A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

1.
„A tanítási óra szakaszai:
1. motiváció, új anyag feldolgozása, összefoglalás
2. ráhangolódás, jelentésteremtés, reflexió
Nekem a második modell szavai azok, amik szimpatikusabbak. Hogy miért? Azért, mert
ebben több diák-kezdeményezést, aktivitást érzek, mint a másikban.
Hiszen a motiváció csak akkor hatásos, ha mindenkinél bekövetkezik, ezt pedig igen nehéz
ellenőrizni. Ezzel szemben a ráhangolódást talán könnyebb elérni csoportosan. Az is igaz,
hogy szerintem a ráhangolódásban benne van a megfelelő motiváció jelenléte. A
ráhangolódás a diáktól kíván valamit, míg a motiválás inkább külső tényezők hatására
következik be.
Az új anyag feldolgozása történhet valamilyen szinten a gyerek bevonásával, de nem biztos,
hogy meg is értenek mindent. A jelentésteremtés pedig pont ezért fontos, ugyanis ebben az
esetben nem a tények mennyisége, hanem minősége – vagyis jelentésbeli értelmének
megértése a cél. A jelentésteremtés ismét magában hordozza a kölcsönösséget tanár-diák
között. Valószínűsíthető ezek alapján a nagyobb fokú interakció.
És végül a reflektálásban benne van a diákok egyéni gondolata, érzése és értelmezése a
témáról. Benne látszik meg, hogy milyen mélységig tette magáévá a problémát. Összefoglalni
úgy is lehet, hogy száraz szabályokkal dobálózunk, anélkül, hogy igazán értenénk. Pedig ez a
legfontosabb, mivel szerintem, amíg nem érti, nem is tudhatja. A tudás magában foglalja az
értést. Hiszen ha nem érti, nem is tudja használni.
Számomra tehát egyértelműen a második a nyerő.”
(Didaktika kurzus dokumentációja, Berényi Ágnes írása, PTE, 2000/2001, I. szemeszter)
2.
„1. modell: motiválás, új anyag feldolgozása, összefoglalás
2. modell: ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás
Az első modell régebbi nézeteket tükrözhet, míg a második inkább modernebb szellemű. Az
első a normatív oktatási modell hagyományait követi. Úgy érzem, az első modell nem
feltétlenül rosszabb azért, mert régibb felfogást tükröz. Szerintem a motiválás és a
ráhangolódás hasonló folyamatot jelent. A motiválással a tanár ráhangolja a diákokat az
anyagra, a ráhangolódás során pedig a tanulók motiválttá válhatnak.
Úgy gondolom, az új anyag feldolgozásában benne foglaltatik a jelentésteremtés és a
reflektálás. Ezt a gondolatmenetet folytatva tulajdonképpen az első modell több szakaszt
tartalmaz. Véleményem szerint az összefoglalás igen fontos az óra menetében. Hospitálások
alatt is kiderült számomra, hogy ezzel megkönnyítik a tanulók otthoni tanulását, hiszen így a
tananyag jelentős hányadát már az órán el tudják sajátítani.”
(Didaktika kurzus dokumentációja, Ágfalvi Boglárka írása, PTE, 2000/2001, I. szemeszter)
3.
„Mindkét modell egy folyamatot ábrázol, de míg az első folyamatban a hangsúly az új anyag
feldolgozásán van, addig az RJR modellben mindhárom fázisnak ugyanolyan fontos szerepe
van.
A motiválás és a ráhangolódás célja ugyanaz: a figyelemfelkeltés. De amíg a motiválás
elsődlegesen azt jelenti, hogy a tanár bevezeti az új anyagot, s bevezetőjével megpróbálja
felkelteni a diákok érdeklődését, addig a ráhangolódás fázisában nem a tanár az aktív, hanem
a diák. Vagyis a diák idézi fel mindazt, amit már tud a témáról, s így a korábbi ismereteire
alapozva fogja feldolgozni az új információt.
193