A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Szemelvények a témához kapcsolódó szakirodalomból,
szakirodalomról
5.7. Feladat
A következőkben a témához kapcsolódó szakirodalom néhány, a tanfolyami segédlet szerzői
által fontosnak tartott vonatkozásáról olvashat! Amennyiben ezt megtette, megoszthatja
reflexióit a csoport egészével!
„A kritikai gondolkodás segítésének vagy hátráltatásának egyik igen hatásos eszköze a tanári
kérdésfeltevés. A tanárok által feltett kérdések meghatározzák az óra hangulatát. Az olyan
kérdések, amelyek korlátozzák a gondolkodási folyamatot, azt közlik a tanulóval, hogy saját
gondolkodása felesleges. A tanulókat reflektálásra, átalakításra, alkotásra vagy mérlegelésre
ösztönző kérdések viszont emelik a tanulók gondolkodási szintjét, és arra tanítják, hogy
gondolkodásuk értékes, és hozzájárulhatnak velük az értelmezések és vélekedések közös
tárházához. A feltett kérdéstípusok arra taníthatják meg a tanulókat, hogy a tudás nem merev,
és a gondolatok képlékenyek.(…)
A tanári minta rendkívüli meghatározó erővel bír, általában összefüggés mutatható ki a tanár
által feltett kérdések szintje, és a diákok gondolkodási szintje között. A folyamatos
szembesülés a tanárok leadott jelzéseivel arról, hogy mit értékelnek a legtöbbre,
meghatározza, mit értékelnek a gyerekek a leginkább. Az Egyesült Államokban végzett
osztálytermi felmérések kimutatták, hogy a tanárok által feltett kérdések 75 %-a memoritervagy
tárgyi tudásra irányuló kérdés volt, Szlovákiában pedig ez az arány a 95%-ot érte el. (…)
Ennyi tárgyi tudásra irányuló kérdés mellett nem meglepő, hogy a tanulók minden tudásforma
közül a tényszerű információt értékelik a legtöbbre, és a gondolkodásnak leginkább erre a
fajtájára hajlanak. (…)
A tények önmagukban való tudása azonban viszonylag értéktelen, hacsak a tanulók nem
rendelkeznek a szintetizálás, integrálás és átrendezés azon képességével, melynek révén az
információt hasznossá, gyakorlatiassá, és alkalmazhatóvá tudják tenni. Másrészt a
ténykérdésre adott válasz csak minimális nyelvhasználatot követel, és nem ösztönöz értelmes
párbeszédre. Számos tanuló fejlesztette ki a tényszerű információra való visszaemlékezés
képességét anélkül, hogy valaha megértette volna a lényegi mondanivalót, amibe a tények
beágyazódnak. Ha a tanulást a viselkedés folyamatos változásának képességeként
értelmezzük, a memorizálás csak minimális mértékben járul hozzá a tanulás folyamatához.
Ahhoz, hogy a tanulók az új információkra reflektáljanak és saját korábbi tudásukkal és
hiedelmeikkel integrálják ezeket, értelmes párbeszédbe kell elegyedniük, saját szavaikkal kell
megfogalmazniuk és magukévá kell tenniük az újonnan megismerteket. (…)”
Bloom kérdésfeltevési taxonómiájának Sanders-féle átdolgozása szerint „a kérdések
különböző típusai hierarchiát alkotnak, amelyben a memoriter vagy tény-kérdések alkotják a
kérdezés és a gondolkodás legalacsonyabb szintjét. Sanders az értékelésre vagy
véleményalkotásra felszólító kérdéseket tartja a kérdezés és a gondolkodás legmagasabb
szintjének. Természetesen minden kérdés fontos, mivel mindegyik típus különféle
gondolkodáshoz vezet, hisz minden kérdéstípus a gondolkodás egy-egy módját képviseli,
amely különböző képzetek felé nyit utat. Az oktatás célja nem lehet más, mint, hogy a
tanulókat az alacsonyabb szintű gondolkodás irányából a magasabb rendű gondolkodás
irányába vezesse. (…)
155