A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

olvasás. Az intelligenciáról való elképzeléseket, a megközelítés különféle módjait célszerű
egymást kiegészítő tényezőkként értelmezni, különösen akkor, ha az intelligenciához tartozó
folyamatok és összetevők fejleszthetőségéről, fejlesztésének lehetőségeiről gondolkodunk.
(FISHER, Robert, Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni, Műszaki Könyvkiadó, 1999. 23-24. o. Vesd
össze még: STERNBERG (szerk): Advances in the pszichology of human intelligence, Cambridge University
Press, 1984. STERNBERG: Alternative Conceptions of Intelligence and their Implications for Education,
Rewiew of Educational Research, 1984, 54. kötet 2. szám, 179-223. o. THURSTONE, L. L.: Primary Mental
Abilites, Chicago University of Chicago Press, 1938. MINSKY, M.: The Society of Mind, London: Heinemann,
1987. HIRST, P. – PETERS, J.: The Logic of Education, London: Routledge Kegan Paul, 1970.)
2. szöveg
„Minden gyakorlott olvasó, de ugyanígy minden beszélő egyén nagymennyiségű tudással
rendelkezik azokhoz a szavakhoz, fogalmakhoz kötötten, amelyeket használ. Ez a tudás
egyrészt a szó jelentésére, kiejtésére, írás vagy olvasás esetén a szó vizuális megjelenésére,
helyesírására, a hozzá kapcsolódó nyelvtani szabályokra, a szóval kapcsolatos személyes
élményekre, a szónak más szavakkal, fogalmakkal való együttes előfordulási gyakoriságára,
stb. vonatkozhat. A kognitív pszichológiai és pedagógiai szakirodalomban széleskörűen
használt metafora a nyelvhez kötött tudás belső megjelenésének vagy reprezentációjának
megnevezésére a mentális lexikon elnevezés.
A mentális lexikon felépítésének strukturális és egyéb jellemzői egyben az egyén
tudásának jellemzői is. Az adott szó tulajdonságai meghatározzák a mentális lexikonban
elfoglalt helyét és azt a módot is, ahogyan a többi szóhoz kapcsolódik. (…) A kapcsolat
feltételezett jellege a különböző emlékezeti és információfeldolgozási modellekben más és
más, attól függően, hogy a modellalkotó milyen ismeretelméleti, tudományterületi háttérrel és
meggyőződéssel bír. (…) A mentális lexikon leírásában először a klasszikus generatív
grammatika szemlélete szerint a szintaktikát tekintették elsőrendűen fontosnak, majd később
az addig domináló perspektívát felváltotta a szemantika. Ennek megfelelően a mentális
lexikonban levő információkat gyakran szemantikus hálóként írták le (Collins és Loftus,
1975; Quillian, 1968). Quillian (1968) szerint egy mondat vagy szöveg megértése mozgósítja,
aktiválja azt a »világismeretet«, amely az egyének hosszútávú emlékezetében van tárolva.
A szemantikus hálóban úgy jelennek meg a benne szereplő egységek, mint egy
egynyelvű szótárban, amelyben minden egység legalább egy másikra irányuló kapcsolatban
nyer értelmezést. (…) Más szerzők szerint (például Schank, 1975) a szemantikai
emlékezetmodellek tulajdonképpen lexikaiak, az ő elképzelésében a hosszútávú emlékezet
elsősorban fogalmi jellegű. A fogalmi emlékezet szintén hálószerkezetű, de szerveződése nem
dominánsan hierarchikus. (…)
Számos kísérletben a kutatók kifejezetten azt vizsgálták, hogy az információtárolás
mennyire redundáns. Az eredmények nem konzekvensek, de talán több tény szól amellett,
hogy az emberek a gyakran használt ismereteket direkten tárolják, a ritkábban szükségeseket
pedig meglévő információik alapján kikövetkeztetik. Ezért is nevezik gyakran például az
olvasást is problémamegoldásnak. (…)
A lexikális elérhetőség fogalma szintén az információfeldolgozáshoz kapcsolódik és
gyakran használatos az olvasáskutatásban. Azt jelenti, hogy milyen módon találjuk meg,
(idézzük fel) az olvasott vagy hallott szó vagy más nyelvi jel jelentését a mentális lexikonban.
(…) Két fő megoldás ismeretes az olvasásról szóló szakirodalomban: a keresés és a direkt
hozzáférés.
A keresést feltételező modellek szerint a szó jelentésének azonosítása úgy történik,
hogy az olvasó addig kutat a memóriájában, amíg rá nem talál a keresett egységre. (…)
218