A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

70.
80.
90.
100.
problémákat megoldó, s a külvilág
változásaira ily módon értelmesen
reagáló lényként szerepel ebben a
felfogásban. Az érzékelés és a reagálás
közötti folyamatok itt már
meghatározók, az értelmezés, a belső
folyamatok mechanizmusa lesz a
legfontosabb kérdés. Messze kerülünk
tehát a behaviorizmustól, azonban a
megismerési folyamatot továbbra is
objektivista szemüvegen keresztül
szemlélik.
Ez azt jelenti, hogy a meghatározó
továbbra is az ismereteknek kívülről
befelé áramlása és akkumulálása marad,
még akkor is, ha a „külvilág belső
reprezentációja, a szimbólumok
manipulációja” kifejezések néha el is
takarják ezt az episztemológiai
meghatározottságot.”
amiről most szó van, valójában úgy van most jelen
tárgyként, mint ami jellemző a korai kognitivizmusra,
és nincs ellentétbe állítva azzal
*új ismeretek:
emberi elme // számítógép:
többféle memória
központi feldolgozó/processzor
egy harmadik berendezés, ami a szimbólumok
manipulálásának feladatát végzi.
*probléma: a 3. valóban egy új párhuzam az emberi
elme és a számítógép között?
A szimbólumok feldolgozása soros:
1. feladat → 2. feladat
egyszerre több feladatot nem végez el
→ Neumann- féle számítógép architektúra
*ismeretek/probléma: a Neumann-számítógép
egyszerre csak egy feladatot végez el?
65. sortól: „az objektivista ismeretelméleti
kiindulópontú megismerésfelfogások”
*probléma: melyek azok?
→ „a kognitív pszichológiában érik el csúcspontjukat”
*kiegészítés: két sorral lejjebb megtalálom a választ:
„empirizmus, racionalizmus”
71. sortól: „a megismerés során kialakuló tudást
objektívnek, igazságtartalmát valamilyen módszerrel
objektíve értékelhetőnek tartják”
*kérdés: ha ezek a felfogások a kognitív
pszichológiában érik el a csúcspontjukat, akkor a
kognitív pszichológia ebben még pozitivista (?)
*asszociáció: ezért lenne ez még „korai kognitív”
*kérdés: miben kognitív már ez a szakasz?
*kiegészítés/megerősítés: „ezzel a gondolkodásmóddal
jellemezhető minden pozitivista filozófia”( → hát
azzal, hogy „az objektív valóságot megismerhetőnek, a
megismerés során kialakuló tudást objektívnek,
igazságtartalmát valamilyen módszerrel objektíve
értékelhetőnek tartják”)
82. sortól:
*kérdés: a következő mondat az objektivista
ismeretelméletekre vagy a korai kognitivizmusra
vonatkozik? Melyik tartja az embert szimbólumokkal
manipuláló, stb. lénynek?
*visszautalás:→ a szöveg elején szó esik arról, hogy a
kognitív tudományok voltak azok, amelyek túlléptek az
ember – „S-R” – cselekvéstípus leegyszerűsítésen…
87. sortól:
*asszociáció, visszautalás: itt ugyancsak visszautal a
84