A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A kutatásoknak mindig ugyanazt kellett megállapítaniuk:
1. a gyerekek egy-egy tudásterületen kialakult tudásrendszere jól körülhatárolható
alapelvek által rendezett, belső elméletek, naiv teóriák által meghatározott;
2. ezek a naiv teóriák, vagyis a gyermektudomány elemei meglehetősen stabil
képződmények, nehezen megváltoztathatók;
3. a gyermektudomány funkciója a környezet jelenségeivel kapcsolatos tapasztalatok
szervezése, magyarázata, illetve a cselekvés irányítása;
4. a gyermektudomány elemei soha nem csak egyszerűen az új tapasztalatok hatására
alakulnak át, hanem egyéni belső konstrukció eredményei;
5. a gyermektudomány elemei nagyon sok esetben egyáltalán nem azonosak a tudomány
által a megfelelő területen formált értelmezéssel, vagy azzal, amit a pedagógus elvár;
6. a gyermek ugyanazon jelenség értelmezésével kapcsolatban többféle értelmezési
keretet, naiv teóriát is kiépíthet és használhat, a jelenségre vonatkozó észlelési adatok
esetlegességeitől függően más és más feldolgozó apparátust, értelmezési keretet
működtethet, s ez következetlenségnek, a gyermeki értelmi műveletek nem kellő
fejlettségének tűnhet.”
(NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron II, Iskolakultúra, 1997/3, 31. o.)
4. szöveg
„A természettudományok oktatása során a gyermeki világképből kiindulva a tanárnak úgy kell
megszerveznie a tanulási folyamatot, hogy a tanuló a mai értelemben vett tudományos képet
tegye magáévá. Ehhez a széles körben alkalmazott induktív, felfedeztető módszer
újragondolására van szükségünk. (…)
Napjainkban felmerül az a gondolat is, hogy a természeti törvények valójában
konstrukció jellegűek. Gondoljuk ezt kicsit át a fizikában! Mind az elméleteket, mind pedig
azokat az objektumokat, amelyekre azok illenek, mi konstruáljuk. A gázok állapotegyenlete
ideális gázokra vonatkozik, az emelő-törvény teljesen merev és homogén rudakkal számol,
stb. Newton első alaptörvénye olyan testekre érvényes, amelyekre semmilyen erő nem hat. Így
a szó szigorú értelmében nincs és nem is lehet arra vonatkozóan empirikus bizonyítékunk,
hogy valóban mindig megőriznék állandó sebességű mozgásukat. (…)
Nem arról van tehát szó, hogy tapasztalásnak, a megfigyelésnek, észlelésnek,
méréseknek ne lenne nagyon fontos szerepük a megismerésben. Mindössze arról van szó,
hogy ahhoz, hogy valamire rátaláljunk, már valamilyen előzetes elképzeléseknek kell lennie
arról a dologról. Olyan adatokat kell figyelembe venni, amelyek a vizsgált hipotézist
alátámaszthatják vagy cáfolhatják, amelyek így lehetővé teszik annak ellenőrzését.”
(RADNÓTI Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban, Iskolakultúra, 2000/10, 34-35. o.)
4.6.5.
Minden csoport tartsa meg a maga vitaindítóját!
A vitaindítók elhangzása után szólaljanak meg a csoporttagok is, tegyenek fel kérdéseket,
soroljanak további érveket más csoporttagok meggyőzése érdekében!
4.6.6.
Aki a vitában megváltoztatja a véleményét, helyváltoztatással is jeleznie kell ezt. Menjen át a
másik csoportba, de indokolnia kell, melyek azok az érvek, amelyek álláspontjának
megváltoztatására késztették!
119