A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

dolog. Az iskolák már magában a számonkérés módjában a diák tudomására hozzák, hogy mit
tartanak értékesnek. Ha kizárólag vagy elsősorban csak annyit kérnek, hogy a tanuló
felelés
vagy dolgozatírás formájában mondja vissza az órán hallottakat, hamar megérti, hogy valaki
más gondolatainak a bemagolása a legfőbb érték. Ha azonban nem ezt tekintjük a legfőbb
értéknek, világossá kell tennünk, mit becsülünk igazán azáltal is, hogy máshogy viszonyulunk
a diákhoz, és máshogy kérünk számon.
A TANULÓK FELELŐSSÉGE A KRITIKAI GONDOLKODÁSBAN
ÖNBIZALOM
Először is a tanulóknak el kell hinniük, hogy véleményük értékes. Fel kell ismerniük, hogy
gondolataik különlegesek, fontosak, és értékes hozzájárulást jelentenek az érintett témák és
fogalmak mélyebb megértéséhez. Saját értékükbe és méltóságukba vetett bizalom híján a
tanulók tartózkodni fognak a kritikai gondolkodás maradéktalan elfogadásától.
AKTÍV RÉSZVÉTEL
Csíkszentmihályi Mihály bizonyította, hogy amikor a tanulók egy megfelelő kihívást biztosító
tanulási folyamat aktív résztvevői, a részvétel nagy örömöt jelent számukra, ami a figyelem és
a felfogóképesség növekedésével jár. Azok a tanulók, aki átélik ezt a teljes elmélyülést,
megértik, hogy ha a tanulásba megfelelő energiát és erőfeszítést fektetnek, örömüket fogják
lelni benne, és nagyobb megelégedést.
A MEGOSZTÁS KÉPESSÉGE
A másokkal való megosztás fegyelmezett viselkedést kíván. Megköveteli az egyéntől, hogy
lemondjon valamiről mások kedvéért. A szülők a társas érintkezés és a túlélés fontos
készségeként tanítják erre kisgyermekeiket. A megosztás készségének fontosságát a gyerekek
azonban nemcsak a szülők elvárásai miatt fogadják el, hanem felismerik, hogy milyen lényegi
előnyökkel jár ez a folyamat számukra. Megértik, hogy valami feladásával bizonyos
nyereségre tesznek szert. Azzal, hogy elkötelezik magukat a másokkal való megosztás
mellett, egyben tanulóközösségük, osztályuk és iskolájuk mellett is lekötelezik magukat. A
meggyőződések, gondolatok és vélemények megosztása azonban kockázatos is lehet.
Megköveteli a tanulótól, hogy gondolkodó és hittel rendelkező emberként valljon színt mások
előtt, aki éppúgy képes a nagy gondolatokra, mint megalázó hibákra. Önmagunk ilyen módon
történő megnyilatkozása azután meg is határozza azt a tanuló közösséget, amelyben
mindannyian felnevelődünk.
MÁSOK MEGHALLGATÁSA
Az osztályteremben a gondolatok osztálytársakkal való megosztása a tanulótól azt kívánja
meg, hogy odafigyeljen a másikra, egy időre felfüggessze véleményét, vagy pedig saját maga
strukturálja maga számára a hallottakat. Cserébe a többiek kollektív bölcsességét kapják, ami
segíti kifejezőkészségük bővítését, és egy szélesebb kontextust biztosít számukra, amelyben
saját gondolataik helyét megkereshetik. A tanulók a párbeszéd kiteljesedése révén válnak
képessé saját gondolataik megvizsgálására és finomítására, és ennek révén képesek
beilleszteni őket gondolataik azon szőttesébe, amelyet tanulásuk és élettapasztalataik révén
teremtenek.”
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie L. – MEREDITH, Kurtis S.: A kritikai gondolkodás fejlesztésének
módszerei, A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt II. tankönyv, kézirat, 1998, 9-13. o. A
szövegben idézett tanulmány: CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály: Bryond boredom and anxiety, San Francisco,
CA, Jossey – Bass, 1975.)
131