Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

G ÉCZI JÁNOS
Vagy itt van a Baross utcai gyilkosság. Persze, ti errôl nem tudtok, mert
taknyosok vagytok. Jó tizenöt éve ennek. Két nô már húsz éve élt együtt,
amikor az egyik megfojtotta a másikat. Óriási port vert föl. Mert ugye két
nô élt együtt. Pedig hány meleg pár éli le szépen az életét – együtt. Ismerem
a két Józsikát. Most már töpörödött öregek, de amikor megismertem
ôket, ragyogó, csinos fiatalemberek voltak. Házaspárnak vallják magukat.
Ma, bot a bottal, együtt viszik mindenhová a reumájukat. Szerintem sok
szépet nyújthattak egymásnak, kölcsönös megbecsülésben élnek.
Nem tudom, hallottátok-e a nô esetét, akit a klinikáról rúgtak ki. Bejött
az orvos, hát a nôt a másik beteg ágyában találta. Ráförmedt. A nô meg könyörgött:
„Doktor úr, három gyereket neveltem fel, de csak most tudom
meg, mi az igazi boldogság!”
Nem állítom, hogy minden szép és jó. Itt van ez a rózsaszín hajú, ismeritek,
a külsô teremben szokott ülni. Ez a förtelmes, löttyedt, öreg, puha nô
egy férfival lakik. Kifelé élettársak. Tényleg közös háztartást vezetnek. De
amúgy megállapodásuk van, hogy ki mikor vihet valakit a lakásra. Ehhez
aztán humorérzék kell.
Az a baj, hogy a melegek unatkoznak. Nem jut eszükbe, hogy könyv is
van a világon. Nyavalyognak, és becsavarodnak. Sok kollégám lett öngyilkos,
mert nem bírta elviselni, hogy leszbikus. Ismertem férfit, aki megnôsült.
Ebbe meg a felesége ôrült bele. Van két barátom. Férfiak. Örökbe fogadtak
egy gyereket. A nôt játszó tag hozta. A srác tizenöt éves koráig nem
tudott semmirôl. Szépen éltek, felépítettek egy gyönyörû házat. A fiú húszéves
korában megnôsült, néhány év alatt rendes családot teremtett. Aztán
az egyik pillanatról a másikra követte apja példáját, mindent otthagyott, a
vagyonát, a gyerekét, és elment albérletbe – egy férfihoz. Szerintem egy
ilyen gyerek sohase lesz normális. Lelki sérülései maradnak. Nem eggyel találkoztam,
aki gyerekként öngyilkosságot kísérelt meg. Az a szerencsésebb,
akinek sikerül. Csak így tudnak a szülôktôl megszabadulni. A homokos
szülôk nagyon ragaszkodnak a gyerekeikhez. Önigazolásra kell a gyerek.
Ugyanakkor nem tudnak vele mit kezdeni, mert az életmódjukat zavarja.
Visszatérve a gyilkosságra, a nagy felhördülésre. Annyi biztos, hogy a
melegeket nem szabad ezen a vendéglôn keresztül megítélni. Ez kirívó
példa. Olyan, mint a nôknél a Rákóczi tér vagy az Ibolya. Az itteni vendégek
fele tetû. Vérszívó állat. Kizsigerelik a melegeket. Rajtuk élôsködnek.
A másik fele veszi ezeket, éktelen nyomorában, kiszolgáltatottságában.
Teljesen mindegy. Ezek az emberek borzalmasan kiszolgáltatottak. A társadalomnak
és saját maguknak is. Meg merem kockáztatni, hogy ezeknek
a többsége a társadalom miatt lett ilyen. Nagyon mélyrôl jöttek. Ahonnan
vagy magasra lehet jutni, vagy teljesen mellékvágányra. Adott egy társadalmi
helyzet, amelybe beleszületik, mégis azt érzi, hogy többre hivatott.
Ki akar kerülni, de kevés hozzá a tudása. Akkor jön ez az élet, s amíg az
270