A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

2. PÉLDA A KOOPERATÍV TANULÁSSZERVEZÉSRE
Népességi és urbanizációs változások a XIX. század második felének
Európájában
Első lépés: A tanulócsoportok kialakítása és a szabályok ismertetése
Négyfős, heterogén csoportokat alkottunk tanítványaimmal, ahol gyengébb és jobb
teljesítményű tanulók is voltak. Ezzel azt szerettem volna elérni, hogy a közös célok jobb
teljesítéséért a tanulók között kialakuljon a segítségkérés és a segítségadás, s így mindenki a
csoport tevékeny tagja lehessen.
Első alkalommal megbeszéltük azt is, hogy fő célunk saját tanulásuk aktívabbá és
hatékonyabbá tétele, de egyéni felelősségük, hogy a csoportban rájuk bízott feladatot úgy
végezzék el, ha szöveget kapnak, azt úgy dolgozzák fel, hogy társaiknak a csoportban azt meg
tudják tanítani, vagyis kölcsönösen függnek egymástól.
Röviden szót ejtettünk arról, hogy milyen társas viselkedési szabályok betartása teheti
működőképesebbé a csoportban végzett munkát.
Az értékelésről elmondtam, hogy az egyénileg és csoportosan is megtörténik.
Nemcsak a tananyag elsajátításának hatékonysága mérhető, hanem az is, hogy az egyének
saját átlagos tudásszintjükhöz képest hogyan teljesítettek.
A csoportkialakítás és szabályismertetés csak az első alkalommal időigényes, de
megéri a fáradságot, mert, a későbbiekben, ismerve saját helyüket, pillanatok alatt létrejönnek
az asztalcsoportok.
Második lépés: Az óra tervezésekor bizonyos kérdésekre keresek választ
A kooperatív tanulási technikák alkalmazása gondos tervezőmunkát igényel.
Egyrészt olyan kérdések felvetésére késztet, hogy hogyan fog illeszkedni a tananyag abba a
folyamatba, amelyet korábban tanítottam, vagy hogy mit tanul a diák az órából. Másrészt
végig kell gondolni, hogy milyen előzetes tudással és kézségekkel kell rendelkezni
diákjaimnak ahhoz, hogy sikeres legyen tanulási folyamatuk.
Meg kell tervezni azt is, hogy hogyan vezetem rá tanulóimat saját céljaik, kérdéseik
megfogalmazására, és hogy milyen tankönyvi és egyéb segédanyagokat fogunk felhasználni,
ezekhez milyen feladatokat rendelünk. Végül arra is gondolnunk kell, hogy milyen lesz az óra
időbeosztása.
Harmadik lépés: A terv megvalósítása
Eddig általánosságban beszéltem a tanulócsoportok megalakításáról és a tervezésről. Most
egy konkrét történelemóra leírásával folytatom, amely a JPTE Babits Mihály Gimnázium és
Postaforgalmi Szakközépiskola 11. C osztályában 1999. áprilisában zajlott le.
A XIX. század második felét tárgyaló egyetemes történelmi témakör részeként a
második ipari forradalom megismerését követő óra, melynek fő célja a demográfiai és
migrációs változások felismerése, illetve okainak és következményeinek vizsgálata.
261