A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

aktivált, értelmezett sémái alapján. Piaget kognitív fejlődéselméletében – többek között –
rámutatott arra, hogy a gyerek sémákat alkot arról, hogyan működik a fizikai és társas világ.
Asszimilációnak nevezi azt a folyamatot, amikor a gyermek egy új tárgyat vagy eseményt
megkísérli a már létező sémával megérteni, s beilleszteni a már létező sémába.
Akkomodációnak nevezi azt a folyamatot, amikor a régi séma nem megfelelő az új esemény,
tárgy befogadására, s ekkor a gyermek módosítja, átdolgozza a sémát, kiterjesztve a világról
alkotott elméletét.
(V. ö.: BARTLETT, F. C.: Remembering: A Study in Experimental and Social Psychology, Cambridge,
Cambridge University Press, 1932. BARTLETT, F. C.: Az emlékezés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985.
PIAGET, K. – INHELDER, B.: The Psychology of the Child Basic Books, New York, 1969. PIAGET, K. –
INHELDER, B.: Gyermeklélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. EYSENCK, M. W. – KEANE, M. T.:
Kognitív pszichológia, Hallgatói kézikönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. ATKINSON, R. L. –
ATKINSON, R. C. – SMITH, E. E. – BEM, D. J. – NOLEN-HOEKSEMA, S.: Pszichológia, 2. átdolgozott
kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 1999.)
A Bartlett koncepcióját megújító elképzelések tartalmilag a sémákban a megismerést és a
társas élet értelmezését irányító elvárásrendszereket láttak (…), a sémák működésmódjában
pedig a koherencia-létrehozás, az aktív erőfeszítés eszközeit, észlelés, emlékezés és
gondolkodás egymást átható rendszerében (…). Ez a felfogás nagy pedagógiai jelentőségű:
számos, a tananyagszervezést mint organizációs feladatot és az aktív tanulást kiemelő
didaktikai koncepció (…) a kognitív stílus sémaelméleteire támaszkodik. Az egész oktatási
folyamat is elképzelhető ebből a szempontból, mint újabb sémák kibontakoztatásának
szervezett irányítása a tananyag alakításával s a feldolgozást irányító feladatok segítségével.
(Kiemelés PLÉH Csaba kognitív pszichológia szócikkéből, Pedagógiai lexikon II. kötet, (szerk.): Báthory Zoltán
és Falus Iván, Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, 252. o.)
A tanulási segédlet összeállítóinak fontos, hogy saját tanárképzési, tanár-továbbképzési és
önképzési tevékenységükben az interaktív és reflektív tanulás lehetőségeire figyeljenek. Ezt
az igényt mutatja az alábbi tanulmányrészlet is.
(V. ö.: BÁRDOSSY Ildikó – DUDÁS Margit – PETHŐNÉ NAGY Csilla – PRISKINNÉ RIZNER Erika: Az
interaktív és reflektív tanulás lehetőségei a pedagógusképzésben I-IV, Magyar Felsőoktatás, 2001/7-8-9-10, 44-
45, 48-49, 47-49, 54-57. o.)
„Akiknek az intézményes keretekhez kapcsolódó tanulás és tanulássegítés helyeződik
szakmaiságuk illetve az oktatást, képzést fejlesztő tevékenységük középpontjába, azoknak
szükségük van arra, hogy a kognitív tudomány (megismeréstudomány) vonatkozó
eredményeit megismerjék, értelmezzék, felhasználják. Ez a tudomány »azt a dialógust
próbálja meg létrehozni, amely a megismeréssel foglalkozó tudományokat összekapcsolja«.
(PLÉH Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba, TypoTex Kft, Elektronikus Kiadó, Budapest, 1998, 11. o.)
Ez a tudomány egyúttal, mint sajátos szemlélet vagy hozzáállás a »dialógus igényét elismerő
emberek tudománya«. (I.m. 59. o.)
Mivel a kognitív tudomány a megismerés átfogó fogalmi és szerveződési kérdéseivel
– többek között a tudásreprezentációval, a tudásváltozással, a tudásfelhasználással, a külső
fizikai és társas világ fejünkben történő leképezésével – foglalkozik, korántsem mindegy,
miként számolhatunk a tanárképzési és tanár-továbbképzési curriculumok tartalmában és
működésmódjában ezen tartalmak explicit, implicit jelenvalóságával. Nemcsak abban az
értelemben fontos ez, hogy a pedagógusjelölt és a gyakorló pedagógusként a megismerő és
kérdésföltevő, a problémafelismerő és problémamegoldó, az átalakító és alkotó, a tervező,
kivitelező és értékelő gyermek tanulásának segítőjévé válhasson, hanem abban az értelemben
is, hogy szakmájára előkészülő egyetemi hallgatóként, szakmáját professzionálisan művelő
szakemberként a saját tudásának, tanulásának értő, értelmező, nyomon követő, önszabályozó
részese lehessen.
103