A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Negyedik lépés: összegzés, tanulságok
Az alkalmazott kooperatív tanulási módszerről megkérdeztem a diákok véleményét kötetlen
beszélgetés formájában. Elmondták, hogy jó volt, hogy a saját maguk által fogalmazott
kérdésekre és problémákra kereshettek választ, hogy sokkal aktívabban tanultak, ezért az órán
mélyebben megtanulták az anyagot, különösen azt a részt, aminek átadásáért ők feleltek.
Megfogalmazták azt is, hogy rövidnek tűnt a máskor csigalassan folyó idő, jó lett
volna, ha a tanórán került volna sor a kiállítás megrendezésére is. Ugyanakkor fárasztóbbnak
tartották, hogy a passzív befogadó szerep helyett aktívan kellett munkálkodniuk. Magam úgy
értékelem, hogy az óra erős pontjai voltak a kreatív gondolkodásra, önálló feladatmegoldásra
késztetés, illetve a diákok előzetes ismereteire és kíváncsiságára való építés.
Fejlesztendő terület a lényeglátás és lényegkiemelés egy ismeretlen szövegből.
Nehézséget jelentett a feszes ritmus fenntartása, hogy a kitűzött feladatokat nagyrészt el
tudjuk végezni.
Fontosnak tartom az óra hozadékát a szociális kézségek fejlesztésében, mint amilyen
az egymásra figyelés, tolerancia, egymás bátorítása, stb.
Azt hiszem, hogy egy órán alkalmazva az együttműködésen alapuló tanulást, csak
érdekesség maradna e módszer a diákok számára, de hosszú távon, ha következetesen
alkalmazzuk, elérhető az a cél, hogy tanulóinkat szuverén gondolkodóvá neveljük.
(PRISKINNÉ RIZNER Erika: Kooperatív pedagógiai stratégiák a középiskolai történelemtanításban, in:
Vastagh Zoltán (szerk.) Kooperatív stratégiák az iskolában, III. kötet, Pécsi Tudományegyetem, 1999.)
263