A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

3.5. Feladat
3.5.1.
Olvassa el figyelmesen az alábbi két szöveget, majd dolgozza fel a Venn-diagram
technikájával!
1. szöveg
„Hibás leegyszerűsítés lenne az ismeretek közvetítését és a képességek fejlesztését egymással
szembeállítani. Ugyanis ismeretekre, mégpedig sok ismeret elsajátítására van szükség ahhoz,
hogy a képességeket hatékonyan kifejleszthessük. (…) Azonban ahhoz, hogy az ismeretek
értelmes és használható rendszerbe szerveződjenek, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a
fogalmak, fogalomrendszerek fejlődési törvényeit (…), a képességek egyik legfontosabb
funkciója ugyanis az, hogy az ismereteket hatékonyan működő rendszerbe szervezzék.(…)
A fő probléma nem az iskolában közvetített ismeretek és képességek mennyiségével vagy
arányával, hanem természetével, minőségével van. (…) A mi iskoláinkban mind az ismeretek,
mind pedig a készségek, képességek túlságosan specifikusak. Az iskola nem eléggé tesz
különbséget az esetleges, elfelejthető, csak eszközként felhasznált és az általános érvényű,
tartósan megőrzendő ismeretek között. Nem eléggé válik szét a lényeges és a lényegtelen,
ezért sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a
releváns tudáskülönböző szempontú, sokféle összefüggésrendszerbe illesztett tartós
rögzítésére. Kevés a kapcsolat az egyes tantárgyak között, és szinte nincs összefüggés az
iskolában tanultak és a hétköznapi élet között sem (…), az egyes tárgyakban megszerzett
tudás elszigetelt marad. A készségek fejlesztésére is jellemző az öncélúság: a gyakorlatok az
adott tananyagrész, tudományos szakterület problémáiba vannak beágyazva, és nem világos,
hogy a feladatok megoldása milyen általánosabb gondolkodásfejlesztő célokat szolgál.
Például több tantárgy különböző helyein fordulnak elő százalékszámítási feladatok (oldatok
hígítása, keverés), de ezek többnyire csak az ott érvényes konkrét jártasságok begyakorlására
koncentrálnak, miközben alig járulnak hozzá a gyerekeknek az aránnyal, arányossággal,
fordított arányossággal kapcsolatos általánosabb gondolkodási képességeinek fejlesztéséhez.
Sokat foglalkozik tehát az iskola a speciális, „helyi értékű” készségek, rutinok gyakorlásával,
de kevés e gyakorlatok általános képességeket fejlesztő komponense. Nem kap figyelmet a
transzfer, és alig fordulnak elő olyan feladatok, amelyek hangsúlyt fektetnének a logikai vagy
a kombinatív műveletek, az induktív (…), a deduktív (…) vagy a valószínűségi gondolkodás
(…) fejlesztésére.”
(CSAPÓ Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek, Új Pedagógiai Szemle, 1999/12. 5-
6. o.)
2. szöveg
„A konstruktivista elmélet sem vitatja, hogy léteznek képességeink. Azt mondja azonban,
hogy minden képességünk tudásrendszerek által meghatározott, tudásrendszerekhez kötődik,
ezért alapvetően az adott kontextusban működik csak. Nincs általános matematikai
problémamegoldó képességünk. Ha valamilyen matematikai feladattal találkozunk, akkor az
arra a feladatra jellemző tudásterület kapcsolódik be és működik, a megoldást maga, ez a még
mindig nagyon bonyolult tudásrendszer dolgozza ki. Más matematikai probléma esetén más
tudásrészterület lesz aktív. A verselemzésnek sincs egyetlen »gépe« az agyunkban, nincs
57