A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A tudás két formájának összefonódása még a látszólag tisztán információtárolási
problémánál, egy szöveg megjegyzésénél és felidézésénél is jelen van. A szöveget már a
„bevitel”, a megjegyzés során feldolgozzuk, értelmezzük. Felidézéskor pedig, amint azt igen
sok vizsgálat bizonyítja, nem csupán reprodukáljuk, hanem rekonstruáljuk, újjáalkotjuk a
szöveget: a kiesett, elfelejtett részeket intenzív gondolkodással kipótoljuk, gyakran más
forrásból származó információk felhasználásával is.
Konkrét esetekben egy bizonyos teljesítmény mögött igen eltérő tudásszerkezet
húzódhat meg. Információk és képességek egymást tág határok között helyettesíthetik. Ez
megnehezíti az egyik alapvető pedagógiai tevékenységet, az értékelést, a tudás
diagnosztizálását. (...)
Az emberi tudást jellemezve utalnunk kell annak nagyfokú egyéni variabilitására. A
tudás egyik vagy másik formája dominánssá válhat. Azonos helyzetekben különböző egyének
különböző stratégiát, stílust használva lehetnek eredményesek. Amíg az egyik ember főleg
ismereteit mozgósítva nyújt jó teljesítményt, más esetleg ugyanazt zömmel képességeire
támaszkodva teszi. (...)
A tudás természete és az emberi tanulás reális folyamatai feltételezik az
információelsajátítás és a képességfejlesztés egységét. Amíg tehát a pedagógiai célok
kialakítása során fenntarthatjuk a képességek fejlesztésének elsőbbségét, tudatában kell
lennünk annak, hogy ez a gyakorlatban csak az információelsajátítás folyamataira alapozva
valósítható meg.”
(CSAPÓ Benő: Kognitív pedagógia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 74-77. o.)
Jegyzetek:
52