A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Kognitív tudomány, megismeréstudomány
A nyolcvanas évtizedtől körvonalazódott szakma közi terület, mely a megismerés átfogó
fogalmi s szerveződési kérdéseivel foglalkozik. Kulcsfogalma a reprezentáció: hogyan
képeződik le a külső fizikai és társas világ a fejünkben. A kognitív tudomány kialakulásában
nagy szerepe volt a mesterséges intelligencia ígéretének: az emberi gondolkodást
megérthetjük, ha gépekkel utánozni tudjuk. E megközelítés a megismerést tisztán szabály
alapú algoritmusokkal modellálta. Az újabb irányzatok viszont szorosabb kapcsolatot
keresnek a kognitív tudomány és nem pusztán a filozófia és számítástechnika, hanem a
neurobiológia, az evolúciós kutatások s a fejlődéslélektan között is.
(PLÉH Csaba szócikke, Pedagógiai lexikon II. kötet, szerk.: Báthory Zoltán és Falus Iván, Keraban Könyvkiadó,
Budapest, 1997, 253. o.)
Az emberi evolúció és az emberi történelem adott volta mellett, mi kognitív tudósok
tévedünk, amikor egyetlen megismerési modellt, egyetlen elme modellt hangsúlyozunk.
Bármelyiket is. S hasonló módon jól tesszük, ha kerüljük azokat a jelentés elméleteket,
amelyek kizárólag a természettudomány és az analitikus filozófia szükségleteihez
kapcsolódnak. A jelen kognitív forradalma jól indult: azzal, hogy megmagyarázza, hogyan
értenek meg dolgokat az emberek, ahelyett, hogy csak válaszolnának. Ideje, hogy
erőteljesebben a megértés, a jelentésalkotás különböző módjaira összpontosítsunk. (…) A
kognitív tudomány az elme lehetséges használataira vonatkozó tudásunk tárháza kell legyen.
(BRUNER, J.: Will cognitive revolutions ever stop?, in: Johnson, D. M. – Emelling, C. E. (szerk.) 289 o, idézi:
Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. TYPOTEX Elektronikus Kiadó Kft, Budapest, 106. o.)
Kognitív pedagógia
A pedagógia egyik részterülete, a nevelés azon jelenségeivel foglalkozik, amelyek a
megismerés, a tanulás, a gondolkodás és az oktatás folyamatával kapcsolatosak, azokat a
kognitív tudományok szemléletmódjának felhasználásával vizsgálja. (…) A kognitív
pedagógia fő kérdésfeltevései (Csapó Benő felosztását alapul véve) a következők: 1. A tudás
állapotbeli sajátosságai valójában a kognitív pszichológia tudásreprezentációjával
kapcsolatos kérdéseire vezethetők vissza, vagyis azokra a kérdésekre, hogy mit is jelent
valójában a tudás, milyen típusai léteznek, milyen módon tároljuk az információkat, milyen a
tudás szerkezete. Szinte minden elméleti rendszer megkülönbözteti a „tudni mit” és a „tudni
hogy hogyan” típusú tudásokat. (…) 2. A tudás változása a tanítás-tanulás folyamat
szempontjából talán a leglényegesebb területe a kognitív pedagógiai kutatásoknak. Elsősorban
a tanulás, a képességfejlődés, az ismeretelsajátítás folyamatai alkotják e kutatások tárgyát. A
tanulás a kognitív pszichológiai szemléletmódból kiindulva információk feldolgozása, és
ebben a folyamatban az információ tartalma döntő szerepet játszik. A tanulás konstruktív
felfogásának megfelelően a belső tudás változása aktív folyamat eredménye, amelyben a
tanuló létrehozza, felépíti magában a tudást, ahogyan a külső információt szembesíti már
meglévő tudásával. (…) 3. A tudással kapcsolatos tudásra vonatkozó kutatások
középpontjában a tanulás képességei, a tanulás tanulása és a metakogníció, vagyis a belső,
kognitív folyamatokkal kapcsolatos tudatosság vizsgálata áll. 4. A tudás változásának
feltételei szintén jelentős kérdései a kognitív pedagógiának. E feltételek egy része belső.
Kritikus szerepe van az előzetes tudásnak, vagyis annak, hogy az elsajátítandó információval,
a fejlesztendő képességekkel kapcsolatban a tanuló milyen korábban kiépült ismeretekkel,
képességekkel, szkémákkal, elméletekkel, modellekkel rendelkezik. A tudás változásának
külső feltételeit elsősorban az alkalmazott pedagógiai eljárások adják, együtt azzal a szociális
közeggel, amelyben a tanítás-tanulás folyamata zajlik. A pedagógiai eljárásoknak elsősorban
a kognitív fejlődés megteremtését kell célozniuk. 5. A tudás egyéni különbségei a tanulási
folyamatokat meghatározó, s ezért a kognitív pedagógia számára is fontos tényezők. A
tanulók közti különbségek a tudás szempontjából lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek.
100