A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Kognitív térkép
Olyan feltételezett struktúra az emlékezetben, amely megőrzi és összerendezi a tanulási
helyzet különböző eseményeit, a tanulási helyzetről alkotott mentális kép.
(ATKINSON, R. L. – ATKINSON, R. C. – SMITH, E. E. – BEM, D. J. – NOLEN-HOEKSEMA, S:
Pszichológia, 2. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 585. o.)
Tolman felismerése, hogy a tanulás csak úgy érthető meg, ha belső struktúrákra és
folyamatokra összpontosítunk. Patkánykísérletei kapcsán használta a fogalmat, utalva arra,
hogy a labirintusban közlekedő patkányok nem motoros válaszokat tanultak meg, hanem a
labirintus egyfajta belső reprezentációját, vagyis kognitív térképet alakítottak ki.
(V. ö.: TOLMAN, E. C.: Purposive Behavior in Animals and Men, Appleton-Century-Crofts, New York, 1932,
Irvington, New York, 1967.)
Mentális kép
Bizonyos lelki működésekkel, például a képzeleti tevékenységgel, az álmodással, a
gondolkodással együtt járó, az észleléshez hasonló képszerű élmény. Számos formáját
különítik el, többek között a gondolati képet, a képzeleti képet, a vizuális hallucinációkat. (…)
Közös jellemzőjük, hogy bár szubjektíven hasonlítanak a látás során keletkező
benyomásokhoz (…), nem az észlelés hozza létre őket, hanem belső eredetűek (…) bizonyos
(…), hogy a tanulás során formált képzeleti mentális képek segítik az anyag rögzülését,
hatékonyabbá teszik a tanulást. Így az oktatás eredményességét növelik a mentális képek
formálására vonatkozó utasítások.
(Kiemelés GYŐRI Miklós szócikkéből, Pedagógiai lexikon II. kötet, (szerk.): Báthory Zoltán és Falus Iván,
Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, 455-456. o.)
Mentális képzelet
Az emlékezés segítését szolgáló belső képek.
(ATKINSON, R. L. – ATKINSON, R. C. – SMITH, E. E. – BEM, D. J. – NOLEN-HOEKSEMA, S.:
Pszichológia, 2. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 588. o.)
Mentális reprezentáció
Tárgyak és események feltételezett belső leképezése az emberi emlékezetben. Egyes
teoretikusok a mentális reprezentációkat ugyanazokkal a jellemzőkkel ruházzák fel,
amelyekkel az állítólagosan leképezendő dolog rendelkezik, mások szerint inkább a
matematikusok által használt propozicionális logikához hasonló absztrakt jellemzők alapján
készült leírások (ahogyan a digitális számítógépek tárolják az információt), megint mások
pedig úgy vélik, hogy a repzentációk egyéni jelrendszerek, amelyek személyről személyre
változhatnak.
(ATKINSON, R. L. – ATKINSON, R. C. – SMITH, E. E. – BEM, D. J. – NOLEN-HOEKSEMA, S.:
Pszichológia, 2. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 588-589. o.)
Sémák, sémaelméletek (szkéma < görög: ’ valamely dolog, jelenség általános meghatározó
vonásait tartalmazó rendezési forma, vázlat, leegyszerűsített ábrázolás’)
A sémák – pszichológiai megközelítésben – a memóriában tárolt olyan kognitív struktúrákra
vonatkoznak, amelyek emberek, események, tárgyak, viszonyok, helyzetek osztályainak
mentális reprezentációi. A sztereotípiák is egyfajta sémák, mert emberek osztályait
reprezentálják. A sémák az egyén tudásának összefüggő egységei (egységes egészek). Az
egyén az információkat sémák formájában fogadja be, tárolja. Hogy valamely információ
elraktározódik-e, beépül-e az egyén tudásába, az attól függ, hogy létezik-e az egyén
tudáskészletében megfelelő, „befogadó” séma, hogy az aktiválódik-e, hogy az információk
hatására módosulnak-e a meglévők, hogy kialakulnak-e új sémák. Bartlett az emlékezés séma
elméletének kidolgozója. Eszerint az emlékezés során az egyén aktívan rekonstruálja emlékeit
102