A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

MOZAIK (JIGSAW ’FŰRÉSZ’)
Tartalma, lényege
A kooperatív tanulás alapvető formája. A nagycsoportokat (osztályokat) kisebb (3-4-5 fős)
csoportokra osztjuk, és ezekben a kooperatív alapcsoportokban a diákok közösen tanulnak,
együttműködve oldanak meg problémákat.
Az 1. mozaik eljárás lényege, hogy a tanár a megtanulandó tananyagot 3-4-5 részre osztja, és
a kooperatív alapcsoportok minden tagja valamely részfeladat, kérdés, vonatkozás, probléma
vagy szövegegység gazdája lesz; ezt elolvassa, megérti, értelmezi, megoldja. Miután a
csoporttagok – önállóan és/vagy tanári segítséggel – megfelelő „szakértői” tudást szereznek a
kijelölt résztémában, a kiscsoportban megtanítják egymásnak, amit tudnak. A kooperatív
alapcsoport célja és feladata, hogy minden egyes tagja elsajátítsa a teljes témakört.
A 2. mozaik eljárás abban különbözik az előbbitől, hogy a „szakértői” tudás megszerzése
nemcsak önállóan és/vagy tanári segítséggel történik, hanem a tanulótársak segítségével is.
Mielőtt a csoporttagok saját csoportjuknak megtanítanák a kapott résztémát, a tanár szakértői
csoportokat hoz létre a kooperatív alapcsoportok azon tagjaiból, akik ugyanazt a részkérdést
tanulmányozzák, ugyanannak a problémának, szövegnek a gazdái. A szakértői csoportokban a
tanulók együtt tanulmányozzák kapott résztémájukat, tisztázzák a felmerülő kérdéseket,
problémákat, felkészülnek a tanításra, módszereket terveznek meg közösen arra vonatkozóan,
hogyan tanítsák meg társaiknak saját témájukat, megbeszélik azt is, hogyan ellenőrizzék a
tanulás eredményét. Ezután visszatérnek alapcsoportjukba, és megtanítják társaiknak a
résztémát. Mindenkinek a teljes téma elsajátítása a cél.
Az eljárás mindkét változatának alkalmazása általánosságban a jelentésteremtés fázishoz
kapcsolható. A szakértők által megvalósuló tanulás-tanítás azonban az RJR mindhárom
szakaszának elemeit tartalmazhatja. Például amikor értelmezik a feladatot, megtervezik a
tanulási-tanítási helyzeteket, akkor a ráhangolódás, amikor a csoport a saját tanulását figyeli,
saját megértését elemzi, amikor kérdéseket tesznek fel, akkor a reflektálási szakasz feladatait
végzik.
Az alkalmazás menete
1. A kooperatív csoportok megszervezése és a feladatok tisztázása (a kiscsoportokban a
csoport tagjai különböző tananyagot kapnak – a tananyag egy-egy részletét –, amelyet
egymásnak kell majd megtanítaniuk).
2. Önállóan (mozaik 1.) vagy szakértői csoportokban (mozaik 2.) tanulmányozzák a
tananyagrészt, és előkészülnek egymás tanítására. (Szakértői csoportot az azonos
feladaton dolgozó tanulók alkotnak, együtt tervezik meg, hogyan fogják hatékonyan
megtanítani az anyagrészt, és közösen találják ki, miként fogják ellenőrizni, hogy
csoportjuk minden tagja megértette-e, amit előadtak).
3. Visszatérés a kooperatív alapcsoportba, tanítás – tanulás, ellenőrzés. (Az egyes
csoporttagok saját alapcsoportjukban megtanítják egymásnak a tananyagot, az a cél,
hogy minden csoporttag minden tananyagot elsajátítson.)
4. Egyéni és csoportos számonkérés. (A csoportoktól számon kérhető, hogy mindenki
megtanult-e mindent. Az egyéni számonkérésnek különféle módjai alkalmazhatók:
írásbeli, szóbeli ellenőrző kérdések megválaszolása, a tanult anyag előadása, stb.)
Tanács
A 7-15 éves korosztály esetében kielégítő mennyiségű kutatási tapasztalat áll rendelkezésre a
kooperatív tanulási technikák oktatásbeli hatékonyságáról, a 16-18 éves korcsoportban és az
egyetemi/főiskolai szinten történő alkalmazásukat viszonylag kevés kutatás vizsgálta. Az
eredmények szerint a kooperatív tanulási formák a diákok teljesítménynövelésének hatékony
353