A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Az olvasással mint a gondolkodás és a tanulás eszközével
kapcsolatos tanári gyakorlat és vélekedés néhány jellemzőjének
feltárása
7.1. Feladat
7.1.1.
Válassza ki az alábbi szövegekből azt, amelyik a legközelebb áll az Ön által tanított tárgyhoz,
és írja le a megadott szempontok szerint, hogyan használná tanítás közben!
a) A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és
forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle.
Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy
bennünket darálnak-e meg.
(ÖRKÉNY István: Fasírt, in: Egyperces novellák, Magvető Kiadó, 1977, 222. o.)
b) Minden műalkotás – kihívás. Nem magyarázatot kíván, hanem szembesítést. A saját
céljainknak és törekvéseinknek megfelelően értelmezzük a műalkotásokat, értelmet
tulajdonítunk nekik, ez az értelem azonban a mi életünk formáiban és
gondolkodásmódjában gyökerezik; egyszóval: modern művészetté teszünk minden olyan
művészetet, amelyhez igazi közünk van.
Minden műalkotás – megközelíthetetlen csúcs. És a csúcsnak nem vágunk neki
toronyiránt. Inkább körbejárjuk. Minden nemzedék más nézőpontból pillantja meg,
minden nemzedék új szemmel tekint rá, s a későbbi látószög nem feltétlenül különb a
korábbinál.
(HAUSER Arnold: A művészettörténet filozófiája, Gondolat Kiadó, 1978, 5. o.)
c) A hazai olvasástanítás gyakorlata és elmélete hagyományosan elsősorban a dekódolás
megtanítására helyezi a hangsúlyt, holott az olvasásmegértés szintén tanult képesség,
amely a dekódoláson kívül még számos művelet elsajátítását és működtetését igényli.
Kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye. Nem csupán a gondolkodási folyamatok
fejlettségének, hanem a tárgyi/szaktárgyi tudásnak, fogalomrendszernek, illetve a
megfelelő szókincs elsajátításának is függvénye. Miközben olvasunk, a grafémák és a
fonémák, a morfémák és a szemantika, a szintaxis és a makrostruktúrák szintjén is
feldolgozzuk az információkat.
(CS. CZACHESZ Erzsébet: Az olvasásmegértés és tanítása, Iskolakultúra, 1999/2, 3. o.)
d) Mindent, amit a múltról mondunk, saját magunkról mondjuk. Sohasem tudunk másról
beszélni, mást megismerni, mint saját magunkat. De míg a múltba merülünk, felfedezzük
saját énünk új lehetőségeit, kitágítjuk öntudatunk határait, új, bár teljesen személyes
élményeket szerzünk. Ez minden történelmi tanulmány értéke és célja.
(FRIEDELL, Egon: Az újkori kultúra története I, Budapest, 1989, 33. o.)
199