A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

általános verselemző képességünk. Képesek vagyunk viszont olyan verset elemezni, amely
esetben (…) valami megragad bennünket a versben, gondolatokat ébreszt bennünk témájával,
hangulatával, képeivel. Vagyis ismét bizonyos tudásrészterületek kapcsolódnak be. Egy másik
vers esetében más ilyen területek aktiválódnak. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznünk
valami fontosat: a verselemzésnél (s ugyanez a helyzet a matematikai problémamegoldásnál s
lényegében minden hasonló feladatunknál) működésbe lépnek olyan tudásterületek is,
amelyek a feladat természetével általánosan függnek össze. Létezik általános tudásom a
verselemzésről, ismerek »szokásos eljárásokat«, s tudom, mit »érdemes« keresni a versben, a
korábbi verselemzésekre emlékezem, s azokat mintaként használhatom. Ezek is
tudásterületek, azonban egy speciális témára, a verselemzés „technikájára” vonatkoznak. Az
ilyen típusú tudásrendszerek között is kiemelkedő szerepet játszanak a saját
gondolkodásunkra, problémamegoldásunkra, saját tanulási folyamatainkra vonatkozó
tudásunk rendszere, amit metakogníciónak nevezünk. A konstruktivista felfogás szerint tehát
a kognitív rendszert a tudáselemek s ezek hierarchikus és nem hierarchikus struktúrákat
formáló rendszerei alkotják. A képességek mint e rendszerek működései jelennek meg, s annál
magasabb szintűek, minél telítettebb, minél erősebb belső és külső kapcsolatokat minél
gazdagabban formáló tudásrendszerről van szó. Így azonban a képességek tudásterületspecifikusak
lesznek, nem tekinthetők általánosnak. Az emberi teljesítményt a kontextus, a
probléma megoldására kiválasztott tudásterület, az adott típusú feladatra vonatkozó általános
tudás, a metakogníció, valamint ezek egymásra találása határozza meg. (…) Nem az a baj,
hogy sok ismeretet tanítunk, hanem, hogy az ismeretek nem szerveződnek egységgé, nem
kötődnek össze a valós élettel, a tanulók nem élhetik át, hogy életük során használható tudást
szereznek.(…) nemcsak jogszabályként funkcionáló tanterveket kellene készítenünk, hanem
»igazi« oktatási programokat, amelyek végre a hétköznapi pedagógiai munkát segítenék.”
(NAHALKA István: Mi vagy ki az ördög, és hol van? – Vajon tényleg az ismeretközpontúság a magyar oktatás
fő problémája? Új Pedagógiai Szemle, 1999/12, 23, 24, 25. o.)
A két szöveg feldolgozása Venn-diagrammal:
58