A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A fogalmazási folyamat három modellje
1. A rekurzív modell (Flower és Hayes 1980, 1986) a tapasztalt írók fogalmazási folyamatait
modellálja, és ez alapján diagnosztizálja a kezdők lehetséges problémáit. Szerintük a
fogalmazás három fő részfolyamatra bomlik. Ezek a tervezés, a megformálás és az
átdolgozás.
A tervezés keretében három feladat zajlik. A célok kitűzése, amely a szöveg célját és
címzettjét egybefoglaló úgynevezett retorikai cél, mely irányítani fogja a másik két
célkitűzési alfolyamatot, a produktum tervét (MIT?) és a folyamat tervét (HOGYAN?).
Az anyaggyűjtés során az író előhívja a céljainak megfelelő gondolatokat és nyelvi
elemeket. Ezt követően az elrendezés lépései révén a legmegfelelőbb anyagok
kiválasztásával, majd ezeknek szisztematikus módon időrendi vagy hierarchikus szerkezetbe
rendezésével vázlatba szervezi mondanivalóját.
A megformálás részfolyamatában az összegyűjtött és elrendezett anyag folyamatos,
leírt szöveggé formálódik. A megformálás hidat képez a tervezés és az átdolgozás között.
Az átdolgozás során a szöveg csiszolása történik. Ez lehet helyi vagy átfogó. Az átdolgozás
akkor lokális, ha az átolvasás során megvizsgált szövegen apró javításokat végzünk. Ha a
javítás nagyobb szövegegységet átfogó szisztematikus vizsgálat eredménye, akkor ez néha a
szöveg drasztikus átalakítását eredményezi. Ez utóbbi a tapasztalt írók sajátja, mert ők a
szövegben rejlő lehetőségeket keresik.
2. Az interakív modell (Robert de Beaugrande) szerint a bonyolult, egymásra ható
gondolkodási folyamatok a nem lineáris felépítésű memória-struktúrákban tárolt
információkból koherens, lineáris jellegű írott szöveget hoznak létre. E modellben a
folyamatok a mélyebb szintektől a felszín felé való határozott törekvést mutatnak.
A legmélyebb szinten a célok kidolgozása történik meg, a következő szint a
kulcsfogalmak aktiválása, majd a fogalmi kidolgozás, a nyelvi kifejezés, a frázis
linearizáció, végül a hangok/betűk linearizációja következik.
3. Az írásstratégia modell (Bereiter) célja a fogalmazás mint kognitív fejlődési folyamat
jellemzése. Az ezt meghatározó tényezők között a gondolkodási stratégiákat, az információfeldolgozó
kapacitást, a nyelvi, kognitív és morális fejlődést, valamint a szociális
gondolkodást említi Bereiter, melynek integrációja alapján öt stádiumot különböztet meg a
fogalmazási képesség szerveződésének minőségi változásaiban.
Az első stádium a kisiskolásokra jellemző asszociatív írás, amelyet a folyékony
írástechnika és a gondolatoknak az anyaggyűjtés során már valamelyest irányított
asszociációja jellemez. A performatív írás fázisa már a stílus és a nyelvhasználat
szabályainak elsajátításával egyre egyértelműbb szövegek alkotását eredményezi. A
következő lépésben a fókusz a címzett lesz, ez az úgynevezett kommunikatív írás fázisa. A
két végső fázis, az egységes és az episztemikus írás jellemzője a tartalom, illetve a folyamat
igényeihez való magasabb szintű visszatérés. Az egységes írás fázisában a szerző szövegét
már kívülről képes látni, kritikusan tudja értékelni. Ez a visszacsatolás teszi lehetővé a
személyes stílus, nézőpont, hitelesség megtalálását. Az episztemikus írás fázisában az írás a
gondolkodás, a tudás létrehozásának és formálásának szerves részévé válik. A szöveg
létrehozása során a tudás el-, illetve átrendezése révén új gondolatok jelennek meg, vagyis az
írás az intellektuális felfedezés eszköze lesz.
(MOLNÁR Edit Katalin: A kognitív pszichológia három fogalmazás- modellje, Magyar Pedagógia, 1996/2, 139-
156. o. Hiv: Beretier, C. (1980): Development in Writing, in: Gregg, L. W. – Steinberg, E. R. szerk: Cognitive
Process in Writing. L. Erlbaum Associates, Hillsdale. De Beaugrande (1984): Text Production Toward a
Science of Text Production, Ablex, Nordwood. Flower, L. (1979): Writer Based Prose: A Cognitiv Basis for
Problems in Writing, College English, 41, 19-37. o. Flower, L. (1986): Detection, Diagnosis, and the Srategies
for Revision, College composition and Communication, 37, 16-55. o.)
230