A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

11.8. Feladat
11.8.1. Gondolkodjon el arról, hogyan és milyen szempontokkal bővíthető az értékelés
értelmezése és kérdésköre akkor, ha a tanár a kritikai gondolkodás fejlesztésére, az interaktív
és reflektív tanulás ösztönzésére törekszik!
11.8.2.
Gondolatait jegyezze fel!
11.8.3.
Olvassa el az alábbi szöveget!
• Először is nem olyan könnyű ellenőrizni és értékelni a diákok tudását akkor, amikor a
tanár olyan problémát vet fel, amelyre nem adható egyetlen helyes válasz.
• Másodszor, amikor a tanár a diákok jelentésteremtésére helyezi a hangsúlyt, mindaz,
amit az óra után lehet ellenőrizni, közel sem olyan fontos, mint ami az óra alatt – a
tanórai tanulás folyamatában – történik. A tanárnak (is) szüksége van arra, hogy a
diákok gondolkodási és tanulási folyamatait lássa és értékelhesse, s ne csak a
„termékek” értékelésére koncentráljon.
• Harmadszor, ahhoz, hogy a diákok felelősséget vállaljanak saját tanulásukért – ahhoz,
hogy egész életre szólóan „tanulók” lehessenek –, az értékelési folyamatokban is
partnernek kell lenniük. Felelősséget kell vállalniuk a tanulási és értékelési
folyamatban. Világosan kell látniuk saját fejlődésüket, eredményeiket, problémáikat.
• Negyedszer, az értékelés ezen szempontjainak rendszerint a vizsgáztatás, az
osztályozás hagyományos kultúrájával együtt kell élniük. Az oktatásirányítók, az
iskolaigazgatók, a szülők, a tanárok és maguk a diákok továbbra is tudni akarják,
hogyan számszerűsíthetők és vethetők össze az eredmények, a tanulási teljesítmények.
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie – MEREDITH, Kurtis: Óratervezés és értékelés, A kritikai gondolkodás
fejlesztése olvasással és írással projekt, VI. tankönyv, 1988, kézirat, 37. o.)
11.8.4.
Beszélje meg az előző feladatban leírt gondolatait, és az olvasottak nyomán felmerülő
reflexióit kiscsoportjában!
293