A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

2. szövegrészlet
1373. Szent Mihály havának harmadik napja, Pécs
Barátom, Makrai Miklós hívott meg Pécsre, mert szerinte a pécsi universitast mindenkinek
látnia kell. Miklós jogot tanít az új intézményben, ő a jogi kar első magyar származású tanára.
Érdekes figura, a családja a tatárjárás után kapott nemesi címet, Béla adományozta nekik, a
birtokaik pedig apám birtokaihoz közel voltak, onnan hallottam családja felől. (...)
A pécsi egyetemre egy páduai tanára és kedves barátja, Galvano di Bologna hívta, aki (…) a
páduai egyetemet hagyta maga mögött Pécs városa és a busás jövedelem kedvéért. Vilmos,
pécsi püspök, az egyetem kancellárja a pécsi püspöki javadalomból évi 600 aranyforintot,
Ürög falu 70 forint értékű tizedét és egy pécsi házat ajánlott fel az 1371-ben Pécsre érkezett
fiatal jogtudósnak.
Mikor délelőtt megérkeztem, Miklós elém jött, és elvezetett a szállásomra, a diákok lakhelyén
kaptam egy külön szobát. Az egyetem maga a püspökvár mellett található, ehhez kapcsolódik
a diákok szállása, ebben, az alsó szinten volt a szobám. Hajlékom jó volt, kényelmes, Miklós
mégis szabadkozott, amiért nem tudott saját házába meghívni, mert szégyellte annak állapotát.
Az első évben az új tanároknak a püspök nagyon szép szállásokat tudott juttatni, de ebből nem
volt sok, az érsek pedig sokallta a kiadásokat, így a később érkezett tanároknak, mint Miklós,
már jóval szerényebb szállás jutott. Mondtam neki, hogy ne aggódjon, jó lesz nekem a szoba,
de ragaszkodott, hogy legalább ebédre meghívhasson.(…)
Ebédre sült szárnyasokat ettünk, ami nagyon jól esett, már rég nem ettem ilyen jót. Miklós
elmesélte, hogy csak újabban rendez itthon kisebb „lakomákat”, mióta a püspök úr 400
aranyforintra emelte jövedelmét. Előtte sokkal kevesebb volt, de mikor a tanárok sorra
távoztak Prágába, Bécsbe vagy éppen haza, Itáliába, amit állítólag Galvano is tervezett, a
püspök több támogatást kért és kapott, amiből sikeresen marasztalta a „hűséges” oktatókat.
(RADICS Péter 11. B: Egy nap a pécsi egyetemen, PTE, Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, 2001.)
3. szövegrészlet
1356. Mindszent havának huszonhatodik napján
Két napja már, hogy Körmöcbányán töltjük napjainkat, de csöppet sem unalmasan. Mint a
királyi aula egyik tagja, azt a feladatot kaptam, hogy társaimmal egyetemben kísérjek el egy
pénzküldeményt az erdélyi vajdának. Utunk célját nem tudhatom, de valószínűleg fontos
lehet, mivel körünkhöz csatlakozott Magyar Pál kincstartó is (…)
A nap már magasra hágott, mikor megérkeztünk a király pénzverdéjéhez. Ez a magas
kőépület az ország legnagyobb pénzverdéje, melyet a néhai Róbert Károly királyunk alapított
az Úr 1335. esztendejében. (…)
Amikor a pénzverő érmét akar készíteni aranyból, a tiszta fémet egy tégelybe helyezi. Az
aranyhoz ezüstöt adagol, amennyit köteles a királyi törvények alapján. És amikor a fém a
tűzben megolvad, az olvadt aranyat és ezüstöt egy vas szerszámba önti, amelynek sok hosszú
árka vagy csatornája van, és a fémből hosszú rudak lesznek. Azután néhány markosabb
legény ezeket kalapáccsal megdolgozza aszerint, hogy vastag vagy vékony pénzt készít.(…)
Miközben a négy szolga hordta ki a négy arannyal színültig megtöltött ládát, érdekes dologra
lettem figyelmes. A céhmester egy láda mellett állt, majd némi szitkozódás után kiborította
azt. Nem sokkal később a kincstartó őméltósága is ott termett, majd beszélgetésükből kiderült,
negyvenöt forint hamis pénzt fogtak el a városőrök. Az olvasztás közben láttam, hogy az
aranyréteg igen vékony, az érme közepén réz volt. (…)
(ORBÁN Zsombor, 11. B: Így verik a körmöci aranyat, PTE, Babits Mihály Gimnázium, 2001. in: PTE Babits
Mihály Gyakorló Gimnázium évkönyve, 2001, 79-89. o. Az írások a Baranya megyei művelődéstörténeti
vetélkedőre, (2001) egy „Anjou-kori napló” korhű mintáját fikcionálva készültek, felkészítő tanár: Sárváriné
Lóky Gyöngyi.)
240