A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Az emberi tudás konstruktív megközelítése
Az emberi tudás – a konstruktivizmus szerint – konstrukció eredménye. A megismerő ember
felépít magában egy világot, amely tapasztalatainak szervezője, befogadója, értelmezője lesz.
A konstruktív pedagógia fő mondanivalója, hogy a tanuló ember nem pusztán elraktározza
magában az ismereteket, hanem aktív módon felépíti, megkonstruálja azokat magában.
Ez a konstrukció a már korábban birtokolt ismeretek, kognitív struktúrák bázisán alapvetően
egy értelmezési folyamatban zajlik.
A tanuló egyének előzetes tudásával, annak minőségével, mennyiségével nem törődő oktatás
szelektív hatású, azoknak kedvez, akik értelmezési keretei megfelelnek az oktatás
előföltevéseinek.
A tanulás – állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. A konstrukció (a saját
értelmezési keretek kialakítása) személyes folyamat. A tanítás segítheti vagy gátolhatja ezt.
(V. ö.: NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron, Iskolakultúra, 1997/ 2-4.)
Az emberi tudás – a metakogníció
Mivel az új élményeket, az új ismereteket a régiek alapján kialakult értelmezések mentén
építjük be tudásrendszerünkbe, a már megszerzett és elrendezett ismereteink sémákat vagy
kognitív kereteket biztosítanak számunkra, s a létrehozásra váró új jelentések alapját ezek a
sémák, kognitív keretek képezik, ezért a saját tudásunkról, a saját tanulásunkról való tudás
az értelmes, jelentéssel bíró tudásnak és az értelmes, hatékony tanulásnak egyik alapfeltételét
jelenti.
A metakognitivitás (más néven intraperszonális intelligencia) – Fisher szerint – valószínűleg
az emberi intelligencia legfontosabb része, mivel az intelligencia összes többi részéhez
kötődik. Ez az a mód, ahogy eljutunk saját gondolatainkhoz és érzéseinkhez, hogy megértsük,
amit gondolunk és érzünk, hogy tudjuk, miért tesszük a dolgokat.
A metakognitivitás – megítélésünk szerint – egyúttal a tanári professzió, a szakmai
intelligencia kulcsterülete is. Ha önmaguk és mások számára is explicitté tesszük a
jelentéseket, növeljük a szakmai hozzáértést és a személyes felelősséget. A jelentések
megteremtése, feltárása és értelmezése reflektív, önreflektív aktivitást igényel.
A metakogníció a saját tudásunk működtetésének kontrollját, a problémamegoldás közben
végrehajtott önszabályozó mechanizmusok összességét jelenti. A metakognitív tudás – mint a
személy(ek)re, a feladat(ok)ra és a stratégiá(k)ra vonatkozó tudás – interaktív és reflektív
természetű.
(V. ö.: FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Kiadó, Budapest, 1999. BÁRDOSSY
Ildikó – DUDÁS Margit – PETHŐNÉ Nagy Csilla – PRISKINNÉ Rizner Erika: Az interaktív és reflektív tanulás
lehetőségei a pedagógusképzésben I-IV., Magyar Felsőoktatás, 2001/7-10.)
56