A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Az olvasói műhelymunka mint a reflektív olvasóvá nevelés egy
lehetséges módszere
Az olvasást sokan az egyéni tanulás vagy élményszerzés tevékenységének tekintik, holott
legalább is párbeszéd a szöveg és az olvasó között. Ez a párbeszéd a többi olvasóra is
kiterjeszthető, így tanulóink megoszthatják egymással olvasmányélményeiket, a szövegre
adott reagálásukat, jelentésteremtő folyamataikat. A diákoknak többek között szükségük van
arra is, hogy esetenként a tanórán kapjanak időt az olvasásra, maguk választhassák meg
olvasmányaikat, olvasási tapasztalataikról beszélgethessenek és társaik olvasói tapasztalatait
megismerhessék. Így motivált olvasókká válhatnak, olyan olvasókká, akik örömmel
olvasnak, őszintén reagálnak az olvasottakra, képesek internalizálni és életszerű, emlékezetes
kontextusba helyezni a szöveggel kapcsolatos álláspontjukat, miközben egy értelmező
közösség tagjává válhatnak. Az alábbiakban a jó olvasóvá nevelés egy lehetséges
módszerével ismerkedhet meg.
Az olvasói műhelymunka a reflektív olvasóvá nevelés egyik hatékony módszere,
amely idő és szabad könyvválasztási lehetőség biztosításával alkalmas környezetet és
lehetőséget teremt a tanulóknak az olvasói reagálásra és a saját haladásukért, megértési
folyamataikért érzett személyes felelősség kialakítására, miközben a tanár szervezi,
strukturálja és nyomon követi a tanulók olvasási folyamatait, fejlődését.
Az olvasói műhelymunka alapfeltétele, hogy minden résztvevő (a tanár is) hozzon
magával valamit, amit el akar olvasni (ez lehet szépirodalom, kalandregény, egy érdekes cikk
vagy tanulmány, a résztvevő szabad választása és érdeklődése szerint). A műhelymunka négy
fő tevékenységből áll: mini óra, olvasás, eszmecsere, olvasói reagálás.
1. Mini óra (ráhangolódás)
A mini órák olyan 5-15 perces célzott leckék, amelyek olyan gondolatokra, témákra,
ismeretekre, összefüggésekre irányulnak, amelyekre a tanár fel szeretné hívni a tanulók
figyelmét. Ez lehet például folyamatértelmező szerepű, amely ismerteti, hogyan fog lezajlani
az olvasói műhelymunka, vagy magáról az olvasásfolyamatról ad értékes információkat. Más
esetben lehet irodalmi-esztétikai szerepe, foglalkozhat a könyvekre, műfajokra, szerzőkre
vonatkozó háttérismerettel, az irodalmi művek egy-egy jellemző sajátosságával (például a
fikcionalitás vagy a megalkotottság kérdése, az elbeszélői szerepek, poétikai eszközök), az
esztétikai érték kérdésével, illetve a könyvekre vagy más információhordozókra vonatkozó
ismeretekkel (Internetes keresés, elektronikus könyvtár, bibliográfia, cédulázás, stb.), később
a az olvasottakra adott írásbeli reagálások megvitatásával.
2. Olvasás: (jelentésteremtés)
Az aktív olvasás szakasza, tanórai lehetőség huzamos, 10-30 perces néma olvasásra. Ha az
olvasást nem olyan „járulékos tevékenységnek” tapasztalják a tanulók, amit az iskolától távol
kell elvégezni, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, és megtanulják értékelni azt, amit mi
értékelünk. Fontos, hogy a tanár kiszámítható rendszerességgel biztosítson teret az olvasói
műhelymunka, a hosszabb néma olvasás számára. A diáknak előre tudnia kell, mennyi idő áll
majd rendelkezésére, és tudnia kell azt is, hogy ezt a teljes időt olvasással kell töltenie.
Célszerű, ha az olvasási időt a tanár fokozatosan növeli.
3. Eszmecsere:
Az olvasói eszmecsere az olvasás ideje alatt a tanár és egy-egy diák közt zajló rövid
párbeszéd a diák által olvasott könyvről vagy cikkről, valamint a diák olvasottakkal
kapcsolatos személyes reflexióiról. Az eszmecsere magában foglalhatja a szöveg egy
részének hangos felolvasását, ösztönözheti a diákot, tágíthatja látókörét, érdeklődését,
215