Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
G ÉCZI JÁNOS<br />
menni, pedig csak háromszor jött be. Anyám is jött, akit az istennek hittem.<br />
Az intézetben egyszer jött egy egész otthongyûlés, egyszer pedig a<br />
tanáromat láttam, hogy jön felém. Türkizzöld ruhában volt, köszöntem<br />
neki, hogy csókolom, Erzsi néni. Aztán barna ruhában jött Erzsi néni, és<br />
mondom neki, csókolom, át tetszett öltözni? De inkább a tárgyak jönnek.<br />
Szeretkeztem is narkós állapotban, de arra nem emlékszem. A többiek<br />
is mondták, és állandóan tök meztelenül találtam magam. Biztos, hogy<br />
nemcsak simogattak. Azt hiszem, a szüzességemet is így veszthettem el,<br />
ilyen állapotban. Akkor is úgy találtam magam, hogy az alsó részem teljesen<br />
le volt meztelenítve. Tök vér volt minden. Csepelen volt, egy parkban.<br />
Azt hiszem, ezekben a szeretkezésekben én csak test voltam. És megkérdeztem<br />
egy sráctól, hogy viszonoztam-e az ölelését. Azt mondta, hogy<br />
egy kicsit, de aztán nem hagytam. Csöves barátom volt. Állati szar emlék.<br />
Nem jó ez így. Azért mondom én magamról, hogy szûz vagyok, holott tudom,<br />
hogy nem vagyok az, mert csak a testem volt. Egyszer így szereztem<br />
trippert is, akármilyen érdekes. Egy hétig együtt voltam egy sráccal, meg<br />
annak a barátjával, meg annak a csajával, meg két másik sráccal. A hétbôl<br />
négy éjszakán be voltam narkózva, csak egyszer szeretkeztem, de akkor se<br />
engedtem, hogy belém hatoljon. Igaz, hogy négy reggel úgy találtam magam,<br />
hogy le voltam meztelenítve. Állati dühös voltam. Hazamentem az<br />
intézetbe, és egy hét múlva zöld folyásom volt. Elmentem az orvoshoz, és<br />
azt mondta, hogy tripperem van. Ez Csepelen történt. Van ott egy Beton<br />
nevû tér, ahol rengeteg csöves van. Van egy strand is, ahol a Beatrice adott<br />
koncertet. Tizennégy éves voltam, elsôs szakiskolás, amikor a Beatrice<br />
megjelent. Nagyon sok koncertjükre elmentem utána való nyáron. Azon a<br />
nyáron még narkóztam, tavaly novemberben kerültem ide.<br />
Minden Beatrice után bemondják, hogy mikor és hol lesz a következô<br />
koncert. Nekem könnyû volt, mert én ott voltam, és tudtam, de ha véletlenül<br />
nem voltam ott, akkor is megkérdeztem, hogy hol lesz a következô.<br />
Mindig volt valaki a társaságban, aki tudta. Elôször húsz forint volt<br />
a belépô, aztán harminc lett, majd negyven. A pénzt az utcákon lejmoltuk.<br />
Kétforintonként. Fél óra alatt össze lehet gyûjteni. Ha nem sikerült jegyet<br />
venni, akkor belógtunk. A Beatrice mindig segített belógni, ismertük ôket,<br />
bár ôk biztosan nem emlékszenek rám. Soha nem kocsin jöttek, hanem<br />
gyalog. Amikor jöttek, mondtuk nekik, hogy nincs jegyünk meg pénzünk.<br />
Amíg volt pénzük, adtak, azon bementünk egy csomóan. Vagy vállon karoltak,<br />
és úgy vittek be. Ha ez se vált be, akkor hátul a kerítésen másztunk<br />
át, úgy, hogy, elvitték onnan a rendezôt, mi meg belógtunk. Ezt kétszer is<br />
megcsinálták, de harmadjára már nem lehetett. Az is szokásuk volt, hogy<br />
meghagyták a bejáratnál, ha a koncert fele lemegy, akkor engedjenek be<br />
mindenkit. Szóval, volt, aki az elsô felét a kerítésen kívül, a másikat a kerítésen<br />
belül hallgatta meg. Csak azokra a koncertekre nem lehetett bejutni,<br />
amelyik nagyon zárt helyen volt, vagy nagyon sok rendôr volt, vagy<br />
46