A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Ezután olvastam el a szöveget, és ez alapján pontosítottam előzetes feltételezéseimet,
összehasonlítottam azzal, amit a vers után megtudtam, mi lett igaz, mi nem.
A versben feltett kérdéseket egy újabb T-táblázat bal oldalára kigyűjtöttem,
megnéztem, hogyan helyezkednek el a versben, mire keresik a választ. Megpróbáltam
megkeresni a lírai én válaszait, amiket beírtam a táblázat jobb oszlopába, így átláthatóvá
váltak a versben lévő kérdések és válaszok, könnyebb volt azokat értelmezni, majd
igyekeztem mindezt az előzetes háttértudáshoz kapcsolni.
Ez a fajta tanulás és versfeldolgozás közelebb hozza a verset, könnyebbé válik
tartalmának, jelentésének megteremtése, személyes értékelése, és így könnyebb a verset
helyére tenni egy-egy költői életműben, illetve egy kor, egy stílus irodalmában.”
(RADICS Péter 11. B, PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, 2000.)
5. diák-reflexió
Szövegfeldolgozás – kettéosztott napló
(A hallgató a Didaktika kurzus témájához illeszkedően választott szakirodalmi szöveget választott
szövegfeldolgozási technikával dolgozta fel.)
A korai kognitivizmus kialakulása
(in: Didaktika, szerk.: Falus Iván, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 130-131. o.)
Cím: kognitivizmus – a fogalom visszakeresése
(lexikonban) →a megismerésre vonatkozó
1.
10.
20.
„A 20. század második felének
kétségkívül egyik legfontosabb
tudományos történése a kognitív
tudományok rendszerének (mások
szerint a kognitív tudománynak) a
kialakulása. (Pléh, 1998.) Egyszerre sok
tudomány fordul szembe a
pozitivisztikus ihletésű, a behaviorizmus
gondolatvilágára épülő emberképpel, az
„S-R gép” automatizmusai helyett egyre
nagyobb figyelem fordul a megismerés
tartalmi kérdéseire, magára a tartalomra,
a megértés folyamatára, a jelentésre,
vagyis azokra a tényezőkre, amelyeket
mondjuk a behaviorista pszichológia
éppen hogy száműzni szeretett volna a
tudományos gondolkodásból. A kognitív
pszichológiában a kognitív forradalom
azt hozta magával, hogy kialakult az
emberi értelem működésének
információfeldolgozásként történő
értelmezése (Pléh, 1998.)
Azért kell korai kognitivizmusról
beszélnünk, mert az 50-es és 60-as évek
tudományos folyamatait ezen a területen
még uralta (és persze még napjainkban is
fontos szerepet játszik) a
szimbólumfeldolgozás paradigmája.
82
1-5. sor: probléma: a „kognitív tudományok rendszere”
– ezzel a szókapcsolattal valószínűleg csak úgy
találkoztam eddig, hogy tartalma a konkrétan
elolvasottban, hallottban nem volt kifejtve, így ez
nekem homályos, csak a „kognitív pszichológia”
rémlik nekem megfogható fogalomként.
6. sortól: a probléma valamelyest tisztázódik bennem:
„kognitív tudományok rendszere” – szemben a
behaviorizmussal, pozitivizmussal („S-R”, csak a
viselkedést kutatja)
*asszociáció: a „pozitivizmus” magyar szakos
tanulmányaimból is ismerős fogalom →asszociációim:
a „humán tudományok” esetében nem biztos, hogy
alkalmas a pozitivizmus módszere a jelenségek
vizsgálatára
*kérdés: a tudás problémakörén belül milyen új irányt
ad a kognitivizmus?
*asszociáció: az irodalomelmélet válasza a
pozitivizmusra: a kontextus vizsgálata helyett a
struktúra vizsgálata →
*kérdés: mennyiben párhuzamos a két tudomány
irányváltása?
*megerősítés: feltételezhető párhuzam: az „S-R gép”
jellegű pozitivista irodalomelméletet elvetők is
nagyobb hangsúlyt helyeznek magára a tartalomra stb.
19-20. sor: „A kognitív pszichológiában…” → a
„kognitív tudomány” helyett itt már „kognitív
pszichológiára” szűkítve.
21-24.sor: „az emberi értelem működésének
információfeldolgozásként való értelmezése”