A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

2. szöveg:
Az emberi tudás integrált rendszerei
„Az emberi tudás sajátos egységet alkot. Az információk (ismeret jellegű tudás) és a
programok (képesség jellegű tudás) az emberi tudásban nem két külön rendszert képeznek,
hanem egyet. A két rendszer részei bizonyos pontokon egymást helyettesíthetik, ezáltal a két
rendszer annyira egybeépült, hogy annak nagyobb egységei egymástól függetlenül
működésképtelenek lennének.
A tudás integrációjának kiemelkedő foka sajátosan emberi jelenség. Bár a
számítógépeknél is megfigyelhető, azokkal egyszerűen modellezhető, és az újabb fejlemények
(szakértői rendszerek) ebbe az irányba mutatnak, két mozzanat az emberi
információfeldolgozást mindenképpen megkülönbözteti a géptől: (1) a tanulás módja és a (2)
műveleti sebesség.
E két különbségnek fontos következményei vannak a tudás strukturálódását és
integrációját illetően. (...) a képességek a megfelelő tevékenység gyakorlása révén fejlődnek.
Így az információ feldolgozásának a képességei az információ feldolgozása révén. A kialakult
képességek azonban kötődnek azokhoz az információkhoz, amelyeken azokat elsajátítottuk.
Ennek leglátványosabb megnyilvánulása az, hogy nagyon sok tartalomspecifikus
következtetési szabállyal rendelkezünk. Ha például olyan, a mindennapi tapasztalatokhoz
közel álló következtetéseket kell levonni, mint hogy bizonyos megadott premisszákból
kiindulva eldöntsük, valaki mikor vezethet autót, mikor fogyaszthat alkoholt vagy mikor
büntetik meg az iskolában, akkor sokkal jobb eredményt érünk el, mint ha ugyanolyan
szerkezetű feladatokat kevésbé ismerős fogalmakkal, szokatlan helyzetekben kell
megoldanunk. (...) Vannak tehát gondolkodásunknak olyan komponensei, amelyek, bár
struktúrájukat tekintve általánosak, elvileg tehát széles körben használhatók lennének,
valójában csak bizonyos kontextusban működőképesek.
A műveleti sebesség különbségének a gépi és az emberi tudás szerkezetére vonatkozó
konzekvenciáit egy példa alapján vizsgáljuk meg. Ha szükségem van a négyzetgyök 2
számértékére, annak többféleképpen birtokába juthatok, és különböző személyek ezt
tanulmányaiktól és a különböző eszközökhöz való hozzáférési lehetőségüktől függően
különbözőképpen is teszik meg. Például (1) előkereshetem a memóriámból: ha már
elegendően sokszor használtam, azaz munkamemóriámban elegendően sokszor megfordult,
az ismétlődő használat révén „bevésődött” az 1,414 kerekített érték; de lehet az is, hogy
valamikor direkt megjegyeztem, azaz tudatosan memorizáltam. Ez az az eset, amikor
birtokában vagyok a szükséges információnak, tudom a megfelelő adatot, tényt. Megtehetem,
hogy (2) kikeresem az adatot egy táblázatból, a zsebszámológép előtti korszakban ez volt a
tipikus megoldás. Ekkor természetesen először a megfelelő táblázatot kell előkeresnem, és
képesnek kell lennem annak használatára. Az információ birtoklását a megfelelő kereső
program birtoklása helyettesítheti. (3) Kiszámíthatom a gyök-kettő értékét zsebszámológéppel
is, ekkor az információt egy egyszerű eszköz kezelésének a képessége pótolja. Végül a
gyökvonás technikájának ismeretében (4) papír és ceruza segítségével kiszámíthatom. (...) Ez
az az eset, amikor birtokában vagyok egy bonyolultabb képességnek, azaz el tudom végezni
azt a műveletsort, amely révén megkapom a kívánt adatot. Mind az első, mind az utolsó
esetben saját tudásomra támaszkodtam, külső információforrás nélkül produkáltam a
megfelelő adatot. Hogy melyik eset az optimális megoldás, az a körülményektől függ. Ha
gyakran használom ezt az adatot, érdemes megjegyezni. Ha azonban sok szám gyökét kell
használnom, gazdaságosabb a gyökvonás módszerének megtanulása. (...)
51