A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

) Asszociáljon pókhálóábrával minél több vonatkozást az alábbi jelhez! Keressen
magának olyan párt, aki szintén ezt a feladatot választotta! Beszélgessenek
képzettársításaikról!
?
c) Olvassa el az alábbi két szövegrészletet és a kérdezzük a szerzőt technikájával
fogalmazzon meg néhány kérdést az olvasottakkal kapcsolatban!
Keressen magának olyan párt, aki szintén ezeket a szövegeket választotta!
Beszéljék meg kérdéseiket, kíséreljék meg felvetett kérdéseiket megválaszolni!
A kérdések nem lehetnek ténykérdések, a szövegértésre, elmélyültebb gondolkodásra kell,
hogy sarkalljanak!
„A gyerek először a családban tanulja meg, milyen hatalmas szerepe van a kérdések
feltevésének. Egy kutatás során azt tapasztalták, hogy a négyévesek óránként átlagosan 27
beszélgetést folytattak édesanyjukkal, s minden beszélgetés átlagosan 16 mondatváltást
tartalmazott. A beszélgetések felét a gyerekek kezdeményezték. Óránként átlagosan 26
kérdést tettek fel. (…) A kutatás során megállapították, hogy mikor ezek a gyerekek iskolások
lettek, a tanárokkal folytatott dialógusaik száma óránként tízre csökkent, és mindegyik
körülbelül nyolc mondatváltásból állt. A legtöbb beszélgetést a tanárok kezdeményezték, és a
legtöbb kérdést is ők tették fel.”
„Miért kérdeznek a tanárok? A közkeletű válasz az, hogy a tanárok a kérdéseket arra
használják, hogy így motiválják a tanulókat, mérjék a tudásukat, és segítsék a gondolkodást,
az elemzést vagy az információszerzést. A kérdéseknek az a szerepük, hogy az intellektust
működésbe hozzák, a tanulókat gondolkodásra serkentsék. Ez az elmélet. A gyakorlatban
azonban sok tanári kérdés gátolja az intellektuális aktivitást, és felmenti a tanulókat a
gondolkodásért tett erőfeszítések kényszere alól. (…)
149