A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
30.<br />
40.<br />
50.<br />
60.<br />
Eszerint az elmeműködések a valóság<br />
tárgyainak, eseményeinek, jelenségeinek<br />
és viszonyainak megfelelő belső,<br />
szimbolikus jellegű reprezentációkon<br />
végzett műveletekként azonosíthatók.<br />
Ahogy gyakran fogalmaznak: a kogníció<br />
komputációi, vagyis számítás, az emberi<br />
elme is az elemi szimbólumokon logikai<br />
és aritmetikai műveleteknek megfelelő<br />
manipulációkat végez. A folyamatra<br />
vonatkozóan a számítógépes analógia<br />
igazíthat el bennünket a legjobban. Mint<br />
ahogy a számítógépekben, az emberi<br />
elmében is feltételezünk memóriát (az<br />
emléknyomok tartós tárolása), sőt<br />
különböző jellegű memóriákat<br />
(szenzoros, rövid távú, hosszú távú<br />
memória, a részleteket lásd például<br />
Eysenck – Keane, 1997.). Helye van a<br />
központi feldolgozó, a processzor<br />
fogalmának is, a szimbólumfeldolgozási<br />
paradigma makacsul hisz olyan<br />
„berendezésekben”, amelyek az emberi<br />
gondolkodás, a szimbólumok,<br />
manipulálásának feladatát látják el. A<br />
szimbólumok feldolgozása soros, vagyis<br />
az egyik feladat után jön a másik,<br />
meghatározott rendben, egyszerre több<br />
feladatot nem végezhet az apparátus. Itt<br />
a Neumann-féle számítógépes<br />
architektúra a minta.<br />
Az objektivista ismeretelméleti<br />
kiindulópontot használó<br />
megismerésfelfogások a kora kognitív<br />
pszichológiában érik el csúcspontjukat.<br />
(Az objektivista megismerésfelfogások<br />
az objektív valóságot megismerhetőnek,<br />
a megismerés során kialakuló tudást<br />
objektívnek, igazságtartalmát valamilyen<br />
módszerrel objektíve értékelhetőnek<br />
tartják. Ilyen ismeretelmélet az<br />
empirizmus, a racionalizmus, még ha<br />
nagyon különböző válaszokat is adnak e<br />
kérdésekre, ezzel a gondolkodásmóddal<br />
jellemezhető minden pozitivista<br />
filozófia, ilyenek a neopozitivizmus 20.<br />
századi áramlatai, stb.<br />
Az ember egy érzékelő,<br />
szimbólumokat manipuláló, ezzel<br />
83<br />
*probléma: ez a mondat elsőre (értelmezési) problémát<br />
okoz nekem, de visszagondolva az előző sorok<br />
tartalmára: a behaviorista felfogás a bemenő és kimenő<br />
tényekkel foglalkozott – érthetővé válik az<br />
„információfeldolgozásként” meghatározás: a külső<br />
folyamatok („S-R”) helyett a belső folyamatok<br />
vizsgálatára kerül a hangsúly.<br />
*kérdés: milyen új kérdéseket tesz fel (konkrétabban)<br />
ez az irányzat?<br />
25-31. sor:→ az előző bekezdés gondolatmenetét új<br />
gondolat függeszti föl→a „korai” meghatározás<br />
„boncolgatása” következik…<br />
*kérdés: fontos-e, hogy „korai kognitivizmus”?<br />
→kétely<br />
*kiegészítés: a szöveg logikája szempontjából fontos→<br />
így felvethető az ’50-es, ’60-as évek tudományos<br />
folyamatait uraló „szimbólumfeldolgozás paradigmája”<br />
*probléma: mit jelent itt a „szimbólumfeldolgozás”, és<br />
főként a „szimbólum”<br />
*kiegészítés: saját tárgyam, az irodalom is használja<br />
ezt a fogalmat, elsőként ennek a jelentése asszociálódik<br />
csak<br />
*probléma: egyezik-e a két szó jelentése?<br />
31. sortól: A „szimbólumfeldolgozás paradigmájának”<br />
meghatározása.<br />
„szimbólum: jelkép”<br />
„Eszerint az elmeműködések…” →<br />
*továbbgondolás: itt ezek szerint a kognitív elmélet<br />
elmeműködés-felfogásáról lesz szó<br />
*kérdés: a két elmeműködés-felfogás hogyan állítható<br />
szembe? Vagy csak kiegészítik egymást?<br />
*probléma: a meghatározás számomra egy kissé<br />
nehezen értelmezhető, mert előzetes ismereteim<br />
hiányában nehezen tudom összekapcsolni az elhangzott<br />
dolgokat a korábbiakkal.<br />
*következtetések: elmeműködések = belső,<br />
szimbolikus jellegű reprezentációk, melyeket a valóság<br />
elemein végzünk el.<br />
42-44. sor: az ismeretek: nagyon újak: „az elme<br />
matematikai jellegű manipulációkat végez az elemi<br />
szimbólumokon”<br />
*probléma: a megfelelő elméleti hátteret, az<br />
elképzeléseket ismerem→<br />
*kétely: a gondolat ezáltal nekem nagyon sarkítottnak<br />
tűnik, de kíváncsivá tesz<br />
→ a szövegben közelebbi, analógiás példa az<br />
elmeműködés „szimbólumfeldolgozás” jellegű<br />
működésének érzékeltetésére → analógia a<br />
számítógépekkel<br />
*kiegészítés: a szimbólumfeldolgozási paradigma,
Change language