A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

láthatatlan és örök lényeg, igazság rejlik, és minden látható jelenség hordoz valamit ebből a
láthatatlan lényegből. A tapasztalható dolgok tehát jelképei elvont fogalmaknak. Mivel a
jelenségek mögött rejlő lényeg megtapasztalhatatlan, a tapasztalaton túli igazságot
titokzatosság, misztikum veszi körül, s az ember csak sejtések, érzetek, intuíciók révén juthat
közelébe. Ez a gondolkodásmód adja magyarázatát a középkori művészet szimbolikus
jellegének. Mivel az ember nembélisége hangsúlyos, illetve a művészet meghatározóan Isten
dicsőségét szolgálja, a középkori szerzőség jellemzője a névtelenség (anonimitás). A vallásos,
bibliai témák újraalkotása, illetve az állandóságra utaló jelképes kifejezésmód azt is
eredményezi, hogy az újszerűség, eredetiség nem számít értéknek a középkor
művészetfelfogásában. Helyette sokkal inkább a mintakövetés, a toposzok használata
érvényesül. A szövegalkotás gyakori eljárása a kompiláció (latin: 'szálanként összeszed, gyűjt,
zsákmányol), vagyis több mű szövegrészletének felhasználása, beemelése az irodalmi vagy
tudományos alkotásba.
építészet, képzőművészet
A XI-XII. században az építészet és a képzőművészet meghatározó stílusa a román, amely
Európa egyes térségeiben még a XIII. században is virágzik. A román stílus legkiemelkedőbb
alkotásai a templomok, de viszonylag nagy számban maradtak fenn ebben a stílusban épült
várak, várrészletek is. A román épületeket tömör formák, vastag falak jellemzik, szerkezeteik
világosan tagoltak és áttekinthetőek. Ilyen stílusban épült például a wormsi székesegyház,
magyarországi fennmaradt emlékei közé tartozik például a tihanyi altemplom, vagy a pécsi
székesegyház altemploma.
A XII. század végén Franciaországban jelent meg a gótika, Európában a XIV. század
közepéig születtek gótikus alkotások. Kibontakozásának alapjait a feudális rend
megszilárdulása és a statikai-építészeti ismeretek bővülése jelentette. A román zömökséget a
légiesség váltotta fel, az épületek az égbe törtek, nyílásai megnövekedtek. Hatalmas,
csúcsíves ablaksorok, festett üvegablakok alakították a belső tér fényviszonyait. A falakat
támpillérek erősítik, a templom külső és belső kiképzése gazdagon tagolt, díszített. Gótikus
stílusban épült például a párizsi Notre-Dame, Magyarországon a budai Mátyás-templom vagy
a kassai Szent Erzsébet-templom.
zene
A középkor zenéjét négy nagy terület köré csoportosíthatjuk: egyszólamú egyházi és világi
zene, a zeneelmélet és a dallamírás fejlődése. A gregoriánok egyszólamú, kis hangközökben
mozgó, kíséret nélküli, a latin nyelvű szöveg ritmusához alkalmazkodó énekelt dallamok
voltak, melyek beépítették a földközi-tengeri népek népzenéjének és a zsidó istentiszteletek
dalainak hagyományait is. Az egyszólamú világi zenét a francia és német lovagok költészete,
valamint a lauda és a tánczene jelentette. A laudák az olasz nyelvterület világi keretek között
előadott vallásos összejöveteleinek dalai voltak. A laudákat éneklő közösségek elsősorban a
ferences rendi szerzetesek köré csoportosultak (laudistik). A XII-XV. században jelentős
szerepre tett szert a nem tanult előadók rögtönzésein alapuló tánczene (dobbantós és körtánc).
A zeneelmélet és a hangjegyírás fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott Arezzoi Guido
négyvonalas zenei rendszere, mely jelölte a hang pontos helyét, magasságát és a dallam
hangközeit, tehát már lehetett lapról énekelni.
(V. ö.: PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv, 9, Korona Kiadó, 2002, 208-216. o.)
168