31 ostoro s hegy S+F 411 100 72 11 11 

Ostoros-patak Eger 11 ostoro s patak S+F 411 100 72 11 11 

Ostoros-völgy Eger 32 ostoro s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Oszra-tető Tardona 33 oszra tető S+F 312 100 21 11 11 

Oszvár-tető Nekézseny 33 oszvár tető S+F 510 100 21 11 11 

Ózsik Szilvásvárad 57 ózsik S 900 90 90 

Ököri-tó-lápa Sajóbábony 33 ökör i tó lápa S+F 510 100 22 11 11 

Ökör-legelő Kács 56 ökör legelő S+F 412 100 52 11 11 

Ökörütő-völgy Bükkzsérc 32 ökörütő völgy S+F 432 100 22 11 11 

Ökrös-völgy Répáshuta 32 ökrö s völgy S+F 412 100 52/72 11 11 

Ölyves-kői-rókalyuk Szilvásvárad 33 ölyve s kő i róka lyuk S+F 510 100 24 22 11 

Ölyves-völgy Szilvásvárad 32 ölyve s völgy S+F 412 100 52/72 11 11 

Ölyves-völgyfő Bánkút 31 ölyve s völgy fő S+F 412 100 52/72 22 11 

Ördög tornya Cserépfalu 31 ördög torny a S+F 421/422 100 49 23 11 

Ördög-hegy Bélapátfalva 31 ördög hegy S+F 421/422 100 49 11 11 

Ördög-kút Varbó 14 ördög kút S+F 421/422 100 49 11 11 

Ördög-oldal Bánkút 33 ördög oldal S+F 421/422 100 49 11 11 

Öreg-hegy Felsőtárkány 31 öreg hegy S+F 324 100 71 11 11 

Öreg-hegy Eger 31 öreg hegy S+F 324 100 71 11 11 

Öreg-hegy Felsőtárkány 31 öreg hegy S+F 324 100 71 11 11 

Őr-hegy Egerbakta 31 őr hegy S+F 325 100 33 11 11 

Őr-hegy Felsőtárkány 31 őr hegy S+F 325 100 33 11 11 

Őr-hegy Cserépfalu 31 őr hegy S+F 325 100 33 11 11 

Őr-hegy Bükkzsérc 31 őr hegy S+F 325 100 33 11 11 

Őr-hegy Bükkszentkereszt 31 őr hegy S+F 325 100 33 11 11 

111

Őr-kő Bélapátfalva 33 őr kő S+F 325 100 33 11 11 

Örmény-patak Bátor 11 örmény patak S+F 423 100 31 11 11 

Öröm-hegy Miskolc 31 öröm hegy S+F 432 100 21 11 11 

Őr-parlag Répáshuta 55 őr parlag S+F 325 100 33 11 11 

Őr-parlag-gerinc Répáshuta 33 őr parlag gerinc S+F 510 100 22 11 11 

Örvényes-forrás Tardona 14 örvénye s forrás S+F 322 100 72 11 11 

Örvény-kő Tardona 31 örvény kő S+F 322 100 21 11 11 

Őserdő Bélapátfalva 57 őserdő S 490 21 34 

Őzike-gödör Mikófalva 32 őzike gödör S+F 412 100 52 11 11 

Őzlövő Bélapátfalva 33 őz lövő S 432 73 21 

Őz-tebri-barlang Miskolc 33 őz tebr i barlang S+F 522 100 24 11 11 

Őzugró Miskolc 57 őzugró S 100 73 21 

Őzugró-völgy Miskolc 32 őzugró völgy S+F 523 100 73 11 11 

Pados Mályinka 31 pado s S 414 55 33 

Pajdó-hegy Eger 31 pajdó hegy S+F 900 100 90 11 11 

Pajdos Eger 54 pajdo s S 325 21 33 

Pajta-hegy Bátor 31 pajta hegy S+F 525 100 53 11 11 

Páka alja Bükkszentmárton 33 páka alj a S+F 510 100 51/21 11 11 

Páka-tető Bükkszentmárton 33 páka tető S+F 510 100 51/21 11 11 

Palánt alja Csokvaomány 31 palánt alj a S+F 510 100 21 11 11 

Palánt-tető Csokvaomány 33 palánt tető S+F 510 100 21 11 11 

Pali bácsi kaszálója Bánkút 55 pali bácsi kaszáló ja S+F 521 100 43 11 11 

Pálinkás-tető Miskolc 33 pálinká s tető S+F 480 100 72 11 11 

Pallag-oldal Kács 55 pallag oldal S+F 321 100 71 11 11 

Pallestál-hegy Nekézseny 31 pallestál hegy S+F 900 100 90 11 11 

Pallestál-tető Nekézseny 33 pallestál tető S+F 900 100 90 11 11 

Pallós-forrás Miskolc 14 pallós forrás S+F 390 100 72 11 11 

Pap szőlője Nagyvisnyó 54 pap szőlő je S+F 421 100 33 11 11 

Pap-erdő Szomolya 57 pap erdő S+F 421 100 33 11 11 

Pap-hárs Bükkszentkereszt 33 pap hárs S+F 421 100 33 11 11 

Pap-hegy Szarvaskő 31 pap hegy S+F 421 100 33 11 11 

112

Pap-hegy Eger 31 pap hegy S+F 421 100 33 11 11 

Pap-hegyes Bükkzsérc 31 pap hegye s S+F 421 100 33 23 11 

Pap-kő-bérc Felsőtárkány 31 pap kő bérc S+F 510 100 22 11 11 

Pap-kő-lápa Felsőtárkány 33 pap kő lápa S+F 510 100 22 11 11 

Pap-kő-rét Felsőtárkány 55 pap kő rét S+F 510 100 22 11 11 

Pap-lápa Miskolc 33 pap lápa S+F 421 100 33 11 11 

Papoldalom Balaton 57 pap oldalo m S+F 900 100 90 11 11 

Pap-rét Mályinka 55 pap rét S+F 421 100 33 11 11 

Pap-rét Parasznya 55 pap rét S+F 421 100 33 11 11 

Pap-sűrű Mónosbél 57 pap sűrű S+F 421 100 33 11 11 

Pap-szőlők Nagyvisnyó 54 pap szőlő k S+F 421 100 33 11 11 

Párna-hegy Bánkút 31 párna hegy S+F 312 100 54 11 11 

Párna-hegy-nyak Bánkút 33 párna hegy nyak S+F 510 100 22 11 11 

Pásti-földek Csernely 51 pást i földe k S+F 411 100 51 11 22 

Pásztor-bérc Egerbakta 31 pásztor bérc S+F 421/422 100 33 11 11 

Pásztor-völgy Eger 32 pásztor völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

Patkó-sziklák Bükkzsérc 31 patkó sziklá k S+F 312 100 21/54 11 22 

Pazsag-kút Répáshuta 14 pazsag kút S+F 321 100 21 11 11 

Pazsag-völgy Répáshuta 32 pazsag völgy S+F 321 100 21 11 11 

Pecér-völgy Miskolc 32 pecér völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

Pence-patak Miskolc 11 pence patak S+F 421/422 100 44 11 11 

Péntek-völgy Kisgyőr 32 péntek völgy S+F 432 100 56 11 11 

Pénz-pataki-forrás Miskolc 14 pénz patak i forrás S+F 521 100 24 11 11 

Pénz-pataki-völgy Miskolc 32 pénz patak i völgy S+F 521 100 24 11 11 

Pénz-patak-tető Miskolc 33 pénz patak tető S+F 521 100 24 11 11 

Pénzverem-lápa Bélapátfalva 33 pénzverem lápa S+F 523 100 22 11 11 

Pereces-tető Miskolc 33 pereces tető S+F 312 100 72 11 11 

Peres Cserépváralja 31,57 pere s S 421/422 39 33 

Peres Bükkaranyos 31,57 peres S 421/422 39 33 

Peresznye Bélapátfalva 31 peresznye S 411 51 33 

Peresznye-lápa Bélapátfalva 33 peresznye lápa S+F 510 100 21/51 11 11 

113

Perét-hegy Felsőtárkány 31 perét hegy S+F 900 100 90 11 11 

Perjés-oldal Bükkzsérc 33 perjé s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Perpác Cserépfalu 33 perpác S 900 90 90 

Perpóka Nagyvisnyó 31 perpóka S 900 90 90 

Perzsák Miskolc 31,57 perzsák S 900 90 90 

Perzselő-dűlő Noszvaj 33 perzsel ő dűlő S+F 325 100 73 11 11 

Pes-kő Bélapátfalva 33 pes kő S+F 522 100 21 11 11 

Pes-kő alja Bélapátfalva 33 pes kő alj a S+F 510 100 22 11 11 

Pes-kő-forrás Bélapátfalva 14 pes kő forrás S+F 510 100 22 11 11 

Pes-kő-hegy Bélapátfalva 31 pes kő hegy S+F 522 100 22 11 11 

Pes-kő-rét Répáshuta 55 pes kő rét S+F 522 100 22 11 11 

Pes-kő-völgy Bélapátfalva 32 pes kő völgy S+F 522 100 22 11 11 

Pete-fia Csernely 57 pete fia S 421 24 11 

Petényi-hegy Bélapátfalva 31 petény i hegy S+F 311 100 23 11 11 

Péter-völgy Balaton 32 péter völgy S+F 421 100 45 11 11 

Petres orma Felsőtárkány 33 petres orm a S+F 411 100 72 11 11 

Petrótanya Eger 65 petrótanya S+F 421 100 44 11 11 

Pince-lápa Kisgyőr 33 pince lápa S+F 525 100 53 11 11 

Pince-part Borsodgeszt 31 pince part S+F 525 100 53 11 11 

Pince-verő Kisgyőr 33 pince verő S+F 525 100 53 11 11 

Pince-völgy Parasznya 32 pince völgy S+F 525 100 53 11 11 

Pingyom-tető Miskolc 33 pingyom tető S+F 900 100 90 11 11 

Pingyom-tető Miskolc 33 pingyom tető S+F 900 100 90 11 11 

Pipa-föld-orom Szúcs 33 pipa föld orom S+F 523 100 22 11 11 

Pipás Parasznya 54,57 pipá s S 480 72 33 

Pipis-dűlő Szomolya 33 pipis dűlő S+F 412 100 52 11 11 

Pipises-tető Egerbocs 33 pipise s tető S+F 412 100 72 11 11 

Pipis-hegy Bánkút 31 pipis hegy S+F 412 100 52 11 11 

Pipis-hegy Szomolya 31 pipis hegy S+F 412 100 52 11 11 

Pipis-tető Bátor 33 pipis tető S+F 412 100 52 11 11 

Piricsik-orom Mónosbél 33 piricsik orom S+F 414 100 54 11 11 

114

Piris-orom Noszvaj 33 piris orom S+F 900 100 90 11 11 

Pirító Mikófalva 51 pirító S 200 21 33 

Pirító-kő Mályinka 31 pirító kő S+F 900 100 90 11 11 

Pirittyó Eger 31 pirittyó S 900 90 90 

Pirittyó-tető Eger 33 pirittyó tető S+F 510 100 21 11 11 

Piszke-kút Mályinka 14 piszke kút S+F 411 100 51 11 11 

Piszkó Bélapátfalva 33 piszkó S 900 90 90 

Piszkó Szilvásvárad 31 piszkó S 900 90 90 

Piszkos-lápa Répáshuta 33 piszko s lápa S+F 321 100 72 11 11 

Pocem-hegy Miskolc 31 pocem hegy S+F 311 100 21/71 11 11 

Pocika-tető Sajóbábony 33 pocika tető S+F 480 100 21 11 11 

Pocogó Miskolc 51,57 pocogó S 900 90 90 

Poklos Kács 57 poklo s S 900 72 90 

Poklos-tető Miskolc 33 poklo s tető S+F 510 100 72 11 11 

Pokmány-hegy Egerbocs 31 pokmány hegy S+F 900 100 90 11 11 

Pokol-völgy Répáshuta 32 pokol völgy S+F 522 100 21 11 11 

Pólián-dűlő Sály 33 pólián dűlő S+F 900 100 90 11 11 

Polint Borsodgeszt 31,51 polint S 900 90 90 

Poloska-völgy Miskolc 32 poloska völgy S+F 412 100 52 11 11 

Polyánka-völgy Miskolc 32 polyánka völgy S+F 325 100 21 11 11 

Pólya-tető Harsány 33 pólya tető S+F 312 100 21 11 11 

Pongor-lyuk Miskolc 33 pongor lyuk S+F 321 100 21 11 11 

Pongor-lyuk-tető Miskolc 33 pongor lyuk tető S+F 510 100 21 11 11 

Portörő Mónosbél 57 portörő S 432 73 21 

Potyka-hát Mónosbél 33 potyka hát S+F 311 100 21 11 11 

Potyka-hát Mónosbél 31 potyka hát S+F 311 100 21 11 11 

Prémes-lápa Felsőtárkány 33 préme s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Pulykó Cserépváralja 32 pulykó S 412 52 33 

Puskaporos Miskolc 31 puskaporos S 411 51 33 

Puszta-hegy Bükkzsérc 31 puszta hegy S+F 321 100 71 11 11 

Puszta-oldal Csokvaomány 33 puszta oldal S+F 321 100 71 11 11 

115

Puszta-oldal Parasznya 31,57 puszta oldal S+F 321 100 71 11 11 

Pusztaördögfalva Bükkszentmárton 65 puszta ördög falv a S+M 321 200 71 22 11 

Puszta-szőlő Mályinka 31 puszta szőlő S+F 321 100 71 11 11 

Puszta-szőlő Bükkzsérc 54 puszta szőlő S+F 321 100 71 11 11 

Puszta-szőlő Kács 54 puszta szőlő S+F 321 100 71 11 11 

Putyogó Cserépfalu 54,57 putyogó S 900 90 90 

Putyogó Borsodgeszt 54 putyogó S 900 90 90 

Pünkösd-hegy Szúcs 31 pünkösd hegy S+F 710 100 90 11 11 

Pünkösd-hegy Miskolc 31 pünkösd hegy S+F 710 100 90 11 11 

Pünkösd-völgy Szilvásvárad 32 pünkösd völgy S+F 710 100 90 11 11 

Püspök-bokor Miskolc 31,57 püspök bokor S+F 421 100 33 11 11 

Rába-völgy Cserépváralja 32 rába völgy S+F 313 100 21/71 11 11 

Rábca-hegy Egerbakta 31 rábca hegy S+F 900 100 90 11 11 

Rábca-völgy Egerbakta 32 rábca oldal S+F 900 100 90 11 11 

Rác-erdő Bátor 57 rác erdő S+F 423 100 31 11 11 

Rác-hegy Eger 31 rác hegy S+F 423 100 31 11 11 

Rác-tanya-oldal Mályinka 33 rác tanya oldal S+F 524 100 22 11 11 

Ragyános Tardona 31 ragyános S 900 90 90 

Rák mára Szilvásvárad 31 rák mára S+F 412 100 52 11 11 

Rák mára oldal Szilvásvárad 33 rák mára oldal S+F 523 100 22 11 11 

Rákos Egerbocs 31 ráko s S 412 72 33 

Rákos-tető Egerbocs 33 ráko s tető S+F 412 100 72 11 11 

Rakottya Mikófalva 51 rakottya S 411 51 33 

Rakottyás Bátor 57 rakottyá s S 411 51 33 

Rakottyás-fertő Kisgyőr 31,57 rakottyá s fertő S+F 411 100 72 11 11 

Rakottyás-lápa Szarvaskő 33 rakottyá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Rakottyás-lápa Szilvásvárad 33 rakottyá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Rakottyás-lápa-fő Szilvásvárad 33 rakottyá s lápa fő S+F 510 100 22 11 11 

Rakottyás-oldal Eger 33 rakottyá s oldal S+F 411 100 72 11 11 

Rakottyás-tető Kács 33 rakottyá s tető S+F 411 100 72 11 11 

Rakottyás-völgy Répáshuta 32 rakottyá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

116

Ravaszka-tető Kisgyőr 33 ravasz ka tető S+F 523 100 21 11 11 

Ravasz-lyuk Bélapátfalva 33 ravasz lyuk S 412 52 33 

Ravasz-lyuk-tető Noszvaj 33 ravasz lyuk tető S+F 510 100 22 11 11 

Recem-völgy Mályinka 32 recem völgy S+F 900 100 90 11 11 

Recska-patak Bélapátfalva 11 recska patak S+F 900 100 90 11 11 

Recska-rét Bélapátfalva 55 recska rét S+F 521 100 21 11 11 

Rejtek Miskolc 31,57 rejtek S 432 21 33 

Remény-lápa Szarvaskő 33 remény lápa S+F 432 100 21 11 11 

Remete-barlang Kács 33 remete barlang S+F 421 100 34 11 11 

Remete-hegy Kisgyőr 31 remete hegy S+F 421 100 34 11 11 

Remete-kút Eger 14 remete kút S+F 421 100 34 11 11 

Remete-kút Kisgyőr 14 remete kút S+F 421 100 34 11 11 

Remete-völgy Kisgyőr 32 remete völgy S+F 421 100 34 11 11 

Renyő-dűlő Noszvaj 33 renyő dűlő S+F 480 100 21 11 11 

Répás-tető Sajóbábony 33 répá s tető S+F 411 100 72 11 11 

Répás-völgy Felsőtárkány 32 répá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Reszél-tető Egerbakta 33 reszél tető S+F 900 100 90 11 11 

Rét-föld Cserépfalu 51 rét föld S+F 325 100 11 11 11 

Rét-föld-dűlő Eger 33 rét föld dűlő S+F 510 100 22 11 11 

Rét-mány Kisgyőr 54,57 rét mány S+F 325 100 11 11 11 

Rét-oldal Szomolya 33 rét oldal S+F 510 100 11 11 11 

Rét-völgy Eger 32 rét völgy S+F 522 100 11 11 11 

Rideg alja Mónosbél 33 rideg alj a S+F 510 100 21 11 11 

Rigó-hegy Bükkzsérc 31 rigó hegy S+F 412 100 52 11 11 

Rizskása Eger 31 rizskása S 900 90 90 

Rocska-völgy Szarvaskő 32 rocska völgy S+F 312 100 21 11 11 

Rókafarm Bükkszentkereszt 65 róka farm S+F 412 100 52 11 11 

Róka-kút Miskolc 14 róka kút S+F 412 100 52 11 11 

Rókalyuk-orom Bélapátfalva 33 róka lyuk orom S+F 510 100 22 11 11 

Rókász-tó Egerbocs 12 róká sz tó S+F 422 100 33 11 11 

Román-bérc Tardona 31 román bérc S+F 423 100 31 11 11 

117

Rót-hegy Noszvaj 31 rót hegy S+F 323 100 55 11 11 

Rózsás-dűlő Eger 33 rózsá s dűlő S+F 411 100 51 11 11 

Rózsások Eger 53 rózsá so k S 411 51 22 

Rózsás-parlag Mikófalva 55 rózsá s parlag S+F 411 100 51 11 11 

Rozsnak-völgy Egerbakta 32 rozsnak völgy S+F 411 100 51 11 11 

Rubint-lápa Répáshuta 33 rubint lápa S+F 480 100 21 11 11 

Ruda-galya Kisgyőr 31,57 ruda galya S+F 421 100 21 11 11 

Rudas-kút Kisgyőr 14 ruda s kút S+F 323 100 72 11 11 

Ruda-völgy Kisgyőr 31 ruda völgy S+F 421 100 21 11 11 

Ruzsin-szőlők Miskolc 54 ruzsin szőlő k S+F 411 100 51 11 22 

Sáfár-kút Felsőtárkány 14 sáfár kút S+F 421 100 33 11 11 

Sajt-barlang Miskolc 33 sajt barlang S+F 390 100 55 11 11 

Salamonvár Szilvásvárad 33 salamon vár S+F 421 100 44/45 11 11 

Sályi-patak Sály 11 sály i patak S+F 524 100 23 11 11 

Samassa Répáshuta 31,57 samassa S 421/422 49 33 

Samassa-kút Répáshuta 14 samassa kút S+F 421 100 44/45 11 11 

Sándor-hegy Bélapátfalva 31 sándor hegy S+F 421 100 45 11 11 

Sándor-hegy alja Bélapátfalva 33 sándor hegy alj a S+F 510 100 22 11 11 

Sándor-kút Bélapátfalva 14 sándor kút S+F 421 100 45 11 11 

Sár Mihály-rét Balaton 55 sár mihály rét S+F 421 100 43 11 11 

Sár-hát-völgy Kisgyőr 32 sár hát völgy S+F 523 100 22 11 11 

Sáros-lápa Szarvaskő 33 sáro s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Sáros-lápa Szilvásvárad 33 sáro s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Sáros-lápa Bánkút 33 sáro s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Sáros-völgy Felsőtárkány 32 sáro s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Sáros-völgy Varbó 32 sáro s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Sár-tó-dűlő Sály 33 sár tó dűlő S+F 521 100 22 11 11 

Sas-dűlő Répáshuta 33 sas dűlő S+F 412 100 52 11 11 

Sas-dűlő-nyak Felsőtárkány 33 sas dűlő nyak S+F 510 100 22 11 11 

Sasfészek-lápa Répáshuta 33 sasfészek lápa S+F 390 100 22 11 11 

Saskő-hegy Szúcs 31 sas kő hegy S+F 523 100 22 11 11 

118

Sas-tag Bélapátfalva 32 sas tag S+F 412 100 52 11 11 

Savos Miskolc 31,57 savos S 314 72 33 

Savós lápa Szilvásvárad 33 savó s lápa S+F 314 100 72 11 11 

Savós-kút Eger 14 savó s kút S+F 314 100 72 11 11 

Savós-tető Miskolc 33 savó s tető S+F 314 100 72 11 11 

Savós-völgy Miskolc 32 savó s völgy S+F 314 100 72 11 11 

Sebes Miskolc 31,57 sebes S 322 71 33 

Sebes-oldali-barlang Répáshuta 33 sebes oldal i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Sebestyén-tető Miskolc 33 sebestyén tető S+F 421 100 45 11 11 

Sebestyén-völgy Mikófalva 32 sebestyén völgy S+F 421 100 45 11 11 

Sebes-víz Répáshuta 11 sebes víz S+F 322 100 71 11 11 

Sebes-víz-forrás Répáshuta 14 sebes víz forrás S+F 521 100 22 11 11 

Sebes-víz-rét Miskolc 55 sebes víz rét S+F 521 100 22 11 11 

Semmi-bérc Bánkút 31 semmi bérc S+F 480 100 56 11 11 

Mély-sár-bérc Bánkút 31 mély sár bérc S+F 523 100 22 11 11 

Setét-völgyi-tető Cserépváralja 33 setét völgy i tető S+F 510 100 24 11 11 

Sike-lápa Felsőtárkány 33 sike lápa S+F 490 100 21 11 11 

Sík-hegy Eger 31 sík hegy S+F 321 100 71 11 11 

Sima-kő Répáshuta 33 sima kő S+F 321 100 71 11 11 

Sima-kő alja Bélapátfalva 33 sima kő alj a S+F 510 100 22 11 11 

Sima-kői-átjáróbarlang Bélapátfalva 33 sima kő i átjáró barlang S+F 523 100 24 22 11 

Sima-kő-lápa Bélapátfalva 33 sima kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Simon vára Bélapátfalva 33 simon vár a S+F 421 100 45 11 11 

Simos Pál-lápa Bélapátfalva 33 simos pál lápa S+F 421 100 43 11 11 

Simos-lápa Bélapátfalva 33 simos lápa S+F 900 100 90 11 11 

Sinkó-nyiladék Nagyvisnyó 33 sinkó patak S+F 480 100 21 11 11 

Siroki-gödör Szarvaskő 32 sirok i gödör S+F 524 100 23 11 11 

Sóbánya-bérc Egerbakta 31 só bánya bérc S+F 525 100 22 11 11 

Sóhely-orom Szarvaskő 33 só hely orom S+F 510 100 22 11 11 

Sólyom-kő Tardona 31 sólyom kő S+F 412 100 52 11 11 

Sólyom-kút Tardona 14 sólyom kút S+F 412 100 52 11 11 

119

Som-far Répáshuta 33 som far S+F 411 100 51 11 11 

Somfás-tető Tard 33 somfá s tető S+F 411 100 72 11 11 

Som-hegy Bükkszentlászló 31 som hegy S+F 411 100 51 11 11 

Somos Nekézseny 31 somo s S 411 72 33 

Somos cserje Nagyvisnyó 57 somo s cserje S+F 411 100 72 11 11 

Somos-bérc Kács 31 somo s bérc M+F 200 100 72 11 11 

Somos-hegy Bükkszentkereszt 31 somo s hegy M+F 200 100 72 11 11 

Somos-völgy Kács 32 somo s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Somvár Kács 33 som vár S+F 411 100 51 11 11 

Soros-teber Tardona 31,57 soro s teber S+F 390 100 72 11 11 

Soros-tebri-barlang Miskolc 33 soros tebr i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Sóskút Répáshuta 14 sóskút S+F 314 100 72 11 11 

Sós-kút-farazat Répáshuta 33 só s kút farazat S+F 525 100 22 11 11 

Sóskút-lápa Szarvaskő 33 só s kút lápa S+F 525 100 22 11 11 

Sós-kút-lápa Répáshuta 33 só s kút lápa S+F 525 100 22 11 11 

Sós-kút-nyak Kács 33 só s kút nyak S+F 510 100 22 11 11 

Sós-ortás-tető Sajóbábony 33 só s ortás tető S+F 510 100 22 11 11 

Sós-tető Cserépfalu 33 só s tető S+F 314 100 72 11 11 

Sötét-lápa Szarvaskő 33 sötét lápa S+F 313 100 71 11 11 

Sötét-lápa Bélapátfalva 33 sötét lápa S+F 313 100 71 11 11 

Sötét-lápa-fő Mónosbél 33 sötét lápa fő S+F 510 100 22 11 11 

Sötét-völgy Cserépfalu 32 sötét völgy S+F 313 100 71 11 11 

Sövény-kút Kisgyőr 14 sövény kút S+F 411 100 21 11 11 

Sövény-kút Tardona 14 sövény kút S+F 411 100 21 11 11 

Sugaró Miskolc 31,57 sugaró S 900 90 90 

Susom-tető Sajóbábony 33 susom tető S+F 900 100 90 11 11 

Susom-völgy Sajóbábony 32 susom völgy S+F 900 100 90 11 11 

Sügér-kút Répáshuta 14 sügér kút S+F 412 100 52 11 11 

Sügér-völgy Répáshuta 32 sügér völgy S+F 412 100 52 11 11 

Sűrű-bérc Bükkszentlászló 31 sűrű bérc S+F 390 100 71 11 11 

Sűrű-lápa Szilvásvárad 33 sűrű lápa S+F 390 100 71 11 11 

120

Sütőteknő-lápa Dédestapolcsány 33 sütőteknő lápa S+F 523 100 21 11 11 

Szaduszka-tető Cserépváralja 33 szaduszka tető S+F 510 100 21 11 11 

Száka-pallag Mónosbél 55 száka pallag S+F 900 100 90 11 11 

Szalacsi-kő-hát Dédestapolcsány 33 szalacsi kő hát S+F 523 100 22 11 11 

Szalacsi-kő-völgy Dédestapolcsány 32 szalacsi kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Szalajka Szilvásvárad 11 szalajka S 323 21 33 

Szalajka-forrás Szilvásvárad 14 szalajka forrás S+F 323 100 21 11 11 

Szalajka-völgy Szilvásvárad 32 szalajka völgy S+F 323 100 21 11 11 

Szalasznye-tető Tardona 33 szalasznye tető S+F 900 100 90 11 11 

Szállás-kút Mályinka 14 szállás kút S+F 325 100 21 11 11 

Szállás-völgy Mályinka 32 szállás völgy S+F 325 100 21 11 11 

Szalmástanya Csernely 65 szalmá s tanya S+F 411 100 72 11 11 

Szalonka Csernely 57 szalonka S 412 52 33 

Szamár-kő Bélapátfalva 33 szamár kő S+F 412 100 52 11 11 

Szamentu-barlang Tardona 33 szamentu barlang S+F 900 100 90 11 11 

Szána verője Szilvásvárad 31 szána verő je S+F 523 100 21 11 11 

Szána-bérc Szilvásvárad 31 szána bérc S+F 325 100 21 11 11 

Szandék Mályinka 31,57 szándék S 900 90 90 

Szápa-fő Szilvásvárad 33 szápa fő S+F 510 100 21 11 11 

Szappanos-völgy Mónosbél 32 szappano s völgy S+F 323 100 72 11 11 

Száraz pallag Szilvásvárad 55 száraz pallag S+F 321 100 71 11 11 

Száraz-part-oldal Bükkmogyorósd 33 száraz part oldal S+F 510 100 22 11 11 

Száraz-rét Mónosbél 55 száraz rét S+F 321 100 71 11 11 

Száraz-Szinva Bükkszentkereszt 31,57 száraz szinva S+M 321 200 71 21 11 

Száraz-tó-lápa Egerbocs 33 száraz tó lápa S+F 521 100 22 11 11 

Száraz-tó-völgy Bükkszentlászló 32 száraz tó völgy S+F 521 100 22 11 11 

Száraz-völgy Bánkút 32 száraz völgy S+F 321 100 71 11 11 

Szárba-lápa Répáshuta 33 szárba lápa S+F 900 100 90 11 11 

Szárba-oldal Répáshuta 33 szárba oldal S+F 900 100 90 11 11 

Szárdóka Miskolc 31,57 szárdóka S 900 90 90 

Szár-hegy Kács 31 szár hegy S+F 321 100 21 11 11 

121

Szarka-hegy Sajóbábony 31 szarka hegy S+F 412 100 52 11 11 

Szarka-hegy Miskolc 31 szarka hegy S+F 412 100 52 11 11 

Szarkás Eger 53 szarká s S 412 72 33 

Szarkás Varbó 54,57 szarká s S 412 72 33 

Szarkás-tető Egerbakta 33 szarká s tető S+F 412 100 72 11 11 

Szarkás-tető Eger 33 szarká s tető S+F 412 100 72 11 11 

Szarvas-kő Mónosbél 33 szarvas kő S+F 412 100 52 11 11 

Szarvas-kő Miskolc 31 szarvas kő S+F 412 100 52 11 11 

Szarvas-kő-lápa Miskolc 33 szarvas kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Szarvas-kő-lápa Bükkszentkereszt 33 szarvas kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Szarvas-kút Noszvaj 14 szarvas S+F 412 100 52 11 11 

Szarvas-kút Miskolc 14 szarvas kút S+F 412 100 52 11 11 

Szarvaskúti-Csúnya-völgy Miskolc 32 szarvas kút i csúnya völgy S+F 525 100 24 22 11 

Szarvas-kúti-víznyelőbarlang Miskolc 33 szarvas kút i víznyelő barlang S+F 525 100 24 22 11 

Szár-völgy Kács 32 szár völgy S+F 321 100 21 11 11 

Szász-bérc Bélapátfalva 31 szász bérc S+F 423 100 31 11 11 

Szász-orom Répáshuta 33 szász orom S+F 423 100 31 11 11 

Szederbokor Miskolc 31,57 szeder bokor S+F 411 100 22 11 11 

Szederjes-lápa Mályinka 33 szederje s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Szedres-lápa Noszvaj 33 szedre s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Szegedi-forrás Mályinka 14 szeged i forrás S+F 421/422 100 23 11 11 

Szeg-földek Kisgyőr 31,51 szeg földe k S+F 311 100 21 11 22 

Szék kuta Mályinka 31,57 szék kuta S+F 900 100 90 11 11 

Szekeresbükk Bükkmogyorósd 57 szekere s bükk S+F 414 100 72 21 11 

Szekrény-völgy Bogács 32 szekrény völgy S+F 312 100 21 11 11 

Szél-bérc Répáshuta 31 szél bérc S+F 490 100 21 11 11 

Szeles-dűlő Noszvaj 33 szele s dűlő S+F 490 100 72 11 11 

Széles-lápa Kisgyőr 33 széle s lápa S+F 311 100 72 11 11 

Szeleta-barlang Miskolc 33 szeleta barlang S+F 421/422 100 44 11 11 

Szeleta-tető Miskolc 33 szeleta tető S+F 421/422 100 44 11 11 

Szeleta-zsomboly Miskolc 33 szeleta zsomboly S+F 421/422 100 44 11 11 

122

Szélső-orom-lápa Bélapátfalva 33 szélső orom lápa S+F 523 100 22 11 11 

Szénahordó Egerbocs 31 széna hordó S 432 73 21 

Szénáskert Szarvaskő 52 széná s kert S 323 100 22 11 11 

Széncés-bérc Bükkaranyos 31 széncés bérc S+F 900 100 90 11 11 

Széncés-patak Bükkaranyos 11 széncés patak S+F 900 100 90 11 11 

Szénégető Mályinka 31 szénégető S 432 73 21 

Szénégető-lápa Eger 33 szénéget ő lápa S+F 523 100 73 11 11 

Szénégető-lápa Felsőtárkány 33 szénéget ő lápa S+F 523 100 73 11 11 

Szénégető-tető Bükkzsérc 33 szénéget ő tető S+F 510 100 73 11 11 

Szén-hegy Szarvaskő 31 szén hegy S+F 323 100 55 11 11 

Szén-kő-völgy Egerbakta 32 szén kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Szent Erzsébet-forrás Bükkzsérc 14 szent erzsébet forrás S+F 800 100 47 11 11 

Szent gellért-tető Hevesaranyos 33 szent gellért tető S+F 800 100 47 11 11 

Szent Imre-forrás Noszvaj 14 szent imre forrás S+F 800 100 47 11 11 

Szent István-barlang Miskolc 33 szent istván barlang S+F 800 100 47 11 11 

Szent István-forrás Miskolc 14 szent istván forrás S+F 800 100 47 11 11 

Szent István-lápa Miskolc 33 szent istván lápa S+F 800 100 47 11 11 

Szent Miklós-kút Bükkszentkereszt 14 szent miklós kút S+F 800 100 47 11 11 

Szentes Tibolddaróc 31,57 szentes S 421 72 33 

Szentkereszt-bérc Tibolddaróc 31 szentkereszt bérc S+F 800 100 53 11 11 

Szentkereszt-hegy Miskolc 31 szentkereszt hegy S+F 800 100 53 11 11 

Szentlélek-hegy Mályinka 31 szent lélek hegy S+F 800 100 47 11 11 

Szentléleki-völgy Tardona 32 szentlélek i völgy S+F 800 100 47 11 11 

Szent-völgy Egerbakta 32 szent völgy S+F 800 100 47 11 11 

Szépasszony-völgy Eger 32 szép asszony völgy S+F 800 100 21 11 11 

Szepesi-barlang Miskolc 33 szepes i barlang S+F 421 100 23/44 11 11 

Szepesi-zsomboly Miskolc 33 szepes i zsomboly S+F 421 100 23/44 11 11 

Szép-hegy Sajóbábony 31 szép hegy S+F 319 100 71 11 11 

Szép-hegy Miskolc 31 szép hegy S+F 319 100 71 11 11 

Szép-orom Répáshuta 33 szép orom S+F 319 100 71 11 11 

Szikla-forrás Szilvásvárad 14 szikla forrás S+F 522 100 21 11 11 

123

Sziklás-tebri-barlang Miskolc 33 sziklá s tebr i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Szilas Borsodgeszt 31,51 szila s S 411 72 33 

Szilas-fő Mályinka 33 szila s fő S+F 510 100 72 11 11 

Szilas-tető Mályinka 33 szila s tető S+F 510 100 72 11 11 

Szilas-völgy Mályinka 32 szila s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Szilfás Csokvaomány 31 szilfá s S 411 72 33 

Szilorok Noszvaj 31 szilorok S 900 90 90 

Szilosra járó Bükkzsérc 51 szilos ra jár ó S 900 90 90 

Szilvás alja Bogács 33 szilvá s alj a S+F 523 100 72 11 11 

Szilvás-patak 

Nagyvisnyó, 

Szilvásvárad 11 szilvá s patak S+F 411 100 72 11 11 

Szilvás-völgy Bélapátfalva 32 szilvá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Szilvás-völgy Bélapátfalva 32 szilvás s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Szilvás-völgy Noszvaj 32 szilvá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Szilvás-völgy Miskolc 32 szilvá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Szilvia-forrás Mályinka 14 szilvia forrás S+F 421 100 45 11 11 

Szinva Miskolc 11 szinva M 200 21 50 

Szinva-forrás Miskolc 14 szinva forrás S+F 510 100 21 11 11 

Szirén-barlang Répáshuta 33 szirén barlang S+F 480 100 21 11 11 

Szivárvány-barlang Miskolc 33 szivárvány barlang S+F 313 100 56 11 11 

Szodonka Nagyvisnyó 31 szodonka S 900 90 90 

Szodonka-kút Lénárddaróc 14 szodonka kút S+F 523 100 21 11 11 

Szodonka-tető Nekézseny 33 szodonka tető S+F 510 100 21 11 11 

Szomjúhozó Répáshuta 31,57 szomjúhoz ó S 432 73 34 

Szomorú-völgy Miskolc 32 szomorú völgy S+F 432 100 71 11 11 

Szoros-patak Bükkzsérc 11 szoro s patak S+F 311 100 71 11 11 

Szoros-völgy Bogács 32 szoro s völgy S+F 311 100 71 11 11 

Szosz alja Csokvaomány 33 szosz alj a S+F 900 100 90 11 11 

Szögnéz-föld Kisgyőr 31,51 szögnéz föld S+F 540 100 21 11 11 

Szög-rét Balaton 55 szög rét S+F 312 100 54 11 11 

Szögszék-tető Bükkszentkereszt 33 szögszék tető S+F 523 100 22 11 11 

124

Szőke-lápa Mikófalva 33 szőke lápa S+F 313 100 71 11 11 

Szőke-lápa-tető Mikófalva 33 szőke lápa tető S+F 510 100 22 11 11 

Szőke-völgy Sajóbábony 32 szőke völgy S+F 313 100 71 11 11 

Szőlőcske Noszvaj 54 szőlő cske S 411 21 21 

Szőlőcskepuszta Noszvaj 54 szőlő cske puszta S+F 411 100 21 11 11 

Szőlőhegy Bátor 31 szőlő hegy S+F 411 100 51 11 11 

Szőlőhegy Bükkmogyorósd 31 szőlő hegy S+F 411 100 51 11 11 

Szőlő-kő Mályinka 31 szőlő kő S+F 411 100 51 11 11 

Szőlő-lápa Bogács 33 szőlő lápa S+F 411 100 51 11 11 

Szőlő-mál-tető Nekézseny 33 szőlő mál tető S+F 510 100 22 11 11 

Szőlőske Noszvaj 54 szőlős ke S 411 21 21 

Szőlőske-dűlő Eger 33 szőlős ke dűlő S+F 523 100 21 11 11 

Szőlőske-dűlő Noszvaj 33 szőlős ke dűlő S+F 523 100 21 11 11 

Szőlő-telep Sály 54 szőlő telep S+F 411 100 51 11 11 

Szőlő-tető Egerbakta 33 szőlő tető S+F 411 100 51 11 11 

Szőlő-völgy-fő Csokvaomány 32 szőlő völgy fő S+F 510 100 22 11 11 

Szúcsi-erdő Szúcs 57 Szúcs i völgy S+F 524 100 23 11 11 

Szurdok Bükkzsérc 51 szurdok F 100 21 31 

Szurdok-bérc Bükkszentmárton 31 szurdok bérc S+F 523 100 21 11 11 

Szurdok-völgy Egerbakta 32 szurdok völgy S+F 523 100 21 11 11 

Szuszék-kő Felsőtárkány 33 szuszék kő S+F 525 100 53 11 11 

Szűz Mária-forrás Kács 14 szűz mária forrás S+F 800 100 47 11 11 

Tábla-dűlő Szilvásvárad 33 tábla dűlő S+F 900 100 90 11 11 

Tábor-hegy Bükkzsérc 31 tábor hegy S+F 325 100 21 11 11 

Tag-dűlő Noszvaj 33 tag dűlő S+F 510 100 21 11 11 

Tagos-dűlő Szilvásvárad 33 tago s dűlő S+F 431 100 72 11 11 

Tagos-dűlő Felsőtárkány 33 tago s dűlő S+F 431 100 72 11 11 

Tagos-dűlő Eger 33 tago s dűlő S+F 431 100 72 11 11 

Taknyos Miskolc 54,57 taknyo s S 323 72 33 

Taksa-forrás Varbó 14 taksa forrás S+F 480 100 21 11 11 

Taksa-lápa Tardona 33 taksa lápa S+F 480 100 21 11 11 

125

Taksa-lápa Varbó 33 taksa lápa S+F 480 100 21 11 11 

Tamás laposa dűlő Noszvaj 33 tamás lapos a dűlő S+F 523 100 22 11 11 

Tamás-forrás Szilvásvárad 14 tamás forrás S+F 421 100 45 11 11 

Tamás-lapos Noszvaj 57 tamás lapo s S+F 421 100 45 11 11 

Tamás-széki-völgy Kács 32 tamás szék i völgy S+F 523 100 24 11 11 

Tamás-völgy Répáshuta 32 tamás völgy S+F 421 100 45 11 11 

Tanács kútja Borsodgeszt 14 tanács kút ja S+F 421 100 21 11 11 

Tánci-hegy Miskolc 31 tánci hegy S+F 900 100 90 11 11 

Tárcsás-lápa Egerbakta 33 tárcsá s lápa S+F 312 100 72 11 11 

Tardi-ér Tard 11 tard i ér S+F 524 100 23 11 11 

Tardi-hegy Cserépváralja 31 tard i hegy S+F 524 100 23 11 11 

Tardona Mályinka 11 tardona S 421 21 33 

Tardos-bérc Szarvaskő 31 tardos bérc S+F 321 100 72 11 11 

Tardos-bérc Szarvaskő 31 tardos bérc S+F 321 100 72 11 11 

Tardos-forrás Szarvaskő 14 tardos forrás S+F 321 100 72 11 11 

Tarizsa-tető Mocsolyástelep 33 tarizsa tető S+F 900 100 90 11 11 

Tarizsa-völgy Mocsolyástelep 32 tarizsa völgy S+F 900 100 90 11 11 

Tárkányi-orom Bükkzsérc 33 tárkány i orom S+F 524 100 23 11 11 

Tárkányi-patak Eger, Felsőtárkány 11 tárkány i patak S+F 524 100 23 11 11 

Tárkányi-patak Eger 11 tárkány i patak S+F 524 100 23 11 11 

Tárkányi-patak Felsőtárkány 11 tárkány i patak S+F 524 100 23 11 11 

Tárkányi vize Felsőtárkány 13 tárkány i víz e S+F 524 100 23 11 11 

Tar-kő Répáshuta 31 tar kő S+F 321 100 71 11 11 

Tar-kő alja Répáshuta 33 tar kő alj a S+F 510 100 22 11 11 

Tar-kő-lápa Egerbakta 33 tardos kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Tar-kő-lápa Répáshuta 33 tar kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Taró-bérc Nagyvisnyó 31 taró bérc S+F 900 100 90 11 11 

Taró-fő Bánkút 33 taró fő S+F 510 100 21 11 11 

Taró-völgy Nagyvisnyó 32 taró völgy S+F 900 100 90 11 11 

Táska-bérc Szilvásvárad 31 táska bérc S+F 312 100 21 11 11 

Táskás-orom Répáshuta 33 táská s orom S+F 510 100 72 11 11 

126

Tatár-árki-barlang Miskolc 33 tatár árk i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Tatár-árok Bükkszentlászló 32 tatár árok S+F 431 100 31 11 11 

Tatár-árok Miskolc 32 tatár árok S+F 431 100 31 11 11 

Tatár-domb Miskolc 31 tatár domb S+F 423 100 31 11 11 

Tatár-völgy Miskolc 32 tatár völgy S+F 423 100 31 11 11 

Tebepuszta Répáshuta 34 tebepuszta S+F 421 100 49 11 11 

Tebe-puszta Répáshuta 34 tebe puszta S+F 421 100 49 11 11 

Tebe-rét Répáshuta 55 tebe rét S+F 421 100 49 11 11 

Teber-tető Bükkszentkereszt 33 teber tető S+F 510 100 21 11 11 

Tehéndelelő-lápa Bükkzsérc 33 tehén delelő lápa S+F 490 100 73 11 11 

Tekenős-zsomboly Miskolc 33 tekenő s zsomboly S+F 312 100 72 11 11 

Tekergő Tardona 31 tekergő S 900 90 21 

Teknő-hát Noszvaj 31 teknő hát S+F 312 100 21 11 11 

Teknős-völgy Miskolc 32 teknős völgy S+F 312 100 72 11 11 

Templom földje Eger 51 templom föld je S+F 421 100 53 11 11 

Templom-hegy Miskolc 31 templom hegy S+F 421 100 53 11 11 

Tér-bikk Tardona 57 tér bikk S+F 311 100 21 11 11 

Terem-lápa Csernely 33 terem lápa S+F 432 100 11 11 11 

Teréz-forrás Szarvaskő 14 teréz forrás S+F 421 100 45 11 11 

Terhes-lápa Miskolc 33 terhes lápa S+F 900 100 90 11 11 

Tetű-hegy Mónosbél 31 tetű hegy S+F 412 100 52 11 11 

Tiba-alja-dűlő Eger 33 tiba alj a dűlő S+F 510 100 22 11 11 

Tiba-kút Eger 14 tiba kút S+F 421 100 21 11 11 

Tichi-vágás Miskolc 31,57 tichi vágás S+F 900 100 90 11 11 

Tihamér Eger 54 tihamér S 421 45 33 

Tihamér-oldal Kács 31 tihamér oldal S+F 421 100 45 11 11 

Tilalmas-tető Mocsolyástelep 33 tilalmas tető S+F 432 100 72 11 11 

Tippanos Kács 31,57 tippanos S 411 72 33 

Tisza-rét Miskolc 55 tisza rét S+F 323 100 21 11 11 

Tizes-kő Szarvaskő 33 tize s kő S+F 540 100 23 11 11 

Tó völgye Szarvaskő 32 tó völgy e S+F 521 100 11 11 11 

127

Tó-haraszt Bélapátfalva 57 tó haraszt S+F 521 100 11 11 11 

Tó-hegy Egerbakta 31 tó hegy S+F 521 100 11 11 11 

Tok árnya Bükkszentkereszt 31,57 tok árny a S+F 900 100 90 11 11 

Tó-lápa Egerbakta 33 tó lápa S+F 521 100 11 11 11 

Tó-lápa Eger 33 tó lápa S+F 521 100 11 11 11 

Toldi-bérc Répáshuta 31 toldi bérc S+F 421/422 100 44 11 11 

Toldi-bükk Répáshuta 57 toldi bükk S+F 421/422 100 44 11 11 

Toldi-hegy-lápa Bélapátfalva 33 toldi hegy lápa S+F 523 100 22 11 11 

Toldi-kút Felsőtárkány 14 toldi kút S+F 421/422 100 44 11 11 

Toldi-lápa Répáshuta 33 toldi lápa S+F 421/422 100 44 11 11 

Tolvaj-dűlő Bükkmogyorósd 33 tolvaj dűlő S+F 422 100 21 11 11 

Tomorvár-fő Bogács 31 tomorvár fő S+F 523 100 21 11 11 

Torma-oldal Mályinka 33 torma oldal S+F 411 100 51 11 11 

Torma-völgy Mályinka 32 torma völgy S+F 411 100 51 11 11 

Tós-galya Cserépfalu 31 tós galya S+F 521 100 23 11 11 

Tótfalu-völgy Szilvásvárad 32 tót falu völgy S+F 524 100 21 11 11 

Tóth Mihály kaszáló Répáshuta 55 tóth mihály kaszáló S+F 421 100 43 11 11 

Töbrös-árok Miskolc 32 töbrös árok S+F 900 100 90 11 11 

Tölgyes Miskolc 57 tölgye s S 411 72 33 

Tölgyes-bérc Balaton 31 tölgye s bérc S+F 411 100 72 11 11 

Tölgyes-lápa Répáshuta 33 tölgye s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Tölgyes-Mátra Bükkszentkereszt 57 tölgye s mátra S+M 411 200 72 21 11 

Tölgyes-orom Bánkút 33 tölgye s orom S+F 411 100 72 11 11 

Tölgyes-orom Kács 33 tölgye s orom S+F 411 100 72 11 11 

Törés Bélapátfalva 31 törés S 431 21 31 

Török-bokor Miskolc 57 török bokor S+F 423 100 31 11 11 

Török-kert Szilvásvárad 52 török kert S+F 423 100 31 11 11 

Török-rét Bükkzsérc 55 török rét S+F 423 100 31 11 11 

Török-rét Cserépfalu 55 török rét S+F 423 100 31 11 11 

Tövis-berek Szilvásvárad 57 töviske berek S+F 323 100 21 11 11 

Töviskes Eger 31 töviske s S 323 72 33 

128

Töviskes Parasznya 31 töviske s S 323 72 33 

Töviskés alja Miskolc 33 töviské s lomb alj a S+F 510 100 23 11 11 

Lomb alja Miskolc 33 lomb alj a S+F 510 100 21 11 11 

Töviskes-bérc Egerbakta 31 töviske s bérc S+F 523 100 72 11 11 

Töviskes-dűlő Kács 33 töviske s dűlő S+F 523 100 72 11 11 

Töviskestanya Kács 65 töviskestanya S+F 523 100 72 11 11 

Töviskes-völgy Eger 32 töviske s völgy S+F 523 100 72 11 11 

Töviskes-völgy Eger 32 töviske s völgy S+F 523 100 72 11 11 

Tubulykás Balaton 51 tubulykás S 900 90 90 

Tubulykás-bérc Bükkszentmárton 31 tubulykás bérc S+F 523 100 72 11 11 

Turafelé Csernely 51 turafelé S 532 21 33 

Turákos Parasznya 54,57 turákos S 900 90 90 

Turbács Mónosbél 51 turbács S 900 90 90 

Turbás-bérc Mónosbél 31 turbá s bérc S+F 900 100 90 11 11 

Tur-bucka Cserépfalu 31 tur bucka S+F 432 100 21 11 11 

Turcsányi-lápa Eger 33 turcsány i lápa S+F 531 100 23 11 11 

Tuskós-barlang Miskolc 33 tuskó s barlang S+F 323 100 72 11 11 

Tüskés-legelő Bátor 56 tüské s legelő S+F 411 100 72 11 11 

Tűzköves Miskolc 33 tűzköve s S 323 72 33 

Tűzköves-orom Felsőtárkány 33 tűzköve s orom S+F 323 100 72 11 11 

U-alakú-barlang Miskolc 33 u-alak u barlang S+F 312 100 23 11 11 

Új-Fogás Egerbakta 53 új fogás S+M 324 200 71 21 11 

Új-Határ-tető Szarvaskő 33 új határ tető S+F 510 100 22 11 11 

Új-Határ-völgy Szarvaskő 32 új határ völgy S+F 510 100 22 11 11 

Új-hegy Bogács 31 új hegy S+F 324 100 71 11 11 

Upponyi-hegyhát Balaton-Nekézseny 33 uppony i hegy hát S+F 524 100 23 11 11 

Úri-völgy Miskolc 32 úr i völgy S+F 422 100 23 11 11 

Úszó-fő Bükkmogyorósd 57 úsz ó fő S+F 321 100 73 11 11 

Úszó-patak Bükkmogyorósd 11 úsz ó patak S+F 321 100 73 11 11 

Úszótanya Bükkmogyorósd 65 úsz ó tanya S+F 321 100 73 11 11 

Út menti víznyelőbarlang Miskolc 33 út menti víznyelő barlang S+F 590 100 24 22 11 

129

Ürge-hegy Hevesaranyos 31 ürge hegy S+F 412 100 52 11 11 

Üstök Kisgyőr 31,57 üstök S 510 21 34 

Vadalma-bérc Miskolc 31 vadalma bérc S+F 411 100 51 11 11 

Vadalmás Mónosbél 53 vadalmá s S 411 72 33 

Vadalmás-kúti-zsomboly Miskolc 33 vadalmá s kút i zsomboly S+F 525 100 24 11 11 

Vadalmás-lápa Bükkzsérc 33 vadalmá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Vadalmás-völgy Miskolc 32 vadalmá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Vadas Jenő-forrás Miskolc 14 vada s jenő forrás S+F 421 100 43 11 11 

Vadas-bérc Bükkszentkereszt 31 vada s bérc S+F 412 100 72 11 11 

Vadaskert Felsőtárkány 52 vada s kert S+F 412 100 72 11 11 

Vadaskert Cserépváralja 52 vada s kert S+F 412 100 72 11 11 

Vadász-völgy Bánkút 32 vadá sz völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

Vadász-völgy Miskolc 32 vadá sz völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

Vajla-rét Kisgyőr 55 vajla rét S+F 421 100 44 11 11 


Vak Vince-rét Felsőtárkány 55 vak vince rét S+F 421 100 43 11 11 

Valkó-lápa Kisgyőr 33 valkó lápa S+F 900 100 90 11 11 

Vándor-forrás Répáshuta 14 vándor forrás S+F 422 100 34 11 11 

Varangy-barlang Répáshuta 33 varangy barlang S+F 412 100 52 11 11 

Varbói-tó Varbó 12 varbó i tó S+F 524 100 23 11 11 

Vár-domb Varbó 31 vár domb S+F 525 100 53 11 11 

Vár-erdő Mályinka 57 vár erdő S+F 525 100 53 11 11 

Vár-erdő Kisgyőr 57 vár erdő S+F 525 100 53 11 11 

Várerdőpuszta Mályinka 34 vár erdő puszta S+F 523 100 22 11 11 

Vár-forrás Mályinka 14 vár forrás S+F 525 100 53 11 11 

Varga György-part Répáshuta 31 varga györgy part S+F 421 100 43 11 11 

Varga-forrás Kisgyőr 14 varga forrás S+F 421 100 44 11 11 

Varga-gerinc Bükkzsérc 33 varga gerinc S+F 421 100 44 11 11 

Varga-hegy Miskolc 31 varga hegy S+F 421 100 44 11 11 

Vargai-Kurta-bérc Miskolc 31 varga i kurta bérc S+F 421 100 23 22 11 

Varga-kút Bükkzsérc 14 varga kút S+F 421 100 44 11 11 

130

Varga-lápa Bükkzsérc 33 varga lápa S+F 421 100 44 11 11 

Varga-oldal Miskolc 33 varga oldal S+F 421 100 44 11 11 

Varga-tető Szarvaskő 33 varga tető S+F 421 100 44 11 11 

Varga-völgy Kács 31 varga völgy S+F 421 100 44 11 11 

Vár-hegy Felsőtárkány 31 vár hegy e S+F 525 100 53 11 11 

Vár-hegy Kács 31 vár hegy S+F 525 100 53 11 11 

Vár-hegy Kisgyőr 31 vár hegy S+F 525 100 53 11 11 

Vár-hegy Miskolc 31 vár hegy S+F 525 100 53 11 11 


Varjas-tető Harsány 33 varja s tető S+F 412 100 72 11 11 

Vár-kút Felsőtárkány 14 vár kút S+F 525 100 53 11 11 

Vár-pada Mályinka 31 vár pada S+F 510 100 11 11 11 

Vár-tető Miskolc 33 vár tető S+F 525 100 53 11 11 

Vár-tetői-barlang Miskolc 33 vár tető i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Vár-völgy Bátor 32 vár völgy S+F 525 100 53 11 11 

Vásárhely Mocsolyástelep 51 vásár hely S+F 432 100 21 11 11 

Vásárhely Miskolc 31,57 vásár hely S+F 432 100 21 11 11 

Vásárhely-kő Mályinka 33 vásár hely kő S+F 523 100 21 11 11 

Vásárhely-parlag Mályinka 55 vásár hely parlag S+F 523 100 21 11 11 

Vásáros-hegy Szomolya 31 vásáro s hegy S+F 432 100 72 11 11 


Vasas-bérc Mónosbél 31 vasa s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Vasastanya Mónosbél 65 vasa s tanya S+F 323 100 72 11 11 

Vasas-telek Mónosbél 51 vasa s telek S+F 323 100 72 11 11 

Vasas-telek gödre Mónosbél 32 vasa s telek gödre S+F 510 100 22 11 11 

Vasbánya Mályinka 31 vas bánya S+F 323 100 21 11 11 

Vasbánya-oldal Bélapátfalva 33 vas bánya oldal S+F 525 100 21 11 11 

Vasbánya-tető Felsőtárkány 33 vas bánya tető S+F 525 100 21 11 11 

Vasérc-hegy Bükkszentkereszt 31 vasérc hegy S+F 323 100 55 11 11 

Vaskapu Miskolc 57 vaskapu S 590 21 33 


131

Vaskapu Sajóbábony 31 vaskapu S 590 21 33 

Vaskó-lápa Szarvaskő 33 vaskó lápa S+F 414 100 54 11 11 

Vas-kő Kács 31 vas kő S+F 323 100 55 11 11 

Vata-kút Kács 14 vata kút S+F 421 100 44? 11 11 

Vata-kút-völgy Kács 32 vata kút völgy S+F 525 100 22 11 11 

Vavar-kő-barlang Miskolc 33 vavar kő barlang S+F 523 100 22 11 11 

Veberántanya Bánkút 65 verebán tanya S+F 421/422 100 21 11 11 

Vécseyvölgy Eger 32 vécsey völgy S+F 421 100 44 11 11 

Vécs-verő Répáshuta 33 vécs verő S+F 421/422 100 44 11 11 

Vékony-bérc Kács 31 vékony bérc S+F 311 100 71 11 11 

Vékony-Cseres Kács 31 vékony csere s S+M 311 200 71 21 11 

Velyva Csernely 33 velyva S 900 90 90 

Velyva-völgy Csernely 32 velyva völgy S+F 523 100 21 11 11 

Vénasszony-völgy Bátor 32 vén asszony völgy S+F 421/422 100 21 11 11 

Vén-hegy Bogács 31 vén hegy S+F 324 100 71 11 11 

Vén-oldal Parasznya 31 vén oldal S+F 324 100 71 11 11 

Vénusz-barlang Miskolc 33 vénusz barlang S+F 480 100 21 11 11 

Verebes-bérc Mikófalva 31 verebe s bérc S+F 412 100 52 11 11 

Verencse lapos Bélapátfalva 34 verencse lapos S+F 900 100 90 11 11 

Verepce-bérc Mályinka 31 verepce bérc S+F 510 100 21 11 11 

Verepce-lápa Bánkút 33 verepce lápa S+F 523 100 21 11 11 

Veresagyag-tető Kács 33 vere s agyag tető S+F 323 100 21 11 11 

Veres-bánya Kisgyőr 31 vere s bánya S+F 313 100 71 53 11 

Veres-bérc Miskolc 31 vere s bérc S+F 313 100 71 11 11 

Veres-Gyakor-völgy Mónosbél 32 vere s gyakor völgy S+M 313 100 71 22 11 

Veres-Kő-völgy Cserépfalu 32 vere s kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Veres-oldal Szarvaskő 33 vere s oldal S+F 313 100 71 11 11 

Veres-sár-bérc Bánkút 31 vere s sár bérc S+F 510 100 22 11 11 

Veres-sár-völgy Bánkút 32 vere s sár völgy S+F 323 100 22 11 11 

Veres-völgy Bélapátfalva 32 vere s völgy S+F 313 100 71 11 11 

Veszzős Miskolc 31,57 vessző s S 323 72 33 

132

Vesszős-forrás Miskolc 14 veszző s forrás S+F 323 100 72 11 11 

Vicsortány Adriántelep 33 vicsortány S 900 90 90 

Vidróczky-barlang Tardona 33 vidróczky barlang S+F 421 100 44 11 11 

Víg-völgy Balaton 32 víg völgy S+F 390 100 71 11 11 

Vigyorgó-oldal Eger 33 vigyorg ó oldal S+F 390 100 73 11 11 

Viktória-barlang Miskolc 33 viktória barlang S+F 421 100 45 11 11 

Villó-árnyék Egerbocs 33 villó árnyék S+F 900 100 90 11 11 

Villói-bérc Egerbakta 31 villó i bérc S+F 900 100 90 11 11 

Villói-hegy Mónosbél 31 villó i hegy S+F 900 100 90 11 11 

Villói-patak Szarvaskő 11 villó i patak S+F 900 100 90 11 11 

Villóitanya Egerbocs 65 villó i tanya S+F 900 100 90 11 11 

Villó-puszta-dűlő Szarvaskő 33 villó puszta dűlő S+F 523 100 22 11 11 


Villó-völgy Egerbocs 32 villó völgy S+F 900 100 90 11 11 

Vilma-forrás Miskolc 14 vilma forrás S+F 421 100 45 11 11 

Vince Pál Répáshuta 33 vince pál S 421 43 33 

Vincova Miskolc 31,57 vincova S 900 90 90 

Virágos-sár-hegy Bélapátfalva 31 virágo s sár hegy S+F 523 100 22 11 11 

Virágos-tó-lápa Bánkút 33 virágo s tó lápa S+F 521 100 22 11 11 

Visszafolyó Tardona 11 vissza folyó S+F 322 100 21 11 11 

Visszás-oldal Egerbakta 33 visszá s oldal S+F 540 100 72 11 11 

Vivrát-hegy Bükkszentkereszt 31 vivrát hegy S+F 900 100 90 11 11 

Víz köze Eger 13 víz köz e S+F 521 100 11 11 11 

Vizes-lápa Szilvásvárad 33 vize s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Vizes-lápa Répáshuta 33 vize s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Vizespince-völgy Miskolc 32 vize s pince völgy S+F 523 100 22 11 11 

Víz-fő Mónosbél 14 víz fő S+F 521 100 11 11 11 

Víz-fő Mályinka 14 víz fő S+F 521 100 11 11 11 

Víz-völgy Bátor 32 víz völgy S+F 521 100 11 11 11 

Volán-kertek Miskolc 52 volán kerte k S+F 312 100 21 11 22 

Vöcsik-oldal Sajóbábony 31 vöcsik oldal S+F 900 100 90 11 11 

133

Völgyfő Bükkzsérc 32 völgy fő S+F 510 100 11 11 11 

Vörös-agyag-oldal Varbó 33 vörös agyag oldal S+F 323 100 22 11 11 

Vöröskő Miskolc 33 vörös kő S+F 313 100 71 11 11 

Vörös-kő Répáshuta 31 vörös kő S+F 313 100 71 11 11 

Vörös-kő-bérc Bélapátfalva 31 vörös kő bérc S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-forrás Répáshuta 14 vörös kő forrás S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kői-barlang Répáshuta 33 vörös kő i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Vörös-kői-forrásbarlang Bélapátfalva 33 vörös kő i forrás barlang S+F 523 100 24 22 11 

Vörös-kő-lápa Bélapátfalva 33 vörös kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-völgy Répáshuta 32 vörös kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-völgy Felsőtárkány 32 vörös kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-sár hegyese Felsőtárkány 33 vörös sár hegyes e S+F 510 100 22 11 11 

Vörös-sár-hegy Szilvásvárad 31 vörös sár hegy S+F 523 100 22 11 11 

Zámbó-lápa Nagyvisnyó 33 zámbó lápa S+F 900 100 90 11 11 

Zarha-tető Bükkmogyorósd 33 zarha tető S+F 900 100 90 11 11 

Zavaros-lápa Répáshuta 33 zavaro s lápa S+F 321 100 72 11 11 

Zobó hegyese Nagyvisnyó 31 zobó hegyes e S+F 900 100 90 11 11 

Zohony-völgy Csernely 32 zohony völgy S+F 900 100 90 11 11 

Zöld-lugas Miskolc 57 zöld luga s S+F 313 100 71 11 11 

Zöldvár-tető Bogács 33 zöldvár tető S+F 523 100 21 11 11 

Zubogó-lápa Bükkzsérc 33 zubog ó lápa S+F 322 100 73 11 11 

Zúgó Tardona 11 zúg ó S 317 73 21 

Zseber-lapos Bélapátfalva 34 zseber lapo s S+F 900 100 90 11 11 

Zselyhe Felsőtárkány 31 zselyhe S 900 90 90 

Zselyhe-orom Felsőtárkány 33 zselyhe orom S+F 510 100 21 11 11 

Zsendice-barlang Kács 33 zsendice barlang S+F 480 100 21 11 11 

Zsérci-Nagy-dél Répáshuta 33 zsérc i nagy dél S+M 524 200 23 22 11 


Zsérci-ortás Noszvaj 31 zsérc i ortás S+F 524 100 23 11 11 

Zsidó-rét Répáshuta 55 zsidó rét S+F 423 100 31 11 11 

Zsidó-szél-dűlő Noszvaj 33 zsidó szél dűlő S+F 510 100 22 11 11 

134

Zsilibes-forrás Bükkzsérc 14 zsilibe s forrás S+F 900 100 90 11 11 

Zsilibes-oldal Répáshuta 33 zsilibe s oldal S+F 900 100 90 11 11 

Zsindelybánya-lápa Répáshuta 33 zsindely bánya lápa S+F 525 100 22 11 11 

Zsindelyes-tető Répáshuta 33 zsindelye s tető S+F 323 100 72 11 11 

Zsindelyház-lápa Bükkzsérc 33 zsindely ház lápa S+F 525 100 22 11 11 

Zsófi-tető Egerbocs 33 zsófi tető S+F 421 100 45 11 11 

Zsoldos-hegy Bélapátfalva 31 zsoldo s hegy S+F 422 100 21 11 11 

Zsuzsa-kút Nagyvisnyó 14 zsuzsa kút S+F 421 100 45 11 11 

U-alakú-barlang Miskolc 33 u-alak u barlang S+F 312 100 23 11 11 

Új-Fogás Egerbakta 53 új fogás S+M 324 200 71 21 11 

Új-Határ-tető Szarvaskő 33 új határ tető S+F 510 100 22 11 11 

Új-Határ-völgy Szarvaskő 32 új határ völgy S+F 510 100 22 11 11 

Új-hegy Bogács 31 új hegy S+F 324 100 71 11 11 

Upponyi-hegyhát Balaton-Nekézseny 33 uppony i hegy hát S+F 524 100 23 11 11 

Úri-völgy Miskolc 32 úr i völgy S+F 422 100 23 11 11 

Úszó-fő Bükkmogyorósd 57 úsz ó fő S+F 321 100 73 11 11 

Úszó-patak Bükkmogyorósd 11 úsz ó patak S+F 321 100 73 11 11 

Úszótanya Bükkmogyorósd 65 úsz ó tanya S+F 321 100 73 11 11 

Út menti víznyelőbarlang Miskolc 33 út menti víznyelő barlang S+F 590 100 24 22 11 

Ürge-hegy Hevesaranyos 31 ürge hegy S+F 412 100 52 11 11 

Üstök Kisgyőr 31,57 üstök S 510 21 34 

Vadalma-bérc Miskolc 31 vadalma bérc S+F 411 100 51 11 11 

Vadalmás Mónosbél 53 vadalmá s S 411 72 33 

Vadalmás-kúti-zsomboly Miskolc 33 vadalmá s kút i zsomboly S+F 525 100 24 11 11 

Vadalmás-lápa Bükkzsérc 33 vadalmá s lápa S+F 411 100 72 11 11 

Vadalmás-völgy Miskolc 32 vadalmá s völgy S+F 411 100 72 11 11 

Vadas Jenő-forrás Miskolc 14 vada s jenő forrás S+F 421 100 43 11 11 

Vadas-bérc Bükkszentkereszt 31 vada s bérc S+F 412 100 72 11 11 

Vadaskert Felsőtárkány 52 vada s kert S+F 412 100 72 11 11 

Vadaskert Cserépváralja 52 vada s kert S+F 412 100 72 11 11 

Vadász-völgy Bánkút 32 vadá sz völgy S+F 421/422 100 33 11 11 

135

Vadász-völgy Miskolc 32 vadá sz völgy S+F 421/422 100 33 11 11 



Vak Vince-rét Felsőtárkány 55 vak vince rét S+F 421 100 43 11 11 

Valkó-lápa Kisgyőr 33 valkó lápa S+F 900 100 90 11 11 

Vándor-forrás Répáshuta 14 vándor forrás S+F 422 100 34 11 11 

Varangy-barlang Répáshuta 33 varangy barlang S+F 412 100 52 11 11 

Varbói-tó Varbó 12 varbó i tó S+F 524 100 23 11 11 

Vár-domb Varbó 31 vár domb S+F 525 100 53 11 11 

Vár-erdő Mályinka 57 vár erdő S+F 525 100 53 11 11 

Vár-erdő Kisgyőr 57 vár erdő S+F 525 100 53 11 11 

Várerdőpuszta Mályinka 34 vár erdő puszta S+F 523 100 22 11 11 

Vár-forrás Mályinka 14 vár forrás S+F 525 100 53 11 11 

Varga György-part Répáshuta 31 varga györgy part S+F 421 100 43 11 11 

Varga-forrás Kisgyőr 14 varga forrás S+F 421 100 44 11 11 

Varga-gerinc Bükkzsérc 33 varga gerinc S+F 421 100 44 11 11 

Varga-hegy Miskolc 31 varga hegy S+F 421 100 44 11 11 

Vargai-Kurta-bérc Miskolc 31 varga i kurta bérc S+F 421 100 23 22 11 

Varga-kút Bükkzsérc 14 varga kút S+F 421 100 44 11 11 

Varga-lápa Bükkzsérc 33 varga lápa S+F 421 100 44 11 11 

Varga-oldal Miskolc 33 varga oldal S+F 421 100 44 11 11 

Varga-tető Szarvaskő 33 varga tető S+F 421 100 44 11 11 

Varga-völgy Kács 31 varga völgy S+F 421 100 44 11 11 

Vár-hegy Felsőtárkány 31 vár hegy e S+F 525 100 53 11 11 

Vár-hegy Kács 31 vár hegy S+F 525 100 53 11 11 

Vár-hegy Kisgyőr 31 vár hegy S+F 525 100 53 11 11 



Varjas-tető Harsány 33 varja s tető S+F 412 100 72 11 11 

Vár-kút Felsőtárkány 14 vár kút S+F 525 100 53 11 11 

Vár-pada Mályinka 31 vár pada S+F 510 100 11 11 11 

136

Vár-tető Miskolc 33 vár tető S+F 525 100 53 11 11 

Vár-tetői-barlang Miskolc 33 vár tető i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Vár-völgy Bátor 32 vár völgy S+F 525 100 53 11 11 

Vásárhely Mocsolyástelep 51 vásár hely S+F 432 100 21 11 11 

Vásárhely Miskolc 31,57 vásár hely S+F 432 100 21 11 11 

Vásárhely-kő Mályinka 33 vásár hely kő S+F 523 100 21 11 11 

Vásárhely-parlag Mályinka 55 vásár hely parlag S+F 523 100 21 11 11 



Vasas-bérc Mónosbél 31 vasa s bérc S+F 323 100 72 11 11 

Vasastanya Mónosbél 65 vasa s tanya S+F 323 100 72 11 11 

Vasas-telek Mónosbél 51 vasa s telek S+F 323 100 72 11 11 

Vasas-telek gödre Mónosbél 32 vasa s telek gödre S+F 510 100 22 11 11 

Vasbánya Mályinka 31 vas bánya S+F 323 100 21 11 11 

Vasbánya-oldal Bélapátfalva 33 vas bánya oldal S+F 525 100 21 11 11 

Vasbánya-tető Felsőtárkány 33 vas bánya tető S+F 525 100 21 11 11 

Vasérc-hegy Bükkszentkereszt 31 vasérc hegy S+F 323 100 55 11 11 



Vaskapu Sajóbábony 31 vaskapu S 590 21 33 

Vaskó-lápa Szarvaskő 33 vaskó lápa S+F 414 100 54 11 11 

Vas-kő Kács 31 vas kő S+F 323 100 55 11 11 

Vata-kút Kács 14 vata kút S+F 421 100 44? 11 11 

Vata-kút-völgy Kács 32 vata kút völgy S+F 525 100 22 11 11 

Vavar-kő-barlang Miskolc 33 vavar kő barlang S+F 523 100 22 11 11 

Veberántanya Bánkút 65 verebán tanya S+F 421/422 100 21 11 11 

Vécseyvölgy Eger 32 vécsey völgy S+F 421 100 44 11 11 

Vécs-verő Répáshuta 33 vécs verő S+F 421/422 100 44 11 11 

Vékony-bérc Kács 31 vékony bérc S+F 311 100 71 11 11 

Vékony-Cseres Kács 31 vékony csere s S+M 311 200 71 21 11 

Velyva Csernely 33 velyva S 900 90 90 

137

Velyva-völgy Csernely 32 velyva völgy S+F 523 100 21 11 11 

Vénasszony-völgy Bátor 32 vén asszony völgy S+F 421/422 100 21 11 11 

Vén-hegy Bogács 31 vén hegy S+F 324 100 71 11 11 

Vén-oldal Parasznya 31 vén oldal S+F 324 100 71 11 11 

Vénusz-barlang Miskolc 33 vénusz barlang S+F 480 100 21 11 11 

Verebes-bérc Mikófalva 31 verebe s bérc S+F 412 100 52 11 11 

Verencse lapos Bélapátfalva 34 verencse lapos S+F 900 100 90 11 11 

Verepce-bérc Mályinka 31 verepce bérc S+F 510 100 21 11 11 

Verepce-lápa Bánkút 33 verepce lápa S+F 523 100 21 11 11 

Veresagyag-tető Kács 33 vere s agyag tető S+F 323 100 21 11 11 

Veres-bánya Kisgyőr 31 vere s bánya S+F 313 100 71 53 11 

Veres-bérc Miskolc 31 vere s bérc S+F 313 100 71 11 11 

Veres-Gyakor-völgy Mónosbél 32 vere s gyakor völgy S+M 313 100 71 22 11 

Veres-Kő-völgy Cserépfalu 32 vere s kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Veres-oldal Szarvaskő 33 vere s oldal S+F 313 100 71 11 11 

Veres-sár-bérc Bánkút 31 vere s sár bérc S+F 510 100 22 11 11 

Veres-sár-völgy Bánkút 32 vere s sár völgy S+F 323 100 22 11 11 

Veres-völgy Bélapátfalva 32 vere s völgy S+F 313 100 71 11 11 

Veszzős Miskolc 31,57 vessző s S 323 72 33 

Vesszős-forrás Miskolc 14 veszző s forrás S+F 323 100 72 11 11 

Vicsortány Adriántelep 33 vicsortány S 900 90 90 

Vidróczky-barlang Tardona 33 vidróczky barlang S+F 421 100 44 11 11 

Víg-völgy Balaton 32 víg völgy S+F 390 100 71 11 11 

Vigyorgó-oldal Eger 33 vigyorg ó oldal S+F 390 100 73 11 11 

Viktória-barlang Miskolc 33 viktória barlang S+F 421 100 45 11 11 

Villó-árnyék Egerbocs 33 villó árnyék S+F 900 100 90 11 11 

Villói-bérc Egerbakta 31 villó i bérc S+F 900 100 90 11 11 

Villói-hegy Mónosbél 31 villó i hegy S+F 900 100 90 11 11 

Villói-patak Szarvaskő 11 villó i patak S+F 900 100 90 11 11 

Villóitanya Egerbocs 65 villó i tanya S+F 900 100 90 11 11 


138


Villó-völgy Egerbocs 32 villó völgy S+F 900 100 90 11 11 

Vilma-forrás Miskolc 14 vilma forrás S+F 421 100 45 11 11 

Vince Pál Répáshuta 33 vince pál S 421 43 33 

Vincova Miskolc 31,57 vincova S 900 90 90 

Virágos-sár-hegy Bélapátfalva 31 virágo s sár hegy S+F 523 100 22 11 11 

Virágos-tó-lápa Bánkút 33 virágo s tó lápa S+F 521 100 22 11 11 

Visszafolyó Tardona 11 vissza folyó S+F 322 100 21 11 11 

Visszás-oldal Egerbakta 33 visszá s oldal S+F 540 100 72 11 11 

Vivrát-hegy Bükkszentkereszt 31 vivrát hegy S+F 900 100 90 11 11 

Víz köze Eger 13 víz köz e S+F 521 100 11 11 11 

Vizes-lápa Szilvásvárad 33 vize s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Vizes-lápa Répáshuta 33 vize s lápa S+F 323 100 72 11 11 

Vizespince-völgy Miskolc 32 vize s pince völgy S+F 523 100 22 11 11 

Víz-fő Mónosbél 14 víz fő S+F 521 100 11 11 11 

Víz-fő Mályinka 14 víz fő S+F 521 100 11 11 11 

Víz-völgy Bátor 32 víz völgy S+F 521 100 11 11 11 

Volán-kertek Miskolc 52 volán kerte k S+F 312 100 21 11 22 

Vöcsik-oldal Sajóbábony 31 vöcsik oldal S+F 900 100 90 11 11 

Völgyfő Bükkzsérc 32 völgy fő S+F 510 100 11 11 11 

Vörös-agyag-oldal Varbó 33 vörös agyag oldal S+F 323 100 22 11 11 

Vöröskő Miskolc 33 vörös kő S+F 313 100 71 11 11 

Vörös-kő Répáshuta 31 vörös kő S+F 313 100 71 11 11 

Vörös-kő-bérc Bélapátfalva 31 vörös kő bérc S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-forrás Répáshuta 14 vörös kő forrás S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kői-barlang Répáshuta 33 vörös kő i barlang S+F 523 100 24 11 11 

Vörös-kői-forrásbarlang Bélapátfalva 33 vörös kő i forrás barlang S+F 523 100 24 22 11 

Vörös-kő-lápa Bélapátfalva 33 vörös kő lápa S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-völgy Répáshuta 32 vörös kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-kő-völgy Felsőtárkány 32 vörös kő völgy S+F 523 100 22 11 11 

Vörös-sár hegyese Felsőtárkány 33 vörös sár hegyes e S+F 510 100 22 11 11 

139

Vörös-sár-hegy Szilvásvárad 31 vörös sár hegy S+F 523 100 22 11 11 

Zámbó-lápa Nagyvisnyó 33 zámbó lápa S+F 900 100 90 11 11 

Zarha-tető Bükkmogyorósd 33 zarha tető S+F 900 100 90 11 11 

Zavaros-lápa Répáshuta 33 zavaro s lápa S+F 321 100 72 11 11 

Zobó hegyese Nagyvisnyó 31 zobó hegyes e S+F 900 100 90 11 11 

Zohony-völgy Csernely 32 zohony völgy S+F 900 100 90 11 11 

Zöld-lugas Miskolc 57 zöld luga s S+F 313 100 71 11 11 

Zöldvár-tető Bogács 33 zöldvár tető S+F 523 100 21 11 11 

Zubogó-lápa Bükkzsérc 33 zubog ó lápa S+F 322 100 73 11 11 

Zúgó Tardona 11 zúg ó S 317 73 21 

Zseber-lapos Bélapátfalva 34 zseber lapo s S+F 900 100 90 11 11 

Zselyhe Felsőtárkány 31 zselyhe S 900 90 90 

Zselyhe-orom Felsőtárkány 33 zselyhe orom S+F 510 100 21 11 11 

Zsendice-barlang Kács 33 zsendice barlang S+F 480 100 21 11 11 



Zsérci-ortás Noszvaj 31 zsérc i ortás S+F 524 100 23 11 11 

Zsidó-rét Répáshuta 55 zsidó rét S+F 423 100 31 11 11 

Zsidó-szél-dűlő Noszvaj 33 zsidó szél dűlő S+F 510 100 22 11 11 

Zsilibes-forrás Bükkzsérc 14 zsilibe s forrás S+F 900 100 90 11 11 

Zsilibes-oldal Répáshuta 33 zsilibe s oldal S+F 900 100 90 11 11 

Zsindelybánya-lápa Répáshuta 33 zsindely bánya lápa S+F 525 100 22 11 11 

Zsindelyes-tető Répáshuta 33 zsindelye s tető S+F 323 100 72 11 11 

Zsindelyház-lápa Bükkzsérc 33 zsindely ház lápa S+F 525 100 22 11 11 

Zsófi-tető Egerbocs 33 zsófi tető S+F 421 100 45 11 11 

Zsoldos-hegy Bélapátfalva 31 zsoldo s hegy S+F 422 100 21 11 11 

Zsuzsa-kút Nagyvisnyó 14 zsuzsa kút S+F 421 100 45 11 11 

140

A BÃ¼kk helyneveinek nÃ©vrendszertani leÃ­rÃ¡sa - Magyar ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A BÃ¼kk helyneveinek nÃ©vrendszertani leÃrÃ¡sa - Magyar ...