Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
G ÉCZI JÁNOS<br />
injekciókat, hogy gyorsabban gyógyuljak meg. Ráadásul kristályos penicillint,<br />
ami rohadtul feszített. Patakokban folyt a könnyem.<br />
Rángatóztam a hordágyon, az orvos egybôl továbbküldött, nem a Katonai<br />
Kórházba, pedig nekem az volt a szándékom, ha KK-ba kerülök, akkor<br />
kiharcolok magamnak némi egészségügyi szabadságot …<br />
Alig voltam otthon. Egyszer voltam egy eltávon, négyszer-ötször dobbantottam.<br />
Nem volt valami erôs a fegyelem, gyakorlóban ki tudtam menni.<br />
De éjfélre mindig visszajöttem. Az elsô dobbantásom egy héttel az évi<br />
kimért rendes szabadságom után volt.<br />
Azon a hatnapos szabadságon feküdtem le elôször Júliával. Sokat szórakoztunk,<br />
sok helyre elmentünk. Az egyik este Júlia szülei névnapra<br />
mentek. Az anyós biztos, hogy odament, az após lehet, hogy csak inni.<br />
Volt egy-két óránk, lefeküdtünk egymással. Aztán többször kerestük az alkalmat,<br />
lopva találkozhattunk. Nagyon szerettem Júliát. Azért dobbantottam<br />
annyiszor, hogy megfoghassam a kezét, hogy megcsókolhassam.<br />
Hogy szeretkezhessünk. De sehol nem volt hely, se az anyáméknál, se náluk.<br />
Egyszer túl korán jöttek haza, a fürdôszobába kellett rohannom, hogy<br />
fel tudjak öltözni. Egyre többet szerettem volna Júliával lenni, úgy gondoltam,<br />
egy kis eü-szabadság nem ártana.<br />
Az orvos nem KK-ba küldött, hanem a közeli kórházba. Tovább csináltam<br />
a dilit, mert nem a sebészeti osztályra akartak küldeni, hogy kezeljék<br />
a lábamat. Vertem magam a hordágyon. Halványan rémlik valami, hogy<br />
érzéstelenítés nélkül varrták össze a nagyujjamat, iszonyú önuralom kellett<br />
ahhoz, le ne bukjak. Dobáltam magam még egy darabig. Erre egy vandál<br />
orvos bevitt valami terembe, a halántékomra rakott két fémtárcsát, és<br />
elektrosokkot engedett a fejemre. Kétszer egymás után. Bevizeltem, beszartam.<br />
Késôbb tudtam meg, hogy nem szabad ilyenkor az ember testén<br />
fémnek lenni, rajtam meg ott volt az övcsat. Elájultam. Reggel egy rácsos<br />
ágyban, magam alá szarva ébredtem fel, arra, hogy egy orvos kigombolta<br />
a sliccemet. Lehet, hogy ez valami vizsgálat volt. Nézte a reflexeimet. Újra<br />
bepakoltak egy kocsiba, és felvittek a KK-ba. Tíz napot voltam ott, aztán<br />
a csapatom után küldtek, ami az ország másik végébe költözött. Hónapot<br />
voltam a gyenguszon.<br />
Az anyám és Júlia meglátogatott a KK-ban. Júlia egy filmrôl mesélt,<br />
amibôl én paranoid következtetéseket vontam le, de hiába kérdeztem többet<br />
rá erre a dologra, neki nem volt olyan fontos. Arról szólt a film, hogy<br />
egy fiú bevonul katonának, magára hagyja a lányt. A katonaságnál kiderül,<br />
hogy a fiú elmebeteg. A lány megtudta, hogy a fiú már korábban is az<br />
volt, de ennek ellenére hozzámegy feleségül.<br />
Októberben kiadták az eü-szabadságomat, akkor megcsináltuk a gyereket.<br />
Amikor visszamentem, ismét költözött a sereg. Néhány nap múlva<br />
eltört az orrcsontom. Egy sráccal átmentünk a szomszéd faluba, jól berúgtunk,<br />
aztán felhúztunk egy bokszkesztyût, játszani kezdtünk. Valahogy<br />
88
Change language