A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

3. diák-reflexió:
Gondolkodásfolyamatom Petőfi Sándor Világosságot! című versének elemzésekor
„Hogy Petőfi Sándor Világosságot! című művét elemezzem, egy olyan gondolkodási
folyamatot kellett alkalmaznom, ami egy általános tudásanyagtól indul, mely még a korra
vonatkozó tényeket is tartalmazza, egészen a mű üzenetére vonatkozó szintig szűkítve.
Először – előzetes ismereteimet használva – megvizsgáltam az európai romantikus
irodalmat. Hiszen tudtam, hogy a vers romantikus stílusban íródott, ráadásul Magyarországon,
ami azt jelenti, hogy a mű a kelet-európai romantikus irodalomhoz sorolható.
A következő lépés, amit tettem, a közép-kelet- és nyugat-európai romantika
jellegzetességeinek összehasonlítása volt, megvilágítva a tipikusan közép-kelet-európai
vonásokat. Ezáltal sokat felidéztem az adott korról, és arról, milyen módon, és milyen szinten
látták az életet, és annak törvényeit. Ezek többségét a műben is előfordulni vártam.
A mű stílusából adódó előfeltevéseim birtokában megpróbáltam még többet gyűjteni
annak címéből. (Például az általa közvetített érzelmekből, annak felszólító jellegéből, és
üzenetéből.)
Végezetül elolvastam a verset. Kiválogattam a tényeket, motívumokat, melyeket
előfeltevéseimből a műben megjelenni vártam. Tudtam, mik lehetnek az adott kor problémái
és kérdései, ezáltal könnyű volt megtalálni, melyeket válaszolja meg a vers, és hogyan. És,
hogy az álláspontok közül, melyek voltak a beszélő gondolatai. A mű három szinten vizsgálja
a problémát (az egyén szintjén, a nemzet szintjén és az emberiség aspektusában).
A gondolkodási folyamat, amit követtem, meghozta eredményét: sikerült a versben
megtalálni több tartalmi jelentést. Aztán mindezeket összevetni azokkal a feltevésekkel,
melyeket megállapítottam még a vers elolvasása előtt. Az eredményből adódóan a módszerek,
amelyeket alkalmaztam, rendkívül hasznosnak bizonyultak. Az összehasonlítás, a pármunka,
az asszociációk a címmel kapcsolatban voltak azok, amelyek megmutatták, mely
szempontokra kell odafigyelni a műben, és milyen kérdésekre kell a válaszokat keresni.
Tetszett, és hasznosnak találtam ezt a folyamatot, mely könnyebben megérthetővé tette
a művet lépésről lépésre.”
(MEZŐSI Tamás 11. B, PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, 2000.)
4. diák-reflexió
Cím nélkül
„A vers feldolgozásának első lépése az volt, hogy elhelyeztem korban, amiről tanulni fogunk.
Itt átgondoltam a nyugati és keleti romantikák sajátosságait, azok céljait, helyzetét, bázisát.
Ezt szemléletesen egy T-táblázattal lehetett megoldani, aminek bal oldali oszlopába a nyugati
romantika jellemzői, ezek mellé, a jobb oszlopba pedig, a közép-keleti megfelelője került.
Ezután betájoltam Petőfi helyét mindezekben, egy fürtábrán összegyűjtöttem, mely eszmék
hatottak rá, mik voltak az ő céljai és eszközei, mit ismerek életéről, műveiről. Mikor
körülbelül képben voltam a szerzőt és korát illetően, végiggondoltam ez alapján és a cím
alapján, mit várok a verstől.
81