Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

V ADNARANCSOK II.
mes férfitest-illatot. És azokat a férfiizmokat, férfifogásokat, amiket csak
egy férfi tud adni. Az ágyék szaga nagyon fontos. És az, hogyan néz ki. Ha
nem jön le a makkról a fityma, az már undorító, mert ha nem alakul ki a
férfi-nôi jelleg, akkor szájjal kedveskednek egymásnak, és ahhoz ez nem jó.
A melegeknél nem egyszerûen alakul ki ez a szerep: azt mondom magamról,
hogy „nô vagyok”, és ettôl nôvé válok. Mert ha két srác egymásra
talál és még egyik sem próbálta ki a nôi szerepet, akkor, ha nagy a szeretet,
az egyik hajlandó az lenni. A rokonszenv viszi rá, hogy megengedje,
holott pokoli fájdalmat érez mindaddig, amíg a végbél ugyanúgy ki nem
tágul, mint a hüvely.
No igen, kérdezhetné valaki, ha a férfipartnert nônek használja, akkor
miért nem fekszik le valódi nôvel. Van, aki erre fizikailag képtelen. De arra
is lehet valaki fizikailag képtelen, hogy a férfi végbelében matasson.
Nôi szerepre a melegek közül azok hajlandók inkább, akik gyerekkoruk
óta annak érzik magukat.
Mi igyekszünk egymást tökéletesen kielégíteni. Nálunk elengedhetetlen
a szexuális elôjáték. A szó szoros értelmében vett szexuális kapcsolat
a rövidebb. A férfi-nô kapcsolatban kimondottan arra megy az
ügy, hogy a férfi tudja, a nôn van egy lyuk, ahová neki valamit be kell
dugni, és ezt igyekszik megtenni. Ezzel szemben két férfinál a teljes,
állatian-önfeledt szerelmi motívumok törnek elô, az adni akarás kényszerûsége,
és a feje búbjától a lába ujjáig ki akarja sajátítani a másikat,
s mindent kipróbál a másik testén. Mondanom sem kell, ez a buziknál
kevésbé van így. Az ô kapcsolatuk hasonlít leginkább a férfi-nô kapcsolathoz.
Mármint: öt-hat mozdulat, és kiterülök, lefordulok és alszom,
hagyjon engem békén mindenki, fáradt vagyok, holnap dolgozni kell.
A melegek igyekeznek az érzéseket száz százalékig kimeríteni, és amikor
már úgy érzik, a fizikai kimerültség, a teljes megsemmisülés határán
vannak, akkor engednek a testüknek. De mindig úgy, hogy mind a
kettô idôzíti magát. Figyelnek egymásra.
Határozottan állítom ezt a különbséget, hiszen volt annyi kalandom
korábban nôvel, mint most férfival. Tapasztalataim alapján meg tudom állapítani,
hogy mennyien figyelnek oda itt és ott a másikra. Tudom, alapvetô,
a másiknak meg kell adni azt, amit elvár. Ki kell elégíteni az illúzióit.
De azt úgy nem lehet, hogy mindenki csak a saját élvezetét hajszolja. Ha,
teszem föl, két perccel korábban élvez el, mint én, abban a pillanatban
megszûnik az illúzióm, akkor már nem tud feldobni az, hogy a másik még
ténykedik és hogyan, miért csinálja. Sôt idegesítô, még ha ô úgy tesz, hogy
élvez is. Nem mondom, hogy jó érzéssel teszi, de szolidaritásból imitálja,
mert utána már mást nem tud tenni. Mind a nô-férfi, mind a homoszexuális
kapcsolatban általában a férfi élvez el elôbb. És utána a legnagyobb részük
megpróbál sunyni, vagy elszív egy cigarettát, mielôtt folytatná. Ez
viszont csak kényszer, és ha cselekszik, azt undorral teszi.
229